Pesti Hírlap, 1888. szeptember (10. évfolyam, 242-270. szám)
1888-09-25 / 265. szám
1880. szeptember 25. f a- e TI HÍRLAP ágát, a a bizottság egyhangúlag hozzájárulván P.b.. indítványához, kimondta, hogy Trefort emlékű jegyzőkönyvileg megörökíti s ezt a gyászoló családdal közli. — A magánépitési bizottság mai ülésén a következő építési engedélyek kiadását hozta javaslatba, u. m.: Wolfram Gergelynek VII. kisssodob-utca 4651. sz. a. kétemeletes házra; Herz Áron fiainak k. soroksári-ut 89. sz. a. szalámi-gyárra; Medina Józsefnek X. fertő-utca 8629. sz. a. gőzmalomra, gőz- és kazánházra, molnárlakásra és raktárra ; Berger Ignácnak csömöri út 44. sz. a. egyemeletes szappangyár toldalékra; a Pannonia-gőzmalomnak a Kárpát-utcában raktárra; Temesváry Imre és társainak X. ó-hegy 7980. sz. a. földszintes lakházra; Sacré coeur-nek az István-mezőn fészerre; Mönnich Emilnek a házépítők telepén földszintes családi házra; Jerzsabek Jánosnak a hidegkúti uton 6248. sz. a. földszintes toldalékra; Luczenbacher Pálnak az V. kir. felső-rakparton gabnaraktárra; Ganz és társának kőbányai út 8628. sz. a. kazánkovácsműhelyre; Pfannenwald Ignácnak Szondyutca 67. sz. a. földszinti toldalékra; dr. Gedeon Mihálynak a tisztviselők telepén családi házra; Garai Károlynak a svábhegyen nyaraló toldalékra; Janda Józsefnek kőbányai-ut 11. sz. a. és Mészáros Györgynek cserhát-utca 20. sz. a. földsz. toldalékra; a tót egyházközségnek a kerepesi-uti templomban orgonakórusra; végül elutasíthatjak: Böhm Ármin, Schubert József, Hilbert Károly, Popelka Tamás, Ekhardt Borbála, Nicholson Fülöp, Domberg Gusztáv. A főváros közgyűlése szerdán a következő fontosabb ügyeket fogja tárgyalni: az új köztemetői menedékház korcsmájának bérbeadása; a Duna balparti homokbánya bérlete; a keresk. múzeum segélyezése; az amerikai szőlővesszők költségeinek fedezete; a kis-zuglói lóvasút; az ideigl. villamos vasút meghosszabbítása a népszínházig; a köztemetői vasút; a Déry utca csatornázása; a szüret idejének megállapítása; az orsz. iparegyesület átiratási dijának elengedése; a Margithíd összeköttetése a Margitszigettel; több felfolyamodás és apróbb tárgy. — A fővárosi egylet folyó hó 25-én, azaz kedden délután 5 órakor a régi városház tanácstermében értekezletet tart. A fővárosi pénzügyi és gazdasági bizottság mai ülésén első tárgy volt, melyet Barta László tanácsjegyző terjesztett elő, a tanács és főszámvevő előterjesztése az iránt, hogy a pesti ágostai hitvallású evangélikus magyar-német egyház új temploma felépítésére a város 1889. évtől kezdve öt éven át, évenkint tízezer forint segélyt adjon. A bizottság az előterjesztést egyhangúlag magáévá tette, és az összegnek fedezése szempontjából azt ajánlja, hogy a kérdéses 10 ezer forint az évi előirányzatba felvétessék. A köztemetői vasutat építő vasúttársulatnak azon kérelmét, hogy egy második vasútvonalnak az új köztemetőbe vezető úton leendő kiépítésére engedély más vállalkozónak ne adassák, a bizottság elfogadta, s maga részéről a közgyűlésnek ajánlani fogja. Egyszersmind kimondatott, hogy a tarifa az eredeti szerződésben megállapított tarifa szerint fentartandó, mindaddig, mig a társulat 8 százalékot nem fog tiszta jövedelműt nyerni e vonalból s le nem szállítható addig, mig ezt a jövedelmet el nem éri azzal, hogy a maximális összeg határozottan megállapíttasssék, és annak fölemelését a társulat ne kérhesse. —■ A Nádor-kert. A Nádor-kertből a magyar fegyver- és lőszergyár részvénytársaságnak az államkincstár által eladott terület tulajdonjogának