Pesti Hírlap, 1888. szeptember (10. évfolyam, 242-270. szám)

1888-09-25 / 265. szám

1880. szeptember 25. f a- e T­I HÍRLAP ágát, a a bizottság egyhangúlag hozzájárulván P.b.. indítványához, kimondta, hogy Trefort emlékű jegyzőkönyvileg megörökíti s ezt a gyászoló család­dal közli. — A magánépitési bizottság mai ülésén a következő építési engedélyek kiadását hozta javaslatba, u. m­.: Wolfram Gergelynek VII. kissso­­dob-utca 4651. sz. a. kétemeletes házra; Herz Áron fiainak k. soroksári-ut 89. sz. a. szalámi-gyárra; Medina Józsefnek X. fertő-utca 8629. sz. a. gőzma­lomra, gőz- és kazánházra, molnárlakásra és rak­tárra ; Berger Ignácnak csömöri út 44. sz. a. egy­emeletes szappangyár toldalékra; a Pannonia-gőz­­malomnak a Kárpát-utcában raktárra; Temesváry Imre és társainak X. ó-hegy 7980. sz. a. földszintes lakházra; Sacré coeur-nek az István-mezőn fészerre; Mönnich Emilnek a házépítők telepén földszintes családi házra; Jerzsabek Jánosnak a hidegkúti uton 6248. sz. a. földszintes toldalékra; Luczenbacher Pálnak az V. kir. felső-rakparton gabnaraktárra; Ganz és társának kőbányai­ út 8628. sz. a. kazán­­kovácsműhelyre; Pfannenwald Ignácnak Szondy­­utca 67. sz. a. földszinti toldalékra; dr. Gedeon Mihálynak a tisztviselők telepén családi házra; Garai Károlynak a svábhegyen nyaraló toldalékra; Janda Józsefnek kőbányai-ut 11. sz. a. és Mészáros Györgynek cserhát-utca 20. sz. a. földsz. toldalékra; a tót egyházközségnek a kerepesi-uti templomban orgona­kórusra; végül elutasíthatjak: Böhm Ármin, Schubert József, Hilbert Károly, Popelka Tamás, Ekhardt Borbála, Nicholson Fülöp, Domberg Gusztáv.­­ A főváros közgyűlése szerdán a következő fontosabb ügyeket fogja tárgyalni: az új köztemetői menedékház korcsmájának bérbeadása; a Duna balparti homokbánya bérlete; a keresk. múzeum segélyezése; az amerikai szőlővesszők költségeinek fedezete; a kis-zuglói lóvasút; az ideigl. villamos vasút meghosszabbítása a népszínházig; a köztemetői vasút; a Déry­ utca csatornázása; a szü­ret idejének megállapítása; az orsz. iparegyesület átiratási dijának elengedése; a Margithíd össze­­köttetése a Margitszigettel; több felfolyamodás és apróbb tárgy. — A fővárosi egylet folyó hó 25-én, azaz kedden délután 5 órakor a régi városház tanácstermében értekezletet tart.­­ A fővárosi pénzügyi és gazda­sági bizottság mai ülésén első tárgy volt, melyet Barta László tanácsjegyző terjesztett elő, a tanács és főszámvevő előterjesztése az iránt, hogy a pesti ágostai hitvallású evangélikus ma­gyar-német egyház új temploma fel­építésére a város 1889. évtől kezdve öt éven át, évenkint tízezer forint segélyt adjon. A bizott­ság az előterjesztést egyhangúlag magáévá tette, és az összegnek fedezése szempontjából azt ajánlja, hogy a kérdéses 10 ezer forint az évi előirányzatba felvétessék. A köztemetői vasutat építő vasúttársulatnak azon kérelmét, hogy egy második vasútvonalnak az új köztemetőbe vezető úton le­endő kiépítésére engedély más vállalkozónak ne adassák, a bizottság elfogadta, s maga részéről a közgyűlésnek ajánlani fogja. Egyszersmind kimon­datott, hogy a tarifa az eredeti szerződésben meg­állapított tarifa szerint fentartandó, mindaddig, mig a társulat 8 százalékot nem fog tiszta jövedelműt nyerni e vonalból s le nem szállítható addig, mig ezt a jövedelmet el nem éri azzal, hogy a maxi­mális összeg határozottan megállapíttasssék, és an­nak fölemelését a társulat ne kérhesse. —■ A Nádor-kert. A Nádor-kertből a ma­gyar fegyver- és lőszergyár részvény­társaságnak az államkincstár által eladott terület tulajdonjogának bekebelezéséhez szükséges engedély kiadását a fő­város megtagadta, mert a kérdéses terület állítólag az ő tulajdonát képezi. A belügyminiszter most, megcáfolván a főváros tulajdoni igényeit, melyek­nek érvényesítése egyébként bírói útra tartozik, uta­sítja a fővárost, hogy a telekkönyvi rendtartás ér­telmében köztekinteteknél fogva kiállítandó politikai engedélyt 8 nap alatt okvetlenül állítsa ki, ellenkező esetben e részben kelt rendeletinek más után fog érvényt szerezni s a következményekért a tanácsot teszi felelőssé.