Pesti Hírlap, 1890. november (12. évfolyam, 301-329. szám)

1890-11-01 / 301. szám

1890. november 1. PESTI HÍRLAP keserves munkája volt vele, különösen mikor Pet­­róczy Vince belügyminiszteri számtanácsos jelentésé­ről folyt a vita, mely a magyar szinészegyesület nyug­­dijintézeti könyvvezetésének átvizsgálásáról és a nyug­díjalap vagyonösszegének megállapításáról szólt. Ezt a jelentést az egyesület kérelmére készíttette a mi­niszter, hogy kitűnjék, mi igaz azokból a vádakból, melyeket körülbelül másfél éven át szórtak az igaz­gató­tanács ellen. Breznay Géza, bár a jelentés elismerte az egyesületi tisztviselők buzgalmát és lelkiismeretes eljá­rását s legfeljebb csak egyes, a számviteli módszer nem tudásából eredő formai hibákat kifogásolt, sehogysem tudott megelégedni s azt állította, hogy mégis csak forogtak fenn szabálytalanságok. Kaffka elnök erre rokonszenves szavakban emlékezett meg az iroda hivatalnokairól, kik a szín­padról kerültek mostani állásukba a nélkül, hogy valaki bevezette volna őket teendőikbe; ha nem is tökéletesen, ele becsületesen dolgoztak és az egyesület krajcárnyi hiányt sem lát működésükből. Breznaynak ez sem elég, de mikor látja, hogy senki sem tart vele, senki sem támogatja — — Vali, Lukácsi, Hentaller stb. nem voltak jelen — kétségbeesetten panaszolja, hogy ő bizony nem mér­­kőzhetik Kaffkával és nem harcol egymagában. Majd meg szemére hányja a tagoknak, hogy nekik elég, ha az elnökség részéről fölteszik a kérdéseket, aztán tapsolnak reá. De hiába való volt minden szava. Arra a kér­désre, hogy a kongresszus megnyugtató tudomásul veszi-e a jelentést, egyedül maradt a tagadó vá­laszszák Következett a második kérdés : — Kijelenti-e a közgyűlés, hogy a nyilvánosság előtt hangoztatott sikkasztás vádjával szemben a­z irodai és pénztári személyzetet becsületesnek tartja? Feláll erre Beödy : — De már kérem, ne beszéljünk határozatlan alakban! Folyton azt emlegetik, hogy „vádoltak“, „gyanúsítottak“, bár kik azok, a­kik vádoltak ? Én csak Váli Béláról tudok. Az elnök erre kénytelen-kelletlen úgy formálja a kérdést, hogy Valinak vádjaival szemben rehabili­tálják-e a hivatalnokokat. Ezt egyhangúlag elfogadták. Bényey nem volt tanúja ennek a szavazásnak, mert Kamermayer polgármesternél járt deputációban. No, de legalább a Breznay orációit sem hallotta. Ezután elhatározta a közgyűlés azt is, hogy pénztári és könyvelési szabályzat készíttessék. A többség kívánságára végül a nyugdíjintézeti szabálytervezetet vették tárgyalás alá s a délutáni gyűlésen le is tárgyalták. A közgyűlést holnap foly­tatják. Fővárosi ügyek. — Tisztelgés a polgármesternél. A színész­­kongresszus küldöttsége ma délelőtt tisztelgett Kamer­mayer Károly polgármesternél, hogy megköszönje a fővárosnak a színészházra adott nagylelkű adományát. A küldöttség tagjai voltak Feleki Miklós vezetése alatt Bényei István, Bács Károly, Tiszai Dezső, Fenyvesi Emil, Aradi Gerő, Nagy Vince és Takács Ádám. A küldöttség nevében Feleki Miklós, a színész-kongresz­­szus elnöke mondott köszönetet a polgármesternek. A vígjáték zajos sikert aratott. A ha­­tás fokozatosan emelkedett s ezt az olyan gyönge részek sem tudták csökkenteni, mint a­milyen a hajánál fogva előrántott lutri-história, vagy Berényi névváltoztatása. A közönség ka­cagott, tapsolt és nem sokat törődött vele, erős motívumokon nyugszik-e az, a­mi neki tetszik. Megelégedett azzal, hogy az alakok természete­sek és a humor nem mesterkélt. A szereplőket többször kitapsolták az első felvonás végén, a szerzőt is viharosan