Pesti Hírlap, 1883. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1883-10-12 / 281. szám

12 délnyugaton változó felhőzetű, északkeleten több­nyire borús, esőtlen. — Kilátás a jövő idő­re: Haz­ánkban. Napos, felhőssel vállalkozó, kissé szelesebb időt várhatni, kevés hőváltozás mellett. A petroleum atyja. — A petroleum első lel­helye. — A boriszlavi, galíciai petroleum finomító gyár újabb időben a földolaj kereskedésben nevezetes sze­repet kezd játszani. A gyár igazgatója bizonyos Van Haecht, egy szeretetre méltó, élénk belga. A gyár egyike a legjelentékenyebbeknek a hasonló célú gyárak közt. A nyers földolaj itt csak másodsorban kerül tisztításra. Naponként 400 mázsa nyers földviaszt, 90 mázsa földi olajat dolgoznak föl. Az összes gépeket gőz hajtja. A technikai eljárás a nyers­anyag le­párolásában a lepártolmány sajtolásában, átolvasz­­tásában és a kénsav kezelésében áll. A jó minő­ségű földi viasz 70 százalék fehér ceresint szolgál­­tat. A paraffin előállításánál 6 percent benzint, 14 percent naftát, 45 percent zerraffint, 15 per­cent kenőcsolajat stb. nyernek. A gyár munkásai nagyrészt zsidók. Érdekes alak a gyárban az agg Schreiner Ábrahám, a „petróleum atyja,“ a­ki először desztil­lálta a petróleumot. Schreinernek harminc­öt évvel ezelőtt volt Boryszlávban egy kis földje, melyen zsíros kátrányszerű anyag fakadt. Ez anya­got a vidéken már régóta használták se­bekre és kelésekre. Schreiner a­ki nem volt műveltebb, mint más galíciai zsidó, tanakodott, hogy mint lehetne ez anyagot értékesíteni. Egy kis gömböcsöt csinált a kátrányból, fonalat húzott bele, meggyújtotta. A gömböcs piros lánggal égett. Ez volt az első petróleum-lámpa. Schreiner hallott valamit a lepárolásról, és a­meny­nyire körülményei meg képességei engedték, egy vasüstből csinált lepároló készüléket,­­ csakhogy az üst szétrobbant és a szerencsétlent össze­égette. De nem csüggedt. Vett egy valódi lepároló ké­szüléket, s ezzel jobban sikerült törekvése, piszkos szinű, erős bűzü olajat nyert. A petróleum fel volt fedözve. Schreiner megtöltött egy kis üveget az olajjal és eladta a drohodyci gyógyszerésznek ; többet is készített még s eladta különféle gyógyszertárakba . Nikolisch lembergi vegyész azután a piszkos, sö­tét folyadékból teljesen tiszta olajat állított elő, ő volt tehát az első petroleum-raffináló. Schreiner ezután ásatni kezdett birtokán, s már nagyon jól ment az üzlete, midőn 1866 ban a forrástelep egészen leégett, ő tönkre jutott. Ma het­ven éves és egy pálinkás bolt szerény jövedelméből él. Schreiner petróleumát annál inkább lehet az elsőnek neveznünk, mert az amerikaiak az ő petró­leumuk fölfedezését 1859. augusztus 27-re teszik. ? ! STI e I K L A R V E fi Y E S­ — (Gyógyszerész vizsgálat Ame­rikában.) A stillwateri mértékletességi egylet gyógyszertárában, melyben szikvizet is árulnak, kö­­zelebb egy fiatal ember jelentkezett segédnek. „Bír-e a szükséges ismeretekkel és hosszabb gyakorlattal ?“ kérdezi tőle a gyógyszerész. „Azt hiszem, bírok,“ feleli halkan az ifjú. „Mióta gyógyszerész ?“ — „Három éve.“ — „Hol működött eddig ?“ — „Mil­­waukeeben.“ — ..Hm, mit ad annak, ki kézintéssel a szikvizes géphez lép ?“ — „Régi rozspálinkát szikvizzel.“ — „Hát annak, ki kétszer int és nyelvével csettent ?“ — „Fél pohárral rumot.“ — „Ha valaki banán­szörpöt kér és ujjait mellényzsebébe dugja ?