Pesti Hírlap, 1893. március (15. évfolyam, 60-89. szám)
1893-03-09 / 68. szám
_______________________ Ernőné, dr. Dwiner Lajosné, Schfrantz Adolfné, Katzer Henrikné.* A dunapentelei izrncegylet saját szegényei javára f. hó 5-én az arany szarvas-vendéglő nagytermében rendkívül sikerült táncestélyt rendezett, melyen a vidék szépségei nagyszámban voltak képviselve. A négyeseket 50 pár táncolta, a határtalan jókedvnek csak a késő reggeli óra vetett véget. Jelen volt leányok: Bruck Hermina, Bruck Lina, Honig Irma (Dunaföldvár), Deutsch Josefin és Gizella (Bölcske), Fritz Irma (H.Falva), Steiner Lenke, Krausz Rita, Bekenye Gizella, Klein Szidónia (Baracs), Deutsch Jenni (Bölcske), Kanitz Malvin, Herczeg Ilona és Antónia, Kohn Róza, Szűcs Katica és Erzsike, Strasser Ilonka, Schwarz Hermin (R.-Almás), Bruck Janka, Leichtner Irén (N.-Perkáta), Láng Rita, Fritz Katica (R.-Almás). NAPI HÍREK. — (Személyi hir.) Delabarre Hektor budapesti francia főkonzul több heti betegségéből fölépülvén, egészségének teljes helyreállítása végett Abbáziába utazott. — (Terintetből) e hótikéről a következőket sürgönyzik: A királyné ma egy vezető kíséretében fölment a les avantsi magaslatra. Ez a Montreuxből a Col de Jamanon keresztül a Simmenthalba és a Bemer Oberlandba vezető alpesi átjárón fekszik. A király délután egészen egyedül Veveybe és Chillonba ment gyalog. Egész nap derült, verőfényes idő volt. Este 6 óra felé a király a királynéval a „Grand Hotel“ előtti terrasseon sétált. Beszélgetésbe merülve, igen gyorsan jártak föl és alá. A nap könnyű rózsaprrral öntötte el a Dent du Midit és a tó csöndes vizét. Mialatt a királyi pár sétált, csak mintegy két tucat idegen volt a terrasseon; a terrasse mellett elvonuló utón számos kiváncsi álldogált, szintúgy a „Grand Hotel“ ablakaiban. Egy sor kocsiban vidám nászmenet vonult arra, melyet a király egy pillanatig érdeklődéssel nézett. Kevéssel 6 óra után a király és a királyné a „Hotel des Alpes“-ba ment. A királyné innét visszatért a terrassera görög nyelvmestere Barker kíséretében, akivel görögül társalgott s egész az éj beálltáig maradt a terrasseon. Barker körülbelül 25 éves, szakálatlan, barna arcú fiatalember. Újabb távirati tudósítás a következőket jelenti: A királyné a Les Amantsia Barker görög nyelvmester kíséretében ment föl; vezetőül a királyné Dufaux, terintett erdőőrt vitte magával.Barkernél hegymászó bot volt, melyet a nehéz helyeken a királynénak nyújtott. Déli 12 órakor indultak s délután fél három órakor értek föl; föl- és lemenet közben a királyné Barkerrel görög nyelven társalgott. A vezetőnek meg volt parancsolva, hogy ne mondja meg senkinek, ki az a hölgy, akit kisér; ha valaki kérdezné, mondja azt, hogy egy grófnő Montreuxből. Fölérve, a királyné többször megkerülte a vendéglőt, különben sem nem evett, sem nem ivott semmit. Rövid tartózkodás után lefelé indultak Montreuxbe. Délután 5 órakor a királyné ismét Territetben volt. Fölfelé menet a királyné a rendes út helyett a meredekebb, keskeny ösvényt választotta. Elragadtatással szólt a szép kilátásról s a pompás panorámától alig birt megválni. Mikor már megindult lefelé így szólt „Menjünk még egyszer vissza a vendéglőhöz; a tóra és a hegyekre való kilátás oly szép s a jég oly tiszta.