Pesti Hírlap, 1882. október (4. évfolyam, 270-300. szám)

1882-10-01 / 270. szám

1882. október 1. kétféle species marad meg a genus homo-ból : ekszekváló és ekszerált. Ha a magyar átázik ráfogja az esőre, hogy bőrét mosta le , a németnél mindjárt csontig megy a dolog. Szép Magyarországban bőrét nyúzza szegény embereknek az ekszekució, Lajtban innen már a csontokra került a dolog. Az előny tehát még mindig a magyarok részén van. Azonban van egy dolog, miben okosabb a német. Nem ereszkedik disputába a patkányhaddal. Tudja már, hogy ha egyet agyon is találnak csapni, azzal még nem fogyott meg az éhes had. Sőt inkább százan érkeznek a temetésre és a halotti tor elfogyasztja, ami még megmaradt. Azért nem is fordul itt elő kápolnai eset, nem adatik alkalom, hogy ekszekátort katonaság újítsa fel az áldásos működésben. Az esős időnek mégis van némi előnye: színházba csalja a közönséget. Publikum még nincs a hosszú estékre elkészülve s mivel szabadban nem töltheti idejét, hát cenk inkább végignézi a már tízszer látott egy egységet, meghallgatja, miről már a verebeken kívül minden verkli is mesélget neki. A direktor urak ott veszik fel a fonalat, hol a saison végén elejtették. Újdonságokról szó sincsen, és ha mégis akad egy, olyanféle, minőt már 5—10 évvel ezelőtt láttak más városban. Teszem Delibes „A király momba“ című operáját. Ezen dalmű valóságos csetepatéra szolgáltatott okot az itteni zenebírálók és zeneértők közt. Ezeknek egy része, következtetve a hideg fogadtatásból, melyben a dalmű részesült, meg akarták a bécsiektől a jó zene iránti fogékonyságot tagadni. Mások ellenben a gyenge előadásban keresték a kudarc valódi okát. A nagy vita közepett megfeledkeztek a vendégként itt időző szerző iránti köteles udvariasságról, úgy hogy Delibes nem valami nagy lelkesedéssel gondol majd vissza bécsi látogatására. Csak ő maga az oka! Miért nem tanulta meg jobban a nagy reklám dob kezelését ? Miért nem találta fel „a jövő zenéjét ?“ Még ahoz sem ért, mint kell a közönség iránti megvető magaviselettel érdeket kelteni a közönségben, mely gyakran azon nézetnek hódol, hogy a gorombaság már magában véve egész jellem. Delibes udvarias francia, nem furakodik előtérbe, maga helyett kedves dallamait szólaltatja meg , s így nem csoda, ha túlharsogtatik a bombardon rikoltó szavától! A wiedeni színház a régi kopott búron pendül. Ha a nem a „furcsa háború“ úgy „Boccacció“ tölti be a játékrendet. A közönség türelemmel engedi magán mindezeket elkövetni és még azt is elnézi, ha Sappé kedves, finom zenéjű operettejéből valóságos durva bohózatot csinálnak. Itt a szerzőt nemcsak hogy kivetkőztetik ruhájából, de még elevenen meg is nyúzzák. Fiametta szűzies „levéláriájából“ gassenhauert csinálnak, Boccaccio olasz tiszti és attikai szellemű egyénisége, Finali k. a. alakításában minden életnélküli fatuskóvá lesz. Nem sokkal szerencsésebb Jona k. a., ki több hanganyaggal bár, de nem több szerencsével látott a munkához. Az egyetlen, ki a szerző intenciójához és a maga tehetségéhez hű maradt, a mindenkor szeretetreméltó Girardi. A Karltheater próbálgat. Kipróbálja a közönség türelmének hatását, bepróbálja saját összefogdosott színészeit, megpróbálja a szerencse hálóját. Az egész sereg bemutatott erő közt csak egy volt, mely igazán érdeklődést keltett. D é e s k. a. magyarhoni születésű, német iskolába tévedt gyermeke a színpadnak. Élénkség, élethűség és szellem jellemzi játékát. Inkább a Enigma való, mint e cél és irány nélkül kapkodó környezetbe. A Burg első újdonsága, Nissell drámája, vagy 18 éve, a’hogy ott porlad az archívumban. A siker, melyet első élőadáskor aratott, kimutatta hogy Wilbrandt nemcsak a szerzőnek, de a közönségnek is baráti szolgálatot tett, midőn dumáját megmentette a végleges elporladástól. Jábori Róbert, PESTI HÍRLAP határoz. Ezen rendelkezések a kormány és a tudományos intézetek által kibérelt lapokra is kiterjednek. