Pesti Hírlap, 1885. augusztus (7. évfolyam, 209-238. szám)

1885-08-01 / 209. szám

9 A kolosi főispánság. A hivt­alos lap mai száma a következő két legfelső kéziratot közli. I. A belügyministerium vezetésével megbízott magyar miniszterelnököm előterjesztése folytán, gróf Esterházy Kálmánt, Kolozsmegye és Kolozsvár szabadkirályi város főispánját, ezen állásától saját kérelmére felmentvén, helyébe Kolozsmegye és Kolozsvár szab. kir. város főispánjává báró Jósika Sámuelt nevezem ki. Kelt kehiben, 1885. évi július hó 24-én. Ferenc Jó­zsef, s. k. Tisza Kálmán, s. k. II. Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán, gróf Esterházy Kálmán Kolozsmegye és Kolozsvár sz. kir. város főispánjá­nak, ezen állásától — saját kérelmére — történt felmentése alkalmából, a közügyek terén hü és buzgó működése által szerzett érdemei elismeréséül, Lipót-rendem lovagkeresztjét díjmentesen adomá­nyozom. Kelt­kehiben, 1885. évi julius hó 24-én. Ferenc József, s. k. Br. Orcy Béla, s. k. Tisza Kálmán miniszterelnök, aug. hónap­ban három heti tartózkodásra Ostendébe uta­zik. Mint a „P. L.“ értesül, hazatérte után tartják meg a rendes őszi közös minisztertanácsokat Bécs­­ben. Tekintettel az időközben eső találkozásra Bismarck herceg és Kálnoky gróf között, a tanácskozások tárgyát nemcsak a parlament munka­­programmja és a delegációk elé terjesztendők meg­állapítása fogja képezni, de egyúttal a kiegyezés kérdéseit is tárgyalni fogják. E tanácskozásokon részt fognak venni Szapáry Gyula gróf és Széchenyi Pál gróf miniszterek. A váci püspökség­ A P. N. hiteles helyről azt hallja, hogy a váci püspökség Ipolyi Arnold besztercei püspöknek fog adományoztatni, s az ő helyét fogja egy uj püspök elfoglalni. Tudvalevő, hogy Ipolyi Arnold jelenlegi püspöksége a legszeré­nyebb dotációval bír. Az ügyvéd-rendtartás revíziója fölött el­rendelt miniszteri enquete-be meghivattak: Hodossy Imre, Szedenicz János, Győry Elek, Siegmund Vil­mos, Teleszky István, Nagy Dezső, Matuska Péter, Szentgyörgyi Imre, Suhaj Imre, Berczelly Jenő. A vidéki ügyvédek közül senki­­sem hivatott meg. Strossmayer püspök és a bán. A P. Lt. értesülése szerint Strossmayer püspök Rohitsból visszatérve aug. közepe táján fogja Khuen-Héder­­váry gr. bánt Zágrábban meglátogatni, sőt kifejezte­­ azon óhajtását is, hogy minél előbb óhajtana a­l bánnal találkozni. A püspök, amennyiben egészsége­t engedi, Velehradba is el fog ugyan zarándo­­­­kolni, mint azt múlt évi pásztorlevelében megígérte;­­ azonban a horvátok tömeges zarándo­­­­kolását, mint az korábban jelezve volt, most­­ már vezetni többé nem fogja. _ 1 Horvátok és olaszok küzdelme. A dalmát horvátoknak most már a saját biráik sem tetsze­­nek, mivel azok legnagyobbrészt a jóval miveltebb . . Ebéd után csónakba ültünk és séta­­kocsizást tettünk a tavon, 1371 méter magas­ságban, ez sem utolsó mulatság.“ No, no! Azt már csak megpróbálom ma­gam is a jövő héten._______________Quintus. _ Eladó királyság. Kalakaua király családjának utolsó sarja megunta az uralkodás terheit. A hawaii parliament a király beleegyezésével követséget küldött Wa­shingtonba, a­melynek feladata a Sandwich-szige­­teknek az Egyesült­ Államokba való bekebelezését kieszközölni. Az életvidor király, akinek inkább jó kedélyre mint szellemességre valló arca s jó modora van, aki mindamellett európai körutazása alkalmával az udvarok réme s az élclapok céltáblája volt, a ma­gánéletbe vonul. Mint amerikai lapokban olvassuk, az Egye­sült­ Államok hawaii miniszterrezidense Dagget­ur Kalakaua király kezdeményezésére Washingtonba utazott, hogy ezt az ügyet elősegítse. Kalakaua király szívesen letenné koronáját tisztességes nyug­díjért. Egy tekintet a góthai almanachba meggyőz­­ bennünket arról, hogy ő felsége csak véletlenül­­ csöppent be a királyi székbe. Tudniillik 1874 előtt­­ valamivel Lunalino főnök választatott meg Sand* * wich szigetek királyává, s midőn ez 1875 ben vá­­­­ratlanul meghalt, az előbb uralkodó Kamehameda - dynasztia utolsójának még életben levő özvegye a jó yankeek, hogy az európai hatalmas­ságok példájára ők is gyarmatpoliti­kát fognak űzni. És különösen