Pesti Hírlap, 1883. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1883-10-12 / 281. szám
1883 október 12 PESTI HÍ ELAP I nyereség (Cáló), mely az államkincstár javára az által keletkezik, hogy a forgalomban volt jegyek teljes számban beváltásra nem kerülnek s már az ötforintos jegyeknél eddig mutatkozó eredmény alapján biztosan várható, miszerint ezen Cáló az említett jegyek beváltásának bevégeztével, t. i. az 1887. évben a függő adósság kezelésének öszszes költségeit az 1868 : XLVI. t. c. 20. §-a értelmében fedezni fogja. Az alálirt bizottság ezen indokoknál fogva tiszteletteljesen kéri a törvényhozást: méltóztassék a függő adósság kezelési költségeit az 1884-ik évre 255.000 frttal megszavazni s a magyar pénzügyminisztert ezen összegnek az 1884 ik évi költségvetésbe leendő beállítására felhívni. A bizottság továbbá, teljesítendő az 1868 : XLVI. t.-c. 14 §-ában említett kötelességét, jelenti, miszerint múlt évi októberétől folyó évi szeptember végéig, a bizottság jelenlétében 193.609.127 forintnyi megrongált jegy, és pedig 65.874.942 forint egyes, 31.713.935 frtötös, 96.020.250 forint ötvenes megvizsgáltatván, megsemisíttetett. A papírlakhelyet illetőleg a bizottság ezen időszakban 7.537.880 ivet, és pedig : ötvenesekre 1.372,880 ötösökre 1.085.000, egyesekre 5.080,000 ivet az új jegyek tartalékába pedig: 259.920,000 forintot (ötven forintosokban 116.500,000, öt forintosokban 73.200,000, egy forintosokban 70.220,000 frfot) vett át. Folyó évi szeptember végével a papirlakhelyben 3.590,000 iv és pedig: 50 frtos jegyekre 800,000 iv, 5 forintos jegyekre 300,000 iv, 1 frtos jegyekre 2.490,000 iv; a jegyek tartalékában pedig: 81.920,100 frt (50 frtosokban 44.400,000, 5 forintosokban 22.790 000 1 frtocokban 14.730,100 frt) volt készletül. A bizottság azonkívül a jegyek készítésével, nyomtatásával és olvasásával foglalkozó hivatalokat megvizsgálta és a közös pénzügyminiszternek a függő adósságra vonatkozó minden rendeletét megtekintette s láttamozta , hogy pedig a forgalmi összeg a törvényeinkben megállapított maximumot meg nem haladta, ez a közzébocsátott havi kimutatások által bebizonyíttatott. Gróf Zichy Henrik s. k., bizottsági elnök, Bohus Zsigmond s. k., bizottsági alelnök, Szirmay Ödön s. k., Gróf Nemes Vincze s. k., Halasy Gyula s. k., bizottsági tag és jegyző._____________________________________ NAPI HÍREK A király Szegeden. A szegedi ünnepélyek három napi programmja végleg meg van állapítva, még pedig a következőkben : Első nap. Megérkezés után a nagy bevonulás a kijelölt vonalon. A hölgyek fogadása után a király és kísérete a városházi lakosztályaikba térnek s rövid pihenőre következik a küldöttségek tisztelgése. Délután indul a király első körútjára. Kiindul a városháztól s első útja a Széchenyitéren, hid utcán, Rudolf-téren és az állandó hidon Újszegedre vezet. Itt a Torontál téren keresztül a temesvári körútra hajtatva, megkerülik a népkertet; aztán ennek a fasorán át történik a visszavonulás a hidra s innét ugyanazon pontokon, melyeken átjöttek, a városházáig. A körút után a király lakosztályába vonul este fél 8 óráig, mikor is a színház-megnyitás ideje bekövetkezik. A Wesselényi-utcán át hajtat a király a színházba, hol számára