Pesti Hírlap, 1888. május (10. évfolyam, 121-150. szám)
1888-05-01 / 121. szám
,1888. május 1. PESTI HÍRLAP A 818. §-t, mely szerint „ha az örökhagyó leszármazó, vagy felmenő rokonát, vagy oldalrokonát az unokatestvérekig bezárólag nevezte örökösnek, s a kinevezett örökös az örökhagyót megelőzőleg hal el, az örökös leszármazó hallgatag helyettesített örökösnek tekintendők, hacsak a végrendelet kifejezetten ellenkező intézkedést nem tartalmaz“. — Teleszky államtitkár és Szivák előadó indokolása után, mint a családiasság alapgondolatán nyugvó rendelkezést elvben elfogadta a bizottság, de az itt szóban forgó helyettesítési praesumpciót — a törvényjavaslat eredeti álláspontjával megegyezőleg a fel- és lemenőkre s testvérekre korlátozta, megtoldván a szakaszt azzal, hogy a leszármazók részesedési arányára a törvényes örökösödés szabályai alkalmazandók. nöke jelenti, hogy a bizottság a dunaszerdahelyi választás ügyében a vizsgálatot elrendelte s a vizsgálat vezetésével Lörinczy György képviselőt bízta meg. Elnök bejelenti, hogy a szerdára tervezett ülés a miniszterelnök távolléte következtében csütörtökre halasztatik, és akkor fog tárgyaltatni a kassa-oderbergi, magyar-északkeleti és első gácsországi vasutaknak adandó újabb kamatbiztosításról szóló törvényjavaslat. Ülés vége 1 óra 15 perckor. Külpolitikai fairek. —• április 27. A helyzet néhány tünete ismét komoly. Egy folytonos aggodalmas időszakban élünk, melynek néhány derűit pillanata csak arra való, hogy jobban lássuk a sötétséget. Az osztrák-magyar monarchia véderejének az első évi tartalékkal és póttartalékkal való megerősíthetése miatt néhány orosz lap félreveri a harangot. De még jobban feljajdulnak Oroszországban amiatt, hogy az angol királynő berlini látogatása úgy a német, mint az angol közvéleményben észrevehető közeledés nyomát hagyta. A Standard of Times nyílt felszólalása, hogy Anglia csatlakozzék Közép-Európához, mert ez létérdeke, elkedvetlenítette Oroszországot, melynek haragját a berlini Post folytatólagos oroszellenes cikkezése és az orosz papírok ellen indított tőzsdeharc nem kevéssé ingerlő. De azt elfelejtik az oroszok, hogy ők adnak okot a bizalmatlanságra, a hadikészülődésekre,mert azt csakugyan lelkiismeretlenség gondolni, hogy Ausztria Magyarország meg nem férhetése miatt növeli hadseregét, holott a télen, midőn lavinaként tolult határai felé a nagy orosz seregtömeg, még ellenintézkedéseket sem tett, hogy Oroszországot valamiképen ne ingerelje. De meghunyászkodni természetesen egy hatalom sem fog és nem is szabad Oroszország követelései előtt. Azt is megengedhetőnek tartja Oroszország, hogy fellázítsa Románia földműveseit, akikhez most újabban a Dobrudsa parasztjait akarja társítani. Dobrudsát előbb is ígérgette Oroszország a bolgároknak, akik hűk lettek volna hozzá, vagyis nyakukba vették volna az orosz igát. Hogy a bolgárokat nem sikerült általánosan elbolondítani, tehát a dobrudsaiakkal próbáltak szerencsét. Elhitették velük, hogy Romániában már kitört a forradalom s most teljesen a dobrudsaiaktól függ, hogy megszabaduljanak a rájuk erőszakolt román uralomtól. A román kormány azonban minden intézkedést megtett, hogy kedvüket szegje azoknak, akik Oroszország csábos ígéretére hallgatni akarnának. Hogy Romániában mennyire kijózanodott a higgadtabb és komoly gondolkozású rész, mutatja a