Pesti Hírlap, 1889. július (11. évfolyam, 178-208. szám)

1889-07-01 / 178. szám

pesti hírlap 1989. szak­as nek. Az, hogy a hadügyminiszter itt most mit mond, nem képezheti határozat és jelentés tárgyát. Bolgár Ferenc szerint az országgyűlésen sem volt nézeteltérés arra nézve, hogy helyes, miszerint jövőre a praktikus kiképzésre fektettessék a fősuly, de az adott felvilágosítással csak részben van meg­elégedve. Érzi ugyan, hogy más levegőáramlat van, mint régenten, de aggódik, hogy a közös hadügymi­niszter azon kijelentése, hogy nem az egész vizsgát fogják magyar nyelven letehelni, nem felel meg a törvényhozás intencióinak, s ő ebben nem nyugodha­­tik meg, hanem szeretné, precíze kimondani, hogy az elméleti vizsgálaton a magyar nyelv feltétlenül hasz­nálható legyen. Hegedűs Sándor a hadügyminiszter nyilatko­zatát általában megnyugtatónak találja, és kívánja, hogy ezen nyilatkozat és a hadügyminiszter törek­vésének jelzésére a jelentésben említessék fel, hogy a cél az önkénytesek gyakorlati kiképzése lesz, a tan­tárgyak redukáltatnak, és a­ki a gyakorlati igények­nek megfelelő mértékben bírja a német nyelvet, annak a theoretikus vizsgálat meg lesz könnyítve, míg azzal szemben, a­kinek katonai hajlamai nin­csenek, az igények mérsékeltetni fognak, hogy a más garnizonba valók, ha nem bírják magukat fentartani, állami költségen fognak kiképeztetni és csak a ma­gasabb rangú tisztek fognak a tanítással megbizatni. Ha ezek valamely formában a jelentésben érintve lesznek, fentartva az instrukció további bírá­latát, ez jó hatást fog gyakorolni. Tisza Lajos gróf elnök konstatálja, hogy az eddig tett nyilatkozatok szerint az albizottság meg­nyugvással vette tudomásul a hadügyminiszter felvi­lágosításait, de azt véli, hogy erre vonatkozólag nincs ok a jelentésben részletesebb említést tenni. Beöthy Ákos ellenben egyátalában nincs meg­nyugtatva a hadügyminiszter nyilatkozata által. Mind­azon aggályok és sötét jóslatok, melyek a véderővita alkalmával­­pártja részéről elmondattak, ime betelje­sedtek. Az instrukcióra vonatkozólag, a hadügymi­niszter semmiféle komoly támpontot nem nyújtott. Szétfoszlottak az illúziók is, melyeket a többség a Gajári-féle határozati javaslathoz fűzött; ime­­ már Bolgár és Gajári is ellentétesen értelmezik azt. Ő im­perative akarja kimondatni, hogy a vizsga okvet­lenül magyar nyelven történhessük elejétől végig. Tisza Kálmán miniszterelnök nem akar Beöthy filippikájára reflektálni. Azt hiszi, hogy az albizottság előadója helyesen mondta azt, hogy a delegációk fel­adata a törvények és határozatok végrehajtását ellen­őrizni és arról meggyőződést szerezni, de ma még az ügy nem lépett a végrehajtás stádiumába, tehát nem állunk a törvény mikénti végrehajtásával szem­ben. Ennélfogva a jelentésbe csak azt lehet felvenni, hogy szóba jött az ügy és akkor lesz a delegáció feladata intézkedni, ha a végrehajtás folyamán azt tapasztalja, hogy az utasítás olyan rendelkezéseket tartalmaz, melyek a törvénynek és a hozott törvényes határozatoknak meg nem felelnek. 1. Gajáry Ödön a Beöthy által mondottakra ref­lektálva, kifejti, hogy a magyar országgyűlés által hozott határozatot ma is úgy értelmezte és értel­mezi, a­mint azt a magyar országgyűlés tette. Nem szavatolhat e tekintetben Bolgár értelmezéséért és ha ma a hadügyminiszter által az egyéb, önkénytesekre vonatkozólag kiadandó utasításról tett nyilatkozatokat figyelembe veszi, úgy látja, hogy az irányelvekre nézve az utat a miniszter helyesen jelölte meg. Szaló megmondta már az országgyűlésen az okokat, me­lyek a külön magyar tiszti vizsga behozatalának akadályául szolgálnak, épen azon állásponttal szem­ben, a­melyet Bolgár Ferenc