külön az udvari bejáró földiszittetik. A színházi előadás után ő felsége megtekinti a város kivilágítását s ezzel az első nap programja véget ér. A király éjjeli nyugalomra vonul. Második nap. Délelőtt nagy szemleút, mely a várs rendezésének, kör- és sugárútjának, a körtöltésnek, továbbá a Tápé felé vezető külterületnek megtekintésére szorítkozik. Kiindulás reggel 8 órakor a városházától s megy a király és kísérete: a Széchenyi térről a Takaréktár utca sarkán a budapesti sugárútra fordulva, a nagy körútig, a londoni körut-részen elhaladnak a mars téri kaszárnya előtt, majd a berlini kör uton, a szabadkai sugárúton s a Zerge utcán át a korcsolyázó térre érnek s tovább a Zászló utcán át a honvéd legénységi laktanyához, innét a Tisza Lajos körúton keresztül a honvédtiszti laktanya elé jutnak. Ezután a király útja egészen más irányt vesz. Visszafordul ugyanis a menet s a Gizella téren, az iskola-, bástya , Batthyáni- és Szt. György-utcákon, továbbá a vásárhelyi sugárúton, a római nagy körúton, a kis Tisza-utcába jutva, ezen át Tápé felé veszi útját. Onnan visszatérőben a körtöltést tekinti meg a király, azt körülkocsizzák egészen a szabadkai út lejárójáig, honnét aztán a szabadkai sugárúton, a Dugonics téren a Kárász-utcán és Széchenyi téren keresztül a városházára hajtatnak, hol udvari ebéd lesz. Délután, jó idő esetén : Első sorban látogatás az uj szegedi népünnepélyre a Széchenyi-tér és Hidutcán keresztül. Onnét visszajövet a király ismét a város megtekintésére indul s a következő pontokon halad át: a Széchenyi-téren át a takaréktár- és Szent-Mihály-utcákon, a Szent István-téren, az Osztrovszky-utcában, a Szent György utcán, a római körúton, a Tápéi-utcán, a Molnár utcán, a vásárhelyi sugárúton, a Rózsa-utcán, a Sándor-utcán, a brüszeli- és párisi-körúton, az új téren, az árvíz-, feltámadás, hétvezér- és francia-utcákban, a budapesti sugárúton a kórházig, majd a Mars-téren át a kálvária-utón, visszatérőben : a veresács-utcán, a kolozsvári-téren, a farkas-utcán, a szabadkai-sugárúton, a bécsi-körúton, a szentháromság-utcán, a Mátyás király-téren, a Földváry- és közép utcákban, szabadság terén, a Kisfaludy- és Pálfy-utcákban, majd a boldogasszony-sugárúton, a Tisza Lajoskörúton és a fekete sas utcán a városházához érnek. Kedvezőtlen idő esetén , az újszegedi népünnepélyt mindenesetre meglátogatja a király, innen visszatérőben azonban csak a következő pontokon fordul meg: A Széchenyi-térről a fekete Sas-utcán, a Dugonics-téren, a Tisza Lajos-körúton a szentháromság utcán, a Bécsi-körúton, ezen át a Boldogasszony-sugárúton, a vaspálya utcán, az Oltványiutcán, a Mátyás király téren az alsóvárosi iskoláig ; visszatérőben : a Vaspálya- és a Szentháromság-utcákon, a bécsi, berlini, londoni, párisi és brüszszeli körutakon, a Szentgyörgy-téren, innét a takaréktár utcába s ezen át a városházához. Este (mindkét esetben) a túlsó Tiszán végbemenő tüzijáték megtekintése végett a Stefánia- sétányt látogatja meg a király, hol 9 óráig fog időzni. Harmadik nap. Reggel 8 órakor kirándulás Ásotthalmára, az alföldi vasúton. Ásotthalmán a külterületi népiskolákat, s az erdőőri iskolát tekinti meg a király. Délig tart a kirándulás. Délután következik a Somogyi-könyvtár