“ — (Jenő főherceg új lakása.) Jenő főherceg, a 13. huszárezred parancsnoka, ki immár két éve lakik Budapesten, nincs teljesen megelégedve a József-utcában levő lakásával. Most tehát a várban keresnek alkalmas szállást a főherceg számára, ki valószínűleg az Esterházy, vagy a Majláth-féle házat veszi meg. (Uj kamarás.) A király felső-kubinyi és deményfalvi Kulinyi György főhadnagynak és segédtisztnek a m. kir. 2-ik honvéd-lovasdandárnál, valamint gróf Collalto-San-Salvatore Rambald 2. sz. dragonyos ezredbeli tart. hadnagynak, a kamarási méltóságot díjmentesen adományozta. (Ebéd a hadtestparancsnoknál.) Lobkowitz herceg hadtestparancsnoknál ma délután 6 órakor ebéd volt, melyre hivatalosak voltak: Scotti b. és Menz ezredes, Kemer alezredes, Bellmond, Freischuss, Vogl, Beszédes és Müller őrnagyok, Tiroch főtörzsorvos, Caesar, Stojanovics és Philipp törzsorvosok, Klein főhadbiztos, Hausner katonai gyógyszerész, Bock, Wessely századosok, Lazarini b., Majláth gr. sorhajóhadnagyok, Santer lovaskapitány, Heffele, Wukellics főhadnagyok és Lang hadnagy. — (Halálozások.) Székesfehérvárott . hó 7-én meghalt Rupp Róbert oki. jegyző, fejérvármegyei hivatalnok, életének 27-ik évében. — Tabon (Somogymegye) f. hó 4-én meghalt Viertl Jánosné szül. Tóth Emma, Viertl József takarékpénztári könyvelő neje, 27 éves korában. — Niernsee József losonci állami tanitóképezdei tanárt és nejét sz. Tóth Irmát az a nagy csapás érte, hogy három éves kis leányuk Elza, f. hó 3-án difteritiszben elhunyt. — Szegvári Lázár Bernát földbirtokos ma éjjel meghalt Budapesten, 62 éves korában. Az elhunyt földbirtokos temetése márc. 9-én d. u. 3 órakor lesz a mérleg-utca 12. SZ. a. gyászházból. — (Népmese a Tisza Kálmán bukásáról.) Mikszáth Kálmán szülőföldjéről küldik be a következő népmesét, mely a jó palócok közt széltében el van terjedve s egyre mesélgetik őröltetés közben a malomban, a fonókban, hogy hát miképen történt a hires Tisza Kálmánnak az ő megbukása. Király ő felsége magához hivatta: — Kedves Tisza — igy szólt— nagyon nagy költségem van a katonáimra, nem győzöm már sehogy sem, valamit keéne hát csinálni. Én viszem a koronát, keed viszi a kolompot. Hát gondoljon ki valamit. De bizony a Tiszának nem jutott az eszébe semmi. Végre is a király találta ki: — Emelje fel a só fontjának árát egy forintra. Mit szól kee hozzá? Az öreg Tisza elgondolkozott: — Megteszem fölséges uram, de csak egy föltétel alatt, hogy a tojás ára meg ötven krajcár legyen. Most már a király gondolkozott el. Tisza ravasz ember, gondolta magában. A királynak sója van, a szegény embernek tyúkja van. A sóért beszivárgott pénz megint visszaszalad a szegénység közé. Meg is lett volna a dolog, olyan szent egy igaz, mint hogy én ezt most itt mondom, de a fölséges királyasszony gáncsot vetett neki: „Jaj fölséges férjem, annyi tojás kell nekem a konyhára, hogy ha te Tisza után megy, még a palotaházunkat is föleszszük“, így osztán mit volt mit tenni, a megbukott Tisza Kálmánt haza küldték és most Wekerlével próbálják, de biz az se enged a tojás árából egy rézgarast se. — (Dr. Sélley főkapitány) magánügyekben több napra a vidékre utazott. — (Tiszteletbeli egyetemi tanár.) A király ő felsége Markusovszky Lajos nyug. vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsosnak az egyetemi tiszteletbeli orvostanári címet adományozta. Csáky gróf miniszter e kitüntetést meleghangú elismerő sorok kíséretében tudatta Markusovszkyval. (Travesztált népdal.) A báró Atzél Béla hétfői lakomáján történt. Vagyis jobban mondva a lakoma után. A társaságnak