Pesti Hírlap, 1897. június (19. évfolyam, 151-179. szám)
1897-06-01 / 151. szám
1897. junius 1. PESTI HÍRLAP gyalásáról fölvett jegyzőkönyveket. A bizottság elnöke, Apáthy Péter, mindezen összeférhetlenségi ügyek iratait holnap a ház elé fogja terjeszteni. Tarkovich államtitkár kitüntetése. A hivatalos lap vasárnapi száma közli, hogy a király Tarkovich József miniszterelnöki államtitkárt a valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki. Ebből az alkalomból följegyezzük, hogy a Tarkovich kitüntetése hosszú, harminc esztendőre visszamenő, kiváló munkásság megérdemelt jutalmazása. Lónyay óta minden miniszterelnök mellett fontos bizalmi, állást tölt be Tarkovich ; ő a minisztertanácsok jegyzője olyankor is, amikor a király elnököl. Kitűnő közjogi ismereteivel igen nagy hasznára van nemzeti érdekeinknek s két évtized óta minden nevezetes közjogi akciónk okmányain az ő tudása, korrekt meghatározásai látszanak meg, ő készíti és önti formába a legkényesebb kijelentéseket úgy, hogy az a közjogi követelményeknek és az időnkénti viszonyoknak megfelelő legyen. Diszkréciója, higgadtsága, éles ítélőképessége a legkényesebb ügyeknél jut nagy érvényre. Munkássága csöndes, a nyilvánosságtól távol levő, s érdemei annál kitűnőbbek, mert a köznek ugy szolgál, hogy személye soha sem léphet előtérbe. Kötelességtudása és szorgalma bámulatos. Akik ezt a munkásságot ismerik, a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak róla. A király legtöbbször győződhetik meg munkái nagy értékéről s ennek elismeréséül 1878-ban a Lipót-renddel, 1889-ben a Szent István-renddel s most a valóságos belső titkos tanácsosi méltósággaltüntette ki. Az igazi jó tisztviselő mintaképe s mindenki őszintén tiszteli és szereti környezetében. A megérdemelt kitüntetés alkalmából mi is szívesen üdvözöljük. A 16-ik szakasz. — A szabadelvű párt értekezlete. — Az országgyűlési szabadelvű párt túlnyomó többséggel fogadta el ma este a büntető perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvényjavaslatot, illetőleg annak 16-ik §-át, mert hiszen a több óráig tartó vitának kizárólag ez a szakasz volt a tárgya. Két álláspontról intéztek támadást a szakasz ellen. Mind a kettő ismeretes az igazságügyi bizottság vitáiból. Az egyik az Emmer Kornélé. Ez teljes elejtését kívánja a szakasz ama pontjának, mely a sajtó útján magánosok ellen elkövetett rágalmazásokat és becsületsértéseket kiveszi az esküdtszék hatásköréből. A másik elvileg a törvényjavaslat alapján áll s csakis az esküdtszéki hatáskör további kibővítését célozza. Ezen az állásponton többen vannak. Ha nem is vetettek föl új megoldási javaslatokat az értekezleten, annál érdekesebb volt a vitának politikai része. Szóba jött tudnillik, hogy vájjon a kormány kabinet kérdéssé teszi-e a szakasz elfogadását s vájjon kifejthetik-e a házban nézeteiket azok, akik a szakaszt ellenzik avagy kibővíteni óhajtják ? Bouffis báró miniszterelnök élénk helyeslések között nyilatkozott mind a két kérdésről. A kabinetkérdést nem vetette föl, de félre nem érthető módon jelentette ki, hogy a kormány ragaszkodik a törvényjavaslat minden lényeges rendelkezéséhez. Ami pedig a ház vitáját illeti, tisztán az ellenzéki pártok magatartása lesz döntő arra nézve, hogy mennyiben fognak abban részt vehetni a szabadelvű párt ama tagjai, akiknek a 16-ik is ellen egy vagy más okból kifogásuk van. Ha a vita nem indul meg objektív alapokon, ha politikai hatalmi kérdést csinálnak a 16. §. sorsából, vagy ha épen obstrukciós kísérletezés is jelentkezni fog,, abban az esetben a szabadelvű párt kérdéses tagjaira nézve — a mai értekezletnek egyértelmű fölfogása szerint — erkölcsi lehetetlenség lesz a fölszólalásaikkal való indirekt közreműködés abban a küzdelemben, amely többé nem a 16-ik $., hanem a párt kebeléből alakult kormány ellen irányul. ■ifi Az országgyűlési szabadelvű párt b. Podmaniczky Frigyes elnöklete alatt tartott mai értekezletén tárgyalás alá vette a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvényjavaslatot, melyet Psik Lajos előadó részletes ismertetése után elfogadásra ajánlott. Chorin Ferenc előadja, hogy ő és több társa az igazságügyi bizottságban elfogadták ugyan a miniszter úr szövegezésében a 16. §. álláspontját, de egy lépéssel tovább mentek s ki óhajtották terjeszteni az ■esküdtszéki eljárást oly funkciókra is, melyek részint ■közérdekűek az illetők társadalmi hivatásánál fogva, részint ideiglenes közmegbizatáson alapulnak. Erre való tekintettel a 16. §-hoz a következő módosítást terjesztette elő, kérvén, hogy ha az nem fogadtatnék el, nézetüknek a házban való kifejtésére lehetőség nyujtassék . »Nem esik a 16. §. 