Pesti Hírlap, 1883. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1883-10-12 / 281. szám

1883 október 12 PESTI HÍ E­LAP­ ­­I nyereség (Cáló), mely az államkincstár javára az által keletkezik, hogy a forgalomban volt jegyek teljes számban beváltásra nem kerülnek s már az ötforintos jegyeknél eddig mutatkozó ered­mény alapján biztosan várható, miszerint ezen Cáló az említett jegyek beváltásának bevégeztével, t. i. az 1887. évben a függő adósság kezelésének ösz­­szes költségeit az 1868 : XLVI. t. c. 20. §-a értel­mében fedezni fogja. Az alálirt bizottság ezen in­dokoknál fogva tiszteletteljesen kéri a törvényho­zást: méltóztassék a függő adósság kezelési költ­ségeit az 1884-ik évre 255.000 frttal megszavazni s a magyar pénzügyminisztert ezen összegnek az 1884 ik évi költségvetésbe leendő beállítására fel­hívni. A bizottság továbbá, teljesítendő az 1868 : XLVI. t.-c. 14 §-ában említett kötelességét, je­lenti, miszerint múlt évi október­­­étől folyó évi szeptember végéig, a bizottság jelenlé­tében 193.609.127 forintnyi megrongált jegy, és pedig 65.874.942 forint egyes, 31.713.935 frt­ötös, 96.020.250 forint ötvenes megvizsgáltat­ván, megsemisíttetett. A papírlakhelyet illetőleg a bizottság ezen időszakban 7.537.880 ivet, és pe­dig : ötvenesekre 1.372,880 ötösökre 1.085.000, egyesekre 5.080,000 ivet az új jegyek tartalékába pedig: 259.920,000 forintot (ötven forintosokban 116.500,000, öt forintosokban 73.200,000, egy forintosokban 70.220,000 frfot) vett át. Folyó évi szeptember végével a papirlakhelyben 3.590,000 iv és pedig: 50 frtos jegyekre 800,000 iv, 5 forintos jegyekre 300,000 iv, 1 frtos jegyekre 2.490,000 iv; a jegyek tartalékában pedig: 81.920,100 frt (50 frtosokban 44.400,000, 5 forintosokban 22.790 000 1 frtocokban 14.730,100 frt) volt készletül. A bizott­ság azonkívül a jegyek készítésével, nyomtatásával és olvasásával foglalkozó hivatalokat megvizsgálta és a közös pénzügyminiszternek a függő adósságra vonatkozó minden rendeletét megtekintette s látta­­mozta ,­­ hogy pedig a forgalmi összeg a törvé­nyeinkben megállapított maximumot meg nem ha­ladta, ez a közzébocsátott havi kimutatások által bebizonyíttatott. Gróf Zichy Henrik s. k., bizott­sági elnök, Bohus Zsigmond s. k., bizottsági al­­elnök, Szirmay Ödön s. k., Gróf Nemes Vincze s. k., Halasy Gyula s. k., bizottsági tag és jegyző._____________________________________ NAPI HÍREK­ A király Szegeden. A szegedi ünnepélyek három napi programm­­ja végleg meg van állapítva, még pedig a követke­zőkben : Első nap. Megérkezés után a nagy bevonulás a kijelölt vonalon. A hölgyek fogadása után a király és kí­sérete a városházi lakosztályaikba térnek s rövid pihenőre következik a küldöttségek tisztelgése. Dél­után indul a király első körútjára. Kiindul a városháztól s első útja a Széchenyi­­téren, hid utcán, Rudolf-téren és az állandó hidon Újszegedre vezet. Itt a Torontál téren keresztül a temesvári­ körútra hajtatva, megkerülik a népkertet; aztán ennek a fasorán át történik a visszavonulás a hidra s innét ugyanazon pontokon, melyeken átjöt­tek, a városházáig. A körút után a király lakosztályába vonul este fél 8 óráig, mikor is a színház-megnyitás ideje bekövetkezik. A Wesselényi-utcán át hajtat a király a színházba, hol számára