erre vonatkozólag a magyar országgyűlésen kifejtett. Bolgár ma épen azt akarja belemagyarázni az elfogadott országgyűlési határozatba, a­minek hiányáért ezt a határozatot tá­madta, és ez a külön magyar vizsgának nemcsak gyakorlatilag, hanem elvileg is dekretálása. Szóló az országgyűlésen sem mondta soha, hogy a határozati javaslat implicite a külön magyar vizsgát magában foglalná. A határozati javaslat célja sem ez volt, ha­nem az, hogy gyakorlatilag megkönynyíttessék a ma­gyar nyelvnek csakis egy tekintet által korlátolt hasz­­nálhatása következtében a tiszti vizsga letétele az előbbi gyakorlattal szemben, és hogy a magyar nyelv­nek, mint államnyelvnek érvényre jutása az ország­gyűlési határozatban is kifejezést nyerjen. Ha a had­ügyminiszter az utasítást azon elvek szerint fogja inaugurálni, a­melyek erre vonatkozólag a magyar or­szággyűlésen eléggé tüzetesen lettek körülírva, akkor e tekintetben az utasítás teljes megnyugvással lesz fogadható. Rakovszky István előadó kéri a bizottságot, hogy ne menjen a határozatban azon túl, a­mit a miniszterelnök kijelentett. Nem akar tudomásul venni semmit, a­mi csak ígéret; várjuk meg, mi lesz a ke­resztülvitel. A honvédelmi miniszter felelősségét nem akarja csökkenteni, a kellő kritika a hadügyminisz­terrel, mint a honvédelmi miniszterrel szemben a fe­lelősségre vonással együtt annak idején lesz gya­­korlandó. Wahrmann Mór e felfogásban osztozik. Ez esetben a hozott törvényről van szó, annak végre­hajtását kell bevárni, mielőtt ítélhetnénk. A minisz­ter kijelentése kétségkívül igen érdekes, de valamint Gajáry sincs ma már jogosítva indítványát értelmezni, mert az ma­­csakis az országgyűlés hatáskörében áll, úgy a miniszternek sem mai kijelentései, hanem ké­sőbbi tettei fogják a tárgyalások alapját képezni. Tisza Lajos gróf a jelen vitát célszerűtlennek és meddőnek tartja, mert az utasítás közrebocsátása előtt nem állunk tényekkel szemben és így még nem mondhatunk ítéletet. Bolgár Ferenc csak ismétli, hogy a minisztert kérdezte, hogyan értette Gajáry indítványát. A felelet­ből kiderült, hogy kétféle az értelmezés. Az önkény­­tesek nem tehetik elejétől végig magyarul a vizsgát. Kérdi tehát, hogy mi a miniszter szándéka? Hegedű­s Sándor kérdi, hogy a delegáció fog­­lalkozhatik-e a végrehajtás kérdéseivel ? Azt hiszi, igen. De foglalkozhatik a miniszter törekvéseivel és szándékaival is. A felelősségre vonás joga megvan az országgyűlésen, de megvan a delegációban is. A jelentésben tehát fel kell említeni azon irányzatokat is, a­melyek a minisztert az ő kijelentése szerint ve­zérelni fogják. Nem a törvény értelmezéséről van szó, hanem annak bírálatáról, a­mit a miniszter em­lített. Ő részéről abból megnyugvást merített és ezen megnyugvásnak akar a jelentésben kifejezést adni. Hiszen feladatunk kettős : a közvélemény képződé­sére hatni, de egyszersmind befolyásolni a miniszter­nek irányzatait és szándékait is. Tisza Lajos gr. elnök azt véli, hogy a mai tárgyalás folyamán mondottak, a hadügyminiszter által jelzett irányelvek bírálatát is magukban foglal­ják, de azok a jelentésbe előzetesen talán mégsem volnának befoglalandók ; felteszi a kérdést, hogy az előadó által beterjesztett határozati javaslat elfogad­­tatik-e, vagy pedig annál tovább menő javaslat fo­gadtassák el ? Ezek után a többség az előadó javaslatát fo­gadta el. . . " Áttérve a kilencedik tételre, továbbá a 10., 11. és 12. tétel az előadó felvilágosításai nyomán vita nélkül elfogadtatnak. A 13. tételnél, a­mely a nyugdíjra vonatkozik, Bolgár Ferenc felhozza, hogy az özvegyek és árvák ellátása tekintetében alkotott törvényre vonatkozólag régebben már több kérvény terjesztetett a bizottság elé az iránt, hogy ezen törvény kedvezményei terjesz­tessenek ki azokra is, a­kik annak alkotásakor már nyugalomba léptek, valamint azoknak is özvegyeire és árváira, kik esetleg időközben elhaltak. Kérdi, hogy szándékában áll-e a miniszternek ily kiterjesztést ja­vasolni . Bauer hadügyminiszter feleletében kifejti, hogy e tekintetben helyesnek és jogosnak tartja a régebbi kérvényekben felhozott igényeket. Ki is számíttatta, hogy kedvező elintézés esetén ez mennyibe kerülne s egyszersmind azt is,­­hogy minő módon lehetne e szükségletet fedezni. Ő tehát készen van az e kér­désben teendő javaslattal, és az jelenleg a honvédelmi minisztereknél van tárgyalás alatt. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter meg­említi, hogy a pénzügyminisztériumhoz tette át, mint­hogy a költségvetést érinti az ügy. Egyelőre tehát tárgyalás alatt áll. Ezek után a 13. tétel megszavaztatik. A fel­tételnél Hegedűs Sándor, mint az élel­mezési kérdésre nézve kiküldött albizottság előadója előterjeszti az albizottság jelentését, a­mely szerint az albizottság a létszámváltoztatással kapcsolatos elő­irányzati változtatásokat és a készletek fogyasztásá­val elérhető megtakarításokat tudomásul vevén, át­ment a határozat alapját képező árak vizsgálatára. Itt megemlíti, hogy a folyó évi tőzsdeárak is figye­lemben részesültek, a szükséglet beszerzése azonban csak őszszel kezdődik és ennek következtében erre az aratásnak még ismeretlen hatása is befolyással lesz. Végeredményben az előirányzat elfogadását ajánlja. Elfogadtatott. Bolgár Ferenc kérdi, hogy a legénységi élel­mezés javításáról nem gondoskodott-e a miniszter ? Bauer hadügyminiszter örülne, ha az élelme­zés javítása lehető volna, de tekintetbe kell venni a pénzügyi szempontot. 4 és fél krajcárnyi javítás min­den legény adagénál 4 és fél millió frtnyi emelést okozna a költségvetésben. Ezután a tétel megszavaztatik. Hegedűs Sándor, mint a kiküldött albizottság előadója beterjeszti a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek végrehajtó bizottságának kérvé­nyéről szóló jelentést, a­melyre vonatkozólag az albizottság a következő határozati javaslatot ter­jeszti elő: „Felhivatik a hadügyminiszter, hogy a kérvény­ben fölmerült kívánságok teljesítésének feltételei és módozatai megbeszélése céljából a kérvényben java­solt módon tartandó szaktanácskozmányban szakkö­zegei útján résztvevőn, az eredményhez képest jár­jon el, és addig is intézkedjék, hogy a hadsereg ellá­tására vonatkozó pályázatok feltételei, határideje és nyilvánossága a mezőgazdáknak a versenyben részt­­vételét megkönnyítsék.“ Rakovszky Istán előadó észrevételei után, hogy különös, gondoskodás történjék arról is, hogy a pá­lyázat maga, kellő időben jusson az illetékes kezekbe, s a határozati javaslat elfogadtatott. Tisza Lajos gr. elnök a legközelebbi ülést hétfőn d. e. 10 órára tűzi ki, melyért a rendes költ­ségvetés címe és tételei fognak tárgyaltatni. Színház, zene, képzőművészet. * (A világkiállítás) szépművészeti osztályá­nak juryje megkezdte munkálatait. A díszérmet Munkácsy Mihály festőművésznek ítélték oda. E határozat csak akkor válik teljesen jogérvényessé, ha az öszszes osztályok elnökeiből alakított felsőbb jury is jóváhagyja. * (Pajor E. Emilia) a budai színkör kedvelt primadonnája közelebb tekintélyes összeget örökölt, minek következtében csak virágvasárnapig fog mű­ködni, azután búcsút vesz a színpadtól. * (Vizsgálati hangverseny.) A budai ze­neakadémia növendékei tíz napig tartó vizsgálataik után f. évi június hó 28-án d. u. 5 órakor saját egy­leti helyiségükben tartották meg a tanulmányaikat és vezetésüket közvetlenül illusztráló vizsga-hangverse­­nyeket. Ez teljesen sikerültnek mondható. Különben már az egyes vizsgálatok alkalmával is az azokon elnöklő biztosok elismeréssel nyilatkoztak a növendé­kek zenei kiművelésében a vezetők által szem előtt tartott helyes irányzatról. Megemlítjük itt egyúttal, hogy az 1888—9. évre kiadott és Szautner Zsigmond zeneigazgató által szerkesztett tudósítvány szerint az összes zeneszakokban 128 növendéke részesült ok­tatásban, a­kik közül 21 tandíjmentes volt, míg 8 növendék fél tandíjmentességet élvezett. * (FejHegyi Aranka) a népszínház príma­­nája Nagy-K­árolyban zajos ovációkban részesült. A pályaháznál a színügyi bizottmány tagjai fogadták. Föllépett a Tót leányban, a Liliben és a„ Cigánybá­róban ” általános kívánságnak engedve az Üdvöskében. A művésznőt elhalmozták koszorúkkal és bokréták­kal. A Károlyi grófoktól értékes tükröt kapott, mely­nek peremét virágguirland díszítette. Tiszteletére több estélyt és ebédet rendeztek. A színház mindig zsú­folásig tömve volt, művésznő minden énekszámát kétszer, sőt némelyiket háromszor volt kénytelen is­mételni. F. Hegyi Aranka július 1-én utazik Ko­máromba, a­hol Sághy Zsigmond társulatánál játszik. Sport. (Kerékpárverseny.) A budapesti kerékpár egyesület által június 29-én és 30-án rendezett ver­senyek élénk érdeklődés mellett folytak le. Résztvet­tek azokban a budapesti, kolozsvári, bécsi és gráci egyletek. Az első nap délutánján a versenye­ket ünnepélyes felvonulás előzte meg, mely valóban impozáns volt. Kaszner és Hauser kisasszonyok ve­zették a kerékpárosok hosszú sorát, mely kétszer vo­nult el a tribün előtt. Az első versenynap legérdeke­sebb pontja a 3000­ méteres térelőny-verseny volt. Kovács Pál, Gajárszky István a budapesti, Diaman­­tich Sándor, Pironka Győző és Spiegel Károly a bé­csi, továbbá Miaker Ferenc, a gráci kerékpár-egylet tagjai vettek részt. Kiválik közülök az elsőnek beér­kezett Spiegel, a bécsi „Wanderer“ tagja, a­ki va­lóban mesterileg üli a vasparipát, továbbá Bivouka és Miaker. IV-ik Kovács Pál volt. A többi versenyekben győztek: a megnyitó versenyen Gajárszky Ist­ván, a vendégek versenyén Spiegel Károly, a nagy versenyen ifj. Szikszay Ferenc. A vendégek máso­dik versenyén első lett Diamantidh Sándor, a két­üléses biztonsági gépek versenyen pedig Hutterstras­­ser Károly és Diamantidh Sándor. Ma, a máso­dik versenynapon a közönség két órán át meglehető­sen unatkozott a tribünökön. Az első távverseny ugyan 50,000 méternyi volt, s így a versenyzőknek 721­ 2-szer kellett körülfutniok a pályát. Természetes, hogy az utolsó körülfutás iránt érdeklődött leginkább a közönség. Indultak: Mlaker Ferenc, Borbély György, Pivouka Győző, Diamantidh Sándor, Ga­járszky István és Vermes Lajos. E két utóbbi néhány körülfutás után visszamaradt. Első lett Mlaker Ferenc (2 óra 1 p. a.), második Pivouka Győző (2 ó. 1 p. és 1 mp. a.), harmadik Diamantidi (2 ó. 16 p. 10 mp. a.) s negyedik Borbély György (2 ó. 26 p. 7 mp. a.). A kísérleti versenyen Ehrich János, a hölgyek díjáért való versenyen ifj. Szikszay Ferenc, és a vigaszversenyen Pironka Győző érke­zett be elsőnek. A nyertesek arany-, ezüst- és bronz­érmeket, továbbá kisebb-nagyobb tiszteletdijakat kaptak. Napi hírek. — (Váljunk el!) Gróf Kinszky Ernő ismeri sportsmannak bojári Vigyázó J. úrnő elleni váló­perében, melyet — mint annak idején említettük, — a személybeni tévedés alapján indított: a budapesti kir. törvényszék ma tartott ülésében kimondotta a válást, egyelőre azonban­ csak 3 havi ideiglenes tartammal.­­ (Tanulmányi kirándulás.) A vasúti tiszt­­képző-tanfolyam végzett hallgatói tanulmányi kirán­dulást rendeztek a napokban tanáraik vezetése alatt az oszt. magy. államvasut resicai ipartelepére. A

Next