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A fővárosi képviselőválasztások ügyében a VII. kerületben fölötte élénk az érdeklődés. Tegnap logics József elnöklete alatt az erzsébetvárosi cipészek népes értekezletet tartottak, melyen egyhangúlag kimondották, miszerint az értekezletben résztvevők mindnyájan a „Budapart- Erzsébetvárosi klub“ által egybeállítandó kandidáló listára fognak szavazni. A mozgalomnak saját körökben leendő vezetésére egy 5 tagú bizottságot küldöttek ki, amelynek feladata leend az erzsébetvárosi kör elnökségével érintkezésbe lépni. — A folytatólagos oktatás er ed. A minap említettük, hogy több várbeli szülő, kiknek gyermekei az ottani polgári leányiskolába járnak, éz ellenkező irányban a délelőtti folytatógos oktatás iránt megindult mozgalom ellenében aláírási íveket bocsátottak ki, melyekben a délelőtti és délutáni felosztott oktatás fentartását kéri. Ezeket az aláírási íveket összesen 26-an írták alá, kik közül 15-en egyszersmind arra is kötelezték magukat, hogy az ez ügyben Kammermayor polgármesterhez indítandó küldöttségben részt vesznek. A küldöttség folyó hó 26-án akart tisztelegni a polgármesternél, de miután a kitűzött időben és helyen összesen hárman jelentek meg, a tisztelgés elmaradt. EGYLETEK és INTÉZETEK. — A magyar történelmi társulat október 6-én d. u. 5 órakor választmányi ülést tart, melynek tárgyai: 1. Görgény történetéből. Irta Jakab Elek. 2. Adalékok a babonák és hiedelmek történetéhez. I. Weber Samutól, II. Szádeczky Lajostól. 3. Folyó ügyek. _ Népgyülést ta,’tou*á holnap, vasárnap d. u. fél három órakor a budapesti munkások 3 dijaztatott, végül exküll grett szentpétervári katonai , meghatalmazott eddigi állásától fölmentetvén, lovassági s dandárparancsnokká neveztetett ki. Tót propaganda. A turócszentmártoni „Národ ' nie Noviny“ felhívja a tót intelligenciát, hogy a tót falvakra több gondot fordítson, mint eddig. A tót falusi nép ealovakizálta Zsolnát, Besztercebányát, Selmezbányát, Körmöcbányát és nagyon sok német alapítású várost, ez a falusi nép cson elő, melyen a magyar hálás megtörik. A jeles áramlat megmagyarosíthatja a tótok által elfogult német eredetű városokat, de a tót parasztság érintetlenül fog maradni. Ezen elemre kell hát építeni a tót nacionalistáknak. Szükséges, hogy a tót paraszt szellemileg és anyagilag emeltessék. A tót lap szerint ez legkönnyebben a gazdasági egyletek által érhető el s ezért a tót intelligenciát arra kéri, hogy működését a tót falusi gazdasági egyletek alapítására koncentrálja. A tiszaeszlári bűnper ügyében a „Nemzet“ ma a következő félhivatalos közleményt hozza: „Azon hírekkel szemben, mintha a királyi ügyészségnek az lenne szándéka, hogy a tiszaeszlári ügyben a vizsgálat megszüntettessék, a leghatározottabban ír : hatjuk, hogy ez a királyi ügyészségnek nem szándéka. Ellenkezőleg tárgyalást, és pedig nyilvános tárgyalást óhajt az ügyészség az ügy jelen stádiumában és azon gyanúsításokkal szemben, melyekkel az ügyészség illettetett. Emlegetik a lapok a bíróküllést is. Az ügyészség eziránt nem tett eddig indítványt, ha csak késztetni nem fogja erre azon körülmény, hogy Nyíregyházán a vizsgálat folytatása és az ügyészség eljárása lehetetlenné tétetik külső, illetéktelen befolyások és izgatások által.“ Osztrák miniszterek Dalmáciában Falkenheyn gróf osztr. földmivelési miniszter és Fino báró kereskedelmi miniszter a trieszti látogatás után Dalmáciába utaztak, hogy ezen ínséges tartomány szükségei felől saját tapasztalataik révén szerezzenek maguknak tudomást. A tartomány sajtója egyebek közt különösen a telepkönyvek behozatalát s a vízszabályo- s zást köti a két miniszter szivére, ez utóbbi alatt főképpen a Narenta folyó rendezését értvén. Sürgetik ezenfelül a Bosznia-Hercegovina szivébe vezető vasút kiépítését is, mely már a tavaszszal belépett a tervezés stádiumába. A két miniszter már meglátogatta a Narenta vidékét s szemkútját a nagyobb helyeken kívül még a szigetekre is kiterjeszt, elannyira, hogy csak okt. 11-én érkezik vissza Bécsbe. Az orosz sajtó. Az orosz kormány imént egy uj novellát