hívták, de az nem jelent meg. A rendező mondott helyette köszönetet. Az előadás igen jó volt. Csillag Teréz Anna pajzán szerepében elragadóan kedves volt és Tolnainé nagyon jó humorral ját­szotta a naiv Sárikát. Újházi a kálvinista prédikátorból pompás kabinet-alakot csinált, melyet e fajta legjobb alkotásai közé sorozhat. Nagyon jó volt Zilahi a gyámoltalan Dér Pista szerepében, s különösen szerencsével adta G­y­e­n­e­s a szürke fejű­, de unokárns huszár­­kapitányt. Gabányi és Szigeti Imre, a cél Barkós személyesítői, Benedek (Kálmán), V­i­z­v­á­r­i­n­é (Zsuzsi), H­e­­­v­e­y Laura asszony (Hüpigné), Vízvári, ki Hüpig szerepében megint sokat kacagtatott, egyaránt elismerésre méltók voltak. A premieret az „Utóira­t“ Augier egy­­elvonásosa előzte meg, melyben Náday és L­á­n­c­z­y Ilka szórakoztatták szellemes játékuk­kal a közönséget, kinek indítványára szavazta meg a főváros törvény­­hatósága nemes adományát. Kamermayer polgármester a szónok szavaira röviden válaszolt s kijelentte, hogy ő tettéért nem érdemel köszönetet, mivel a magyar színészet támogatásával csak kötelességet tel­jesített.­­ A pénzügyi és gazdasági bizottság ma délután tartott ülésében folytatta a főváros jövő évi budgetjének részletes tárgyalását. Az ülésen Márkus József tanácsos elnökölt s első­sorban a rendes kiadások rovata került tárgyalásra.­­ A második té­telnél, mely az ideiglenes dijnokok napidijaira 35.360 forint kiadást irányoz elő,­volt egy kis vita. Rácz Ká­roly a dijnokok érdekében emelte fel szavát s kérte a bizottságot, hogy mondja ki a bijnoki állások szer­vezését. Darányi Ignác ellenzi ezt, mert ez által tetemes kiadás hárulna a fővárosra. Wodianer Béla és Márkus József tanácsos hasonló értelemben szóltak. Rácz Károly ezután módosította indítványát, hogy a bizottság hívja fel a tanács figyelmét arra, hogy az ideiglenes bijnoki állomások szervezése kér­désével foglalkozzék. Ezt azután a bizottság szava­zattöbbséggel el is fogadta. A kiadási tételt különben változatlanul elfogadták s egyszersmind be is fejezték ma a budget tárgyalását. — A tanács köszönő irata. Ma küldték el a tanács köszönő iratát Paulovics Lászlónak, a le­mondott második kerületi elöljárónak. A köszönő irat nagy elismeréssel szól Paulovics érdemeiről. — A vásárcsarnokok építési ügye, mint azt oly sokszor kiemeltük, nagyon lassan halad. A belügy­miniszter ma leiratot intézett a főváros lakosságához, kérdést intézve benne a vásárcsarnokok létesítéséről. Egyletek és intézetek. — A magyar tisztviselők országos egye­sülete Manoilovich Emil kúriai tanácselnök elnöklete alatt tegnap igazgató-választmányi ülést tartott, melyen elnök bejelentette, hogy az aradi vértanuk szobrára az egyesület nevében koszorút helyeztetett el. A pénztár maradvány 3211 frt 18 kr. Kiküldték ezután a vigalmi bizottságot a télen rendezendő táncesté­lyekre. Majd felvétetett 55 új tag. A színházjegyek kezelésére vonatkozólag elhatározta még a választ­mány, hogy új darabok első előadására a Tagok Csa­ládtagjai nem vehetik igénybe az egyesület jegyét. Színház, zene, képzőművészet. * (A nemzeti színház jövő heti műsora.) Hétfőn: Az ember tragédiája. Kedden: Az egér. Szerdán: Huszárszerelem. Az apród. Csütörtökön: Hamlet. Pénteken: Örök törvény. Szombaton: Nóra. Vasárnap : Bánk bán. — (Bérletszünetben.) A vár­színházban : Csütörtökön : Hozomány nélkül (1-szer.) Vasárnap : Villemer marquis. * (A magy. kir. operaházban) szombatra, f. évi november hó elsejére kitűzött „Lohengrin“­­előadás, melyben Elsa szerepét Vasquez M. I. fogja