“ — „Cognacot kap gyöm­bérrel.“ — „Mit jelent a hüvelykujj három intése ?­­ — „Hollandi boróka pálinkát a maga és barátai ré­szére.“ — „A Hudson szóra és fejbólintásra mit ad?“ — „Meggypálinkát ürmössel.“ — „Nagyon jól van. Holnap reggel jelentkezhetik. Ha valami rendkívülit kérnek, a szükséges anyagot a pincében találja. Lássa, nagyon óvatosaknak kell lennünk a receptek megkészítésénél, mert emberélet forog kockán.“­­ (Jeu depaume.) A párisi tanulókö­rökben egy tornajátékot kaptak újra fel, a lapdajá­­ték egy nemét, az úgynevezett ,jeu de paume- ot. Már Cato is űzte ezt a játékot a római Mars téren. Augustus idején Virgil, Horác, Macen és más mű­vészi és irodalmi tekintélyek, mint lapdajátékosok is híresek voltak. Franciaországban már 1440 ben VI. Károly idejében volt egy lapdaterem a „rue du Grenier Saint Lazare“-ban. Általánosságra azonban VI. Henrik alatt jutott ez a játék. Az ő idejében találták fel a lapdahálót is (raquette). Azon időben nem csupán mulatságból, de pénzért is játszottak, mit a nyerő részére a „Valet de paume“ szedett be. A vidám bearni nevetve mondá, mikor a nyereményt kalapjába öntötték : „Vente-saint gris ! Ebből a pénzből legalább semmit se fogok elvesz­teni, mert nem megy kincstárnokaim kezein át.­­ A 18. században már sok ilyen lapdaterem volt. Az utolsó a „rue Mazarine“-ban volt Mazarin bibornok idejétől 1802-ik évig.­­ (Az idegenek Franciaország­ban) öt év óta jelentékenyen szaporodtak, mi a következő statisztikai kimutatás legjobban feltüntet. Volt ugyanis : — (A d­r­á­g­a csók.) Thayer F. M. egy öreg úr, ki az „Evansviller Journal“-t (Északame­­rikában) sok éven át szerkesztette az evansvillei postamesterséget sokáig vitte és a methodista tem­plomban nagy tekintélynek örvendett, közelebb el­adta lapját, lemondott a postamesterségről, felha­gyott a methodistasággal és messze elköltözik, mert azt kezdték rebesgetni, hogy egy özvegy asszonyt megcsókolt.­­ (A szibérai számüzöttek há­zasságai.) Ha Sahhalin szigetén, Kelet-Szibériá­­ban egy száműzött nősülni akar, a felügyelőhöz kell fordulnia, ez aztán választ részére egy meny­asszonyt, kivel két-három napig hiten kívül kell élnie. Ha ezen idő után kijelenti az igazgatónak, hogy a menyasszony nem tetszik neki, előbb 25 botot és csak aztán kap egy második menyasszonyt. Ugyanezt az eljárást követik a női foglyokkal szem­ben is. Ezen házasságokat nem kötik egyházilag és „felügyelői házasságokénak hívják. Felelős szerkesztő: dr­. Kenedi Géza. 1876 ban 1881-ben szaporulat Belga 374.493 432.265 57.767 Olasz 165.313 240.733 75.420 Német 59.028 81.986 22.958 Spanyol 62.437 73.781 11.344 Svájci 50.203 66.281 16.078 Angol 30.077 37.006 6.929 1883, októfc«r 12 LÉGRÁDY TESTVÉREK |­ I­I könyvkiadóhivatalában Budapest, V. kerület, nádor-utcza 7-ik szám, megjelent: JEGYZÉK-NAPLÓ | ügyvédek, közjegyzők, tórák és bírósági végrehajtók számára. I XV. évf. Szerkesztette iS DR­ SIEGMUND VILMOS, If a budapesti ügyvédi kamara titkára. I . TARTALOM: Napijegyek. Naptár. A fel­­fizetendő dijak újabb megállapítása tárgyában. Ministeri ren- vásárhelyi kir. tábla. Kir. főügyészségek. Magyar kir. e. f. j B­séges uralkodó ház. — Törvények és ministeri delet a községeket, mint jogi személyeket illető pénzösszegeknek törvényszékek és ezeknek elnökei. A magyar Hr. járásbiró­- rendeletek . Az uzsoráról és káros hitelügyletekről (1883. mely hatóságokhoz küldése tárgyában. Ministeri rendelet a kir. ságok és járásbirák. Ügyvédi kamarák tisztviselői és választ­ 9­­ XXV. t.