csatolt a régi sajtótörvény mellé. A novella a cenzúra legridegebb alakját lépteti életbe. Főbb intéz- j kedései a következők: A hírlapok, melyek már három megintést kaptak, a szerkesztő felelőssége alatt megjelenésük előtt legkésőbb esti 11 óráig a cenzúra-bi-zottságnak bemuatandók. A censorok egyszerűen eltilthatják a lap megjelenését. A szerkesztőség a miniszter rendeletére köteles a cikkíró nevét és állását pontosan megnevezni. A lépők teljes elnyomása fölött a belügyminiszter, az igazságügyminiszterrel s a „nép felvilágosítására“ (!) rendelt miniszterrel valamint a zsinat főügyészével egyetértésben POLITIKAI SZEMLE. Az angol közvéleményt e pillanatban a kairói szörnyű robbanás foglalkoztatja. Több távirat azt bizonyítja, hogy a szerencsétlenséget nem véletlen szülte, hanem gonosz kezek gyújtottak fel egyszerre két vonatot s ez okozta a robbanást, a mely több emberéletet is kívánt áldozatul. Egy hivatalos jellegű távirat ugyan azt megcáfolni igyekszik, de hát gyönge kísérletének okai kön-nyen felfoghatók. Az anyagi veszteség milliókra rúg, ami azonban még a kisebb baj; kellemetlenebb az angol hadvezényletre nézve az eseményből levonható tanulság, hogy t. i. a megszálló sereg még épen nem érezheti magát teljes biztonságban az okkupált területen s hogy még egyéb váratlan eseményekre is el kell készülve lennie. Ennek további következése pedig az lesz, hogy egyelőre a csapatok részleges hazabocsátásáról is le kell mondani. Az európai Duna-bizot-ság és Oroszország közt fölmerült konfliktusra vonatkozólag, melyről lapunk hozott először távirati értesítést, pótlólag bukaresti híreinket kiegészítő következő adatokat kaptuk: A Duna-bizottság határozata, a kiliai ágban eszközlendő szándírozási és mérési munkálatok iránt, még az. évi május hóban kelt. Oroszország csak sokkal később nyilvánította azt a szándékát, hogy e munkálatokhoz elküldi a saját mérnökeit is, amit még azzal a kéréssel toldott meg, hogy e mérnököknek betekintést engedjenek a Duna-bizottság szakközegei által foganatosított előnyomozásokba. A Duna bizottság végrehajtó komitéja e kérelmet sem el nem utasította, sem nem teljesítette, hanem fentartotta magának, hogy a bizottság többi tagjait is meg fogja kezdeni. Tiltakozást azonban a bizottság nem emelt. Az ügy mindenesetre tárgyalásra kerül a Duna bizottság teljes ülésén s remélik, hogy sikerülni fog békés úton elintézni.“ Lesseps, a „Times“ szerkesztőjéhez intézett francia levélben megjegyzéseket tesz e lap szeptember 21-iki vezércikkére, melyhez az tanácsoltatik az angol kormánynak, hogy vagy foglalja el a szuezi csatornát vagy pedig építsen azzal párhuzamosan egy másikat. (Lesseps ezzel szemben hivatkozik a csatorna társaság jogait biztosító okmányokra, s azt mondja, hogy Anglia a csatorna elfoglalása által megsértené az egyéni szabadság alapelveit, melyeken ez ország hatalma nyugszik. Ami más csatorna építését illeti, ez a szuezi földszorosban 99 éven belül nem történhetnék, mert annyi időre szól a társaság kizárólagos joga, egy a Pelusium és Suez öblök közt létesítendő tengeri közlekedésre. Lesseps azután megcáfolja a „Times“ amaz állítását, mintha Anglia 80 százalékát birná a szuezi csatorna részvénytőkéjének , végre megjegyzi, hogy a társaság csupa udvariasabb választott három angol képviselőt a szuezi csatorna bizottságába s igy inkább illenék köszönéset venni ez előzékenységet, mint megsérteni akarni a társaság tövényes jogait. A görög királyi pár naji útban van hazafelé. Stuttgartban csak pár napig időznek ; onnét Gmundenbe utaznak a camberlandi hercegnő meglátogatására; Gmundenből Bécsbe s onnét rövid tartózkodás után Trieszten át Athénbe mennek. Feltűnt, hogy a királyi pár párisi tartózkodását hirtelen megszakította. A király Gambettát meg akarta látogatni városi lakásán, de nem lelte honn. Dndere mint elnök látogatását még nem viszonozta személyesen, hanem csak szárnysegédjét küldte hozzá, tudatni, hogy sajnálatára előbb kell távoznia Párisból, mint eredetileg tervezte volt.