Pesti Hírlap, 1892. augusztus (14. évfolyam, 212-240. szám)
1892-08-01 / 212. szám
2 Miniszterelnöksági államtitkár. A hivatalos lap közlése szerint ő felsége Tarkovich József államtitkári címmel és jeleggel felruházott miniszteri tanácsost a miniszterelnökséghez valóságos államtitkárrá nevezte ki. A magyar állami számvevőszék elnökének a miniszterelnök által felterjesztett javaslata folytán ő felsége jóváhagyta, hogy Henisch Rezső és Than László állami számvevőszéki tanácsosok a törvényszerű nyugdíjjal, saját kérelmükre, állandó nyugalomba helyeztessenek, és megengedte, hogy Henisch Rezsőnek ez alkalomból sok évi buzgó szolgálataiért elismerése nyilváníttassék, s egyúttal Vaura Gyula állami számvevőszéki osztálytanácsost állami számvevőszéki tanácsossá, Oberschall Győző állami számvevőszéki titkárt pedig állami számvevőszéki osztálytanácsossá kinevezte. Adóprognózis a mezőgazdaságban. Hazánkban az agrármeteorológia történetében mindenesetre emlékezetes forduló a földmivelésügyi miniszter által létesített új intézmény, mely az időprognózis országos terjesztését célozza. Oly államokban, hol a földmivelésnek nagyobb szerepe jutott, mindig meg volt azon törekvés, hogy a meteorológiának újabb vívmányait gyakorlatilag értékesítsék, mert kétségen kívül a gazdaközönségre nézve számos esetben nagyon előnyös, ha a várható időjárásról előzetesen tájékozva, ahhoz képest a mezőgazdasággal járó sokféle munkát okszerűen beoszthatja. Meg volt ezen törekvés minálunk régebben is és Kemény báró minisztersége alatt a prognózis szolgálat a földmivelésügyi minisztériumban Szentgyörgyi Weisz vezetése alatt be is hozatott, de a hibás rendszer következtében az egész kísérlet, mely a közönség szélesebb köreiben nem is birt gyökeret verni, 6 évi sinylődés után kimúlt. A meteorológiai intézet jelen igazgatójának, dr. Konkoly Miklósnak még a múlt évben sikerült a földmivelésügyi minisztériumot ezen ügy felkarolására rábírni és 1891. jan. 1. óta a meteorológiai intézet a földmivelésügyi miniszter segélyezése mellett synoptikus térképpel ellátott bulletint ad ki, mely akármelyik nyugati államban is megállaná a helyét. Ezen bulletinek azonban a hírlapok utján terjesztve a vidéki közönség tudomására csak elkésve jutnak és igy azoknak tudományos értéküknél egyéb gyakorlati hasznuk nem volt. A folyó évben Bethlen András gróf felkérte dr. Konkoly Miklóst oly tervezet kidolgozására, mely a prognózisnak gyors és országos terjesztését, mintegy népszerűsítését tegye lehetővé. Magától értetődik, hogy az ilyen terjesztési mód csak a táviró segítségével valósítható meg és a kereskedelmi minisztériumot joggal illeti meg az érdem, hogy a közhasznú cél érdekében — mely egyúttal nemzetgazdászati jelentőséggel bír — amennyiben a közvagyon gyarapodását tűzi ki célul — a prognózissürgönynek díjtalan továbbítását megengedte és azonkívül a távirdahivatalokat a prognózisnak közszemlére való kitevésére utasította. Tagadhatatlan, hogy az intézmény — bár a európai államok rendszerétől elest és mint olyan teljesen önálló kísérlet — helyes elveken alapul és a közreműködő tényezőknek dicséretére válik, hogy a prognózisnak hivatalból való, hazánk legtávolabbi zugába is elható terjesztése foganatosíttatik. Mint első stádiumában levő kísérlet, bizonyára sok tekintetben hiányos is lesz, azonban a tapasztalás meg fogja mutatni az utat, mely a tökéletesebb felé vezet. Egyelőre aug. 1-től kezdve az országban agricol szempontból célszerűen megválasztott 130 távirdaállomás van megbízva azzal, hogy a hozzájuk érkező chiffre távirat szerint csinosan és célszerűen szerkesztett táblára tegyék ki a prognózist képező, könnyen érthető és nemzetközileg használatos frázisokat. De tervbe van véve ezen állomásoknak időnkénti szaporítása, továbbá a vidéki posta- és telefonállomások bevonása is, úgy, hogy a prognózis hálózat idővel