Telegraphul cikke. A bukaresti „Telegraphul“ ugyanis legutóbbi számában „Oroszország és Románia“ címe alatt egy igen érdekes hazafias felhívást intéz az összes román államférfiakhoz, amelyben erősen kikel azon chauvinista apostolok ellen, akik folytonosan csak , az elnyomott erdélyi testvérekről“ írnak és arról megfeledkeztek, hogy Besszarábiában is vannak románok, akik csakugyan és tökéletesénél vannak nyomva. Párhuzamot von Ausztria-Magyarország és Oroszország között és történeti adatok felsorolása után konstatálja, hogy Erdélyből az „elnyomatás“ dacára kiváló román szellemek terjesztették a műveltséget Romániában és hogy ezeknek működése Romániában korszakalkotó volt. Besszarábiából pedig nem csak hogy semmiféle közművelődési mozgalom sem indult meg, de az ottani románok tökéletesen meg vantörve a kancsuka uralom alatt. Kimutatja továbbá, hogy a román elem szigetet képezvén a szláv tengerben, Oroszországnak célja, hogy a románokat megsemmisítse, Ausztria-Magyarország pedig maga is meg lévén támadva a moskovicizmus által, soha sem vágyódik arra, hogy Romániát elnyelje, sőt ellenkezőleg saját létérdeke azonos Románia létérdekével. Ezek után megostorozza a Dakó-Románia után aspiráló apostolokat, akik szerinte vagy gyerekes gondolkozású férfiak, vagy orosz zsoldban álló hazaárulók. Felhívja ezek után mindazon románokat, akiknek jelleme és szíve helyén áll, hogy ébredjenek valahára álmukból és hogy ha nem akarnak a lengyelek sorsára jutni, legyen elég hazafias bátorságuk síkra szállani ezen vészthozó felfogással, bontakozzanak ki ábrándjaikból és térjenek józanabb felfogáshoz, mert ha nem, „miénk lesz Szibéria.“ A pápa az ír lázongások ellen már megtette nyilatkozatát egy körlevélban, melyet az ír püspökökhöz intézett. E körlevélben kárhoztatja a gazdasági és társadalmi viszonyokra oly bénítólag ható harcmódot, melyet az írek a földbirtokosok és bérlők ellen követnek, melylyel a földbirtokosokat és bérlőket tulajdonuk használatában meggátolják, károsítják s tétlenségre kényszerítik azokat, a kik bérleni akarnak, e mi által számos ember jut koldusbotra. Most másodszor történik, hogy a pápa beleszól az ir kérdésbe; öt évvel ezelőtt megtiltotta a püspököknek, hogy az írek boszúálló faarcaiban részt vegyenek. A körlevél nagy feltűnést, szinte izgalmat keltett Izandban; a nemzeti párt azonban megnyugvással fogadta, hogy a nemzeti mozgalom, mely az autonómiára irányul, nincs kárhoztatva a pápa levelében. Franciaországból. Carnot útját, Perigueuxt leszámítva, ahol Boulangert nemrég megválasztották s ezért sok hive tüntetett az elnök ellen, élénk lelkesedés kíséri s megjelenése sok felé kedvezőig megerősité a köztársasági pártot. Bordeauxban a tegnapi villásreggeli alkalmával, Carnot köztársasági elnök, a megyei bizottság elnökének pohárköszöntőjére válaszolva, így nyilatkozott : „A hidegvérűség, megfontoltság,eszélyesség és szabadság politikájára van szükség, hogy biztosítsuk a törvényeknek a tiszteletet. Ez a politika van hivatva megadni az országnak a biztonságot és ez képezi a béke biztosítékát, úgy bent, mint kifelé. Én ezt a politikát fogom követni.