Pesti Hírlap, 1895. november (17. évfolyam, 300-329. szám)
1895-11-01 / 300. szám
már ideálisan tiszta választás el nem érhető, de pénzt hoznia nem szabad. A törvényhozónak ott van a helye a törvényhozás termében és nem a miniszterek és bankárok előszobáiban. Legyen a haza alapítója, de nem gründolója. A magasba nem azért emelik, hogy a népfelség varázsával gyarapítsa üzleteinek jövedelmezőségét, hanem hogy lemondva a kenyérszerzésre fordított idejének egy részéről, az eddiginél nagyobb munkásságot szenteljen a közérdeknek. A nemzet tisztes kárpótlást ad ezért a képviselői fizetésben. Képviselőink több üzletet csinálnak, mint törvényt. A gründolás kátéjának első pontja, hogy a vállalat keresztülhajtásához néhány képviselőt kell megkeríteni. A képviselők tehát egyfelől kerületeket, másfelől vállalatokat képviselnek. Kerületet csak egyet lehet képviselni, vállalatot akárhányat. És van olyan Atlas, akinek vállai bámulatosan sok társaság érdekeinek terhét elbírják. Az ilyen férfiú természetesen az előszobákban elért eredmény szerint csinál politikát a törvényhozás termében. A miniszternek hizeleg, ha megkapja, amit akart és karmol, ha óhajtása nem teljesült. Ha nagyon hatalmassá lett, megpróbálkozik egy-egy miniszter elbuktatásával is, így parancsolja létérdeke, mert a pénzhatalmak előtt csak addig van személyének értéke, amíg befolyást sejtenek benne. Ha kiderült, hogy hatalma nincs, nyugdíjba küldik. A pénz nem szentimentális. Ne értsen minket senki félre. Nea azt akarjuk mondani, hogy a képviselőnek ne legyen foglalkozása. Ez a nagy uraknak szolgáltatná ki az országot. De a képviselői állás foglalkozássá nem fajulhat, a mandátum nyerészkedésre nem használható. Mikor valaki egyszerre csak elmegy vasat gyártani, holott a lópatkón kívül egyéb vasat alig látott; vagy elmegy bankigazgatónak, bankfelügyelőnek, mikor a pénzüzletről csak annyi fogalma van, hogy a pénz jó; mikor egészen nyilvánvaló, hogy nem szakértelmét, de mandátumához fűződő befolyását adja el, ezt az erkölcsi összeférhetlenségbe ütközőnek tartjuk. Azok a politikai alakok, akik nélkül immár gründolás Magyarországon lehetetlen és akik képviselői mandátumuk útján tekintélyes vagyonra tettek szert, megrontják az ország politikai levegőjét és a havan eladó burgonyája. Aminthogy dinnyéje, kukoricája, gyümölcse, szőlője is mindig szokott lenni eladója. Nagy tudományú férfiú lehet tehát. A vén ravasz csősznek épen bojtárra volt szüksége, de a nagy dolog időben, mikor mindenki jó napszámot kereshet, aki a kezét-lábát bírja, nem tudott bojtárt kapni. Rögtön meghívta hát Muhi Mihályt alcsősznek, ígért neki teljes ellátást, lakást egyik csőszkunyhóban, harminc krajcár napszámot és titoktartást. — Öcsém uram ! Mindenütt megfoghatják magát a csendőrök, csak az én oltalmam alatt nem. Három kunyhóm van a határban. Ha az egyikben keresik, a másikba küldöm őket. Sose találják meg. Aztán, tudja, ha én oda-oda nem szólnék, soha nem lógna tolvajt a csendőrség a bánhidai határban. Én tartom azokat számon. Én látom el a vármegye tömlöcét lakókkal. Ha maga velem tart, békességben élhet tőlük halálig. Muhi Mihály számot vetett magával. Igaz, hogy a kapálás, aratás, cséplés idején egy forint napszámot is megkereshet, de annak szeptemberre már vége van. Ha pedig elfogják, két hét múlva vége mindennek, így még a biztos harminc krajcárokból november végéig többet tehet félre. Fölcsapott alcsősznek. Se felesége, se gyermeke , ilyennek való a szabad csősz-élet. Eleinte bajosan ment a csőszség, mert minden tolvajt megfogott. Tulajdon főnökét is nem egyszer. De az ilyesmiből se lett baj, mert a vén csősz mindenkit szabadon eresztett, akivel egyetértett. Némelyiktől még a lopott holmit sose vette el. Hát persze, ő maga nem járhat , mindig