­­ A vízvezetéki rendszabály ügyében a főváros tudvalevőleg azt az előterjesztést tette a belügyminiszternek, hogy a végleges vízmű kiépítéséig a rend- és díjszabály megalkotása ha­gyassák függőben. A belügyminiszter azonban ma érkezett leiratában fölhívta a fővárost, hogy miután a végleges vízmű kiépítése s az ezzel összefüggő költségek rendezése még évekig eltarthat, addig pedig a főváros közönsége a vízdijak tekintetében jelenleg fennforgó tarthatatlan állapotokban tovább nem maradhat, a vízvezetéki rend- és díjszabály módosítása iránt ha­ladéktalanul intézkedjék s erről tegyen je­lentést. Irodalom. * (A Kisfaludy-társaság) szerdán, f. hó 26-án d. u. 5 órakor tartja a m. t. akadémia kis termében a nyári szünet után első felolvasó ülését. Tárgyai a következők: 1. Dab­nndy Győző r. t.: Honvédsirok az isaszegi erdőben, költemény. 2. Imre Sándor r. t.: A néphumor a magyar iroda­lmban, értekezés. 3. Endrődi Sándor r. t.: Kö­lemények (Monológ, Sírok közt, A juhászlegény­­ről, Süvölt az északi szél, Tenger vagy viz a Bala­ton). 4. Bartók Lajos r. t.: Thurán Anna c. drámából. 5. Folyó ügyek. Színház, zene,képzőművészet. * (A magyar kir. operaházban) holnap, — kedden — „Fidelio“-t nem Spányi Irma k.a. fogja énekelni. A kisasszony ma bejelentette az igaz­gatóságnak, hogy rosszul van és holnap nem léphet föl, minek következtében Györgyné Zsófia asz­­szony vette át Leonora szerepét, hogy a kitűzött előadás meg legyen tartható. •* (A népszínház legközelebbi újdonsága.) Gerő Károly három felvonásos népszínműve, az ,,Uzsai gyöngy“, Blahánó Lujzával a címszerep­ben szombaton, e hó 29-én kerül bemutatóra. * (Bepörölt színigazgató.) Kőszeghy Géza és dr. Sziklay János, a „Pipacsősz király“ szerzői bepörölték Krecsányi Ignácot, a budai színkör igaz­gatóját, darabjuk jogdíja miatt. * (Vidéki színészet.) Homokay László társulata csaknem egy hónap óta Újfehértón játszik elég jó anyagi eredménynyel. A társulatnál legköze­lebb S­o­l­y­m­o­s­y Elek fog vendégszerepelni. Első fellépte e hó 25-én lesz a „Tündérhaj“ című énekes vígjátékban. Solymosy vendégszereplésével a társulat is befejezi működését Fejértón.­­ A nagyvá­radi színkörben még egyre tartanak a juta­lomjátékok. Csütörtökön K­á­p­o­l­n­a­y, pénteken Lázár Margit, szombaton I­v­á­n­f­i Jenő, ma pedig Fenyvesi Emil jutalomjátéka volt, holnap a körszemélyzet javára a „Suhanc“-ot adják, szerdán pedig E. Kovács Gyula jutalmára „Tell Vilmos“-t. Az utolsó előadás, mint már megírtuk, e hő 29 év lesz. * (A pozsonyi német színkör) szerencsé­sen megint bezárult egy évre, azt a tanulságot hagyva a pozsonyiaknak, hogy a német színészet ma már még kevésbbé boldogul a folyton magyaro­sodó Pozsonyban, mint a magyar. Majdnem öt hó­napon át küzdött a meg-megeredő záporokkal s a nagyobb számban gyülekezni sehogy sem akaró kö­zönség közönyével. Nem egyszer történt meg, hogy a darabot, melyhez 8 — 10 színész volt szükséges, kevesebb számú közönség nézte, mint a­hány sze­replő adta, s egy ideig azt hitték, hogy e közöny az előadásra került darabok németes irányában leli magyarázatát. Akkor