Pesti Hírlap, 1892. március (14. évfolyam, 61-91. szám)
1892-03-16 / 76. szám
6 PESTI HÍRLAP 1892. március 16? — (A kedélyhangulat lemrzsikálása.) Még neve nincs, de talán igy lehetne azt az érdekes fölfedezést elnevezni, melylyel szotyori Nagy Károly Zenetanár, a kálomista templom orgonistája készül meglepni az egész világot. A fölfedezés csaknem mesés. Kiindult abból az általánosan ismert élettani tényből, hogy az emberi hang még az arckifejezésnél is hivebb elárulója az ember belső kedélyállapotának. A színlelés természetesen ebben is szerepet játszik, de a hang fölött nehezebb uralkodni, mint az arcizmok fölött, mivel — ha az ember nem színész vagy ország képviselő — kevéssé van hozzászokva hangjának elváltoztatásához. Nagy Károly erre alapította észleleteit s mi módon és mily eszközökkel, az még titok, de állítólag módját ejtette, hogy a kedélyhangulat típusait biztos zenei hangnemekbe rögzíthesse. Találmánya lehetővé teszi, hogy az ember beszédjéből a kedély állapotának, örömének, boszúságának, félelmének, szeretetének s minden más uralkodó indulatjának hű zenei egyenértékét meg lehessen állapítani, ami százféle irányban bír nemcsak érdekességgel, hanem fontossággal is. Elsősorban magát a zeneművészetet s az annyira fejletlen zenei tudást fogja előbbre vinni, ha a kedélyhullámzások természeti típusai rögzítve lesznek. Módot fog nyújtani arra is, hogy a törvényszékeknél a vádlottak és tanuk előadásának belső, hangtani értékét, ravaszkodásukat, tettetésüket stb. biztosan föl lehessen ismerni s a fölebbezésnél a biró elé lehessen állítani papirosra téve. Azután a szónokok, színészek stb. abba a helyzetbe jutnak, hogy nagy mintaképeik előadásait s mint mondani szokták : koloraturáját papirosból tanulmányozhassák. A meseszerű találmányt Nagy Károly szűkebb baráti körben meggyőző eredménynyel már be is mutatta. Legközelebb egy oly társaság előtt akarja bemutatni, mely hivatott zeneszerzőkből, orvosokból, birákból és ügyészekből lesz összeállítva, ahol gyakorlati példákban fog kibontakozni az igazság. S ez fog dönteni affölött, hogy a zeneszerző fölfedezésének értéke mennyire terjed; vájjon pusztán zenei becse van-e vagy általános kultúrtörténeti becse, mely utóbbi esetben csaknem egyrangú lesz a fonográffal. (Gyorsírói versenye) A budapesti magyar gyorsíró egyesület a vasárnap tartott írásverseny eredményéről a következő jelentést küldi be hozzánk: A legmagasabb fokon (percenként 220 szótag) a Markovits-alapítványnak négy aranyból álló első díját Komor Gyula, a Pesti Hírlap munkatársa, nyerte meg. A három aranyból álló egyesületi díjat Mikley Béla, a Selmecbányai erdészeti akadémia hallgatója vitte el, a dr. Visontai Soma orsz. képviselőnek egy aranyból álló díját pedig Guttmann Dezső joghallgató. A középfokon (percenként 180 szótag) a Blarkovitsalapítványnak két aranyból álló dija Valtinyi József műegyetemi hallgatónak, a Mihalkovich Tivadar győri kir. közjegyző egy aranya pedig Máté Lajos bölcsészet-hallgatónak jutott. A harmadik fokon (percenként 150 szótag) Fuzlaky Gyula szerkesztőnek egy aranyát Szabó László szegedi főgimn.tanuló, a Kövy Imre tanárnak egy aranyas díját pedig Schwarz Dezső műegyetemi hallgató nyerte el. Végül dr. Sroszta Péterné úrhölgy alapítványának egy aranyát Békés Mór keresk. tanulónak ítélték oda. Minden fokon elismerő okiratok jutottak, nevezetesen a vidéki — úgymint a győri, eperjesi, és szegedi — gyorsíró körök kiküldöttjeinek. Elismerő okiratot kapott Mándi Juliska kisasszony, a tőzsdebíróság hivatalos gyorsírója is. A verseny alkalmából az egyesület a Drexler-féle vendéglőben lakomát rendezett a vidékről megjelent