“ Két választás is volt tegnap Haute-Savoiemegyében; a tegnapi választásnál Brünner köztársasági-párti jelöltet választották meg 22,000 szavazattal képviselővé, Machard radikális-párti jelölt ellenében, ki 13,000 szavazatot kapott. C Iséremegyéből még csak részleges jelentés érkezett a választás eredményéről. Eddigela Girard köztársasági párti jelölt 20,000, Gaillard radikális-párti jelölt 16,000 és Boulanger 1600 szavazatot kapott. Valószínűleg szűkebb választás válik szükségessé. Toulouseben az egyetemi ifjúság egyesülete előtt tegnap este megújultak a boulangerista tüntetések, a történt intézkedések következtében azonban komolyabb rendzavarás nem fordult elő. Az olaszok Afrikában. Mint Rómából jelentik, a zöld könyv, melyet a kormány tegnap az afrikai ügyeket illetőleg a kamara elé terjesztett, 236 okmányt foglal magában, melyek 1884. október 29-től 1888. április 4-ig terjednek. Ezek között vannak a Portai küldetésére, valamint a negus és Di San Marzano tábornok között a békekötést illetőleg váltott levelek is. Olaszország követelte, hogy az olasz protektorátus Assaorta és Haba felett az abissziniaiak részéről elismertessék; követelte továbbá Sahati és Quaah háborítatlan birtoklását egy napi járásnyi kerülettel. Ghinda az abissziniaiaké maradna, ellenben az Ailet völgyét az olaszok vennék birtokba. A szerződés megkötése későbbre helyeztetett kilátásba. A negus nem tett ellenjavaslatokat és San Marzanonak a békekötési feltételeket tartalmazó levelének vétele után kérte, hogy a békekövetek ne küldessenek el. Fővárosi ügyeke t A pénzügyi és gazdasági bizottság ma délelőtt ülést tartott. Kada Mihály elnök bejelentette, hogy Sigray Pál, mint a Normafa körüli telkek tulajdonosa, beadványt intézett a főváros törvényhatóságához, amelyben hajlandóságát fejezi ki aziránt, hogy úgy az út kiszélesítésére kellő területet, mint a Normafa közvetlen közelébe eső telekrészeket kész ingyen átengedni a fővárosnak. Ennél fogva ez ügynek további tárgyalása, itt a pénzügyi és gazdasági bizottságban fölösleges. Herzog Péter amaz óhajának adott kifejezést, hogy a tandíj és iskolaadó kérdése még egyszer a pénzügyi és gazdasági bizottság elé hozassák, hogy az pénzügyi szempontból kerüljön megvitatás alá. Az elnök megjegyezvén, hogy az ügy most a tanügyi bizottsághoz van áttéve, de aztán onnan ismét a pénzügyi és gazdasági bizottsághoz kerül, — a fölszólaló a választ tudomásul vette.— A számadásokat felülvizsgáló bizottság jelentése alapján, többrendbeli számadásokra nézve megadta a bizottság a felmentvényt. — Szommer Ignácnak az V. ker. Szemere- és Szalay-utcák sarkán levő telket, 150 frnyi bérért javasolja bérbeadni a bizottság. Végül ama bizottság jelentése került előadásra, amely a ferencvárosi rendező pályaudvar és tartozékai céljára elfoglalt fővárosi területek árának és mennyiségének megállapítása iránt volt kiküldve. Minthogy a jelentés egynémely lényeges dologra nem terjeszkedik ki, a pénzügyi és gazdasági bizottság újabb és minden irányban kimerítő jelentést kér. Kisebb jelentőségű ügyek elintézése után az ülés véget ér. . A folyó évi kőszükséglet iránt ma délelőtt tartották meg Kun Gyula tanácsos el ő Országgyűlés t. A képviselőház ma délben tartott ülésen Irányi Dániel bővebb indokolás nélkül napirendre kérte tűzetni az árvíz-ügyben beadott indítványát. Baross Gábor közlekedésügyi miniszter nem ellenezte a napirendretűzést, minek következtében azt a ház egyhangúlag el is határozta. Ezután a tartalékosok és póttartalékosok kivételes behívhatásáról szóló törvényjavaslat harmadszor felolvastatván, végleges