bekebelezéséhez szükséges engedély kiadását a főváros megtagadta, mert a kérdéses terület állítólag az ő tulajdonát képezi. A belügyminiszter most, megcáfolván a főváros tulajdoni igényeit, melyeknek érvényesítése egyébként bírói útra tartozik, utasítja a fővárost, hogy a telekkönyvi rendtartás értelmében köztekinteteknél fogva kiállítandó politikai engedélyt 8 nap alatt okvetlenül állítsa ki, ellenkező esetben e részben kelt rendeletinek más után fog érvényt szerezni s a következményekért a tanácsot teszi felelőssé. A vízvezetéki rendszabály ügyében a főváros tudvalevőleg azt az előterjesztést tette a belügyminiszternek, hogy a végleges vízmű kiépítéséig a rend- és díjszabály megalkotása hagyassák függőben. A belügyminiszter azonban ma érkezett leiratában fölhívta a fővárost, hogy miután a végleges vízmű kiépítése s az ezzel összefüggő költségek rendezése még évekig eltarthat, addig pedig a főváros közönsége a vízdijak tekintetében jelenleg fennforgó tarthatatlan állapotokban tovább nem maradhat, a vízvezetéki rend- és díjszabály módosítása iránt haladéktalanul intézkedjék s erről tegyen jelentést. Irodalom. * (A Kisfaludy-társaság) szerdán, f. hó 26-án d. u. 5 órakor tartja a m. t. akadémia kis termében a nyári szünet után első felolvasó ülését. Tárgyai a következők: 1. Dabnndy Győző r. t.: Honvédsirok az isaszegi erdőben, költemény. 2. Imre Sándor r. t.: A néphumor a magyar irodalmban, értekezés. 3. Endrődi Sándor r. t.: Kölemények (Monológ, Sírok közt, A juhászlegényről, Süvölt az északi szél, Tenger vagy viz a Balaton). 4. Bartók Lajos r. t.: Thurán Anna c. drámából. 5. Folyó ügyek. Színház, zene,képzőművészet. * (A magyar kir. operaházban) holnap, — kedden — „Fidelio“-t nem Spányi Irma k.a. fogja énekelni. A kisasszony ma bejelentette az igazgatóságnak, hogy rosszul van és holnap nem léphet föl, minek következtében Györgyné Zsófia aszszony vette át Leonora szerepét, hogy a kitűzött előadás meg legyen tartható. •* (A népszínház legközelebbi újdonsága.) Gerő Károly három felvonásos népszínműve, az ,,Uzsai gyöngy“, Blahánó Lujzával a címszerepben szombaton, e hó 29-én kerül bemutatóra. * (Bepörölt színigazgató.) Kőszeghy Géza és dr. Sziklay János, a „Pipacsősz király“ szerzői bepörölték Krecsányi Ignácot, a budai színkör igazgatóját, darabjuk jogdíja miatt. * (Vidéki színészet.) Homokay László társulata csaknem egy hónap óta Újfehértón játszik elég jó anyagi eredménynyel. A társulatnál legközelebb Solymosy Elek fog vendégszerepelni. Első fellépte e hó 25-én lesz a „Tündérhaj“ című énekes vígjátékban. Solymosy vendégszereplésével a társulat is befejezi működését Fejértón. A nagyváradi színkörben még egyre tartanak a jutalomjátékok. Csütörtökön Kápolnay, pénteken Lázár Margit, szombaton Ivánfi Jenő, ma pedig Fenyvesi Emil jutalomjátéka volt, holnap a körszemélyzet javára a „Suhanc“-ot adják, szerdán pedig E. Kovács Gyula jutalmára „Tell Vilmos“-t. Az utolsó előadás, mint már megírtuk, e hő 29 év lesz. * (A pozsonyi német színkör) szerencsésen megint bezárult egy évre, azt a tanulságot hagyva a pozsonyiaknak, hogy a német színészet ma már még kevésbbé boldogul a folyton magyarosodó Pozsonyban, mint a magyar. Majdnem öt hónapon át küzdött a meg-megeredő záporokkal s a nagyobb számban gyülekezni sehogy sem akaró közönség közönyével. Nem egyszer történt meg, hogy a darabot, melyhez 8 — 10 színész volt szükséges, kevesebb számú közönség nézte, mint ahány szereplő adta, s egy ideig azt hitték, hogy e közöny az előadásra került darabok németes irányában leli