Pesti Hírlap, 1892. március (14. évfolyam, 61-91. szám)

1892-03-16 / 76. szám

6 PESTI HÍRLAP 1892. március 1­6? — (A kedélyhangulat lem­rzsikálása.) Még neve nincs, de talán igy lehetne azt az érdekes föl­fedezést elnevezni, melylyel szotyori Nagy Károly Zenetanár, a kálomista templom orgonistája készül meglepni az egész világot. A fölfedezés csaknem mesés. Kiindult abból az általánosan ismert élettani tényből, hogy az emberi hang még az arckifejezésnél is hivebb elárulója az ember belső kedélyállapotának. A színlelés természetesen ebben is szerepet játszik, de a hang fölött nehezebb uralkodni, mint az arcizmok fölött, mivel — ha az ember nem színész vagy ország­ képviselő — kevéssé van hozzászokva hang­jának elváltoztatásához. Nagy Károly erre alapította észleleteit s mi módon és mily eszközökkel, az még titok, de állítólag módját ejtette, hogy a kedélyhan­gulat típusait biztos zenei hangnemekbe rögzíthesse. Találmánya lehetővé teszi, hogy az ember beszédjé­ből a kedély állapotának, örömének, boszúságá­­nak, félelmének, szeretetének s minden más ural­kodó indulatjának hű zenei egyenértékét meg lehessen állapítani, a­mi százféle irányban bír nemcsak érdekességgel, hanem fontossággal is. Első­sorban magát a zeneművészetet s az annyira fejlet­len zenei tudást fogja előbbre vinni, ha a kedély­hullámzások természeti típusai rögzítve lesznek. Mó­dot fog nyújtani arra is, hogy a törvényszékeknél a vádlottak és tanuk előadásának belső, hangtani érté­két, ravaszkodásukat, tettetésüket stb. biztosan föl lehessen ismerni s a fölebbezésnél a biró elé lehes­sen állítani papirosra téve. Azután a szónokok, szí­nészek stb. abba a helyzetbe jutnak, hogy nagy min­taképeik előadásait s mint mondani szokták : kolora­­turáját papirosból tanulmányozhassák.­­ A mese­­szerű találmányt Nagy Károly szűkebb baráti körben meggyőző eredménynyel már be is mutatta. Legköze­lebb egy oly társaság előtt akarja bemutatni, mely hivatott zeneszerzőkből, orvosokból, birákból és ügyé­szekből lesz összeállítva, a­hol gyakorlati példákban fog kibontakozni az igazság. S ez fog dönteni affölött, hogy a zeneszerző fölfedezésének értéke mennyire terjed; vájjon pusztán zenei becse van-e vagy általá­nos kultúrtörténeti becse, mely utóbbi esetben csak­nem egyrangú lesz a fonográffal.­­ (Gyorsírói­ versenye) A budapesti ma­gyar gyorsíró egyesület a vasárnap tartott írásverseny eredményéről a következő jelentést küldi be hozzánk: A legmagasabb fokon (percenként 220 szótag) a Mar­­kovits-alapítványnak négy aranyból álló első díját Komor Gyula, a Pesti Hírlap munkatársa, nyerte meg. A három aranyból álló egyesületi díjat Mikley Béla, a Selmecbányai erdészeti akadémia hallgatója vitte el, a dr. Visontai Soma orsz. képviselőnek egy aranyból álló díját pedig Guttmann Dezső joghallgató. A középfokon (percenként 180 szótag) a Blarkovits­­alapítványnak két aranyból álló dija Valtinyi József műegyetemi hallgatónak, a Mihalkovich Tivadar győri kir. közjegyző egy aranya pedig Máté Lajos bölcsé­­szet-hallgatónak jutott.­­ A harmadik fokon (percen­ként 150 szótag) Fuzlaky Gyula szerkesztőnek egy aranyát Szabó László szegedi főgimn.­tanuló, a Kövy Imre tanárnak egy aranyas díját pedig Schwarz Dezső műegyetemi hallgató nyerte el. Végül dr. Sroszta Péterné úrhölgy alapítványának egy aranyát Békés Mór keresk. tanulónak ítélték oda. Minden fokon elismerő okiratok jutottak, nevezetesen a vidéki — úgymint a győri, eperjesi, és szegedi — gyorsíró körök kiküldöttjeinek. Elismerő okiratot kapott Mándi Juliska kisasszony, a tőzsde­bíróság hivatalos gyorsírója is.