a piacrasonló stréberek egész sokaságát nevelik föl példájukkal. Nem az a magasztos vágy, hogy az országnak használjanak és áldozzanak, hanem az üzérkedés vágya hajtja ezeket a mandátum után. Azért tolakodnak, azért dulakodnak, míg a nemes politikai képesség azzal a szerénységgel, mely az igazi önérzettel azonos, nyugodtan várja, míg a közbizalom feléje fordul. Nem irigyeljük a dicső gründolók jövedelmét. Gazdagodjanak, gyarapodjanak, de ne a parlamentarizmus rovására. A Panamát a Boulanger mozgalma előzte meg. A francia parlament romlottsága megmagyarázta, hogy miként szervezhetett Boulanger tömegeket a parlamentarizmus ellen. Ám üzérkedjék tehát bárki odakünn, kívánunk neki magas dividenciát és minden jót. De a parlamentben csak azoknak van helyük, akik nem üzletet, hanem törvényt akarnak csinálni. A francia parlamentből kitóduló egészséges szélvésznek át kell járnia Európát, mert akad mindenütt elég tisztítani való. Csak káromkodjanak a parlamentarizmus magasztos alakjai: „az ördög legyen így képviselő“. Ne is legyenek, hiszen eddig sem voltak azok. PESTI HÍRLAP 1895. november 1. Minisztertanács volt ma délután a kormányelnökségi palotában. Számos folyó-, kinevezési és egyéb ügynek elintézésén kívül a nemsokára meginduló budget-vitával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Mint halljuk, a minisztertanácsban formaszerűleg is kiegyenlítették azt az ismeretes differenciát, mely a Festetics gr. földmivelésügyi miniszter lemondásáról szárnyra kelt híreknek alapjául szolgált. Az Orsz. Értesítő mai esti kiadásában föntartja azt a hírt, hogy Festetics miniszter állásáról lemondott. A kiegyezés előkészületei. A bécsi „Presse“nek jelentik Budapestről. Az osztrák miniszterelnök és pénzügyminiszter Budapesten tartózkodásuk alkalmával magyar kollegáikkal tanácskozva elhatározták, hogy mielőbb megkezdik a kiegyezés megújítása ügyében az érdemleges tárgyalásokat. A monarchia két felének kormányai december második felében fognak evégből találkozni. Hamarább a tárgyalások megkezdése többféle okból lehetetlen. Karácsonyig mind a két kormányt elfoglalják a parlamentek tárgyalásai, úgy, hogy ezideig más és méghozzá oly fontos ügygyel, amilyen a kiegyezés kérdése, nem A teljes ellátás sem volt épen ínyére. A kenyérnek a legkérgesét, a szalonnának a legavasát kapta. Bojtárba jó minden. Az éjjeli-nappali csavargásba, kerülgetésbe sokszor annyira beleszomjazott, hogy oda adott volna egész dinnyeföldeket egy liter vinkóért. Hát még mit nem adott volna egy tilosban ért egész korcsmárosért! De nem akadt. Az ügykezelésbe se tudott belejönni. A vén ravasz csősz néha finom üveges borokat ivott, pecsenyemaradékokat szedett elő tarsolyából. Honnan került, azt Muhi teljességgel föl nem foghatta. Ő rettegett volna egy-egy szép dinnyét leszakítani, hogy ételért-italért a korcsmákban becserélgesse. Egyszer próbálta, akkor is az lett a vége, hogy megette ő maga, a héját meg elásta. Nem mert volna ilyesmivel előállani, hiszen mindenki rögtön tudná, hogy lopta. Szent Mihály napja felé hidegedni kezdett az idő. Muhinak nem volt szűre. Egy reggel szörnyen elgémberedve állított be a vén csősz kunyhójába, adjon neki tíz pengőt, mert itt az őszi vásár, szűrt akar venni. A csizmája is egészen elvásott már, azt is meg kellene fejeltetni. A vén csősz elkezdett számolgatni: mikor is jött maga Mihály ? Hogy is egyeztünk ? Aztán alkudozni kezdett, hogy harminc krajcárt, olyan kezdő embernek, mint Muhi Mihály, (az ötven felé járt) nem adhat naponta, mert neki magának sincs annyija. Talán az ő fizetésének egy harmadával is megelégedhetne. Ő hatvan forintot kap a községtől egész esztendőre. Aztán meg aki esős, nincs is az úgy rá külpolitikai hirek, s Bulgáriából csaknem szenzációs híreket közöl