énekelni, fél 7 órakor veszi kezdetét. A többi szere­pek a már ismert kezekben lesznek. * (A népszínház műsora.) Holnap, szomba­ton : A molnár és gyermeke. Vasárnap: Fityfiritty. Hétfőn: A molnár és gyermeke. Kedden: Színi ta­noda, először. Szerdán, csütörtökön és pénteken: Ugyanaz. Szombaton : Szegény Jonathán. Vasárnap: Színi tanoda. * (népszínházi hírek.) A „Kassai diák“, Erkel és Vidor eredeti operetteje, mely Szigligeti egyik darabja után készült, november 14-én kerül először színre a népszínházban a címszerepben Blaha Lujza asszonynyal. Az énekpróbák már any­­nyira előre haladtak, hogy szerdán a színpadi próbá­kat fogják elkezdeni.­­ A „Színi tanoda“, melynek bemutatását F. Hegyi Aranka hosszantartó, erős hurutja miatt többször el kellett halasztani, kedden, nov. 4-én kerül először színre. — Bérczik Árpád benyúj­totta új népszínművét, melynek „Postás Klári“ lesz a címe. A darab december elején kerül színre. — „Katonás kisasszony“ lesz a címme Megyeri Dezső eredeti operettejének, melyből az ének­próbákat már elkezdték. * (Színészet Kőbányán.) A jövő héttől kezdve a X. kerületnek is lesz ismét színháza. Bokodyné Máthé Róza társulata kezdi meg működését. Kivá­lóbb tagjai Rónai Erna, kit a városligeti színkörből már előnyösen ismer a fővárosi közönség, a Bokody pár, Belle Lilla, Bánfalvy és N­émeth. A társulat nem kultiválja az operetteket, de annál inkább a népszínműveket, vígjátékokat és komoly drámákat.­­ (A magyar színészet jubileuma Újpes­ten.) Hubay színtársulata Újpesten tegnap ünnepelte a magyar színészet 100 éves jubileumát. Színre ke­rültek : „A vándorszínész“, „A süketek“ és „Borka és bicska“ címü egyvelegek. A szép számmal meg­jelent közönség különösen akkor adott tetszésének kifejezést, midőn záradékul „Milyen lesz Újpest 100 év múlva“ címü allegorikus némaképletet mutat­ták be. * (A színészeti jubileum Kolozsvárott.) Kolozsvárról sürgönyzi levelezőnk . A színészet jubi­leuma alkalmából díszelőadást tartottak a nemzeti színházban. Színre kerültek: „Az úttörők“, „Földön járó csillagok“ és „Igazházi“ a budapesti díszletekkel. A színház zsúfolásig megtelt, a lobogókkal díszített nézőtért kettősen kivilágították. Óriási lelkesedés uralkodott az előkelő közönség körében. Az előadás pompás volt. A zenekar magyar darabjait újráztat­­ták. Az előadást holnap ismétlik. * (Kamarai zene.) Hubay és Popper quar­tett-társulata ma rendezte első kamarai zeneestélyét a fővárosi vigadó kis termében és ezzel hivatalosan inau­­gurálta az idei hangverseny-évadot. Újdonsággal kezdte, még pedig egy, eddig ismeretlen hazai szerző művé­vel , Jámbor Jenő vonós­négyesével. Jámbor Jenő valamikor a nemzeti zenede és azután az országos zeneakadémia növendéke volt, de ő nem hivatás­szerű zenész, hanem jelenleg bírói hivatalt visel. Quartettje azonban hivatásszerű zenésznek is becsü­letére válnék. Szép, tiszta munka, keresetlen, de kor­rekt schematikus kidolgozással s ha nem is meg­lepően új, de tetszetős gondolatokkal. —■ Leg­értékesebb része a műnek a stylszerű első Allegro tétel. Az Andrgio szintén szép és igen dalla­mos, csakhogy kissé operaszerű. A Scherzo quartettre tett kedves francia chanson. Leggyöngébb az utolsó tétel. A közönség nagyon kedvezően fogadta az ere­deti újdonságot és a szerzőt minden tétel után ki­hívta.