festették csupa nemzeti színre azt az előfalat, mely kezdet óta függöny helyét pó­tolni van hivatva. Az előfal átalakítása meg is tette a hatást, mert a színkör egyszer-kétszer szokatlanul benépesült s amúgy magyarosan megtapsolta az uj­­­kortinát. Mikor ennek hatása is kezdett elmo­sódni, a „Kraxelhuber Tóbiás“ rántotta ki az igaz­gatóságot. Ez is hamar lejárta magát, mert ráfogták a darabra, hogy­­ germanizál. Végső elkeseredé­sükben nyúltak az „Ihr Korporál“-féle darabokhoz, melyek a szereplőknek némi alkalmat nyújtanak a „szép Magyarországot“, a „vig és szabad magyar nemzetet“ magasztalni s a német szövegbe magyar kifejezéseket és dalokat szőni. Ezzel a „népdalkul­tusz“ szezonjába jutottunk — írja pozsonyi levele­zőnk. — Sokáig hallgattuk a kínainál kínaiabb nyel­ven énekelt dalokat, mindenképen elhitetni akarva magunkkal, hogy azok magyarul vannak. Időközön­­kint majomszínház és erőműtani mutatványok gé­­delgették a vedlett repertoárt. Ilyen körülmények között ütött a válás órája is, mely a társulatot az üres nézőtértől megváltotta. — Az igazgatóság most az operaszezont készül megnyitni, hogy a­mit a ré­ven elvesztett — majd a vámon nyerje meg. E hó 29-én lesz az első operaelőadás a városi színházban, melylyel a harmadik és a régi szerződés szerint utolsó téli szezon is beáll s világva­­sárnapig tart. * (Francia tudós Budapesten.) A francia kormány megbízásából Saglio Edmond híres pá­risi tudós, az Institut tagja s a Louvre igazgatója jelenleg Budapesten időz, hogy a magyar főváros műgyűjteményeit s különösen a művészeti és mű­­­ipari oktatást tanulmányozza. A jeles vendég tegnap a fővárosi felső iparrajziskolát tekintette meg az in­intézet igazgatója, Vidéky János kalauzolása mellett. Megmagyaráztatta magának az oktatás egész folya­matát és ötödfél órát töltve az intézetben, sorra nézte annak érdekes gyűjteményeit. Saglio a hét folyamán még több műintézetünkben tesz láto­gatást. * (A „Magyar Művészek“) című díszmüből megjelent a 9. ill. és 11. füzet, az előbbiekhez hasonló díszes kiállításban és érdekes tartalommal. A 9. füzet Zala György szobrász és Bihari Sándor festő, a 10. füzet Klein Miksa szobrász, a 11. füzet pedig L­o­t­z Károly festő méltatásá­nak van szentelve. A szöveget, mely Szana Tamás tollából került ki, az illető művészek nevezetesebb műveinek másolatai ékesítik és mindegyik füzethez önálló műmellékletként egy-egy sikerült fénynyo­­mat van csatolva; így a kilencedik füzethez „Má­ria Magdolna“, Zala Györgynek nagy föltünést keltett szoborcsoportja, a tizedikhez „Hágár és Ismael“, Klein Miksa gyönyörű szoborcsoportja és a tizenegyedikhez „Leánykérés“. Bihari Sán­dornak a bécsi és müncheni nemzetközi tárlatokon rendkívüli elismerésben részesült festménye, mely­nek eredetije Königswarler báró tulajdonát képezi. Nagyon érdekesek még ebben a füzetben L­o­t­z Károly rajzai, melyek Petőfi Sándor „János vitézé“­­hez készültek. * (Új zenemű.) Megjelent a H­o­ó­s János, dévai állami tanítóképezdei zenetanár által szerkesz­tett „Eredeti magyar daltár“ második évfolyamának 9-ik száma, nyolc eredeti dal­szerzeménynyel énekre és zongorára. Tartalma : 148. Hej keserű a meg­csalt szerelem. Koz­á­k Márton. 149. Esik eső. H­o­ó­s János. 160. Árva lettem. Szentkirályi Ödön. 151. Hol a tavasznak. Borsai Samu. 152. Borivók keserve. Keszler Gyula. 153. Felsóhaj­­tott éjszakról az Ő37 szele. Kereszty István. 