gyorsírók tiszteletére. Ez estélyen meleg üdvözlésben részesítették Czigány János jászberényi és Bódogh János szegedi gyorsíró tanárokat, továbbá a női tanfolyam, valamint annak a tanfolyamnak hallgatóit, melyet Baross Gábor miniszter a kereskedelmi minisztérium tisztviselői számára nemrég létesített s különösen ezen tanfolyam buzgó hallgatóját, Szabó Béla min. oszt. tanácsost. Az ünnepélyre számos üdvözlő levél és távirat érkezett. (Premiere az orfeumban.) A Somossy-féle mulatóhelyiségben ma egy Giardinetto cimű egyveleget adtak elő, melyet az élelmes direktor szedett össze 63 látott el összekapcsoló szöveggel egy sereg operettéből. Madarász, Gerolsteini nagyhercegnő, Koldusdiák, Szegény Jonathán, Nebántsvirág, Cigánybáró, Párisi élet, Don Caesar, Suhanc, Tél és Tavasz, Velencei éj, Fatinka virágaiból gyűjtötte egybe Somossy a bokrétáját, melyet néhány mutatós szólista kisasszony és több kevésbbé csinos kardalosnő közreműködésével játszatott el a publikumnak, mely egészen megtöltötte a termet. Az ilyen „szemlék“ nálunk adhatlanok, külföldön inkább kultiválják őket. A Giardinetto nem épen a legrosszabb fajtából való és trágárság alig van benne. Persze német a szöveg, csak egyetlen magyar szám (a Suhanc-induló) van benne , a közönség épen ezt az egyet újrázta meg. Az egy órán át tartó újdonság végén a szerzőt kitapsolták. (Táncregáló) Nem hiába, hogy nagy hiteneve van, hanem meg is kell neki adni, hogy Főseinek község számot is tesz az ország mappáján, ámbátor a széle felé esik, Háromszékben. Itt történt meg az a sajátszerű dolog, hogy egy új regálét fedöztek föl, ami nagy derültséget okozott Sepsi-Szent- Györgyön, a márc. 12-én tartott megyegyűlésen. Pesetneken ugyanis — mint minden valamire való helyen — a farsangban táncolni szeretnek a leányok, legények, de mivel három tánchely is volt a községben, nagy versengés lett a mulatságokból. A legények összeszóllalkoztak s botokkal akarták eldönteni, hogy melyik tánchelyet illeti a hegemónia. A kérdést magát nem dönthették el, de egymást eldöngették. A községi elöljáróság erre elhatározta, hogy a viszálykodásnak véget vet, s nem azért székely a székely, hogy ne legyen hozzávaló uj és talpraesett gondolatja, ha valamit akar. Az elöljáróság egyszerűen konfiskálta a táncjogot s regálét csinált belőle. Mivel pedig a táncregálét házilag kezelni bajos, Peselnek község kizárólagos táncolás jogát bérbeadták a legtöbbet ígérőnek évi 30 frtért. Most már csakis a bérlőnél szabad táncolni — Levelezőnk nem írja meg, hogy mit szólt ehhez a joghoz a vármegye, de fogadni lehet rá, hogy a pénzügyminisztériumban föl fog tűnni a dolog s akad a ki utána számit, hogy hány milliót hozna a tánc-monopólium az országban, ha a pesetnekiek is 52 frtot tudnak belőle kicsiholni ?! — (Comenius-ünnep.) A fővárosban működő közoktatási egyesület a „Comenius-ünnep“ sorrendjének megállapítása céljából ülést tartott. Az ülés Heinrich Gusztáv elnöklete alatt tartatott meg és elhatározták, hogy az ünnepet március 26-én d. e. 10 órakor az akadémia dísztermében fogják megtartani. Az ünnep sorrendjére nézve a következőkben állapodtak meg: 1. A taniképző ifjuságának karéneke. 2. Eötvös Loránd dr. mint az ünnep elnökének megnyitója. 3. Comenius életrajza, fölolvassa Dezső Lajos a,sárospataki tanítóképző igazgatója. 4. Dr. Kiss Áron tanítóképző tanár: Comenius irodalmi működése. 