­­ A verseny alkalmából az egyesület a Drexler-féle vendéglőben lakomát rendezett a vidékről megjelent gyorsírók tiszteletére. Ez estélyen meleg üdvözlésben részesítették Czigány János jászberényi és Bódogh János szegedi gyorsíró tanárokat, továbbá a női tan­folyam, valamint annak a tanfolyamnak hallgatóit, melyet Baross Gábor miniszter a kereskedelmi minisz­térium tisztviselői számára nemrég létesített s különö­sen ezen tanfolyam buzgó hallgatóját, Szabó Béla min. oszt. tanácsost. Az ünnepélyre számos üdvözlő levél és távirat érkezett.­­ (Premiere az orfeumban.) A Somossy-féle mulatóhelyiségben ma egy Giardinetto cimű egyvele­get adtak elő, melyet az élelmes direktor szedett össze 63 látott el összekapcsoló szöveggel egy sereg operettéből. Madarász, Gerolsteini nagyhercegnő, Kol­dusdiák, Szegény Jonathán, Nebántsvirág, Cigánybáró, Párisi élet, Don Caesar, Suhanc, Tél és Tavasz, Ve­lencei éj, Fatink­a virágaiból gyűjtötte egybe Somossy a bokrétáját, melyet néhány mutatós szólista kisasszony és több kevésbbé csinos kardalosnő közreműködésével játszatott el a publikumnak, mely egészen megtöltötte a termet. Az ilyen „szemlék“ nálunk adhatlanok, kül­földön inkább kultiválják őket. A Giardinetto nem épen a legrosszabb fajtából való és trágárság alig van benne. Persze német a szöveg, csak egyetlen magyar szám (a Suhanc-induló) van benne , a közönség épen ezt az egyet újrázta meg. Az egy órán át tartó új­donság végén a szerzőt kitapsolták.­­ (Táncregáló) Nem hiába, hogy nagy hite­­neve van, hanem meg is kell neki adni, hogy Fősei­nek község számot is tesz az ország mappáján, ám­bátor a széle felé esik, Háromszékben. Itt történt meg az a sajátszerű dolog, hogy egy új regálét fe­­döztek föl, a­mi nagy derültséget okozott Sepsi-Szent- Györgyön, a márc. 12-én tartott megyegyűlésen. Pe­­setneken ugyanis — mint minden valamire való he­lyen — a farsangban táncolni szeretnek a leányok, legények, de mivel három tánchely is volt a község­ben, nagy versengés lett a mulatságokból. A legények összeszóllalkoztak s botokkal akarták eldönteni, hogy melyik tánchelyet illeti a hegemónia. A kérdést magát nem dönthették el, de egymást eldöngették. A községi elöljáróság erre elhatározta, hogy a viszálykodásnak véget vet, s nem azért székely a székely, hogy ne legyen hozzávaló uj és talpraesett gondolatja, ha va­lamit akar. Az elöljáróság egyszerűen konfiskálta a táncjogot s regálét csinált belőle. Mivel pedig a tánc­regálét házilag kezelni bajos, Peselnek község ki­zárólagos táncolás jogát bérbeadták a legtöbbet ígérő­nek évi 30 frtért. Most már csakis a bérlőnél sza­bad táncolni­ — Levelezőnk nem írja meg, hogy mit szólt ehhez a joghoz a vármegye, de fogadni lehet rá, hogy a pénzügyminisztériumban föl fog tűnni a dolog s akad a ki utána számit, hogy hány milliót hozna a tánc-monopólium az országban, ha a peset­­nekiek is 52 frtot tudnak belőle kicsiholni ?! — (Comenius-ünnep.) A fővárosban működő közoktatási egyesület a „Comenius-ünnep“ sorrendjé­nek megállapítása céljából ülést tartott. Az ülés Heinrich Gusztáv elnöklete alatt tartatott meg és elhatározták, hogy az ünnepet március 26-én d. e. 10 órakor az akadémia dísztermében fogják megtar­tani. Az ünnep sorrendjére nézve a következőkben állapodtak meg: 1. A taniképző­ ifjuságának karéneke. 2. Eötvös Loránd dr. mint az ünnep elnökének meg­nyitója. 3. Comenius életrajza, fölolvassa Dezső Lajos a,sárospataki tanítóképző igazgatója. 4. Dr. Kiss Áron tanítóképző tanár: Comenius irodalmi működése. 5. Karének. Az ünnep rendezésére az érte­kezlet Heinrich Gusztáv elnöklete alatt intéző bizott­ságot küldött ki.