mindenüvé ki lesz terjesztve. Természetesen maga a prognózis nemcsak a fővárosra vonatkozik, hanem az ország többi vidékeire is, és amennyiben hazánk egyes vidékeinek éghajlati különbségei ezt lehetővé teszik, a prognózisnak lesznek oly kitételei, melyek hol déli, hol éjszaki, v. keleti, nyugati tájékára érvényesek. Nincsen kizárva annak a lehetősége sem, hogy később vidéki központoknak a felállítása fog szükségessé válni, melyek a meteorológiai intézettől nyert általános időjárási helyzet és a lokális körülmények egybevetésével kisebb területre érvényes prognózist adnak ki, de erről egyelőre vidéki szakemberek hiányában le kell mondani és a helyi zivatarokat mellőzve, a központi intézet jelenleg még mindig inkább képes a különböző vidékeken várható időjárásra következtetni. A prognózis rendszerint a következő napra érvényes , a 24 órán túl beálló időváltozásra a prognózis végén „később“ jelzővel ellátott mondat fog vonatkozni. Néha lehetséges lesz hosszabb időtartamra érvényes prognózist adni. Bár a mezőgazdaságban végtelenül hasznos volna hosszabb idővel előre tudni az időjárást, ez mai napság, a gyakorlati meteorológia úgyszólván első stádiumában nem lehetséges és az időjárás bonyolódott problémájával szemben azt is nagy vívmánynak kell elismerni, hogy a következő 24 órára 85—90 százalék valószínűséggel bíró prognózisokat adhatunk ki. Bizton remélhető azonban, hogy ezen intézmény, helyes szakmunkássá® mellett folyton fejleszthető és hogy a prognózis-terjesztés kivitelében is idővel a lehető legtökéletesebb mód el fog érezni. S mivel ezen közhasznú intézmény gyakorlati jelentőségét, másrészt pedig folytonos tökéletesítésének lehetőségét elvitatni nem lehet, örömmel üdvözöljük Bethlen András gróf a közönség érdekében eme szép reményekre jogositó újítását, melynek megvalósítását ilyen alakban más nyugateurópai államok többször megkísértették ugyan, de melyet ő rövid uton és sok jóakarattal tényleg végre is hajtott. A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA Farkas a Yerhovinán. Elbeszélés. írta: MIKSZÁTH KÁLMÁN. I. RÉSZ. 9 Vi varázslatos rókabörök. (Folytatás.) Szél zugott a Bistra Hóra felől. Alig lehetett hallani a szavakat. Csak lassan terjedtek, morajlottak a nép között, hogy mégis a király az, saját fölséges személyében. No isten szépen vagyunk, még csak a kalapot se billentettük meg! De ki hitte volna ? Mihályi az öklével fenyegetőzött: — Éljenezzetek hát gazemberek, csürhék ! De mire észrevették magukat, már akkor a király benn volt a sátorban. — Úgy kell, magára vessen — mentegetőztek némelyek — mért nem öltözött fel illendőképen ? Az esküdt dühbe jött: — Persze hogy ezüst bocskorba, selyem halmába, ti szamarak. De legalább hoztatok-e elég rókabőrt ? A kinek rókabőre van, álljon ide ! Ő felsége átöltözködik elsőbben királyi ruhába, aztán bevisszük neki a bőröket. A rókabőrösök gyorsan verődtek össze, mert édes kevesen voltak, harmincan-negyvenen. A lembergi szőrmekereskedők már kora tavaszszal összevásárolták, ami kevés készlet volt a környéken. Ki sejthette volna még akkor a királyjárást, hát még azt, hogy rókabőr megyen adóba. Volt is sok szóbeszéd, találgatás e furcsaság miatt. — Valami szűcs van talán a király miniszterei között ? A ruthén parasztok máskép találták el: — Az orosz cár ellen visz télire hadat a király, mert a katonák kabátját bélelteti a bőrökkel. Szárnya nőtt az oláh fantáziának, (de ebben már valami okosabb dászkál eszének is része van.) — A nagy Napóleontól jön a dolog. Az követeli királyunktól a bőröket hadisarcban. Világos mint a nap. Mert úgy van az atyafiak, hogy „kakas“ van a francia zászlókon. Kakas bizony. S a rókák már annyi kakast megettek a világ eleje óta, hogy most, mikor megfordult a kocka, a kakas akarja elpusztítani a rókákat. — Csak az a baj, nemzetes esküdt uram , — sopánkodának a rókabőr