megnyitása és a középületek megtekintése. A szemleút a következő pontokon történik: Kiindulás a városházától a Széchenyi téren és a Kárász-utcán át a reáliskolához, hol jelen lesz a király a Somogyi-könyvtár megnyitásán. Ezután a Jókai utcai uj fiú iskolát, majd a Gizella-téren át az iskola-utcai gymnáziumot látogatja meg. Akkor vissza fordulnak a Gizella térre s a kiskörúton a polgári leányiskolát tekinti meg a király. Innét a szabadkai sugárúton át a berlinikörútra hajtatnak a szegények házának megtekintése végett. Itt a környékben meg a kálvária-utcai árvaházat a mars-téri laktanya csoportot, a mars-téri bünfenyítő törvényszéki építkezéseket és a rókusi közkórházat, szemléli meg ő felsége. Meglátogatja ezután a budapesti sugárúton át a pacsirta-utcai rókuszi óvodát, a Hétvezér-utcán, párisi-köruton s a Tisza-Lajos-köruton át a református templomot, majd a Kis-körút végiben a pénzügyi palotát, a Széchenyi téren a polgári törvényszéket és a posta- és távirda-palotát. Ezzel a szemle véget ér. Este 8 órakor az ünnepi bálon jelen meg a király. Innét egyenesen az államvasut indóházához hajtat s kíséretével együtt távozik Szegedről. (Főúri műkedvelők.) Homonnán folyó hó 7-én gróf Andrássy Aladár kastélyában igen érdekes estély volt, melyen a „Diplomata“ cimü vígjátékot is előadták francia nyelven. A közreműködők voltak : Andrássy, Hadik és Zichy grófnők, Hadik Endre és Sándor, Justh Zsigmond, gr. Lónyay és gr. Andrássy Sándor (a címszerepben). A főúri műkedvelők oly fesztelenül mozogtak a világot jelentő deszkákon, mintha valódi színészek lennének. Az előadást festői előképek követték, melyben Zichy, Andrássy, Hadik és Szirmay grófnők, a Senynyei bárónők és Bathyáni s Hadik grófok működtek közre. A nézők közt voltak gróf Andrássy Gyula és családja és az előadók családai. A nagyúri társaság aztán reggelig táncolt fesztelen jókedvvel. — (A „Magyar Jogászegylet“) október hó 13-án (szombaton) délután 6 órakor a budapesti ügyvédi kamara helyiségében (Kerepesi út 8. sz.) teljes ülést tart, melynek tárgya dr. Nagy Dezső előadása: polgári peres eljárásunk reformjáról. — (A kard.) Véres utcai verekedés folyt le i. hó 7 én éjjel Budán katonák és rendőrök között. Mazzanak József 27 éves kormányos a mondott időben a Lajos utcán ment hazafelé a budai lakására, midőn egy az élelmezési osztályhoz tartozó katona jött szembe vele kivont oldalfegyverével jobbra-balra hadonázva. Mazzanek felszólította, hogy ne hadonázzon, mert a járókelők közöl könnyen megsérthet valakit, mire ez válasz helyett oldalfegyverével egész erővel M. felé sulytott, de ez idejekorán félreugrott, aztán rávetette magát a katonára, s kezéből kicsavarta a fegyvert. E percben a közelből egy hadmérnökségi katona ugrott elő s kardjával hátulról oly vágást mért M. fejére, hogy ez vértől borítva összeesett; segélykiáltására több rendőr érkezett a helyszínére, kik a két katonát lefegyverezték és letartóztatták. A jelenet nagy népcsődületet idézett elő a Lajos utcában s a tömegben több tengerészeti katona volt jelen, kik közbevették magukat, hogy társaikat kiszabadítsák. A rendőrök kardot rántottak és valóságos harc keletkezett az utcán a rendőrök és katonák között, mely azonban az utóbbiak