külön az udvari bejáró földiszittetik. A színházi előadás után ő felsége megtekinti a város kivilágítását s ezzel az első nap programja véget ér. A király éjjeli nyugalomra vonul. Második nap. Délelőtt nagy szemleút, mely a várs rendezé­sének, kör- és sugárútjának, a körtöltésnek, továbbá a Tápé felé vezető külterületnek megtekintésére szorítkozik. Kiindulás reggel 8 órakor a városházától s megy a király és kísérete: a Széchenyi térről a Takaréktár­ utca sarkán a buda­pesti sugárútra for­dulva, a nagy körútig, a londoni körut-részen elha­ladnak a mars­ téri kaszárnya előtt, majd a berlini kör uton, a szabadkai­ sugárúton s a Zerge­ utcán át a korcsolyázó térre érnek s tovább a Zászló utcán át a honvéd legénységi laktanyához, innét a Tisza Lajos­ körúton keresztül a honvédtiszti laktanya elé jutnak. Ezután a király útja egészen más irányt vesz. Visszafordul ugyanis a menet s a Gizella téren, az iskola-, bástya , Batthyáni- és Szt. György-utcákon, továbbá a vásárhelyi sugárúton, a római nagy kör­úton, a kis Tisza-utcába jutva, ezen át Tápé felé veszi útját. Onnan visszatérőben a körtöltést tekinti meg a király, azt körülkocsizzák egészen a szabadkai­ út lejárójáig, honnét aztán a szabadkai sugárúton, a Dugonics téren a Kárász-utcán és Széchenyi­ téren keresztül a városházára hajtatnak, hol udvari ebéd lesz. Délután, jó idő esetén : Első sorban látogatás az uj szegedi népünnepélyre a Széchenyi-tér és Hid­­utcán keresztül. Onnét visszajövet a király ismét a város megtekintésére indul s a következő pontokon halad át: a Széchenyi-téren át a takaréktár- és Szent-Mihály-utcákon, a Szent István-téren, az Osz­­trovszky-utcában, a Szent György utcán, a római körúton, a Tápéi-utcán, a Molnár utcán, a vásárhe­lyi sugárúton, a Rózsa-utcán, a Sándor-utcán, a brüszeli- és párisi-körúton, az új­ téren, az árvíz-, feltámadás, hétvezér- és francia-utcákban, a buda­pesti sugárúton a kórházig, majd a Mars-téren át a kálvária-utón, visszatérőben : a veresács-utcán, a kolozsvári-téren, a farkas-utcán, a szabadkai-sugár­­úton, a bécsi-körúton, a szentháromság-utcán, a Mátyás király-téren, a Földváry- és közép utcákban, szabadság terén, a Kisfaludy- és Pálfy-utcák­ban, majd a boldogasszony-sugárúton, a Tisza Lajos­­körúton és a fekete sas utcán a városházához érnek. Kedvezőtlen idő esetén , az újszegedi népün­nepélyt mindenesetre meglátogatja a király, innen visszatérőben azonban csak a következő pontokon fordul meg: A Széchenyi-térről a fekete Sas-utcán, a Dugonics-téren, a Tisza Lajos-körúton a szenthá­romság utcán, a Bécsi-körúton, ezen át a Boldog­asszony-sugárúton, a vaspálya­ utcán, az Oltványi­utcán, a Mátyás király téren az alsóvárosi iskoláig ; visszatérőben : a Vaspálya- és a Szentháromság-ut­cákon, a bécsi, berlini, londoni, párisi­ és brüsz­­szeli körutakon, a Szentgyörgy-téren, innét a taka­réktár utcába s ezen át a városházához. Este (mindkét esetben) a túlsó Tiszán végbe­menő tüzijáték megtekintése végett a Stefánia- sétányt látogatja meg a király, hol 9 óráig fog időzni. Harmadik nap. Reggel 8 órakor kirándulás Ásotthalmára, az alföldi vasúton. Ásotthalmán a külterületi népisko­lákat, s az erdőőri iskolát tekinti meg a király. Délig tart a kirándulás. Délután következik a So­mogyi-könyvtár