5. Karének. Az ünnep rendezésére az értekezlet Heinrich Gusztáv elnöklete alatt intéző bizottságot küldött ki. (Az első szalonkák.) A vadászembereket bizonyára érdekelni fogja, hogy a kezdő saizonban a két első szalonkát Sinkovac József erdész lőtte le a daruvári Tüköry-féle fácánosban, még pedig doubletle-tel. — (Gyászünnepély.) Boldogult Sllitscher Manó emlékére e hó 16-ikán d. u. 110 órakor a dohányutcai izr. templomban gyászünnepélyt tartanak. (Tanárok mozgalma.) A szolnoki állami főgimnázium tanártestülete magáévá tette a debreceni áll. főreáliskolai tanárkar azon indítványát, hogy az állami és kir. kath. középiskolák tanárai a Vill. rangosztályba leendő sorozásuk ügyében Budapesten a húsvéti szünidő alatt kongresszust tartsanak s egyértelműig folyamodjanak a közoktatási kormányhoz ezen, körülményeik közt olyannyira jogosult, kérelem tekintetbe vételéért. (Gyermekgyilkos 1© éves leány.) Kolozsvárról Írják nekünk: Zárt ajtók mögött érdekes végtárgyalást tartott a kolozsvári törvényszék. L. R., egy alig 16 éves szép leány állott a vádlottak helyén. E gyermekleány azzal volt vádolva, hogy újszülött csecsemőjét egy kátyúba fullasztotta. A leány megindító módon védekezett azzal, hogy az újszülött halálát nem szándékosan okozta, hanem tapasztalatlanságának volt áldozata. Mellette érveltek a szakértő orvosok is. Az ügyész aztán elejtette a vádat és a szerencsétlen leányt szabadon bocsájtották. (Hivatalvesztes jegyző.) Füzék Lajos ottóvölgyi körjegyző fegyelmi ügyében már döntött a belügyminiszter. Füzék körjegyzőt az alispán és a fegyelmi választmány — mint annak idején jelentettük — hozott határozatukban hivatalvesztéssel sújtották és az általa okozott károkért való felelősségben, nemkülönben a vizsgálati költségek megtérítésében marasztalták el. A belügyminiszter a határozatot most helybenhagyta oly módosítással, hogy Füzeket a 8 pontban terhére rótt vádcselekmények közül két pontban felmentette, a hivatalvesztést pedig különösen azon okból hagyta helyben, mert az adóügyek kezelésében az őt súlyosan terhelő nagymértékű szabálytalanságok és mulasztások olyan természetűek, hogy a községi törvények értelmében már ezek is indokolják fegyelmi szempontból a hivatalból való elmozdítást.— (Beelölt istálló.) Balmaz-Ujvárosban a csendőrség roskadozó istállója — mint nekünk sürgönyzik — összeomlott. A romok eltemették Leitner és Egyed csendőröket s Zavedszki lovászt. Az utóbbi meghalt, az előbbiek súlyos sérüléseket szenvedtek, de kimentették őket a sok tégla alól. — (Egy őrnagy öngyilkossága.) Prágából sürgönyzik, hogy Smichovban lovag greifenfelsi Pelhrimovszky nyug. őrnagy revolverrel agyonlőtte magát. Ok a folytonos betegeskedés. Az életunt 64 éves volt. (A Tisza árad.) A Tisza folyónak felső része néhány nap óta nagyban árad. Tokaj mellett a vízállás ma reggel 436 cm. volt; a legutóbbi 24 óra alatt majdnem egy méterrel növekedett. Mivel Tokajban a jég még mindig áll, tartani lehet attól, hogy torlódás fog beállani és a folyónak Tokajon felüli része továbbra is nagy mérvben áradni fog. Ettől eltekintve, a Tisza egészen le Tokajig csak úgy, mint Magyarország összes többi folyói, az egyedüli Bodrog kivételével, jégmentes. (A primási udvarból.) Vaszary Kolos hercegprimás a királynak Budapestről távozta után is a fővárosban marad s csak ápril havában megy vissza székvárosába. Rómába való utazásának ideje még nincs pontosan meghatározva, azonban az eddigi tervek szerint a tavaszi konzisztorium után, mely bibornokká fogja tenni, nemsokára elutazik a pápához a biborkalapért, melyért minden új bibornoknak személyesen kell a szent atyához mennie. A hercegprímás most még a rendesnél is visszavonultabban él s egyebek közt a Szent István társulat nagygyűlését megnyitó beszédére készül. A beszédben érinteni fogja a függő egyházpolitikai kérdéseket is. — A hercegprimás mostani hosszabb itt időzése alatt sincsenek, titkárán s egyházi