nélküliek, hogy nekünk nem jutott. Meg is vagyunk ijedve cudarul : mi történik velünk ? Mihályinak már elmúlt a haragja, nyájasan biztatta meg a nyugtalankodókat: — Nagy büntetés érhetne, bizonyos. Csakhogy azért még se lesz kutyabajotok se. Mert itt vagyok én és szeretlek. Bajotokban el nem hagylak. Hát ne is féljetek, mig engem láttok. Engem pedig mindaddig látták, amig meg nem vakultak. (Ez célzás akart lenni azon instanciára, melyet a verhovinai jobbágyok az alispánhoz intéztek tavaly, hogy a zsaroló, kegyetlen esküdtet vegye el a hatóság a nyakukról.) Ekképen proklamálván miheztartás végett a saját örökkévalóságát, bizalmas kedélyességgel folytató : — Lesz itt annyi rókabőr, amennyi kell. Mindenitekre jut egy, bizony meglássátok! De már erre kétkedve néztek össze az emberek, bár jól esett nekik a biztató szó, — de csak olybá vették, mint hiábavaló kedveskedést , mintha búzapálinkával kenegetnék a fülüket — szinte kár a pálinkáért . . . Némelyik elfordult, fejét rázta: ,,De már azt nem hiszem“. Egy-kettő könnyedén vont vállat. Ejh, hátha! Hatalom a vármegye. Hátha példának PESTI HÍRLAP lett2 augusztus V. Színház, zene, képzőművészet. * (Jutalomjáték Ó Budán.) Bánfalvy Béla jutalmára szombaton „Liliomfi“, Szigligeti pompás bohósága ment a kis óbudai színkör deszkáin. A szokatlan nagyszámban megjelent közönség a derék színészt rokonszenves tapssal fogadta s a fölvonások után is többszörös kihívással tüntette ki. *Az országos magyar daláregyesület) monográfiája id. Ábrányi Kornél tollából legközelebb kerül ki a sajtó alól s fel fogja ölelni az egyesület 25 éves működését s kimutatja, mily missziót teljesített a férfi karének művelése körül. A mű az egyesület jubileumának lesz maradandó emléke. * (Művészek Nagyváradon.) Naday Ferenc öt egymásután következő estén lépett fel a „Párisi,“ „Válás után,“ „Jó barátok,“ „A csapodár“ és végül „Thermidor“ című darabokban. Különösen az első négy darabban excellált a művész annyira, hogy vége-hossza nem volt a közönség zajos tetszésének, mely gyakran az előadás menetét is megakasztotta. Náday — ki most először vendégszerepelt Nagyváradon — annyira meghódította a nagyváradi közönséget, hogy a jövőben mindenkor óhajtott vendégül fogják tekinteni. Szombaton adatott a nagyváradi színkörben az összes vidéki színpadokat megelőzőleg a „Pont-Riquet család.“ A héten H. Pauli Mariska kezdi meg vendégszereplését, azonkívül Káldy Gyula az ismert történelmi hangversenyt rendezi. * (Vidéki szmnészet.) Balassa-Gyarmaton intelligens közönség méltatja Veszprémy Jenő igazgató törekvéseit; tegnapelőtt „Romeo és Julia“ előadására eleve elkapkodták a jegyeket. A címszerepeket az igazgató és neje, Lőrinc barátot Lévay, a dajkát Darnczyné adták. Műsoron van „A madarász“ és „Az ember tragédiája“ is. A Kisújszálláson jó adag közönynyel kellett küzdenie Homokay László igazgatónak, de már tegnap a forintos helyek is (az értelmiség e mértékei) mind elkeltek. „A vasgyárosában E. Kovács Gyula játszotta Derblay Fülöpöt; fel fog lépni „II. Rákóczy Ferenc fogságá“ban is. — Mezei Béla színigazgató jól szervezett társulatával Dunaföldvárról Paksra ment, hol telt házak mellett játszik. Tegnap az „Árvaleányhaj“ került színre s az előadáson jelen volt a két szerző Ráttcay László és dr. Scheffer Sándor is. A társulat innen Újvidékre megy, hol Mezei saját költségén díszes nyári színkört építtet. Ama fővárosi művészek, akik nála vendégszerepelni kivánnak, levélben tudathatják vele. * (A svábhegyi fürdő főtoronycélú mulatsága) Művészhangversenynyel egybekötött elite-fürdőbált rendeznek augusztus közepe táján a svábhegyi fürdővendégek. Mint halljuk, Vízvári, Vizváriné, Ábrányiné, Zilahi, Császár, Cs. Alszegi, V. Vaszilievics Olga és Adél s Gobbi Elek vannak fölkérve a mulatóg rendezői által a hangversenyen való közreműködésre. — A hangversenyen közreműködik