-cz.) A részletügyletről. (1883. XXXI. t.-cz.) A tör- adományozásból egyházi javadalmat élvező római- és görög- mányi tagjainak névsora. Budapesti ügyvédi kamara budapesti t­ö­­­­vénykezési szünidőről. .(1883. XXXIII. t.-cz.) Ministeri rendelet katholikus főpapnak elhalálozásakor, a javadalmi törzsvagyonnak tagjainak névsora. Magyar- és erdélyországi ügyvédeknek név- -fr­a­i az ügyvédi meghatalmazványok bélyegkötelezettsége tárgyában, elkülönítésére, a javadalmi értékeknek az elhunyt főpap jegyzéke betüsoros székhelyek szerint. Ügyvédek Fiuméban.­­ 1. . bűnvádi eljárásban. Ministeri rendelet az árvaszékek részéről hagyatékából az örökösök, s a netáni magánhitelezők igényeit Magyar kir. közjegyzői kamarák székhelyei és elnökei, Kir. || hivatalos czélokra kívánt telekkönyvi kivonatok bélyegben- megelőzőleg leendő kiegészítésére, valamint az elhunyt által közjegyzőknek betüsoros székhelyek szerinti névjegyzéke. Név- 11 ~| t cége iránt. Ministeri rendelet a bíróságok által kiszabott s élvezett javadalomból az elhalálozáskor folyamatban levő évre jegyzéke az e. f. kir. bíróságok mellé kinevezett tolmácsoknak g| | | f az államkincstárt illető pénzbírságok kezelése és behajtása eső jövedelemnek felosztására nézve követendő eljárás tárgyában. Horvátszlavonországi törvénykezési hatóságok. Horvát kir. tör-s valamint a fegyelmi pénzbüntetéseknek behajtása tárgyában Ministeri rendelet a törvénykezési szünidőről szóló 1883. vényszékek. Horvát kir. járásbíróságok. Horvát ügyvédek. —­­ Ministeri rendelet a váltók bélyegilletékének mikénti lerovása XXXIII. t.-cz. végrehajtása tárgyában. Ministeri rendelet a Vegyesek. Bécsi ügyvédek. Bécsi cs. kir. közjegyzők. Ma- || ! . £ tárgyában. Ministeri rendelet a Budapest fővárosban lakó kereskedelmi c­égjegyzékek berendezése és vezetése tárgyában gyár közjegyzői díjszabályzat. Budapesti váltótörvényszéki fi­­­adózóknál künn lévő és vidékbeli kir. adóhivatalok javára be- 1875. évi deczember hó 1-én kibocsátott földmivelés- ipar- és díjszabás. A magyar kir. miniszterelnökség fordító osztályának p . szedendő ezadók s egyéb kincstári követelések behajtása tár- kereskedelemügyi és igazságügyi ministeri rendelet kiegészítése­­ ügykezelési és dijszabályzata. Bélyeg- s illeték-szabás. Budá­ig gyában. Ministeri rendelet a közjegyzői levéltárnoki teendők iránt. A m. kir. igazságügyminister, I. évi 18.313. sz. alatti pest kerületei. Budapest utczái betűrendben. Kamatszámitó tárgyában. Miniszeri rendelet a közjegyzői okiratok alapján körrendelete valamennyi első folyamodásu kir. bírósághoz és táblázat. Vert pénznemek értéke. Bélyegilleték-fokozat. Sorsolási !És elrendelt végrehajtást tárgyazó, valamint a váltóbirósági sommás békebiróhoz. — Magyar- és horvátországi igazság- naptár. Hirdetések. Jegyzéknapló. stb. stb.­­ végzések után járó bélyegilleték lerovásának ellenőrzése tár- ügyi szervezet. Igazságügyi magy. kir. ministerium.­i gyában. Ministeri rendelet a czégbejegyzések közzétételéért Magyar kir. Curia. Budapesti magyar kir. Ítélőtábla. Maros-­­ Ára 1 firt 20 kr. Bérmentett ajánlott átküldéssel 1 írt 35 kr. . .............. . ............................. n i­iiiiiiiiiiíi

Next