Pesti Hírlap, 1886. április (8. évfolyam, 91-119. szám)
1886-04-01 / 91. szám
1886 április 1. PESTI HÍRLAP — Az az kedves öcsém. — No, ilyen stylushoz én nem értek, méltóságok uram. És akkor azt hittem, hogy más sem ért ilyen stylushoz. De úgy látszik csalódtam, mert Apponyiék értenek hozzá. Ma elfogadták az egyiptomi javaslatot, hogy ne látszassanak illegálisoknak odafent, de aztán benyújtottak egy határozati javaslatot is, hogy az idelent valóknak is jusson valami. Nagy fifika! Kár, hogy már ezt meg nem élhette a jó öreg Dáni Ferenc. S.n, Országgyűlés. 1. A közigazgatási vita, mely egy teljes hónapot vett igénybe, végre ma befejeztetett. Felszólalás már csak a 94. §-nál történt, az utolsó két szakasz észrevétel nélkül fogadtatott el. Ezután a ház tárgyalta és rövid vita után elfogadta az Egyiptom pénzügyi viszonyainak rendezésére vonatkozó törvényjavaslatot. II. A képviselőház ülése, március 31. Bejelentések: Péchy Tamás elnök az ülést i. e. 10 órakormegnyitván, a múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Földváry Miklós az állandó igazoló bizottság nevében jelenti, hogy Szemnecz Emil, Zala megye, Zala-Egerszeg választókerületében megválasztott képviselő a szabályszerű 30 nap fentartásával igazolt képviselőnek nyilvánítandó, A törvényhatóságok rendezése. Folytattatott a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. A 94-ik szakasz azt mondja, hogy tisztviselő olyan cselekvényért, melyet a törvény vagy illetékes felsőbb hatóság tett kötelességévé, fegyelmi úton felelősségre nem vonható. Mocsáry Lajos az eddigi törvény 81-dik szakaszát kéri fentartani, mely azt mondja, hogy nem vonható felelősségre a tisztviselő oly cselekvényért, melyet a törvény rendelete szerint követett el. Ezáltal fentartatik azon elv, mely büntető törvénykönyvünkben is kifejezést nyert, hogy a tisztviselő minden cselekményeiért személyesen, közvetlenül felelős; ezt kívánja az igazi alkotmányosság elve, mert arra feljogosítani nem szabad senkit, hogy törvénytelen dolgot kövessen el. (Helyeslés balfelől.) A törvényt megtartani tisztviselőnek, magánembernek egyiránt szent és múlhatatlan kötelessége. E tekintetben magánember és tisztviselő közt különbséget tenni nem szabad. (Helyeslés balfelől.) De még az esetben is, ha ezen elvet nem akarná fentartani a kormány akkor sem maradhat a 94. szakasz úgy, amint van, akkor is ki kell tenni világosan pl. egy új bekezdésben, hogy igenis feleletre vonható, aki a törvénytelen rendeletet kiadta és akkor bele kell foglalni a főispánt is, minden oly esetben, midőn végleg intézkedik. Azt hiszi, hogy leghelyesebben és egyedül felel meg az igaz alkotmányosságnak, hogy minden tisztviselő személyében, közvetlenül legyen felelős minden törvénysértésért és ehhez mérve azon indítványt teszi, hogy a 94. §. mellőzésével, megtartatik az 1870. XLII.cikknek 81. §-a. Kázár Ádám pártolja Mocsáry indítványát. Tisza Kálmán miniszterelnök megjegyzi, hogy a főispán büntetőjogi felelőssége a tárgyalás alatt levő szakasz által egyáltalában nem érintetik, politikai felelőssége pedig nagyobb, mint bármely más hivatalnoké. A felelősség e tekintetben részben a minisztert terheli a parlament előtt, másfelül pedig a főispán felelőssége abban fekszik, hogy fegyelmi eljárás nélkül is állásától elmozdítható. A tárgyalás alatt levő szakasz egyébként sokkal tágabb körre terjeszti ki a főispán felelősségre vonhatását és azért azt elfogadtatni kéri. Dárday Sándor előadó felszólalására a ház Mocsáry