Pesti Hírlap, 1896. augusztus (18. évfolyam, 210-239. szám)

1896-08-13 / 222. szám

8 PESTI HÍRLAP 1896. augusztus 13. — (Bánffy b. miniszterelnök és neje Ber­linben.) Mint Berlinből távirják, Bánffy Dezső báró miniszterelnök nejével hétfőn délben érkezett oda és kedden estig tartózkodott ott. A miniszterelnök és neje egyszerű turisták módjára a város és az ipar­­kiállitás megtekintésének szentelték idejüket. Bánffy Dezső különben a német birodalmi fővárost már is­­taeri 1862-ből, amikor tanulmányait végezte Berlin­ben. Látogatásokat a miniszterelnök egyáltalán nem fogadott, bár a nap folyamán többen óhajtottak nála látogatást tenni. — Az egész látogatási idő alatt a szállodában nem volt található. A miniszterelnök és neje a 12 órai éjjeli vonattal utazott tovább Buda­pestre. •— (Bteteg képviselő.) Dr. Krajtsik Ferenc orsz. képviselő néhány nap óla súlyos betegen fek­szik a vöröskereszt-egylet budai Erzsébet-kórházá­­ban. A képviselő valami veszedelmes daganotot ka­pott a torkán s már-már életéért aggódtak az orvo­sok. Tegnap óta azonban állapota némileg jobbra fordult s a beteg remélhetőleg rövid idő múlva fölfog gyógyulni. — (Magyar sakkmesterek diadala külföl­dön.) Általános érdeklődés kisérte nálunk a Nürn­­bergben most lefolyt s e hó 10-én befejezett nagy nemzetközi sakkversenyt, melyen a világnak csaknem valamennyi elsőrangú mestere résztvett. Az érdeklő­désnek oka az volt, hogy a versenyben két fiatal magyar mester is részt vett, akik minden vára­kozást fölülmúló eredményeket értek el a küzde­lemben. Marőczy Géza, 26 éves szegedi technikus, aki paár a múlt évben a hastingsi amateur-versenyen megnyerte az első dijat egyetlen játszma el­vesztése nélkül, —• most olyan győzelmet vivott ki, mely a világ legjobb sakkozói közé helyezi őt. 0 nyerte el ugyanis a nürnbergi nemzetközi verseny második 2000 márkás diját 12‘/j nyert játszmával és csak egyetlen ponttal maradt az első díj nyerője Lasker mögött, aki általánosan el van ismerve a vi­lág legelső sakkmesterének. Pedig a mostani verseny volt a hastings-in kí­vül a legnagyobb verseny, melyet eddig rendeztek. Részt vettek ugyanis benne Pillsbury, a hastingsi fnesterverseny első győztese, dr. Tarrasch négy nem­zetközi verseny első dijasa, Steinitz, a „világbajnok“ citn birtokosa, Tschigorin számos verseny győztese, Blackburne a manchesteri mester, továbbá Windver, Schallop, Porges, Walbrodt, Schlecher, valamint Ja­­novszky, aki Franciaország és Showalter, aki Ameri­kának legjobb sakkozója. És mindezeket leverte Marőczy, akinek e ver­senyen kivívott győzelmét különösen nagy értékűvé teszi az a körülmény, hogy az egész verseny folya­mán egy játéknál többet nem veszített, holott még az első díjjal kitüntetett Lasker sem bírta elkerülni, hogy három játékban meg ne verjék. Már Marőczy diadala is büszke örömmel töl­tötte el a magyar sakkozókat, de nem kevésbbó örül­tek annak is, hogy egy másik fiatal magyar mester is, Charousek Rezső diadalmasan állt helyt a ver­senyben. Különösen kitűnt Lasker, Janovszky, Wal­brodt, Blackbunne, Porges és Showajter elleni játszmái­val, melyeket megnyert és Pillsbury, Schlechter, Winaver, Schiffer és Marco mesterekkel vivott küz­delmeivel, — melyek eldöntetlenek maradtak. Fényes játékával ő nyerte el azt a dijat, amelyet a győzte­sek ellen legjobb eredményt felmutató versenyző ré­szére tűztek ki. Ez eredmények után mo3t már kétszeres bnz­­gősággal fognak a magyar sakkozók a Budapesten tartandó