­­ (Az első szalonkák.) A vadászembereket bizonyára érdekelni fogja, hogy a kezdő saizonban a két első szalonkát Sinkovac József erdész lőtte le a daruvári Tüköry-féle fácánosban, még pedig doub­­letle-tel. — (Gyászünnepély.) Boldogult Sl­litscher Manó emlékére e hó 16-ikán d. u. 110 órakor a do­hányutcai izr. templomban gyászünnepélyt tartanak.­­ (Tanárok mozgalma.) A szolnoki állami főgimnázium tanártestülete magáévá tette a debreceni áll. főreáliskolai tanárkar azon indítványát, hogy az állami és kir. kath. középiskolák tanárai a Vill. rang­osztályba leendő sorozásuk ügyében Budapesten a húsvéti szünidő alatt kongresszust tartsanak s egyér­telműig folyamodjanak a közoktatási kormányhoz ezen, körülményeik közt olyannyira jogosult, kérelem tekintetbe vételéért.­­ (Gyermekgyilkos 1© éves leány.) Ko­lozsvárról Írják nekünk: Zárt ajtók mögött érdekes végtárgyalást tartott a kolozsvári törvényszék. L. R., egy alig 16 éves szép leány állott a vádlottak helyén. E gyermekleány azzal volt vádolva, hogy újszülött csecsemőjét egy kátyúba fullasztotta. A leány megindító módon védekezett azzal, hogy az újszülött halálát nem szándékosan okozta, hanem tapasztalat­lanságának volt áldozata. Mellette érveltek a szakértő orvosok is. Az ügyész aztán elejtette a vádat és a szerencsétlen leányt szabadon bocsájtották.­­ (Hivatalvesztes jegyző.) Füzék Lajos ottóvölgyi körjegyző fegyelmi ügyében már döntött a belügyminiszter. Füzék körjegyzőt az alispán és a fegyelmi választmány — mint annak idején jelentet­tük — hozott határozatukban hivatalvesztéssel súj­tották és az általa okozott károkért való felelősségben, nemkülönben a vizsgálati költségek megtérítésében marasztalták el. A belügyminiszter a határozatot most helybenhagyta oly módosítással, hogy Füzeket a 8 pontban terhére rótt vádcselekmények közül két pont­ban felmentette, a hivatalvesztést pedig különösen azon okból hagyta helyben, mert az adóügyek keze­lésében az őt súlyosan terhelő nagymértékű szabály­talanságok és mulasztások olyan természetűek, hogy a községi törvények értelmében már ezek is indokol­ják fegyelmi szempontból a hivatalból való elmoz­dítást.— (Beelölt istálló.) Balmaz-Ujvárosban a csendőrség roskadozó istállója — mint nekünk sür­gönyzik — összeomlott. A romok eltemették Leitner és Egyed csendőröket s Zavedszki lovászt. Az utóbbi meghalt, az előbbiek súlyos sérüléseket szenvedtek, de kimentették őket a sok tégla alól. — (Egy őrnagy öngyilkossága.) Prágá­ból sürgönyzik, hogy Smichovban lovag greifenfelsi Pelhrimovszky nyug. őrnagy revolverrel agyonlőtte magát. Ok a folytonos betegeskedés. Az életunt 64 éves volt.­­ (A Tisza árad.) A Tisza folyónak felső része néhány nap óta nagyban árad. Tokaj mellett a vízállás ma reggel 436 cm. volt; a legutóbbi 24 óra alatt majdnem egy méterrel növekedett. Mivel Tokaj­ban a jég még mindig áll, tartani lehet attól, hogy torlódás fog beállani és a folyónak Tokajon felüli ré­sze továbbra is nagy mérvben áradni fog. Ettől elte­kintve, a Tisza egészen le Tokajig csak úgy, mint Magyarország összes többi folyói, az egyedüli Bodrog kivételével, jégmentes.­­ (A primási udvarból.) Vaszary Kolos hercegprimás a királynak Budapestről távozta után is a fővárosban marad s csak ápril havában megy vissza székvárosába. Rómába való utazásának ideje még nincs pontosan meghatározva, azonban az ed­digi tervek szerint a tavaszi konzisztorium után, mely bibornokká fogja tenni, nemsokára elutazik a pápá­hoz a biborkalapért, melyért minden új bibornoknak személyesen kell a szent atyához mennie. A herceg­prímás most még a rendesnél is visszavonultabban él s egyebek közt a Szent István társulat nagygyűlé­sét megnyitó beszédére készül. A beszédben érinteni fogja a függő egyházpolitikai kérdéseket is. — A her­cegprimás mostani hosszabb itt időzése alatt sincse­nek, titkárán s egyházi irodavezetőjén kívül, ud­vari papok s kanonokok; jogügyi tanácsosa Ziskay Antal kir. tanácsos ma szintén ide érkezett hosszabb tartózkodásra.