indítványának mellőzésével, elfogadta az eredeti szakaszt. A törvényjavaslat többi szakaszai észrevétel nélkül elfogadtattak Egyiptom pénzügyei. Tárgyalás alá vétetik az egyiptomi pénzügyek rendezéséről szóló nemzetközi egyezmény becikkelyezését tárgyazó törvényjavaslat. Hegedűs Sándor előadó ismerteti a törvényjavaslatot, melyet elfogadásra ajánl. Irányi Dániel: Alig hangzottak el e házban a méltó panaszok az adók súlyossága, a közállapotok ziláltsága miatt, s ma olyan javaslatot nyújt be a kormány, amelynek folytán 90 millió arany forintig kell nekünk jótállani Egyiptomért! A kormány maga is elismeri, hogy Egyiptomban nekünk nagyon kevés érdekünk van, mert ott elsősorban Anglia és Franciaország érdekelvék. Hát mi indította a kormányt ezen garancia elvállalására ? A monarchia hatalmi állása általában véve, így mondja az indokolás. S különösen a török birodalom pénzügyi viszonyaira kellett tekintettel lenni. De hát miért segítették elő Törökország eldarabolását ? Miért követtek el mindent, hogy tönkretegyék, ha most pénzügyeit akarják rendezni. A nagyhatalmi állás nagy áldozatokat követel, de ezt a nagyhatalmi állás nem követeli meg, még akkor sem, ha a kincstár olyan teli volna, mint amilyen üres. (Helyeslés balfelől. Csanády Sándor közbekiált: „Mert kirabolták!“ Derültség) Részletesen szól azon hibákról, mulasztásokról, amelyeket monarchiánk a keleti politikában elkövetett, s minthogy e javaslatot ama rész irány tovább folytatásának tartja, a javaslatot a részletes tárgyalás ajányául sem fogadja el. (Helyeslés balfdé ) Apponyi Albert gróf az előtte szóló konkluziójával nem ért egyet, és a javaslatot elfogadja. Nem zárkózhatik el az elől, hogy az egyiptomi kérdés azon ága, amely előttünk fekszik, hozzátartozik a keleti kérdéshez, s ragaszkodnunk kell ahoz, hogy az a kérdés csak egész Európa hozzájárulásával oldassák meg. Minden részletében meg kell ragadnunk azt, hogy a keleti kérdés rendezésében nekünk kijusson a magunkat megillető rész. Azt a föltevést, hogy a javaslat erkölcsi garanciája nem foghat egyszer anyagivá is válni, magunktól elutasítanunk nem szabad. Csonkának tartja pedig a szerződést, mert erről az eshetőségről, hogy az anyagi garancia miként oszlik meg a garantáló államok között, nem intézkedik. S minthogy azt hiszi, hogy ezen eset bekövetkezésekor Magyarország alkotmányos jogait csak nagyon kevéssé lesznek hajlandók a külügyek vezetői tekintetbe venni, szükségesnek tart a képviselőhöz és a főrendiház részéről olyan óvást hozni, mely minden törvénytelenség bekövetkeztétől megóvja Magyarország jogait Ennél fogva benyújtja a következő határozati javaslatot. Tekintettel arra, hogy a Londonban 1885. március 18-ikán kötött nemzetközi egyezmény értelmében, az észt. magyar monarchia öt más nagyhatalommal együtt egy 9 millió font sterlingre rugó egyiptomi kölcsön 315 ezer fontban megállapított évi járulékainak pontos fizetéséért egyetemleges jótállást vállalt. Minthogy azonban a jótállásból származható terheknek sem megosztási arányára, sem teljesítési módozatára nézve a fent említett egyezmény megállapodást nem tartalmaz, a magyar országgyűlés, midőn az egyezménynek és ahoz kapcsolt nyilatkozatnak becikkelyezéséhez hozzájárul, fentartja abbeli jogát, hogy a többi illetékes tényezőkkel együtt szabadon határozhasson azon arány és azon módozatok fölött, melyben és melyek szerint az észt. magyar monarchia a jótállásból netán folyó terhek viselésében részt vegyen. Jelen határozat alkotmányos