nemzetközi sakJcverseny előkészületeihez. E versenyre már ß felsége a király is nagyértékü dísztárgyat ajándékozott. De miután egy ilyen ver­­veny tetemes költségekkel jár, a budapesti sakkör országos mozgalmat indított a költségek előterem­tésére s kívánatos volna, ba a sakkjáték minden barátja hozzájárulna valamivel a verseny sikeréhez. — (Arany- és ezüst-lakodalom.) Ritka csa­ládi ünnepély folyt le Vajdahunyadon f. hó 10-ikén. E napon aranymenyegzőjét tartotta Schoket Károly, hunyadi járási orvos, ugyanekkor pedig legidősebb leányának, ki Honheiser, budapesti áljamvasuti hiva­talnok neje, ezüst-menyegzője volt. A rőm. katb. templomban Kovács marosvásárhelyi apát-plébános áldotta meg újból a párokat s szép hazafias be­széddel üdvözölte őket. Schoket Károlynak 8 gyer­meke és 14 unokája van s úgy ő, mint felesége je­lenleg is a legjobb egészségnek örvend., — (»Mouohe« halála.) Egy párisi távirat jelenti, hogy Camilla Seiden Írónő, »Heine Henrik barátnője« meghalt. Camilla Seiden volt »Mouche«, a költő rajongó tisztelője, kinek utolsó életéveit gyöngéd gondosságával elviselhetőbbekké tette, ő ápolta, fölolvasott neki e ily módon feledtető fájdal­mait, melyeket »matratzengrufu-jában el kellett vi­selnie, neki diktált leveleket és verseket. E lány volt az ö jó géniusza és sokáig csak a »Mouche« (»légy») néven ismerték a Heine-irodalomban, mely néven Heine mutatta be barátjainak az ő csöndes és igény­telen ápolóját. Seiden kisasszony legutóbb a német nyelv tanárnője volt Rouenben. — (Az angol királynő) titkára által tudatta, hogy az esetre, ha ő lenne az, aki tovább uralkodnék bármely brilt fejedelemnél, az a kívánsága, hogy ezen események megünneplését uralkodása 60. évéig ha­­laszszák el. — (Kerékpáron a világ körül.) Említettük már a minap, hogy három angol kerékpáros London­ból útnak indult, hogy bejárja Európát, Ázsiát és Ame­rikát — kerékpáron; említettük azt is, hogy a három vállalkozó szellemű turista, John G. Fraser, S. Ed­ward Lunn és Frank H. Lowe már Budapestre is érke­­zettt és a Royal szállodában száll meg. A három ke­rékpáros kitűnő kondícióban érkezett Budapestre (noha az utóbbi esőzések által megrongált országutakon csak nagynehezen haladhattak) és eddigi élményeikről érdekes részleteket beszélnek. A három turista közül az egyik, Fraser, büsz­kén hivatkozik arra, hogy ő tulajdonképen magyar ember, mert ősei a 13-ik században Magyarországból vándorollak ki Skóciába; ö foglalkozására nézve hír­lapíró, Lowe amateur fényképész, de azért foglal­kozik hirlapirással is, úgyszintén társa Lunn is. Mind a három az angol cyclist-turing klubb tagja. A három biciklista Londonból Galaisbe kerékpáron ment, ott ha­jóra ültek és áthajóztsk Osztendébe, honnan kerékpá­ron mentek Brüsszelbe, hol Lipót királynál is vpltak kihallgatáson. Brüsszelből Aachenen át Kölnbe, onnan Mainzba kerékpároztak és csak Bécsben pihen­tek nehány napig. — Megtekintették a császárvá­ros nevezetesebb látnivalóit és résztvettek az osztrák kerékpár-egyesület által tiszteletükre rendezett ban­ketten. Becsből két Dap alatt érkeztek Budapestre — átlag 100 angol mértföldet haladnak naponta t — és tegnap este szerencsésen meg is érkeztek. Ma az egész napot az országos kiálli'ás megtekintésének és tanulmányozásának szentelték (ez alkalommal Kun- Städter tanár kalauzolta őket, aki ugyancsak tagja az angol cyclist-touring clubnak) holnap a fő- és szék­város * egyéb nevezetességeit tekintik meg és hol­napután