154. Őszezel hervad, ő­szszel hull el a virág. Z­s­a­d­á­n­y­i Armand. A melléklet egy bölcsődalt tartalmaz két hangra, Zsadányi Armand tollából. * (A berlini színházakban) szombaton ismét két bemutató volt. A „Residenz-Theater“-ben Halévy „Decoré“ című vígjátéka u. n. „nevető sikert“ ara­tott, míg a Belle-Alliance-színházban egy „Schlau­berger“ című bohózat teljesen megbukott.­­ A londoni „Philharmonie Theatre“ igazgatósága szer­ződést kötött a berlini Kroll-féle színház igazgatójá­val, mely szerint a nevezett angol színház egész társasága október 1- től dec­­l­ig elő fogja adni a Kroll-féle színházban az általa Angliában évek óta játszott „My Sweetheart“ (Az én rózsám“) című három felvonásos zenés vígjátékot. A társulat tíz nőből, tizennégy férből és egy nagy gyermekballet­­ksrból áll. A primadonnát, ki a női főszerepet hazá­jában már ezerszernél többször játszotta, Miss Sara Berylnek hívják. * (A szépművészetek a párisi világkiállí­táson.) A szépművészetek kiállításai rendezésére szervezett külön bizottság a jövő évi párisi világ­tárlatra vonatkozó előmunkálatait immár befejezte. A közoktatásügyi és szépművészeti miniszterhez in­tézett jelentésében Antonin Proust ajánlatot tesz, hogy a szépművészetek hat csoportba volnának osz­tandó­­: 1. A francia művészet történelmi kiállítása 1789 től 1878-ig (a szépművészetek palotájában); 2. az utolsó tiz év kiállítása 1878-tól 1889-ig úgy Franciaországra, mint a külföldre vonatkozólag (a szépművészetek palotájában); 3. történelmi szobrok kiállítása, mintázás, rajzok, fényképek, zománcok, ötvösmunka, fafaragványok (a Trocadero palotájá­ban); 4. a rajztanítás kiállítása (a szabad művésze­tek palotájában); 5. a nemzeti gyárak kiállítása az 1789-től 1889 ig terjedő időszakra vonatkozó törté­nelmi sorozattal (az iparc­sarnok középső kupolájá­ban); 6 színi kiállítás: készletek, kosztümök, gépe­zetek, világító szerek, a színházak berendezésében történt módosítások (a szabad művészetek palotá­jában). Egy biztosító-társaság bünpöre. (Saját tudósítónk távirata.) Pozsony, szept. 24. Az „első magyar jégkárbiztosító-társaság“ igazgatótanácsának bünpörét délelőtt háromnegyed 10 órakor kezdte tárgyalni a törvényszék a nagy teremben, mely zsúfolásig megtelt az érdeklődő — csupa intelligens — közönséggel Elnök: Orosz László, Csörgey Titusz előadó és Gáspár László szavazó­bírákból alakult meg a törvényszék. Jegyző: Rabars János. Vádló: Dé­ván Ottó kir. ügyész. Védők: Csuzy Pál kama­rásé Istóczy Győző, Adler Lajos Szilárd társulati vezérigazgató, Aixinger László pozsonyi ügyvéd. Triaryi Antal gr. kamarás és Ramschok Lajos igazgatótanácsosok védelmét dr. Preissler György pozsonyi ügyvéd vállalta el. Pallini Inkey Sándor nem jelentett be védőt. Déván Ottó kir. ügyész nevezettek, mint az 1878-ik évben Pozsonyban alakult „Első magyar jégkárbizt. társaság“ igazgatótanácsosai ellen a btk. 416. §-ának 1., 2. és 4 pontjai alapján vétkes bukás miatt emelt vádat. A társaság 1879. évi nov. 10-én kimondott csődbejutását a társulat igaz­­gatótanácsosai az által okozták, hogy az alaptőkét, mely különben sem felelt meg a keresk. terv.-ben előírt mennyiségnek, a kiadások fedezésére fordí­tották. A társaság biztosítási alapját szinteg kimuta­­tandók, egyes ig. tanácsosok birtokaikra zálog­jogi bekebelezéseket engedtek, ezzel egy­­idejűleg azonban törlési engedélyeket állít­tattak ki maguknak, melyek alapján a bekebelezett zá­logjogot nemsokára szerencsésen ki is töröl­tették. Az igazg.­tanács tagjai a­helyett, hogy a hiányokat megszüntették volna, mindig nagyobb bajba keveredtek. Az ülések iránt közönyt tanúsí­tottak. 1879-ben többen lefoglalták az egylet va­gyonát, a hitelezők követeléseiket siettek végrehaj­tás útján biztosítani. Mikor a csőd beütött, azáltal 3

Next