irodavezetőjén kívül, udvari papok s kanonokok; jogügyi tanácsosa Ziskay Antal kir. tanácsos ma szintén ide érkezett hosszabb tartózkodásra. (Választók lakomája.) A várbeli választók jelentékeny része ma este lakomára gyűlt egybe a „Zöld koszorú”hoz címzett vendéglőben; lehettek 120-an, köztük Bessenyei Ferenc és Bausznern Guidó orsz. képviselők is. A lakoma folyamán számos tisztot mondtak a szabadelvűpárt jelöltjére Fáik Miksára, aki holnap fogja programmbeszédét tartani. Lelkes hangulatban maradtak együtt éjfélig. (Ováció.) Moravcsik Ernő egyetemi m. tanárt, törvényszéki elmekórtani nyilvános rendkívüli tanárrá történt kinevezése alkalmából hallgatói tegnap nagy ovációban részesítették. Nagyszámú küldöttség kereste őt fel az irgalmasok kórházában (ahol elmegyógyászati előadásait is tartja) s Krausz Arthur IV. éves orvos-növendék intézett hozzá üdvözlő beszédet s nyújtotta át a hallgatók aláírását tartalmazó díszes albumot. Moravcsik a fiatalabb tanárok egyik legrokonszenvesebb alakja, akit nemcsak az orvosok körében, de a jogi szakkörökben is méltán becsülnek sokra. (A protestáns jótékony hangverseny jövedelme.) A Tisza Kálmánná, Dániel Ernőné és Hegedűs Sándorné elnöklete alatt március 4-én rendezett protestáns jótékony hangverseny tiszta jövedelme 1201. fr 30 krt tett. (Magyarok bálja Bécsben.) Bécsben a „Magyarok Egylete“ f. hó 17-én a Bonacher-féle bálteremben bált rendez. Ezen bál jövedelmének fele a munkanélküli bécsi magyarok, — másik fele pedig az egylet segélyalapja javára fordittatik. — (Ínség Montenegróban.) Mint Cetinjéből jelentik, Miklós fejedelem elrendelte, hogy az ínséges lakosságnak a tavaszi vetéshez szükséges gabnamennyiséget az állami magtárakból ingyen oszszák ki. Továbbá elrendelte a fejedelem, hogy azt a 20,000 méter mázsa kukoricát, mely nemrég Oroszországból érkezett, szintén az ínséges népség közt oszszák szét. (Beomlott padlás.) Székesfehérvárról sürgönyzik nekünk, hogy Tőke István ottani gazda házpadlása a nedvességtől meglazult s rázuhant a szobában alvó Tőkére és 26 éves fiára. A fiút holtan vonszolták ki a törmelék alól. Apja sérüléseket szenvedett, de ezek szerencsére nem súlyosak. — (Paprikás pálinka áldozata.) Brutális mulatságot talált magának — mint nekünk írják — a felső-Csallóközi Tejfalu község nagyvendéglőjében néhány nap előtt egy, csupa földmivesekből álló társaság, mely nagy buzgalommal fogyasztotta a bort, sört és pálinkát. Ezen víg társaságba keveredett a faluszerte részegeskedéséről ismert Dénes István tejfalusi lakos is. Dénes, noha már ittas állapotban jött a korcsmába, mégis tovább ivott a társasággal. A mulatozók bor, sör és pálinka-keverékkel itatták Dénest és gyönyörködtek abban, amint ezt a keveréket mindig a legutolsó csöppig kiürítette; a mulatozók végre azon ötletre jötteit, hogy Dénest paprikás pálinkával kezdték kinálgatni. Dénes ezen paprikás pálinkából is megivott néhány pohárral, míg végre összerogyott. A jelenlevők azt hitték, hogy Dénes részegsége folytán nem bírván lábain állni, rogyott össze és nem figyeltek reá, hanem tovább mulattak. Később a mulatozók egyike véletlenül ránézvén a földön fetrengő Dénesre, látja, hogy szája habzik és arca egészen kék, — erre a társaság Dénest hazaszállította, de ez, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, meghalt. A szerencsétlen szegény gyámoltalan özvegyet és két kiskorú árvát hagyott hátra. Megemlitendő, hogy ezen mulatozásnál a község birája is részt vett, és a helyett, hogy ez állatias mulatságot beszüntette volna, ellenkezőleg maga is mulatott rajta. (Fölbérlés gyilkolásra.) Török János jász-felső-szentgyörgyi lakos — mint nekünk is-