útnak indulnak ismét. Utjok Jassyn és Odessán át a Kaukázusba, onnan Afghanistánba és Chinába, onnan végül Amerikába visz. Az egész utat másfél év alatt szándékoznak megtenni és úti élményeiket természetesen külön munkában (melyre már most hirdetnek előfizetést) fogják meg­örökíteni, — (Néppárti botrány.) Gulácsy Kálmán orsz. képviselő beszámolóját — melyről más helyen emlékezünk meg bárom néppárti érzelmű hecckáp­lán botrányos tüntetéssel iparkodott megzavarni. A beszámolót ugyanis a közönség nagy figyelemmel hallgatta és osztatlan tetszésben részesítette, utána pedig a jelenvoltak Gulácsynak a jelöltséget fölaján­lották, aki azt el is fogadta. Gulácsv után fölszólalt Koflanovits László gör. kath. esperes, a szabadelvű párt egyik kipróbált tagja. E felett és nyilván azért is, hogy a néppárti izgatások a kerületben kudarcot vallottak, három jelenvolt fiatal stréber pap Ildiczky, Kasszey és Melles fölboszankodott és a magukkal hozott csőcselékkel botrányos tüntetést rendezett. Az intermezzo rövid ideig tartott, mert az intelligens elemek közbeléptek és a három papot biveikkel együtt eltávolították. — (Kerékpárvásár.) Augusztus 16-in nyílik meg Párisban egy uj vásártér, ahol csakis kerékpá­rokat fognak árulgatni és venni. A vásár idejét min­den hét vasárnapjának 12 órájától délutáni i órájáig határozták meg. Páris városának minden eladásra oda szállított kerékpár után 60 centimes vásárdíj jár. Ezért a város a vásár mellett meglehetős nagy tér­séget is tart jó karban, melyen a vásárlóközönség megpróbálhatja a kerékpárokat, hogy zsákban macs­kát ne vegveD. — (Felhőszakadás.) Pécs és környéke fölött, mint távirják, ma éjjel felhőszakadás vonult el, mely egy óráig tartott és egyes utcákat elöntött. A tűzoltó­, ság egész éjjel permanenciában volt. —...... ........................- ............... ■—« — (Nem jön a német császár.) Vilmos nő­met császár, mint Berlinből jelentik, az idén még sem jön el Magyarországba. Ennek oka az, hogy a béllvei kastély, melyet Frigyes főherceg lakóhelyül ajánlott föl, az idő rövidsége miatt kellőképen nem volt berendelhető s a vadállomány sem eléggé gaz­dag ez idén. A főherceg levélben értesítette erről a német császárt, aki viszont igen barátságos hangú le­vélben köszönte meg a főherceg figyelmét s megírta) hogy mostanában úgy sincs nagyon vadászó kedvé­ben, a jövő évben azonban bizonyosan igénybe veszi Frigyes főherceg vendégszeretetét. — (Halálozások.) Ozoray Árpád veterán írd) mint részvéttel értesülünk, az este a Szent-István közkórházban hosszas betegség után meghalt. Az el­hunyt a hatvanas években ismert alakja volt a ma­gyar írói világnak. Több kötet elbeszélést és egyéb müvet irt, egy darabját pedig előadták a nemzeti színházban. Az utóbbi időben betegeskedése miatt ke­veset dolgozott s nagy visszavonultságban élt. Teme­téséről az irói segély-egyesület gondoskodik. Rába-Batthyányban e hó 9-ikén halt meg né­­metujvári gróf Batthyány Károly, 39 éves korában. Schwär? Dávid földbirtokos, Kecskemét az. kir. város törvényhatósági bizottságának tagja, 78-ik évé­ben, hosszas szenvedés után f. évi augusztus 11-én d. e. 10 órakor Budapesten meghalt. — (A budapesti önk. mentő-egyesület Javára.) a „Millió krajcár pavillonban“, kiállítási kőrút, a szegedi csárdával szemközt, julius hó 24-től augusztus hó 6-ig adakoztak : gróf Zichy Károly 10 frt, özv. Dienes Gyuláné szül. Öarfitzky Mária 4 frt, Hazafi Veray Jáno3 2 frt, az adomány-gyűjtő