vereségével végződött. A verekedés közben az egyik katona oly ütést mért a rendőrök ellenőrére, hogy ez térdre rogyott, de revolverét elsütötte, mire aztán a tömeg szétfutott, a rendőrök az egyedül maradt katonákat lefegyverezték s előbb a III. kerületi kapitánysághoz, onnan pedig a katonai parancsnoksághoz kísérték. A sebesültet a Szt.János kórházba vitték. (B o s z u b ó 1.) Veszprémből Írják : Október 9 ére virradóra, Kovács Imre polgármester utcai ablakait beverték, még az ablakfák sem maradtak épen. Boszu műve az egész. A polgármester a legutóbbi zsidóellenes mozgalmak alatt erélyesen fellépett a zavargók ellen, kik közöl többen már akkor azzal fenyegették : „Na várj, lesz még Csicsón búcsú.“ A polgármester családjával nem volt honn. (A hamis fürdőjegyek ügyéhez.) Amint a vizsgálat kiderítette, Wolf f. évi ápril 1tól mostanig 11,500 fürdőjegyet hamisított. Wolf azelőtt a „Fortuna“ betegségélyző egyletnél volt alkalmazva, ott ellopta a pecsétet, lefaragta róla a „Fortuna“ szót és „Osmant“ vésett helyébe és azzal követte el a hamisításokat. (Földrengés Olmützben.) Tegnap délután 2 óra 40 perckor erős lökést éreztek Olmützben. A földrengés az egész városra kiterjedt, de legerősebb a Templomnegyedben volt, hol egy kémény is bedőlt. Knapp kanonok házában egy munkás lezuhant a padról. (Egy zsandár meggyilkolása.) A bécsi lapok Znaimból a következő sürgönyt vették : „Danzinger Paulin nyilvános nő jelentést tett, hogy Charvat Ágnes nyilvános nő bevallotta neki, hogy Fidál Gusztáv és Dittrich Ferenc fegyencekkel Zimmermann Albert csendőrt 1882. március 23-án megölte. Charvat Ágnest elfogták. (Postavezetnökök mint utónállók.) A Kaspitengeren közlekedő „Tamara“ nevű orosz gőzösön alkalmazott postatisztek, a Derbendba való megérkezés után perzsáknak öltözve elhagyták a hajót és a 70000 rubel értékű pénzküldeményt magukkal vitték. A rablók hit szerint a Kaukázusba szöktek, hogy onnan Törökországba, vagy Perzsiába meneküljenek. (A párkányi diadal emlékünnepe.) 1683. okt. 9 én vívta ki Szobieszky János lengyel király és a lotharingeni főherceg a hírneves párkányi diadalt, mely a török erőket végkép szétrobbantotta. A kétszázados évforduló ünnepét egész egyszerűségben ülte meg Párkány mezővárosa. — (Dán északsarki expedíció.) Kopenhágában a tengerészeti miniszterelnök jelentést tett a kamarában, hogy a dán kormány által északsarki küldetésre felszerelt „Damphna“ gőzös fellobogózva a wardvei kikötőbe érkezett. — (Vihar FelsőOlaszországban.) Október 3 án Verona tartomány fölött nagy vihar és jégeső dühöngött. Különösen a Gardatón, a Valpo Cicellán és a legtöbb kárt a Val di Cozzonóban okozta. A Gardató vidékén annyira tönkre tette a szőlőket, hogy semmi kilátás sincs a szüretre. Az olajfákban is nagy a kár, úgy hogy a gyümölcsöket és a lombokat kosarakban kellett a fák alól elhordani.— (Időjárás) Európában: A nagy légnyomás (767—768) Magyarország délkeleti részéből kiterjed a kontinens öbbei nagy részére (760 — 761). — Mérsékelt szelekkel az idő részint borús, részint változó felhőzetű; eső kevés, hő változás csekély. — Hazánkban: Többnyire délkeleti,s mérsékelt szelek mellett a hőmérséklet kissé nagyobb ; a légnyomás kevéssel kisebb lett. — Az idő £ íí