hozzájárulás céljából közöltetni fog a magyar országgyűlés főrendiházával. (Helyeslés balfelől.) Helfi Ignác nevetségesnek tartja, hogy a monarchia hatalmi állásáért, kell garantálnunk, amikor annyit sem tettek meg azért a hatalmi állásért, hogy fizetési helyül Budapestet kijelölték volna. Ami azt illeti, hogy a Suez csatornánál nagy érdekeink vannak, inkább hajlandó volna az egész csatornát betömetni, minthogy azon át jő minden olyan áru, ami Magyarország termékeinek árát megrontotta. A javaslatot nem fogadja el a tárgyalás alapjául. Tisza Kálmán miniszterelnök: (Halljuk!) Nem hiszi, hogy bárki is megtagadhatná fontosságát annak, hogy épen a keleten történő dolgok tekintetében monarchiánk elszigetelt állást ne foglaljon el, magát az európai koncertből ki ne vonja. (Helyeslés jobbfelől.) Irányi azon észrevételére, hogy ha annyira fontosnak tartjuk a törökországi viszonyokat, miért nem akadályoztuk meg 1877-ben az orosz török háborút? szóló megjegyzi, hogy a történeti események ezt a politikát minden elfogulatlan előtt igazolták. De ha csak a pénzügyi szempontot tekintjük, az Irányi által még most is felemlített, akkor az országban anynyit hangoztatott politikának néhány hétig követése többe került volna, mint, nem ezen garantírozott összeg kamatja, hanem az egész egyiptomi kölcsön. (ügy van a jobboldalon.) Az okok, melyekből a kormány az egyezményhez hozzájárult, föl vannak hozva az indokolásban; szóló nem szándékozik e tárgyat bővebben fejtegetni. Elismeri, hogy teljes lehetetlenséget látni abban, hogy ezen garancia egykor vagy máskor tényleg is igénybe vétessék és az ellen biztosítékot nyújtani nem lehetne maga azon körülmény, hogy Európának nemcsak összes kormányai, hanem összes törvényhozó testületei, ahol ilyenek vannak, elfogadták azon föltevést, hogy ennek az eshetőségnek beállta bizony nagyon valószínűtlen, talán mégis nyújthatna a magyar képviselőháznak is ez irányban némi megnyugvást. Különben most még csak — folytatja szónok — igen röviden Apponyi gróf határozati javaslatához kívánok szólni (Halljuk!) Őszintén megvallom, t.hát, nem emlékszem, hogy bármely más államnak parlamentje vagy törvényhozása — pedig ahol parlamentek vannak, az angol, a francia, a berlini, a római, mind elfogadták — ilynemű kikötéssel élni szükségesnek tartotta volna. És megvallom, hogy én is a magam részéről azt szükségesnek nem tartom. Egészen úgy, amint Apponyi gróf fogalmazta, elfogadhatónak nem tartom, mert azon kételyre adhatna alkalmat, mintha a magyar képviselőház magának a kötelezettségnek is megvitathatását kívánná fentartani. De én, mert nem szeretném, hogy félreértések támadjanak ebből azon irányban is, mintha valaki azt kívánná, hogy majd ha pénz kell, akkor ne lehessen többé a törvényhozásoknak hozzászólni, amennyiben hirtelenében lehetett, föltettem és bátor leszek mindjárt felolvasni azon szövegezést, amelyet, ha megnyugtatásul szolgálhat a t. háznak, elfogadni hajlandó vagyok. (Halljuk!) „Tekintettel arra, hogy a Londonban 1885. március hó 18-án kötötött nemzetközi egyezmény értelmében az osztrák-magyar monarchia öt más nagyhatalommal együtt egy 9 millió font sterlingre rugó egyiptomi kölcsön 345.000 fontban megállapiott évi járulékának pontos fizetéséért egyetleges jótállást vállal. Minthogy azonban a jótállásból származó terheknek sem megoszlási arányára, sem teljesítése módozataira nézve a fentemlitett egyezmény megállapodást nem tartalmaz, — eddig szóról-szóra Rpgonyi gróf indítványa