nyi­tásokon a második szekrénybe bedobatott 182 frt 32 kr. Az eddigi összes gyűjtés 1648 frt 69 kr. Most, amikor a vidékről feljövök tömegesen látogatják meg a kiállítást, el nem mulaszthatjuk fölhívni a közönség figyelmét ezen pavillonra, melynek jövedelme a mi —* úgyszólván — páratlanul álló mentő-egyesületünket illeti. Senki el ne menjen ezen pavilion mellett anélkül,, hogy be ne térjen s az igen tanulságos látványossá- ‘ got meg ne tekintse, mert az ott befolyt fillérek vannak hivatva segíteni ama szerencsétleneken, kik­nek bal végzete folytán ezen igen üdvös intézményt kell igénybe venni. „Mindnyájunkat érhet baleset“, ezen jelszava a mentőknek lebegjen mindenki előtt s ne nyugodjék meg senki addig, míg a kiállítás terü­letén a házi iparesarnok mellett fölállított pavillonban nem adózott a humanizmusnak. — (Rémes hőség.) New-Yorkböl távirják: A nagy hőség következtében tegnap 48 ember balt meg és az utcákon száz ember esett össze. Eddigelé napszurás következtében 226 ember hunyt el. «*■ CAzcrtjgrd&cfi távirják: Tegnap 25, tegnapelőtt 31 em­ber halt meg napszurás következtében. Az utcákon elhult lovak hullái veszélyeztetik a közegészséget. — (A nagyszebeni uj hadtestparanosnok.) A hadsereg rende:eti lapjának mai száma közli, hogy Ohstorffi Probst Emil, a 9-ik gyaloghadosztály volt parancsnoka a nagyszebeni 12-ik hadtestparancsno­kává neveztetett ki a rövid idő előtt elhunyt Gal­­góczy Tivadar altábornagy volt hadtestparancsnok helyébe. — (Szerencsétlenül Járt turisták.) Inns­bruckból sürgönyzik, hogy Majtíni, innsbrucki hely­tartó-tanácsi tanácsos 22 éves fia, Majoni Rudolf joghallgató, a stuhai gletscherekben tegnap a mély­ségbe bukott és szörnyet halt. A szép reményekre jogosító fiatal ember az idén tette le kitűnő sikerrel első jogi vizsgáját. Majoni gyakorlott hegymászó volt. Medratz fürdőben nyaralt s tegnapelőtt reggel nővé­rével és dr. Hinter bécsi tanár lányával rándult ki. A társaság minden baj nélkül ért fö) a Zwölfer­­csúcsra. Délután lefelé indultak. A legutólsó veszélyes hely volt a Kamin, hol Majoni előre ment s a ned­ves időtől csúszóssá lett síklapra érve, figyelmeztette az utána jövő hölgyeket, hogy vigyázzanak, mert ott könnyen el lehet csúszni. Alig mondta ezt ki, fejjel lebukott. Félóra alatt nővére sértetlenül jutott le hozzá, mozdulatlanul találta, görcsösen összeszoritott kezekkel, egészen elkékült arccal. Fején több súlyos seb volt, orra egészen le volt ütve, különben egy tagja sem volt eltörve. Nővére barátnőjével Med­­raeba sietett, hova fél hétkor megérkezve, a szeren­csétlenséget elbeszélte. A holttestet Nőderbe vitték. A szerencsétlen fiatal ember atyja Stubaiba utazott, fia holttestéhez. t— (A halál torkában.) A déli vasút egyik utasa izgalmas esetről értesíti lapunkét. Levele igy szól; „Tegnap, lt-én Székesfehérvárról jöttem be a fővárosba a 206-ik számú, délutáni személyvonattal. Alig hagytuk el az állomást, a vasúti bevágásos kanyarulatban gépünk fütyölt s pillanat alatt megállt a vonat, pedig teljes gyorsasággal haladtunk. Megüt­közve néztünk ki az ablakokon s ekkor láttuk, hogy gépünk előtt mintegy 10 méternyire egy kis vasúti kocsi áll, rajta 7 emberrel, kik halába ijgdve, sápad­tan ugrottak je a pályatestről, megszabaclulVati a biztos pusztulástól. Derék Vonatvezetőnk lé’ekjfleriléte s ügyessége mentgtte meg őket, rrieg benőnket is, mert könnyen történhetett volna kisiklás is.“

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék