Pesti Hírlap, 1889. július (11. évfolyam, 178-208. szám)
1889-07-01 / 178. szám
pesti hírlap 1989. szakas nek. Az, hogy a hadügyminiszter itt most mit mond, nem képezheti határozat és jelentés tárgyát. Bolgár Ferenc szerint az országgyűlésen sem volt nézeteltérés arra nézve, hogy helyes, miszerint jövőre a praktikus kiképzésre fektettessék a fősuly, de az adott felvilágosítással csak részben van megelégedve. Érzi ugyan, hogy más levegőáramlat van, mint régenten, de aggódik, hogy a közös hadügyminiszter azon kijelentése, hogy nem az egész vizsgát fogják magyar nyelven letehelni, nem felel meg a törvényhozás intencióinak, s ő ebben nem nyugodhatik meg, hanem szeretné, precíze kimondani, hogy az elméleti vizsgálaton a magyar nyelv feltétlenül használható legyen. Hegedűs Sándor a hadügyminiszter nyilatkozatát általában megnyugtatónak találja, és kívánja, hogy ezen nyilatkozat és a hadügyminiszter törekvésének jelzésére a jelentésben említessék fel, hogy a cél az önkénytesek gyakorlati kiképzése lesz, a tantárgyak redukáltatnak, és aki a gyakorlati igényeknek megfelelő mértékben bírja a német nyelvet, annak a theoretikus vizsgálat meg lesz könnyítve, míg azzal szemben, akinek katonai hajlamai nincsenek, az igények mérsékeltetni fognak, hogy a más garnizonba valók, ha nem bírják magukat fentartani, állami költségen fognak kiképeztetni és csak a magasabb rangú tisztek fognak a tanítással megbizatni. Ha ezek valamely formában a jelentésben érintve lesznek, fentartva az instrukció további bírálatát, ez jó hatást fog gyakorolni. Tisza Lajos gróf elnök konstatálja, hogy az eddig tett nyilatkozatok szerint az albizottság megnyugvással vette tudomásul a hadügyminiszter felvilágosításait, de azt véli, hogy erre vonatkozólag nincs ok a jelentésben részletesebb említést tenni. Beöthy Ákos ellenben egyátalában nincs megnyugtatva a hadügyminiszter nyilatkozata által. Mindazon aggályok és sötét jóslatok, melyek a véderővita alkalmávalpártja részéről elmondattak, ime beteljesedtek. Az instrukcióra vonatkozólag, a hadügyminiszter semmiféle komoly támpontot nem nyújtott. Szétfoszlottak az illúziók is, melyeket a többség a Gajári-féle határozati javaslathoz fűzött; ime már Bolgár és Gajári is ellentétesen értelmezik azt. Ő imperative akarja kimondatni, hogy a vizsga okvetlenül magyar nyelven történhessük elejétől végig. Tisza Kálmán miniszterelnök nem akar Beöthy filippikájára reflektálni. Azt hiszi, hogy az albizottság előadója helyesen mondta azt, hogy a delegációk feladata a törvények és határozatok végrehajtását ellenőrizni és arról meggyőződést szerezni, de ma még az ügy nem lépett a végrehajtás stádiumába, tehát nem állunk a törvény mikénti végrehajtásával szemben. Ennélfogva a jelentésbe csak azt lehet felvenni, hogy szóba jött az ügy és akkor lesz a delegáció feladata intézkedni, ha a végrehajtás folyamán azt tapasztalja, hogy az utasítás olyan rendelkezéseket tartalmaz, melyek a törvénynek és a hozott törvényes határozatoknak meg nem felelnek. 1. Gajáry Ödön a Beöthy által mondottakra reflektálva, kifejti, hogy a magyar országgyűlés által hozott határozatot ma is úgy értelmezte és értelmezi, amint azt a magyar országgyűlés tette. Nem szavatolhat e tekintetben Bolgár értelmezéséért és ha ma a hadügyminiszter által az egyéb, önkénytesekre vonatkozólag kiadandó utasításról tett nyilatkozatokat figyelembe veszi, úgy látja, hogy az irányelvekre nézve az utat a miniszter helyesen jelölte meg. Szaló megmondta már az országgyűlésen az okokat, melyek a külön magyar tiszti vizsga behozatalának akadályául szolgálnak, épen azon állásponttal szemben, amelyet Bolgár Ferenc