Kelet- Ázsiára vetették szemüket. Ebből a tekintetből a Sandwich-szigetek bekeblezése jó kezdetnek ígér­kezik. Jó haditengerészeti állomás, azon felül ke­reskedelmi hajóknak alkalmas kikötőhelyek vannak ottan. Honolulu pl. 100 év óta szabadkikötője a cethal-halászoknak. A szigetek függetlensége mostanig diplomá­­ciailag biztosítva van. 1843. év november havá­ban a tengeri hatalmasságok elismerték független­ségét a kis királyságnak. Különben ott mindenütt amerikai szokásnak, divatnak, erkölcsnek és­­pénz­nek hódolnak s úgy is csak idő kérdése, hogy az Egyesült Államokba olvadjanak. A bekebelezés nem fog valami nehezen men­ni. A közéletben legfontosabb szerepet játszanak ott a kereskedők, cukorü­ltetvényesek, ezek pedig több­nyire amerikaiak, hanem a vezérszerepet játszsza kö­zöttük a német (mecklenburgi származású) Spre­ckels. Egy amerikai lap humorosan így ír az oda­való viszonyokról: „Első ember természetesen a ki­rály, a­kit a pa­rla­ment ellenőriz, utánna jön a parliament, de ez azt teszi, a­mit az ültetvényesei akarnak, ezek után jön Spreckels, a­kinek zsebé­ben van a király, a parliament s az ültetvényesek, tehát tulajdonképen ő az ér ottan."­Végül, hogy mi is humorosan végezzünk a dologgal, megemlítjük egy német lap sajnálkozásé hogy a derék Spreckels nem oly hazafiak, hogy ré­­hazájának ajánlotta volna föl megvétel végett az újjz PESTI HÍRLAP 1885. augusztus 1. dalmát-olaszok közül kerültek ki. A zárai Narodny Listy szerint 84 dalmát község a császár előtt kérni fogja, hogy a birói elmozdu­hatlanság a dal­mát területen függesztessék föl, hogy a bírákat, a­kik (a horvátok szerint) az italianissimik közé tar­toznak, tetszés szerint át lehessen helyezni más­hová. — Megérhetik, hogy Taaffe­­r. a kedvükért ezt is megteszi. POLITIKAI SZEMLE: Még egy zajos ülés a francia parlamentben A francia képviselőkamara csütörtöki ülé­sében folytatták a gyarmatpolitika fölötti vitát s Clémenceau beszéde heves jelenetekre adott alkalmat. Az első szónok Clémenceau volt, ki nagyon hevesen felelt Ferry legutóbbi önigazoló beszédére. Kikelt az ellen, hogy a kormány minden ok nél­kül mindenféle expedíciókat kezd; felhozzák ugyan indokul a nemzeti becsületet, de már a Flatters halálát nem boszulták meg, mert ott nem volt mit annektálni; beszélnek új piacokról, de ez üres frázis, nagy hűhó semmiért; a francia gyarmatok­ban a kereskedelem korántsem olyan, mint azt Ju­les Ferry állította; sőt épen gazdasági szempontból káros a gyarmati politika, mert a munka drágul a nagy expedíciók folytán, és az új adóterhek csök­kentik az iparosok versenyképességét. Ilyen hódító politikára áldozni a vért és pénzt, őrült, képtelen politika; a Tonkingba küldött 33.000 ember száz­ezer embert immobilizál, és veszélyeztetve van a mobilizáció. Clémenceau beszédét kínos jelenet zavarta meg. Langlois, egy heves vérmérsékletű öreg­úr közbeszakította Clémenceaut, a­mit a szélső bal­oldal egyes tagjai igen rosz néven vettek tőle. Vi­haros felkiáltások hangzottak: Rendre­­ rendre ! s midőn erre sem csillapodott le a kamara, Clovis Hugues felkiáltott: Önök Gambettát cserben hagy­ták ! E szavaknál Langlois felkelt helyéről s Clovis Hugues felé akart közeledni.­­ Mikor azonban észrevették, hogy Clovis Huguest személyesen meg akarja támadni, több képviselő állott eléje, a töb­bek közt de la Forge Anatol stb. De Langlois en­nek dacára is előre akart nyomulni. Ekkor Clovis Hugues is előre tört, de szintén erőszakkal tartóz­­­­ták vissza. Végre a teremőrök felszólították Lan­­gloist, hogy menjen vissza helyére, a­mit ő meg is tett. A jelenet igen élénk mozgást idézett elő a teremben.