kedélyes mulatozásban együtt maradt része, amelyben körülbelül egyensúlyt tartott egymással a kormánypárt és ellenzék, Wekerle miniszterelnök köré csoportosulva, mi tűrés-tagadás, egy kis dalra is rágyújtott. Elénekeltek egyebek közt egy népdalt is, amelylyel Blaháné nem egyszer aratott tapsokat a népszínház deszkáin. Járt utánnam három falu legénye. Én csak amúgy hitegettem, csalogattam, válogattambelőle . . . Csakhogy, amint az parlamenti férfiaknak már a vérökben van, némi módosítással, ekképen szólaltatva meg a miniszterelnököt: Járt utánnam három pártnak vezére Én csak amúgy hitegettem, csalogattam, válogattambelőle. (Fővárosi tűzoltók szaporítása.) A tanács tudvalevőleg elhatározta, hogy a városi tűzoltóságot húsz emberrel megszaporitja. Tiz új tűzoltót már fölvettek s ezek meg is kezdték a szolgálatot. A még szükséges tiz embert március 15-ig veszik fel a központi tüzőrség eskütéri helyiségében. — Edelsheim-Dyulay Lipót báró állapota négy nap óta mitsem változott s kielégítőnek mondható. A beteg állapota felől állandóan sokan tudakozódnak. — (Báró Mándyt), a bécsi mentőegyesület titkárát, egészségi tekintetből való visszalépése alkalmából az egyesület működő tagjai ovációban készülnek részesíteni. — (Az okos miniszterelnök.) Báró Atzél Béla estélyén egy ellenzéki képviselő tréfásan így interpellálta Wekerlét: — Kegyelmes uram, hogy vehetted be a kabinetedbe Szilágyi Dezsőt és Tisza Lajost? Milyen aranyos dolgod volna nélkülük. Wekerle elnevette magát s ezt felelte rá: — Van nekem eszem. Ha csupa kellemes emberből állana a kabinetem, akkor — engem ülnének. — (Crispi fia.) A minap egy francia miniszter fiának kalandjáról emlékeztünk meg . Még több baja van fiával a kiváló olasz államférfinak, Crispihek. Múlt pénteken este két rendőr által volt kénytelen őt a pisai dologházba vitetni. Luigi Crispit egy korcsmában fogták el, ahol épen tivornyázott és botrányt okozott. — (Baross szobrára) a múlt hét folyamán ismét 2602 frt 96 kr folyt be. Ez idő szerint a leszámítoló és pénzváltó banknál 44,535 frt 32 kr van elhelyezve a szobor céljaira. — (Eltüntetett lakomázók.) Nagy örömmel és vigsággal ülték meg Esztergomban — írja levelezőnk —az újonnan született katholikus kör megalakulását. Régi magyar szokáshoz híven éjfélig tartó lakomával fejezték be a nagy eseményt, amelynek folyama alatt a rendezők úgy okoskodtak, hogy nem elegendő az, hogy csak a jelenlevők örvendezzenek a nagy eseménynek, hanem örüljön és örvendjen a nagy világ is a kis Róma ünnepén. Így történt, hogy a nagy Rómán kívül még több fővárosi lapnak is megtelegrafálták, hogy az örömbanketten kétszáz jókedvű tag vett részt, noha összesen csak 135 tagja van a körnek. A fővárosi lapoknak szánt távirat szövege valahogyan a fizetőpincér kezébe került, aki nagy lelki örömmel olvasta, hogy kétszázan vannak jelen a lakomán és legott lemásolta a táviratot, hogy „szükség“ esetében igazolhassa, hogy a rendezők maguk kétszázra tették a jelenvoltak számát. Elérkezvén a fizetés órája, szó nélkül leolvassák az estebéden jelenvolt 72 tag után járó salláriumot. A fizető pincér ravaszkás mosolygással hajlong jobbrabalra, előre-hátra és a nagyvilági pincérek sajátságos arcjátékával értésére adja az uraknak, hogy egy kis tévedés van a dologban és legott előveszi a kis lajki zsebéből a távirat másolatát és kifogástalan eleganciával reklamálja a még hiányzó 128 teríték árát. A