megnyitása és a középületek meg­tekintése. A szemleút a következő pontokon történik: Kiindulás a városházától a Széchenyi téren és a Kárász-utcán át a reáliskolához, hol jelen lesz a király a Somogyi-könyvtár megnyitásán. Ezután a Jókai­ utcai uj fiú iskolát, majd a Gizella-téren át az iskola-utcai gymnáziumot láto­gatja meg. Akkor vissza fordulnak a Gizella térre s a kis­körúton a polgári leányiskolát tekinti meg a király. Innét a szabadkai sugárúton át a berlini­­körútra hajtatnak a szegények­ házának megtekintése végett. Itt a környékben meg a kálvária-utcai árva­házat a mars-téri laktanya csoportot, a mars-téri bünfenyítő törvényszéki építkezéseket és a rókusi közkórházat, szemléli meg ő felsége. Meglátogatja ezután a budapesti sugárúton át a pacsirta-utcai rókuszi óvodát, a Hétvezér-utcán, párisi-köruton s a Tisza-Lajos-köruton át a refor­mátus templomot, majd a Kis-körút végiben a pénzügyi palotát, a Széchenyi téren a polgári tör­vényszéket és a posta- és távirda-palotát. Ezzel a szemle véget ér. Este 8 órakor az ünnepi bálon jelen meg a király. Innét egyenesen az államvasut indóházához hajtat s kíséretével együtt távozik Szegedről.­­ (Főúri műkedvelők.) Homonnán folyó hó 7-én gróf Andrássy Aladár kastélyá­ban igen érdekes estély volt, melyen a „Diploma­ta“ cimü vígjátékot is előadták francia nyelven. A közreműködők voltak : Andrássy, Hadik és Zichy grófnők, Hadik Endre és Sándor, J­u­s­t­h Zsigmond, gr. L­ó­n­y­a­y és gr. A­n­­d­r­á­s­s­y Sándor (a címszerepben). A főúri mű­kedvelők oly fesztelenül mozogtak a világot jelentő deszkákon, mintha valódi színészek lennének. Az előadást festői előképek követték, melyben Zichy, András­sy, Hadik és Szirmay grófnők, a Senynyei bárónők és Bathyáni s Ha­­d­i­k grófok működtek közre. A nézők közt voltak gróf Andrássy Gyula és családja és az előadók csa­­ládai. A nagyúri társaság aztán reggelig táncolt fesztelen jókedvvel. — (A „Magyar Jogászegylet“) ok­tóber hó 13-án (szombaton) délután 6 órakor a budapesti ügyvédi kamara helyiségében (Kerepesi út 8. sz.) teljes ülést tart, melynek tárgya dr. Nagy Dezső előadása: polgári peres eljárásunk reform­járól. — (A kard.) Véres utcai verekedés folyt le i. hó 7 én éjjel­­ Budán katonák és rendőrök között. Mazzanak József 27 éves kormányos a mondott időben a Lajos­ utcán ment hazafelé a bu­dai lakására, midőn egy az élelmezési osztályhoz tartozó katona jött szembe vele kivont oldalfegy­verével jobbra-balra hadonázva. Mazzanek felszólí­totta, hogy ne hadonázzon, mert a járókelők közöl könnyen megsérthet valakit, mire ez válasz helyett oldalfegyverével egész erővel M. felé sulytott, de ez idejekorán félreugrott, aztán rávetette magát a katonára, s kezéből kicsavarta a fegyvert. E percben a közelből egy hadmérnökségi katona ugrott elő s kardjával hátulról oly vágást mért M. fejére, hogy ez vértől borítva összeesett; segélykiáltására több rendőr érkezett a helyszínére, kik a két ka­tonát lefegyverezték és letartóztatták. A jelenet nagy népcsődületet idézett elő a Lajos utcában s a tömegben több tengerészeti katona volt jelen, kik közbevették magukat, hogy társaikat kiszabadítsák. A rendőrök kardot rántottak és valóságos harc ke­letkezett az utcán a rendőrök és katonák között, mely azonban az utóbbiak vereségével végződött. A verekedés közben az egyik katona oly ütést mért a rendőrök ellenőrére, hogy ez térdre ro­gyott, de revolverét elsütötte, mire aztán a tömeg szétfutott, a rendőrök az egyedül maradt katonákat lefegyverezték s előbb a III. kerületi kapitányság­hoz, onnan pedig a katonai parancsnoksághoz kí­sérték. A sebesültet a Szt.