erre vonatkozólag a magyar országgyűlésen kifejtett. Bolgár ma épen azt akarja belemagyarázni az elfogadott országgyűlési határozatba, aminek hiányáért ezt a határozatot támadta, és ez a külön magyar vizsgának nemcsak gyakorlatilag, hanem elvileg is dekretálása. Szóló az országgyűlésen sem mondta soha, hogy a határozati javaslat implicite a külön magyar vizsgát magában foglalná. A határozati javaslat célja sem ez volt, hanem az, hogy gyakorlatilag megkönynyíttessék a magyar nyelvnek csakis egy tekintet által korlátolt használhatása következtében a tiszti vizsga letétele az előbbi gyakorlattal szemben, és hogy a magyar nyelvnek, mint államnyelvnek érvényre jutása az országgyűlési határozatban is kifejezést nyerjen. Ha a hadügyminiszter az utasítást azon elvek szerint fogja inaugurálni, amelyek erre vonatkozólag a magyar országgyűlésen eléggé tüzetesen lettek körülírva, akkor e tekintetben az utasítás teljes megnyugvással lesz fogadható. Rakovszky István előadó kéri a bizottságot, hogy ne menjen a határozatban azon túl, amit a miniszterelnök kijelentett. Nem akar tudomásul venni semmit, ami csak ígéret; várjuk meg, mi lesz a keresztülvitel. A honvédelmi miniszter felelősségét nem akarja csökkenteni, a kellő kritika a hadügyminiszterrel, mint a honvédelmi miniszterrel szemben a felelősségre vonással együtt annak idején lesz gyakorlandó. Wahrmann Mór e felfogásban osztozik. Ez esetben a hozott törvényről van szó, annak végrehajtását kell bevárni, mielőtt ítélhetnénk. A miniszter kijelentése kétségkívül igen érdekes, de valamint Gajáry sincs ma már jogosítva indítványát értelmezni, mert az macsakis az országgyűlés hatáskörében áll, úgy a miniszternek sem mai kijelentései, hanem későbbi tettei fogják a tárgyalások alapját képezni. Tisza Lajos gróf a jelen vitát célszerűtlennek és meddőnek tartja, mert az utasítás közrebocsátása előtt nem állunk tényekkel szemben és így még nem mondhatunk ítéletet. Bolgár Ferenc csak ismétli, hogy a minisztert kérdezte, hogyan értette Gajáry indítványát. A feleletből kiderült, hogy kétféle az értelmezés. Az önkénytesek nem tehetik elejétől végig magyarul a vizsgát. Kérdi tehát, hogy mi a miniszter szándéka? Hegedűs Sándor kérdi, hogy a delegáció foglalkozhatik-e a végrehajtás kérdéseivel ? Azt hiszi, igen. De foglalkozhatik a miniszter törekvéseivel és szándékaival is. A felelősségre vonás joga megvan az országgyűlésen, de megvan a delegációban is. A jelentésben tehát fel kell említeni azon irányzatokat is, amelyek a minisztert az ő kijelentése szerint vezérelni fogják. Nem a törvény értelmezéséről van szó, hanem annak bírálatáról, amit a miniszter említett. Ő részéről abból megnyugvást merített és ezen megnyugvásnak akar a jelentésben kifejezést adni. Hiszen feladatunk kettős : a közvélemény képződésére hatni, de egyszersmind befolyásolni a miniszternek irányzatait és szándékait is. Tisza Lajos gr. elnök azt véli, hogy a mai tárgyalás folyamán mondottak, a hadügyminiszter által jelzett irányelvek bírálatát is magukban foglalják, de azok a jelentésbe előzetesen talán mégsem volnának befoglalandók ; felteszi a kérdést, hogy az előadó által beterjesztett határozati javaslat elfogadtatik-e, vagy pedig annál tovább menő javaslat fogadtassák el ? Ezek után a többség az előadó javaslatát fogadta el. . . " Áttérve a kilencedik tételre, továbbá a 10., 11. és 12. tétel az előadó felvilágosításai nyomán vita nélkül elfogadtatnak. A 13. tételnél, amely a nyugdíjra vonatkozik, Bolgár Ferenc felhozza, hogy az özvegyek és árvák ellátása tekintetében alkotott törvényre vonatkozólag régebben már több kérvény terjesztetett a bizottság