­­ Második szám volt Beethoven remek Kreutzer-sonátája,­­mely golstoy regénye által nem zenész körökben is bizonyos hírnévre tett szert. Az édekes művet Hubay Jenő Franse Ivel cs. és kir. kamarai művésznővel igen szépen interpretálta. Külö­­lönösen a hegedű­szólamot juttatta teljesen érvényre Hubay művészi előadása. Frankl­ Ivel asszony sima technikával, de nem elég velősen játszotta 1t zongoraszólamot. A befejező számot Beethoven egyik legszebb vonó­négyese, az 59. mű 3. száma­­ (C-dúr) képezte, melyet a jeles quartettisták hozzá­­­­jak és a műhöz méltó előadásban mutattak be a szép számmal megjelent díszes közönségnek. ..(Képelőadások a városligeti színkör­ben.) A városligeti színkörben november 1-én, szom­baton és nov. 2-án, vasárnap Raupach kedvelt népdrá­mája, „A molnár és gyermeke“ kerül színre a nép­színház azon tagjainak közreműködésével, kik azon estén a népszínházban nem lesznek elfoglalva. A­­ darab főszerepeit Németh József, Ujváry Károly,­­ Kézdy, .Juliska és Hosszú Antal fogják játszani. Az előadások, melyekre az igazgató mérsékelt helyárakat­­ szabott, délután 4 órakor kezdődnek. * (A történelmi képcsarnokot), mely jelen­­­leg a budai bazárépületben van, a közoktatásügyi miniszter a városligeti képzőművészeti csarnokban óhajtaná ideiglenesen elhelyezni s­ felhívta a fővárost, nyilatkozzál, arra nézve, nem lenne-e hajlandó a városligeti képzőművészeti csarnokot e célra áten­gedni. Kijelenti a miniszter, hogy a rendelkezésére álló anyagi eszközök korlátozottsága miatt az épü­letért bért nem ajánlhat fel, de magára vállalja az épület jó karban tartását, valamint azt is, hogy a létesítendő fővárosi muzeum tárgyai addig is, a­mig e muzeum külön létesíthető lesz, mint „fővárosi cso­port“ a történelmi képcsarnokban helyeztessenek el s a képcsarnok igazgatósága által kezeltessenek.­­ * (Szodoma vége.) Mint Berlinből sürgönyzik lapunknak, a rendőrség ma megengedte Sudermann „Szodoma vége“ című színművének előadását s ezt azzal indokolja, hogy a szerző a darabon némely vál­toztatásokat eszközölt. Az átdolgozott színműnek elő­adása jövő szerdára van kitűzve. _________________________3 Tüntetés Joannovics Sebő mellett. (Saját tudósítónktól.) A véderő­vita alatt rendezett tüntetések emlé­kezetes napjai óta az egyetemi ifjúság nem csinált olyan zajos demonstrációt, mint ma este az elítélt önkénytes, Joannovics Sebő orvostanhallgató mellett. Ma délután öt órára volt kitűzve az a gyűlés, melyet egy orvosnövendékekből álló rendező-bizottság hitt össze Joannovics ismert ügyében. A gyűlés helyi­ségéül, mint azt megírtuk, Schulek Vilmos rektor­a a tudomány­egyetem II. számú tantermét engedte át. Itt jött össze ma délután öt órakor több, mint ezer egyetemi polgár, vegyesen orvosnövendékek, jogászok, műegyetemi hallgatók és gyógyszerészek. Megjelent továbbá Schulek Vilmos rektor is, kit az ifjúság él­jenzéssel fogadott. Az elnöki emelvényen Pozsonyi Gábor medikus foglalt helyet, ki az ifjúsági gyűlést hat órakor általá­nos figyelem közt nyitotta meg. Röviden vázolta a gyűlés célját, majd hangsúlyozta, hogy az ifjúság csak úgy arathat sikert ez ügyben, ha komolyan, menten minden túlzásról tárgyal és határoz. Ajánlotta, hogy Joannovics érdekében a kegyelem iránti kérvényt határozzák el mentő eszközül s indítványozta, hogy ennek készítésére Polonyi Géza orsz. képviselőt kér­jék fel. Ez az indítvány egyszerre óriási zajt és lármát provokált. A falrengető kiáltások közepette előállott Vámbéry Rusztem III. éves joghallgató f­elvetni kérte az elnök előterjesztésének Polonyire vonatkozó pontját. Indokul hozta fel, hogy az ifjúság célja most nem politikai tüntetés rendezése, hanem kieszközlése a kegyelemnek, melyhez csupán az ifjúságnak van köze. Különben is úgy találja a szónok, hogy akadnak ér­

Next