a N. W. Abendblatt. Ezek szerint a fejedelem és a kormány között éles konfliktus támadt a trónbeszéd miatt, melylyel a fejedelemnek a sobranjet kellett volna megnyitni. A Stoilow miniszterelnök által szövegezett trónbeszédben meg volt említve Boris trónörökös „orthodoxolásának“ ígérete is. Ezt a fejedelem nem akarta aláírni, de mivelhogy a kormánypárti képviselők is nagy súlyt fektetnek arra, Stoilow bejelentette lemondását, amit azonban a fejedelem még nem fogadott el. Ezen incidens következtében a sobránje megnyitását d. u. szorulva a fizetésére, van annak mellékes jövedelme bőven. Neki is van, hát akkor Muhinak mennyi lehet. Övé a legjobb őrzés a határban. Muhi siralmas képet vágott ehhez az új alkuhoz. — Mért ígért kend harminc krajcárt, ha tudta, hogy nem adhat ? Nem vagyok én tolvaj, hogy ellopkodjam, elkótyavetyéljem a másét. Csősznek mi másból lehetne pénze ? — Tolvaj, nem tolvaj ? azt én nem tudom. De hogy nem én bujkálok a csendőrök elől, azt tudom. Régen a vármegye tömlőcében penészedne kend, ha én el nem tagadom a csendőrök elől. Szegény Muhi nagyon megszelídült erre. — Jó, hát nem bánom, egyezzünk újra, de adjon mostan tíz forintot, mert megfagyok. — Most nem fizetek. Én is csak novemberben kapom a pénzemet a községházán, akkor magának se maradok adósa. Addig már csak hét-nyolc hét. Várjon. — Látja kend, hogy nem várhatok, megvesz az Isten hidege abban a rosz kunyhóban. — Nekem mostan nincs pénzem. De ha Volna sem adnék. Ha magát elfogják a csendőrök, vagy megszökik előlök, kereshetem aztán a pénzemet. Ha nem tud várni, elmehet, kapok én bojtárt, amennyi kell. Muhi Mihály éhesen, dideregve, elkeseredetten hagyta ott a vén csősz kunyhóját. Látta, hogy rá van szedve csúfosan. De mit csináljon ? Följelentse magát ? Akkor már inkább csak folytatja a bujdosást. Sose volt ő még becsukva, de nena is lesz, inkább fölakasztja magát, b Belpolitikai hírek foglalkozhatnak. De arra is hetek kellenek, míg a kiegyezésre vonatkozó gazdag anyag összegyűl, az érdekelt testületek mind előterjesztik kívánságaikat; a karácsonyi szünetekig mindez előreláthatólag megtörténik és akkor aztán az osztrák és magyar kormány belemehetnek az érdemleges tárgyalásokba. Főispánok javadalmazása. A hatvanhárom vármegyei főispán közül tizennyolcnak lesz a jövő esztendőben öt-ötezer forintos fizetése ama körülmény folytán, hogy az illető vármegyék lakosainak száma meghaladja a háromszázezret. Ez alapon első osztályú javadalmazásban fognak részesülni: Arad, Bács, Baranya, Bereg és Ugocsa, Bihar, Hont, Jász-Nagykun- Szolnok, Krassó-Szörény, Nyítra, Pest, Pozsony, Somogy, Szatmár, Temes, Torontál, Vas, Zala és Zemplén vármegyék főispánjai. A többi főispánnak másodosztályú 4000 frtos fizetés jár, ezenfelül valamennyinek — amennyiben nem volna természetbeni lakásuk — hatszáz frt szálláspénz. Négy főispán továbbá ezer-ezer frtnyi pótlékot fog kapni: Trencsén és Vas megyék főispánjai, akik előbb államtitkárok voltak, az eddigi magasabb fizetésük kiegészítéséül; Békés és Mármaros megyék főispánjai pedig azért, mert közszolgálati érdekből helyezték őket első osztályából másodosztályú javadalmazású főispáni állásba. Az öt városi főispán közüil a budapesti főpolgármester ötezerért fizetése mellé háromezer frc pótlékot, a Szabadka—bajai, pancsova—verseci és szeged—hódmezővásárhelyi főispánok ötezer, az újvidéki négyezer forint fizetést kapnak. Fegyvertiszti állások a honvédségnél. A honvédelmi miniszter megszüntette azt az eljárást, amely szerint a honvéd-huszárezredeknél a fegyvervizsgát a gyalogezredek fegyvertisztjei végezték. Egyúttal elrendelte a miniszter, hogy a honvéd-huszárezredeknél a lovassági szolgálati szabályzat által rendszeresített fegyvertiszti állások lovas tisztekkel töltessenek be.