váratlan reklamáció nagy zavart okozott, mert nem találkozott gazdája a 128 teríték árának, ami kerek 256 osztrák értékű közösügyes banknótára rúgott vala. A játék most megváltozott, a főpincér nem hajlongott többé, hanem a távirat alapján vitatta, hogy de bizony 200-an fogyasztották az ízletes ételeket és italokat. A dolognak az lett a vége, hogy megmagyarázták a főpincérnek, hogy csak azoknak a számára írták a jelenvoltak számát 200-ra, akik nem látták a lakoma lefolyását. Miután azonban ő látta, hogy csak hetvenketten voltak jelen, a fővárosi lapok számára küldött távirat alapján nem követelhet ennél többet. A főpincér meghajtotta magát és megnyugodott a felvilágosításban. (Hogy telefonoz a német császár.) Berlini lapok Írják: A király többnyire a szárnysegédek szobájában levő telefont használja, ritkábban a vadászok szobájában levőt. Gyakran akar az egyes hatóságokhoz egyenes parancsokat intézni. Hogy a palotában elhelyezett telefon-apparátust az illető közvetítő hivatal pontosan szolgálja ki, nagyon termé-szetes. Gyakran a kívánt irodák is az illető hivatali kerületében vannak. Ha a császár magasrangú sze-mélyekkel kötteti magát össze, az összes hivatalnokoknak el kell távozniok a drótoktól, míg a császár meg nem adta a szokásos zárójelzést. Ha a császár a hivatalnokokkal beszél, nem nevezi meg magát, hanem beszédét e szavakkal kezdi: „Parancsolom . . .“ — (Birtok-eladás.) Mandel Jakab örököseinek tulajdonát képező derecskéi 1800 holdas birtok, bírói árverés alá fog kerülni ez év március 25-én és mint hírlik, gróf Csekonics Endre és a debreceni kollégium is reflektálnak reá. Az árverés a debreceni törvényszéknél fog megtartatni. (Az erdélyi Hegyalja érdekében.) Lukács Béla kereskedelmi miniszternél tegnap Magyar- Igen nagyközség s az erdélyi bortermelő „Hegyalja“ képviseletében egy négy tagú küldöttség tisztelgett, mely a minisztertől a tervezett gyulafehérvár-zalatonai vicinális vasútnak egy Magyar-Igenig vivő szárnyvonallal leendő kiegészítését kérelmezte. A küldöttségnek, melyet dr. Szász Károly orsz. képviselő vezetett, a miniszter megnyugtató választ adott, hangsúlyozván, hogy „Hegyalja“ érdekében mindent megtesz. (Halálos esés.) Karlsbadból jelentik : A Putschkn melletti Rudolf-akna felelős vezetője Geyer tegnap Ottowitz mellett egy széntárnába zuhant s agyonzúzta magát. (Nem sikerült villamos világítás.) Belgrádiéi jelentik egy bécsi lapnak . Egy francia társaság által berendezett villamos-világítás, melynek megnyitása tegnap estére volt hirdetve, teljes kudarcot vallott. Csupán a társaság épülete előtt álló két lámpa s a konak előtti két lámpa égett s az ezrekre menő néptömeg csalódva adott haragjának hangos kifejezést. (Leégett malom.) Sprembergből sürgönyzik, hogy az ottani városi malom, teljesen leégett. A kár igen jelentékeny, mert a malom a legnagyobb iparvállalatok közé tartozott. (Templom rablás.) Nagyszombatból jelentik lapunknak, hogy az ottani katonai rokkantak templomából hétfőn éjjel eddig ismeretlen tettesek egy igen értékes szentségtartót loptak ki a főoltár tabernákulumából s egy értékes kelyhet a sekrestyéből, mely utóbbi a belevésett felírás szerint is a helybeli főgimnázium tulajdonát képezte, melynek növendékei a nevezett templomba járnak, akik részére a gimnázium tanárai szokták a misét végezni. A vakmerő rablás annál feltűnőbb, mert a templommal egyben PESTI HÍRLAP 1893. március 9.