Pesti Hírlap, 1888. május (10. évfolyam, 121-150. szám)
1888-05-22 / 141. szám
1388. május 22. (lov. Ellis) küzdöttek a díjért. Ez utóbbi jött be elsőnek. Mitschell az esés következtében súlyosan megsérült. Tot: 5: 17. Helyre fogadások elsőre 25: 51, másodikra 25: 90. A versenyek fél 7 órakor értek véget. Athleták tavaszi viadala. (Saját tudóajtónktől.) Amióta csak belépti jegyekkel juthatni az Orczy-kertbe, alig volt ott annyi közönség, mint ma délután. Oka ennek közönségünk fokozódó érdeklődése, melyet az athleták azzal is igyekeznek növelni, hogy viadalaikat minden díj nélkül rendezik. A közönség soraiban a hölgyek túlnyomó számmal voltak, szintúgy a katonatisztek, mint a testedző sport barátai. A versenyek mindvégig érdeket keltettek. A már megszokott katonazenét ma nélkülözni kellett az ünnep miatt. Uyitás számba megy a buffet, hol sört és hideg étkeket lehetett kapni. A verseny lefolyása a következő volt: I. Távverseny. Táv: 4 aug. mtf. Idő 23 p. 40 mp. Dijak: elsőnek ezüst érem és tiszteletdij, másodiknak bronzérem. Az érmek csak akkor adatnak ki, ha a kitűzött táv a kiszabott időn belül tétetik meg. Négy nevező közül három indult , ezek közül Klein Gyula és Forinus Árpád kiállott, míg Balogh Dezső 25 p. 56 mp. alatt futotta be az utat. II. Juniorok versenye. Táv: 100. m. Díj: bror.cérem. Muraközy Endre 12.5 mp. alatt érkezett be. III. Távol magas ugrás. A verseny 140 cm. magasságnál kezdődik, az ugródeszka távolsága a mércétől 2 méter. Díjak: elsőnek a klub aranyérme és tiszteletdij, másodiknak ezüstérem, harmadiknak bronzérem. Az aranyérem és tiszteletdij csak akkor adatik ki, ha a győztes legalább 180 cm. magasságot ért el. Három versenyző közül első lett Balogh Bódog, ki 165 cm.-t ugrott s igy csak ezüstérmet nyert. A másik kettő kiállott. IV. Ökölvívás verseny kezdők részére. Első győztes részt vehet a haladottak ökölvívás versenyében. Díjak: elsőnek ezüst-, másodiknak bronzérem. A négy versenyző közül első lett Muraközy Endre, második Horváth Tivadar. V. Bajnoki síkverseny. Táv: egy fel angol mérts. A három versenyző közül F o 11 i n u s Árpád 2 p. 17 mp. alatt elsőnek érkezett , így 7 másodperccel késvén, a verseny csak közönséges lett s a győztes ezüstérmet kapott. Második B'a- r o g h Bódog bronzérmet nyert. VI. Sulydobás magasba és távolra a. Dijak: erőnek ezüst, másodiknak bronzérem. Rupp László a vasgolyót 4 m. 16 cm. magasra és 7 m. 62 cm. távolságra dobta s igy első dijat nyert; a másodikat Muraközy Endre vitte el. VII. Síkverseny: Táv: 913 méter. Dijak: elsőnek ezüst, másodiknak bronzérem. Első Rupp László, második Sacher István lett. Vili: Ökölvívás-verseny haladók részére. Dijak: előnek ezüst, másodiknak bronzérem. Első nyertes Hegedűs Aladár, második Muraközy Endre. IX. Gátverseny. Táv: 320 m. 10 gáttal 85 cm. magasságban. Dijak: elsőnek ezüst, másodiknak bronzérem. Hat versenyző közül Rupp László első, Follinus Árpád második lett. X. Súly emelés. Az 50 klgrammos vasrudat Vermes Lajos 13-szor emelte feje fölé s így bronzérmet nyert. XI. Kardvívás verseny. Dijak: elsőnek ezüst, másodiknak bronzérem. A győzelmi babért Balog Bódog nyerte el, második dijat pedig Hegedüs Aladár. XII. Síkverseny. Távolság 1000 méter. Három versenyző közül Wurfer Lajos 3 06 másodperc alatt elsőnek érkezett és tiszteletdijat nyert. XIII. A vigaszversenyben Tomcsák Ágoston mint első kárpótolta magát a tiszteletdíjjal. A versenyeknek 7 órakor lett vége. PESTI HÍRLAP verseny. 3000 frt 4000 m. Fraenkel Arthur főhadnagy barna kancája, Sába, négy hoszszal nyerve, első. . .______ ■ Bécsi nyári lóversenyek. Bécs, május 21. (A P. H. eredeti távirata.) Az itteni nyári lóversenyek első napja ma tartatott meg s a következő eredménynyel végződött : I. Megnyitó-verseny. Handicap. 1000 frt. 1600 méter. Első Springer Gusztáv 4 éves kancája Fidelity nyakhosszal. II. Cambuscanverseny. 3000 frt. 2800 m. Blaskovits Ernő 5 éves Pajzánja maga járta a pályái körül. III. Kisérteti-verseny. 1500 frt 2 éveseknek. 1000 m. Első Egyedi Artur lova Filó könnyen nyerve két hoszszal IV. Handicap. 