­­ (Választók lakomája.) A várbeli választók jelentékeny része ma este lakomára gyűlt egybe a „Zöld koszorú”hoz címzett vendéglőben; lehettek 120-an, köztük Bessenyei Ferenc és Bausznern Guidó orsz. képviselők is. A lakoma folyamán számos tisztot mondtak a szabadelvűpárt jelöltjére Fáik Miksára, aki holnap fogja programmbeszédét tartani. Lelkes hangulatban maradtak együtt éjfélig.­­ (Ováció.) Moravcsik Ernő­ egyetemi m. tanárt, törvényszéki elmekórtani nyilvános rendkívüli tanárrá történt kinevezése alkalmából hallgatói tegnap nagy ovációban részesítették. Nagyszámú küldöttség kereste őt fel az irgalmasok kórházában (ahol elme­­gyógyászati előadásait is tartja) s Krausz Arthur IV. éves orvos-növendék intézett hozzá üdvözlő beszédet s nyújtotta át a hallgatók aláírását tartalmazó díszes albumot. Moravcsik a fiatalabb tanárok egyik leg­rokonszenvesebb alakja, akit nemcsak az orvosok körében, de a jogi szakkörökben is méltán becsül­nek sokra.­­ (A protestáns jótékony hangverseny jövedelme.) A Tisza Kálmánná, Dániel Ernőné és Hegedűs Sándorné elnöklete alatt március 4-én ren­dezett protestáns jótékony hangverseny tiszta jöve­delme 1201­. fr­ 30 krt tett.­­ (Magyarok bálja Bécsben.) Bécsben a „Magyarok Egylete“ f. hó 17-én a Bonacher-féle bálteremben bált rendez. Ezen bál jövedelmének fele a munkanélküli bécsi magyarok, — másik fele pedig az egylet segélyalapja javára fordittatik. — (Ínség Montenegróban.) Mint Cetinjéből jelentik, Miklós fejedelem elrendelte, hogy az ínsé­ges lakosságnak a tavaszi vetéshez szükséges gabna­­mennyiséget az állami magtárakból ingyen oszszák ki. Továbbá elrendelte a fejedelem, hogy azt a 20,000 méter mázsa kukoricát, mely nemrég Oroszországból érkezett, szintén az ínséges népség közt oszszák szét.­­ (Beomlott padlás.) Székesfehérvárról sürgönyzik nekünk, hogy Tőke István ottani gazda házpadlása a nedvességtől meglazult s rázuhant a szobában alvó Tőkére és 26 éves fiára. A fiút holtan vonszolták ki a törmelék alól. Apja sérüléseket szen­vedett, de ezek szerencsére nem súlyosak. — (Paprikás pálinka áldozata.) Brutális mulatságot talált magának — mint nekünk írják — a felső-Csallóközi Tejfalu község nagyvendéglőjében néhány nap előtt egy, csupa földmivesekből álló tár­saság, mely nagy buzgalommal fogyasztotta a bort, sört és pálinkát. Ezen víg társaságba keveredett a faluszerte részegeskedéséről ismert Dénes István tej­falusi lakos is. Dénes, noha már ittas állapotban jött a korcsmába, mégis tovább ivott a társasággal. A mulatozók bor, sör és pálinka-keverékkel itatták Dé­nest és gyönyörködtek abban, a­mint ezt a keveréket mindig a legutolsó csöppig kiürítette; a mulatozók végre azon ötletre jötteit, hogy Dénest paprikás pá­linkával kezdték kinálgatni. Dénes ezen paprikás pá­linkából is megivott néhány pohárral, míg végre összerogyott. A jelenlevők azt hitték, hogy Dénes ré­szegsége folytán nem bírván lábain állni, rogyott össze és nem figyeltek reá, hanem tovább mulattak. Később a mulatozók egyike véletlenül ránézvén a földön fetrengő Dénesre, látja, hogy szája habzik és arca egészen kék, — erre a társaság Dénest haza­szállította, de ez, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, meghalt. A szerencsétlen szegény gyámolta­lan özvegyet és két kiskorú árvát hagyott hátra. Megemlitendő, hogy ezen mulatozásnál a község bi­­rája is részt vett, és a helyett, hogy ez állatias mulat­ságot beszüntette volna, ellenkezőleg maga is mula­tott rajta.­­ (Fölbérlés gyilkolásra.) Török János jász-felső-szentgyörgyi lakos — mint nekünk is-

Next