elé az iránt, hogy ezen törvény kedvezményei terjesztessenek ki azokra is, akik annak alkotásakor már nyugalomba léptek, valamint azoknak is özvegyeire és árváira, kik esetleg időközben elhaltak. Kérdi, hogy szándékában áll-e a miniszternek ily kiterjesztést javasolni . Bauer hadügyminiszter feleletében kifejti, hogy e tekintetben helyesnek és jogosnak tartja a régebbi kérvényekben felhozott igényeket. Ki is számíttatta, hogy kedvező elintézés esetén ez mennyibe kerülne s egyszersmind azt is,hogy minő módon lehetne e szükségletet fedezni. Ő tehát készen van az e kérdésben teendő javaslattal, és az jelenleg a honvédelmi minisztereknél van tárgyalás alatt. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter megemlíti, hogy a pénzügyminisztériumhoz tette át, minthogy a költségvetést érinti az ügy. Egyelőre tehát tárgyalás alatt áll. Ezek után a 13. tétel megszavaztatik. A feltételnél Hegedűs Sándor, mint az élelmezési kérdésre nézve kiküldött albizottság előadója előterjeszti az albizottság jelentését, amely szerint az albizottság a létszámváltoztatással kapcsolatos előirányzati változtatásokat és a készletek fogyasztásával elérhető megtakarításokat tudomásul vevén, átment a határozat alapját képező árak vizsgálatára. Itt megemlíti, hogy a folyó évi tőzsdeárak is figyelemben részesültek, a szükséglet beszerzése azonban csak őszszel kezdődik és ennek következtében erre az aratásnak még ismeretlen hatása is befolyással lesz. Végeredményben az előirányzat elfogadását ajánlja. Elfogadtatott. Bolgár Ferenc kérdi, hogy a legénységi élelmezés javításáról nem gondoskodott-e a miniszter ? Bauer hadügyminiszter örülne, ha az élelmezés javítása lehető volna, de tekintetbe kell venni a pénzügyi szempontot. 4 és fél krajcárnyi javítás minden legény adagénál 4 és fél millió frtnyi emelést okozna a költségvetésben. Ezután a tétel megszavaztatik. Hegedűs Sándor, mint a kiküldött albizottság előadója beterjeszti a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek végrehajtó bizottságának kérvényéről szóló jelentést, amelyre vonatkozólag az albizottság a következő határozati javaslatot terjeszti elő: „Felhivatik a hadügyminiszter, hogy a kérvényben fölmerült kívánságok teljesítésének feltételei és módozatai megbeszélése céljából a kérvényben javasolt módon tartandó szaktanácskozmányban szakközegei útján résztvevőn, az eredményhez képest járjon el, és addig is intézkedjék, hogy a hadsereg ellátására vonatkozó pályázatok feltételei, határideje és nyilvánossága a mezőgazdáknak a versenyben résztvételét megkönnyítsék.“ Rakovszky Istán előadó észrevételei után, hogy különös, gondoskodás történjék arról is, hogy a pályázat maga, kellő időben jusson az illetékes kezekbe, s a határozati javaslat elfogadtatott. Tisza Lajos gr. elnök a legközelebbi ülést hétfőn d. e. 10 órára tűzi ki, melyért a rendes költségvetés címe és tételei fognak tárgyaltatni. Színház, zene, képzőművészet. * (A világkiállítás) szépművészeti osztályának juryje megkezdte munkálatait. A díszérmet Munkácsy Mihály festőművésznek ítélték oda. E határozat csak akkor válik teljesen jogérvényessé, ha az öszszes osztályok elnökeiből alakított felsőbb jury is jóváhagyja. * (Pajor E. Emilia) a budai színkör kedvelt primadonnája közelebb tekintélyes összeget örökölt, minek következtében csak virágvasárnapig fog működni, azután búcsút vesz a színpadtól. * (Vizsgálati hangverseny.) A budai zeneakadémia növendékei tíz napig tartó vizsgálataik után f. évi június hó 28-án d. u. 5 órakor saját egyleti helyiségükben tartották meg a tanulmányaikat és vezetésüket közvetlenül illusztráló vizsga-hangversenyeket. Ez