1000 frt. 1200 m. Gr. Apponyi Antal barna ménje, Barbara, 2 hoszszal nyerve első. V. Eladó-verseny. 1000 frt. 1600 m. Silberer Viktor Bosco-ja hat hoszszal nyerve, első. VI. Munkás gátverseny. 2000 frt. 3200 m. Herceg Trautmannsdorf 4 éves Hartin-ja biztosan két hoszszal nyerve, első. VII. Akadály Lassan hajts! Kellemetlen pünkösdje volt a budapesti rendőrségnek. Egy szokás szerint „kitünően“ értesülő német napilap, valami nem igazat szóló „tüzes nyelvek“ besugása alapján, azt a hírt bocsájta világgá, hogy tegnapelőtt a Kálvin téren álló rendőr Rudolf királyfi kocsiját sebes hajtás miatt feltartóztató, ahogy a trónörökös az ablakon kihajolva kiáltá: „Rudolf trónörökös . . . hajts!“ Ebből a hírlapi kacsából óriási zűrzavar, jajveszéklés, szaladgálás, fogak csattogtatása lett. A főlő . . . tényezők ide-oda futkostak, kutattak, fürkésztek, szimatoltak és már érezték a magas, magasabb és legmagasabb kegyvesztés dermesztő szelét. A vádlott rendőr mennyre-földre esküdözött, hogy az egész csak ráfogás, az egyik legfőbb . . . tényező által személyesen felhajszolt 76. számú bérkocsis — a saját érdekében — szintén hozzácsatlakozott az előtte szóló előadásához, Rudolf királyfi pedig nem lévén kihallgatható, az egész ügyet a bizonytalanság fátyla borítaná, ha szemtanuk annyit nem konstatáltak volna, hogy a vádolt rendőr tényleg intett, a tényleg sebesen hajtó bérkocsisnak, anélkül, hogy megállította volna. A kocsis azonban nem hajlott a figyelmeztetésre, hanem tovarobogott és a rendőr ijedten felismerve a főrangú kocsizót, abbahagyta veszedelmes integetéseit. Mi ebben semmi rosszat sem látunk a rendőr részéről. Ha Angliában élnénk, talán roszalnók, hogy nem volt következetes és nem erőszakolta ki az engedelmeskedést, nálunk azonban olyan furcsa társadalmi szokások uralkodnak, hogy amitől az egyik el van tiltva, az a másiknak nem csak szabad, hanem jogát is képezi. Patriarchális omnibusz, szerény konflis, polgári frakker, és a legtöbb magánfogat tartozik bizonyos nagyforgalmú pontokon lépést hajtani, s ha ezen rendelet ellen vét, kérlelhetlenül megállítják, megidézik, megbüntetik. Ez helyén van ... A járókelő közönség személyes biztonsága és a nagyvárosi utcai forgalom rendje így kívánja. Csakhogy a rendeleteket nem azért léptetik életbe, hogy legyenek szabályok kivétel nélkül. A szegény rendőr feje maholnap akkora lesz, mint egy dézsa mindazon „rendhagyó igéktől“, miket beléje vernek. Ismernie kell a fiatal mágnásokat, a mágnáskodhatnám gentryk, a gentryskedő milliómosfik, a milliomosfiknek látszó „végzett“ uracsok fogatait, bizonyos frakkereket — kik esetleg nagy urakat, minisztereket, államtitkárokat és főfő . . . rendőröket vihetnek. És ismerik is nagyobbrészt. De azért itt-ott mégis megesik a baj, így például nemrég történt, hogy a hatalmas J., ki egyike a főfő rendőri méltóságoknak, szintén kellemetlen helyzetbe jött. Az egyik rendelet ugyanis meghagyja a fogattulajdonosoknak, hogy alkonyathoz tartoznak a kocsilámpát meggyújtani. Jur egy szép este azzal mulatott, hogy Budáról áthajtatva, sorban szemügyre vette a fogata mellett elrobogó járműveket és lesveleste, mikor lát egy bérkocsi, színes lóvonalú, omnibusz- vagy tengely alatt himbálódó szekérlámpát, mely nem szórja szét többé-kevésbé ragyogó sugarait. Nem kis borzúságára egyszer sem nyílt alkalma hatalmát éreztetni, annál nagyobb volt meglepetése, midőn a saját kocsiját állíttatá meg egy neveletlen András bácsi, mivel ... a lámpája nem égett. .. méltó haragra lobbant . . . nem a kocsis, hanem a rendőr ellen és büntetésül áthelyezte egy más „post“-ra, — hadd szokjék le a túlbuzgóságról. A hol ilyesmi lehetséges és a hol némely túllegális közlöny szintén a sebeshajtók kerekét tolja előre, nem igen lehet a közrend érdekében hozott intézkedéseket keresztülvinni. Az igazságosan és okosan gondolkozó főurak, élükön a királylyal, nem haboznak magukat az általánosan kötelező rendeleteknek alávetni és Rudolf királyfit sem lehetett volna udvari fogatán a sebes hajtáson érni, de a királyi vendégekkel