­János kórházba vitték.­­ (B o s z u b ó 1.) Veszprémből Írják : Október 9 ére virradóra, Kovács Imre polgármester utcai abla­kait beverték, még az ablakfák sem maradtak épen. Boszu műve az egész. A polgármester a legutóbbi zsidóellenes mozgalmak alatt erélyesen fellépett a zavargók ellen, kik közöl többen már akkor azzal fenyegették : „Na várj, lesz még Csicsón búcsú.“ A polgármester családjával nem volt honn.­­ (A hamis fürdőjegyek ügyé­hez.) A­mint a vizsgálat kiderítette, Wolf f. évi ápril 1­tól mostanig 11,500 fürdőjegyet hamisí­tott. Wolf azelőtt a „Fortuna“ betegségélyző egy­letnél volt alkalmazva, ott ellopta a pecsétet, lefa­ragta róla a „Fortuna“ szót és „Osmant“ vésett helyébe és azzal követte el a hamisításokat.­­ (Földrengés Olmützben.) Teg­nap délután 2 óra 40 perckor erős lökést éreztek Olmützben. A földrengés az egész városra kiterjedt, de legerősebb a Templomnegyedben volt, hol egy kémény is bedőlt. Knapp kanonok házában egy munkás lezuhant a padról.­­ (Egy zsandár meggyilkolása.) A bécsi lapok Znaimból a következő sürgönyt vet­ték : „Danzinger Paulin nyilvános nő jelentést tett, hogy Charvat Ágnes nyilvános nő bevallotta neki, hogy Fidál Gusztáv és Dittrich Ferenc fegyencekkel Zimmermann Albert csendőrt 1882. március 23-án megölte. Charvat Ágnest elfogták.­­ (Postavezetnökök mint utón­ál­l­ó­k.) A Kaspitengeren közlekedő „Tamara“ nevű orosz gőzösön alkalmazott postatisztek, a Derbend­­ba való megérkezés után perzsáknak öltözve elhagy­ták a hajót és a 70000 rubel értékű pénzküldeményt magukkal vitték. A rablók hit szerint a Kaukázusba szöktek, hogy onnan Törökországba, vagy Perzsiába meneküljenek.­­ (A párkányi diadal emlékün­nepe.) 1683. okt. 9 én vívta ki Szobieszky János lengyel király és a lotharingeni főherceg a hírneves párkányi diadalt, mely a török erőket végkép szét­robbantotta. A kétszázados évforduló ünnepét egész egyszerűségben ülte meg Párkány mezővárosa. — (Dán északsarki expedíció.) Kopenhágában a tengerészeti miniszterelnök jelentést tett a kamarában, hogy a dán kormány által észak­­sarki küldetésre felszerelt „Damphna“ gőzös fello­bogózva a wardvei kikötőbe érkezett. — (Vihar FelsőOlasz­országban.) Október 3 án Verona tartomány fölött nagy vihar és jégeső dühöngött. Különösen a Gardatón, a Valpo Cicellán és a legtöbb kárt a Val di Cozzonóban okozta. A Gardató vidékén annyira tönkre tette a szőlőket, hogy semmi kilátás sincs a szüretre. Az olajfákban is nagy a kár, úgy hogy a gyümölcsö­ket és a lombokat kosarakban kellett a fák alól el­hordani.— (Időjárás) Európában: A nagy légnyomás (767—768) Magyarország délkeleti ré­széből kiterjed a kontinens öbbei nagy részére (760 — 761). — Mérsékelt szelekkel az idő részint bo­rús, részint változó felhőzetű; eső kevés, hő változás csekély. — Hazánkban: Többnyire délkeleti,s mérsékelt szelek mellett a hőmérséklet kissé na­gyobb ; a légnyomás kevéssel kisebb lett. — Az idő £ íí

Next