magyarázatát. Akkor festették csupa nemzeti színre azt az előfalat, mely kezdet óta függöny helyét pótolni van hivatva. Az előfal átalakítása meg is tette a hatást, mert a színkör egyszer-kétszer szokatlanul benépesült s amúgy magyarosan megtapsolta az ujkortinát. Mikor ennek hatása is kezdett elmosódni, a „Kraxelhuber Tóbiás“ rántotta ki az igazgatóságot. Ez is hamar lejárta magát, mert ráfogták a darabra, hogy germanizál. Végső elkeseredésükben nyúltak az „Ihr Korporál“-féle darabokhoz, melyek a szereplőknek némi alkalmat nyújtanak a „szép Magyarországot“, a „vig és szabad magyar nemzetet“ magasztalni s a német szövegbe magyar kifejezéseket és dalokat szőni. Ezzel a „népdalkultusz“ szezonjába jutottunk — írja pozsonyi levelezőnk. — Sokáig hallgattuk a kínainál kínaiabb nyelven énekelt dalokat, mindenképen elhitetni akarva magunkkal, hogy azok magyarul vannak. Időközönkint majomszínház és erőműtani mutatványok gédelgették a vedlett repertoárt. Ilyen körülmények között ütött a válás órája is, mely a társulatot az üres nézőtértől megváltotta. — Az igazgatóság most az operaszezont készül megnyitni, hogy amit a réven elvesztett — majd a vámon nyerje meg. E hó 29-én lesz az első operaelőadás a városi színházban, melylyel a harmadik és a régi szerződés szerint utolsó téli szezon is beáll s világvasárnapig tart. * (Francia tudós Budapesten.) A francia kormány megbízásából Saglio Edmond híres párisi tudós, az Institut tagja s a Louvre igazgatója jelenleg Budapesten időz, hogy a magyar főváros műgyűjteményeit s különösen a művészeti és műipari oktatást tanulmányozza. A jeles vendég tegnap a fővárosi felső iparrajziskolát tekintette meg az inintézet igazgatója, Vidéky János kalauzolása mellett. Megmagyaráztatta magának az oktatás egész folyamatát és ötödfél órát töltve az intézetben, sorra nézte annak érdekes gyűjteményeit. Saglio a hét folyamán még több műintézetünkben tesz látogatást. * (A „Magyar Művészek“) című díszmüből megjelent a 9. ill. és 11. füzet, az előbbiekhez hasonló díszes kiállításban és érdekes tartalommal. A 9. füzet Zala György szobrász és Bihari Sándor festő, a 10. füzet Klein Miksa szobrász, a 11. füzet pedig Lotz Károly festő méltatásának van szentelve. A szöveget, mely Szana Tamás tollából került ki, az illető művészek nevezetesebb műveinek másolatai ékesítik és mindegyik füzethez önálló műmellékletként egy-egy sikerült fénynyomat van csatolva; így a kilencedik füzethez „Mária Magdolna“, Zala Györgynek nagy föltünést keltett szoborcsoportja, a tizedikhez „Hágár és Ismael“, Klein Miksa gyönyörű szoborcsoportja és a tizenegyedikhez „Leánykérés“. Bihari Sándornak a bécsi és müncheni nemzetközi tárlatokon rendkívüli elismerésben részesült festménye, melynek eredetije Königswarler báró tulajdonát képezi. Nagyon érdekesek még ebben a füzetben Lotz Károly rajzai, melyek Petőfi Sándor „János vitézé“hez készültek. * (Új zenemű.) Megjelent a Hoós János, dévai állami tanítóképezdei zenetanár által szerkesztett „Eredeti magyar daltár“ második évfolyamának 9-ik száma, nyolc eredeti dalszerzeménynyel énekre és zongorára. Tartalma : 148. Hej keserű a megcsalt szerelem. Kozák Márton. 149. Esik eső. Hoós János. 160. Árva lettem. Szentkirályi Ödön. 151. Hol a tavasznak. Borsai Samu. 152. Borivók keserve. Keszler Gyula. 153. Felsóhajtott éjszakról az Ő37 szele. Kereszty István. 