kérkedő 76. számú bérkocsis szürkéit (a trónörökös után Milán királyt vitték) elragadta a nagy szerencse. A tegnapelőtti piknikről hajnaltájban hazatérő fiatal mágnások panaszosan beszélték meg ezt az „affaire“-t: — Botrány! Már ötödször történik ilyesmi a trónörökössel . . . hallatlan, hogy mit cselekszik velünk ez a rendőrség. Legjobb volna a kiváltságos lovak füleit zöldre, pirosra, vagy hupikékre festeni, hogy már messziről tájékozhassa magát az a rendőr, melyeknek szabad a gyors, gyorsabb és leggyorsabb hajtás. A pünkösdi ünnepek alkalmából érdekes két egyházi zeneművet közlünk mai zenemellékletünkön: az egyik Pergolese olasz egyházi zeneszerző gyönyörű „Stabat mater“-je, a másik egy hangulatteljes „Ave Maria“ Jancsovits Margit kisasszonytól, akinek „Százszorszép-keringő“-je tavaly köztetszésben részesült. — (Tisza miniszterelnök) — amint értesülünk — csütörtökön reggel érkezik Budapestre vissza. — (Luitpold bajor régens herceg Bécsben.) Luitpold bajor régens-hercegné, ki jelenleg Bécsben időzik, látogatásokat tettek Albrecht főherceg, Mária Terézia württerabergi hercegnő, Don Alfonzo neje stb. Tegnap délután a fejedelmi vendég tiszteletére Lajos Vilmos főherceg palotájában díszebéd volt. (Milán király Budapesten.) Milán király tegnap délelőtt meglátogatta budai palotájában Andrássy Gyula grófot, kivel hosszibb ideig beszélgetett. Délután a lóversenyeket nézte végig nagy érdeklődéssel , innen a Kóburg-palotába hajtatott, hol a Kóburg hercegi pár ebédet adott tiszteletére. A király ediner után a m. kir. operaházba ment, hol „Otelló“-t adták. Színház után Szapáry Géza gróf főudvarmester estélyt adott Milán király tiszteletére, melyen együtt volt az egész budapesti főúri társaság. A király az estélyről csak éjféltájban tért haza. Ma délelőtt több látogatást fogadott s azután sétakocsizást tett. Délután a magy. államvasutak központi személypályaudvarába hajtatott, hogy a 2 óra 28 perckor induló gyorsvonattal hazautazzék. A királyi váróteremben ez alkalommal búcsutisztelgésre megjelentek: Hengelmüller belgrádi osztrák-magyar követ, Szteics budapesti szerb főkonzul, Davicso alkonzul, Török János főkapitány és Merkl állomásfőnök, a devonon nagyszámú közönség. A király rövid társalgás után helyet foglalt pompás szalon kocsijában, hová Pantelics ezredes-hadsegéd és Christies üdv. kabinetfőnök is követték s a vonat a közönség éljenzése közben elindult. — (A szerb királyi párról) már elég tere fere szárnyalt, melyek ismét megújultak, hogy Milár király és neje egyidejűleg voltak Bécsben. A legfontosabb állítás mindenesetre az volt, hogy a királyné Oroszország segélyével meg akarja fosztani férjét a tróntól s fiát, Sándor trónörököst akarja királylyá kikiáltatni. Amint egy berlini lapnak írják Natália királyné nem osztozott ugyan mindig férje politikai nézeteiben és tudvalevőleg magánügyei miatt is meghasonlott vele, tényleg azonban az említett sötét szándékot soha sem táplálta, csak azt akarta, hogy az orosz pár tömörüljön a trón körül, amit viszont Milán királ nem akart megengedni. A királyi pár feszült viszonyának oka nem más, mint hogy kölcsönöset idegenkednek egymástól s találkoznak ugyan, de a találkozást nem keresik s azért nem is várható köztük kibékülés. A király haza utazott a királyné pedig a trónörökössel Wiesbadenbe ment hoonan később tengeri fürdőre utazik. (A pünkösdi ünnepek) verejtéket facsaró verőfénynyel köszöntöttek fővárosunkba s mindet épkézlábbal és kisebb-nagyobb fuvarköltséggel rendelkező budapestit kicsaltak a szabadba. Egész karavánok tódultak a főútvonalakon kifelé. Valamel magasban lebegő léghajóról olyan látványt nyújthatott Budapest, mint egy óriás szív, melynek sorok sári-utcai, üllői-uti, kerepesi-uti, Andrássy-uti, Podmaniczky-utcai, váci-köruti, margithidi, lánchidi egyéb erein kifelé tódul a vér, mig egészen vértelen, néptelen, holt marad. Annál inkább megélén hűltek a lombos környék üdülőhelyei: Erzsébetfalva az ő nagy hűhóval hirdetett népünnepélyével, Kőbánya (hol a falragaszok szerint pi Napi hiresc Mai simfilm elékífliünk.