szerint — a magyar országgyűlés, midőn az egyezménynek, és az ahhoz csatolt nyilatkozatnak becikkelyezéséhez hozzájárul, fentartja abbeli jogát, hogy ha e jótállásból származó terheknek megosztási arányai és teljesítési módozataira nézve az érdekelt nagyhatalmak között egyezmény jönne létre, vagy tényleg beállana a jótállásból származó terhek megosztásának szüksége, ezen arányra, módozatokra s az ezek alapján az osztrák-magyar monarchia által viselendő terhekre nézve a többi illetékes tényezőkkel együtt határozhasson.“ (Helyeslés.) Hegedűs Sándor előadó röviden reflektál a törvényjavaslat ellen felhozottakra. Apponyi Albert gróf annyit akar kijelenteni, hogy a miniszterelnök által tett módosítást elfogadja s azt hiszi, hogy a miniszterelnök a javaslat azon utolsó mondatát, melyet föl nem olvasott, mely szerint az, hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldessék. (Tisza Kálmán igenlőleg int.) Tisza Kálmán a kérdés föltevését, — nehogy, mint tegnap Lázár Ádám, azzal vádolják, hogy elveszi mástól a módositványát, — úgy kéri, hogy elfogadtatik-e az Apponyi hat. javaslata a miniszterelnök módosítványával ? A hat. javaslatot a ház, a módosítványnyal együtt elfogadja. A ház ezután elfogadja a javaslatot átalában, és az előadó által ajánlott néhány stiláris módosítással részleteiben is. A legközelebbi napirend: Tisza Kálmán miniszterelnök jelenti, hogy Herman Ottó és Fackh Károly interpellációjára holnap fog felelni. Helfy Ignác kéri, hogy a községi törvény hétfőn tárgyaltassék, minthogy a pártkluboknak nagy munkájukba kerül azt áttanulmányozni. Tisza Kálmán miniszterelnök figyelmezteti a házat, hogy egyszer már megállapodtak abban, hogy a községi törvény előtt egy napi szünet legyen. Ez ellen most sincs kifogása, s azért, ha holnap lesznek a választások, interpellációkra adandó válaszok, szüneteljen a ház holnapután, pénteken, de szombaton kezdjék el a községi törvény tárgyalását. A ház többsége ez értelemben határoz. Az ülés 1 órakor véget ért. Politikai szemle. Napról-napra több alapot nyer az a hit, hogy az újabb keleti háború alig lesz sokáig elodázható. A bolgár fejedelem magatartása , hogy a hatalmak minden intése dacára sem hajlandó az ötéves főkormányzóságba beleegyezni — oly bonyolulttá teszi a helyzetet, hogy a diplomácia egyelőre, úgy látszik, sejtelmével sem bír annak, mint fognak ebből kigázolhatni. Oroszország azonban fölhasználva az alkalmat, már előkészületeket tesz a beavatkozásra. Odesszából legalább azt sürgönyzik a NI. Freie Éressenek, hogy ott Bulgária legközelebbi megszállására minden intézkedés megtétetett; az ottani főparancsnokság megkapta a lepecsételt rendeleteket is, melyek a csapatoknak Várnába átszállítására vonatkoznak. Figyelemreméltó körülmény az is, hogy az ottani orosz lapok, melyeket a cenzúra ugyancsak ráncban tart, Bulgária orosz részről való megszállását akadálytalanul hirdetik és hasáb számra hoznak elmélkedéseket a háború eshetőségéről. Odesszában már a cár közeli látogatását is Krímben, mely máskor csak júniusban szokott bekövetkezni, a kormány bizonyos akcióterveivel hozzák összeköttetésbe. Konstantinápolyból meg azt jelentik, hogy Said pasa külügyminiszter, úgy lehet, szintén Krímbe utazik, a cárt a szultán nevében üdvözölni; ha azonban a politikai viszonyok a miniszter távollétét meg nem engednék, úgy ezt a speciális küldetést Server pasa igazságügyi miniszter fogja teljesíteni. A német birodalmi gyűlés tegnap kezdte meg a szocialista törvény t