­­ Elnök percekig csönget, mig végre szóhoz­­ tud jutni s ezeket mondja: Lehetetlen, hogy ez a­­ zaj tovább tartson. Sem a ház, sem az elnökség­­ nem hallotta e szavakat, melyek e jelenetre okot­­ adtak. (Ellentmondás és zaj.) Clovis Hugues (kiabálva) : Ismételni­­ akarom. Elnök: Nem, ezt nem szabad tennie ! Clovis Hugues a szószékre akar lépni, de barátai megakadályozzák. Emma és Kalakaua főnök választottak meg egy­szerre a parliament által uralkodóknak. Ez aztán háborúra adott alkalmat. Emma külföldi segélylyel akarta a trónt magának biztosí­tani, de a kísérlet nem sikerült. Az özvegy királynő nemrég halt meg San Franciskoban, míg vetély­­társa most lemondani készül. A király valószínűleg zilált pénzügyi viszo­nyai miatt mond le koronájáról. Civillistája a csa­ládi tagok apanageával együtt 100.000 dollárra rúg (alig egynegyed millió). Ebből bizony nem igen lehet fényes udvart tartani, pedig Kalakaua szíve­sen hódolt bizonyos királyi szenvedélyeknek. Ha maga elég szerényen élt is, örömest látta kíséretét fényes egyenruhában. Hadserege 35 főből állott ugyan, de azért szárnysegédét dúsan aranyozott fényes egyenruhában tábornoki kalappal a fején lovagoltatta maga mellett. Az egy csöppet sem bán­totta, hogy a derék fiatal ember rendes körülmé­nyek közt egy nagyobb kereskedésben mint segéd működött. Szóval ő felsége nem tudott kijönni jövedel­méből és a jó keresztyén cukor­ ültetvényesek zse­bébe került, ő felsége most úgy okoskodik, hogy legalább élete utolsó napjaiban nyugalmas életet biztosít magának oly formán, hogy a gazdag Egye­sült Államok kezére játszsza a királyságot, a­mely­nek kormánya kifizeti adóságait és jó nyugdíjat juttat neki öreg napjaira. Kérdés, váljon előnyös e az Egyesült­ Álla­mokra az alku ? Amerikai tekintetből bizonyosan előnyös. Már egy évtized óta azon törik a fejeket Cassagnac a szószékre rohan, de Clé­­menceau nem engedi oda. Jelekkel intenek neki,, menjen le egy percre a szószékről. Elnök erre felolvassa a házszabályokat, melyek szerint a­ szónok addig nem beszélhet, míg a másik be nem fejezte beszédét. Cassagn­a­c visszatér helyére. Clémenceau ezután folytatta beszédét és Ferry azon előadása ellenében, mintha csak a ka­marában beállott panique lett volna bukásának az oka, megjegyzi, hogy sok képviselő nála volt és felszólította őt, hogy adja be a lemondását. Ferry: Hisz épen ebben nyilvánult a zavar. Elnök: Ferry úr bizonyosan a nála tett lépésekről szól, mert a kamara szavazatára nem volna szabad azt a kifejezést alkalmazni. Clémenceau: A kormány is meg volt zavarodva úgy, mint a kamara. Cassagnac: Az a szemtelenség zavaro­dottsága volt. Ez a megjegyzés nagy zajt idézett elő és az elnök rendre utasította Cassagnac-ot. Clémenceau, aki e zajban nyugodtan maradt, folytatta a beszédét és kijelentette, hogy Ferry megbuktatása iránt mindenki egyetértett csak az volt a kérdés, hogy az 50 milliós hitel megsza­vazása előtt buktassák-e meg. A vád alá helyezési indítvány nem a szélső­baloldaltól eredt, hanem olyan férfiútól, akinek a kamara nemzeti temetést szavazott meg, Courbet tengernagytól. Cassagnac személyes kérdésben emel szót és az iménti incidensre célozva megjegyzi, hogy a republicánusok közti egyetértés verekedésen kezdő­dik. úgy látszik, hogy e parlamentben olyan em­ber van, a­ki nem oda való. Elnök: A hangulat lecsendesülvén nincs ok rá, hogy ön ismét felizgassa magát emiatt. (Derültség.) Erre Bristoff miniszterelnök kezdett szólani általános feszültség közt. Nemrég kérte a kama­rát arra, hogy a retrospectív vitákkal hagyjon föl, mert ez sem a kamarának, sem a köztársaságnak nem használ. (Tetszés.) Még egyszer appellál az egységre: a feladat minden republikánus erő egye­sítése legyen, erre fog ő törekedni, míg csak célt nem ér, ha a ház megengedi neki. Nem hiheti, hogy ezen egység csak „généreuse illusion.“ (Élénk megújuló taps, Spuller közbekiállt: ön úgy beszél, mint hazafi és kormányférfi.) A kormány 12 mil­liót kér Madagaskar számára. E követelés igazo­lására nem szükséges theorizálni a gyarmati poli­tika fölött. Csak azt kell tekinteni, hol van Fran­ciaország érdekelve. Franciaországnak vannak régi és új gyarmatai. Mindenik drága, de csak a jövő fogja megmondani, hogy nem-e nagyon drágán szereztük meg azokat (Tet­szés.) A statisztikával itt egymagán boldogulni nem lehet. A gyarmatokban a francia becsület és ér­dek egy része is fekszik. A kormány sem új hó­dításokat nem akar, sem a régi gyarmatok elha­gyását, csupán meg akarja tartani Franciaország birtokát s azt úgy berendezni, hogy minél keve­sebbe kerüljön, s minél többet jövedelmezzen. A --------------- ------------ 1 .1—BBBS1

Next