154. Őszezel hervad, őszszel hull el a virág. Zsadányi Armand. A melléklet egy bölcsődalt tartalmaz két hangra, Zsadányi Armand tollából. * (A berlini színházakban) szombaton ismét két bemutató volt. A „Residenz-Theater“-ben Halévy „Decoré“ című vígjátéka u. n. „nevető sikert“ aratott, míg a Belle-Alliance-színházban egy „Schlauberger“ című bohózat teljesen megbukott. A londoni „Philharmonie Theatre“ igazgatósága szerződést kötött a berlini Kroll-féle színház igazgatójával, mely szerint a nevezett angol színház egész társasága október 1- től declig elő fogja adni a Kroll-féle színházban az általa Angliában évek óta játszott „My Sweetheart“ (Az én rózsám“) című három felvonásos zenés vígjátékot. A társulat tíz nőből, tizennégy férből és egy nagy gyermekballetksrból áll. A primadonnát, ki a női főszerepet hazájában már ezerszernél többször játszotta, Miss Sara Berylnek hívják. * (A szépművészetek a párisi világkiállításon.) A szépművészetek kiállításai rendezésére szervezett külön bizottság a jövő évi párisi világtárlatra vonatkozó előmunkálatait immár befejezte. A közoktatásügyi és szépművészeti miniszterhez intézett jelentésében Antonin Proust ajánlatot tesz, hogy a szépművészetek hat csoportba volnának osztandó: 1. A francia művészet történelmi kiállítása 1789 től 1878-ig (a szépművészetek palotájában); 2. az utolsó tiz év kiállítása 1878-tól 1889-ig úgy Franciaországra, mint a külföldre vonatkozólag (a szépművészetek palotájában); 3. történelmi szobrok kiállítása, mintázás, rajzok, fényképek, zománcok, ötvösmunka, fafaragványok (a Trocadero palotájában); 4. a rajztanítás kiállítása (a szabad művészetek palotájában); 5. a nemzeti gyárak kiállítása az 1789-től 1889 ig terjedő időszakra vonatkozó történelmi sorozattal (az iparcsarnok középső kupolájában); 6 színi kiállítás: készletek, kosztümök, gépezetek, világító szerek, a színházak berendezésében történt módosítások (a szabad művészetek palotájában). Egy biztosító-társaság bünpöre. (Saját tudósítónk távirata.) Pozsony, szept. 24. Az „első magyar jégkárbiztosító-társaság“ igazgatótanácsának bünpörét délelőtt háromnegyed 10 órakor kezdte tárgyalni a törvényszék a nagy teremben, mely zsúfolásig megtelt az érdeklődő — csupa intelligens — közönséggel Elnök: Orosz László, Csörgey Titusz előadó és Gáspár László szavazóbírákból alakult meg a törvényszék. Jegyző: Rabars János. Vádló: Déván Ottó kir. ügyész. Védők: Csuzy Pál kamarásé Istóczy Győző, Adler Lajos Szilárd társulati vezérigazgató, Aixinger László pozsonyi ügyvéd. Triaryi Antal gr. kamarás és Ramschok Lajos igazgatótanácsosok védelmét dr. Preissler György pozsonyi ügyvéd vállalta el. Pallini Inkey Sándor nem jelentett be védőt. Déván Ottó kir. ügyész nevezettek, mint az 1878-ik évben Pozsonyban alakult „Első magyar jégkárbizt. társaság“ igazgatótanácsosai ellen a btk. 416. §-ának 1., 2. és 4 pontjai alapján vétkes bukás miatt emelt vádat. A társaság 1879. évi nov. 10-én kimondott csődbejutását a társulat igazgatótanácsosai az által okozták, hogy az alaptőkét, mely különben sem felelt meg a keresk. terv.-ben előírt mennyiségnek, a kiadások fedezésére fordították. A társaság biztosítási alapját szinteg kimutatandók, egyes ig. tanácsosok birtokaikra zálogjogi bekebelezéseket engedtek, ezzel egyidejűleg azonban törlési engedélyeket állíttattak ki maguknak, melyek alapján a bekebelezett zálogjogot nemsokára szerencsésen ki is töröltették. Az igazg.tanács tagjai ahelyett, hogy a hiányokat megszüntették volna, mindig nagyobb bajba keveredtek. Az ülések iránt közönyt tanúsítottak. 1879-ben többen lefoglalták az egylet vagyonát, a hitelezők követeléseiket siettek végrehajtás útján biztosítani. Mikor a csőd beütött, azáltal 3