elfogadása fölött a ház név szerinti szavazással döntött. Az ellenzéknek mind a két árnyalata a törvényjavaslat ellen szavazott, de a ház azt 95 főnyi többséggel elfogadta. A legközelebbi ülés csütörtökön lesz, amikor a vasúti garanciákról szóló törvényjavaslat kerül napirendre. II. A képviselőház ülése április 30. Péchy Tamás elnök az ülést déli 12 órakor megnyitván, a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után bemutatja a beérkezett irományokat. Következik az Irányi Dániel által az árvizek tárgyában benyújtott indítványnak napirendre tűzés céljából való megokolása. Irányi Dániel: Nem kételkedve abban, hogy a t. közmunka- és közlekedésügyi miniszter úr nem fogja ellenezni indítványomnak tanácskozás alá vételét, a t. ház pedig áthatva a kérdés rendkívüli fontosságától, ezt elhatározni fogja, ennélfogva nehogy ugyanazon okok kétszer való előadásával legyek kénytelen szükségtelenül venni igénybe becses figyelmét, ezúttal tartózkodom azoknak részletes elősorolásától, akkorra tartván fenn magamnak ezt a jogot, mikor a t. ház belcs belátása szerint indítványom tárgyalására napot kitűzni méltóztatik. Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter. Ugyanoly röviden nyilatkozhatom, mint az előttem szólott képviselő úr, kinek indítványával szemben ma is ugyanazt az álláspontot foglalom el, mint amelynek szerencsém volt a múlt alkalommal kifejezést adni. Mindazáltal is nagyon komolynak tartom a tárgyat s ennek következtében természetesnek tartom azt is, hogy talán a t. ház köréből egyesek e tárgyhoz hozzászólani kivánnak, valamint természetesnek tartom azt is, ha a t. ház e kérdésben a kormány álláspontját ismerni akarja; ennek következtében magamat legkevésbé sem akarom e komoly tárgy megbeszélése és tárgyalása alól kivenni. (Általános helyeslés.) És mert hiszem, hogy ellenmondásba sem jutok azzal az állásponttal, melynek a múlt alkalommal kifejezést adni szerencsém volt, a házszabályok 149. § nak rendelete következtében, hogy t. i. az indítvány fölvételére kitűzött napon az indítványozó kifejti indítványát és a ház érdemleges tárgyalás nélkül szavazás útján elhatározza, hogy váljon az indítvány tárgyalás alá vétessék-e vagy sem, — belenyugszom abba, hogy a tudás e kérdésre igenlő választ méltóztassék adni, de a magam részéről egyénileg egészen határozottan kijelentem, hogy ebben semmiféle prejudiciuja at annak, hogy az indítvány érdeme fölött miként fog a ház határozni, nem látom. Ily értelemben, ismétlen, belenyugszom a kormány részéről abba, hogy Iványi képviselő úr indítványa tárgyalás végett kitüzessék, az elnök úr bízatván meg a tárgyalás idejének a házszabályok értelmében leendő megállapításáról. (Általános helyeslés.) Elnök kijelenti, hogy az indítvány tárgyalását alkalmas időben ki fogja tűzni. Következik a tartalékosoknak és póttartalékosoknak béke idején tényleges szolgálatra kivételesen való bevonhatásáról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Miután huszonnyolc képviselő név szerinti szavazást kért, az elnök ezt elrendeli. A szavazás eredménye következő: 450 igazolt képviselő közül, elnök nem szavazván, a javaslat mellett szavazott: 173, a javaslat ellen pedig 78 képviselő. Távol volt 198, a javaslat tehát 95 szótöbbséggel hrmadszori felolvasásban is elfogadtatott. Ivánka Imre, mint a IV. bíráló bizottság el.