teljesen sikerültnek mondható. Különben már az egyes vizsgálatok alkalmával is az azokon elnöklő biztosok elismeréssel nyilatkoztak a növendékek zenei kiművelésében a vezetők által szem előtt tartott helyes irányzatról. Megemlítjük itt egyúttal, hogy az 1888—9. évre kiadott és Szautner Zsigmond zeneigazgató által szerkesztett tudósítvány szerint az összes zeneszakokban 128 növendéke részesült oktatásban, akik közül 21 tandíjmentes volt, míg 8 növendék fél tandíjmentességet élvezett. * (FejHegyi Aranka) a népszínház prímanája Nagy-Károlyban zajos ovációkban részesült. A pályaháznál a színügyi bizottmány tagjai fogadták. Föllépett a Tót leányban, a Liliben és a„ Cigánybáróban ” általános kívánságnak engedve az Üdvöskében. A művésznőt elhalmozták koszorúkkal és bokrétákkal. A Károlyi grófoktól értékes tükröt kapott, melynek peremét virágguirland díszítette. Tiszteletére több estélyt és ebédet rendeztek. A színház mindig zsúfolásig tömve volt, művésznő minden énekszámát kétszer, sőt némelyiket háromszor volt kénytelen ismételni. F. Hegyi Aranka július 1-én utazik Komáromba, ahol Sághy Zsigmond társulatánál játszik. Sport. (Kerékpárverseny.) A budapesti kerékpár egyesület által június 29-én és 30-án rendezett versenyek élénk érdeklődés mellett folytak le. Résztvettek azokban a budapesti, kolozsvári, bécsi és gráci egyletek. Az első nap délutánján a versenyeket ünnepélyes felvonulás előzte meg, mely valóban impozáns volt. Kaszner és Hauser kisasszonyok vezették a kerékpárosok hosszú sorát, mely kétszer vonult el a tribün előtt. Az első versenynap legérdekesebb pontja a 3000 méteres térelőny-verseny volt. Kovács Pál, Gajárszky István a budapesti, Diamantich Sándor, Pironka Győző és Spiegel Károly a bécsi, továbbá Miaker Ferenc, a gráci kerékpár-egylet tagjai vettek részt. Kiválik közülök az elsőnek beérkezett Spiegel, a bécsi „Wanderer“ tagja, aki valóban mesterileg üli a vasparipát, továbbá Bivouka és Miaker. IV-ik Kovács Pál volt. A többi versenyekben győztek: a megnyitó versenyen Gajárszky István, a vendégek versenyén Spiegel Károly, a nagy versenyen ifj. Szikszay Ferenc. A vendégek második versenyén első lett Diamantidh Sándor, a kétüléses biztonsági gépek versenyen pedig Hutterstrasser Károly és Diamantidh Sándor. Ma, a második versenynapon a közönség két órán át meglehetősen unatkozott a tribünökön. Az első távverseny ugyan 50,000 méternyi volt, s így a versenyzőknek 721 2-szer kellett körülfutniok a pályát. Természetes, hogy az utolsó körülfutás iránt érdeklődött leginkább a közönség. Indultak: Mlaker Ferenc, Borbély György, Pivouka Győző, Diamantidh Sándor, Gajárszky István és Vermes Lajos. E két utóbbi néhány körülfutás után visszamaradt. Első lett Mlaker Ferenc (2 óra 1 p. a.), második Pivouka Győző (2 ó. 1 p. és 1 mp. a.), harmadik Diamantidi (2 ó. 16 p. 10 mp. a.) s negyedik Borbély György (2 ó. 26 p. 7 mp. a.). A kísérleti versenyen Ehrich János, a hölgyek díjáért való versenyen ifj. Szikszay Ferenc, és a vigaszversenyen Pironka Győző érkezett be elsőnek. A nyertesek arany-, ezüst- és bronzérmeket, továbbá kisebb-nagyobb tiszteletdijakat kaptak. Napi hírek. — (Váljunk el!) Gróf Kinszky Ernő ismeri sportsmannak bojári Vigyázó J. úrnő elleni válóperében, melyet — mint annak idején említettük, — a személybeni tévedés alapján indított: a budapesti kir. törvényszék ma tartott ülésében kimondotta a válást, egyelőre azonban csak 3 havi ideiglenes tartammal. (Tanulmányi kirándulás.) A vasúti tisztképző-tanfolyam végzett hallgatói tanulmányi kirándulást rendeztek a napokban tanáraik vezetése alatt az oszt. magy. államvasut resicai ipartelepére. A