2. pontja alá s továbbra is az esküdtbiróság kizárólagos hatáskörébe tartozik : a) a közhivatalnok (1878. VI. t.-cikk 461. §.) vagy az 1878. V. t.-cikk 262. §-ában fölsorolt testületek, hatóságok, vagy azok küldöttségei, tagjai ellen nyomtatvány útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés, ha a rágalmazás vagy becsületsértés nem is vonatkozik a sértett közhivatásának gyakorlására; b) a lelkész, ügyvéd, orvos, mérnök, tanár, tanító, nyilvános számadásra kötelezett vállalat igazgatója és felügyelőbizottsági tagja, a hatóság felügyelete alatt álló egylet, egyesület, intézet elnöke, választmányi tagja, vagy tisztviselője ellen nyomtatvány útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés, amennyiben a rágalmazás vagy becsületsértés e minőségükre, illetve hivatásuk gyakorlására vonatkozik; c) az 1878. V. t.-cikk 262. §-a alá nem eső közmegbizatásban eljáró vagy közszolgálatot teljesítő személyek ellen nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés, amennyiben a rágalmazás vagy becsületsértés közmegbizatásukra, vagy közszolgálatukra vonatkozik.» Beksics Gusztáv elfogadja a törvényjavaslat rendszerét s nem megy annyira, mint Chorin, de a 16. §-t megjavítandónak tartja azzal, hogy az esküdtszékekhez utaltassanak a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok igazgatói és a lelkészek. Ha ez a §-ba fölvétetik, az esetre hajlandó a törvényjavaslat védelmére a házban is szót emelni. Emmer Kornél előrebocsátja, hogy a tvjavaslat bizottsági tárgyalása előtt megkérdezte a párt vezérét, váljon a 16. §. elfogadása pártkérdéssé tétetik-e, amely esetben teljes passzivitást követelt volna. A nyert válasz szabad kezet adott neki s ennélfogva a bizottságban kifejtette s a házban is ki fogja fejteni azon nézetét, hogy amig rendszeres új sajtótörvény nem alkottatik, az 1848-iki sajtótörvény ne bolygattassék meg. Bánffy Dezső báró miniszterelnök nem kívánja a kérdéses szakasz elfogadását pártkérdéssé tétetni, de kijelenti, hogy a kormány a törvényjavaslathoz, úgy, amint van, ragaszkodik. (Élénk helyeslés.) az abban lefektetett elveket magáévá teszi (Élénk helyeslés.) s a tvjavaslat lényegét érintő módosításokat nem hajlandó elfogadni (Élénk helyeslés.) A kérdés nem úgy áll, hogy e javaslatot nem csupán bértartalma szerint kell megbírálni, hanem azon szempontokra való tekintettel, amelyekből támadják és megbuktatni akarják, nem akarja korlátozni a párt tagjait meggyőződésük szabadságában, de kéri, vegyék fontolóra a fönforgó nagy politikai tekinteteket s azok komoly megfontolása után határozzanak. (Élénk helyeslés.) Kóla János kijelenti, hogy akár csinálnak pártkérdést a 16. §-ból, akár nem, ő azt teljes meggyőződéséből helyeslis változatlanul elfogadja. Tisza Kálmán megszavazza a tvjavaslatot a 16. §-al egyetemben két szempontból: a sajtószabadságnak és az esküdtszékeknek érdekében. Sok mindennel vádolták őt, de azzal soha nem, hogy a sajtó szabadságát bántotta volna. De még azok is, akik ezért dicsérték, fölhozták, hogy a magánbecsületet nem szabad kellő védelem nélkül hagyni, ami nagy társadalmi rétegeket a sajtószabadság ellenségeivé tesz. Azesküdtszékektől széles körökben épen emiatt félnek. Meg kell tehát védeni az esküdtszékeket attól, hogy az ország közvéleménye ellenük forduljon. Elfogadja ennélfogva a tvjavaslatot a 16. §-al együtt azon meggyőződésben, hogy ezzel a haza, a szabadság és különösen a sajtószabadság iránt való kötelességét teljesítette. (Élénk helyeslés.) Szívók Imre hangsúlyozza, hogy a Chorin és Beksics álláspontja és a törvényjavaslat közt nincs elvi különbség: e javaslatok csak a határokat akarják kiterjeszteni, ami pusztán apprecáció dolga. Túlmenő magyarázata volna a pártfegyelemnek, ha szóló és társai, tartózkodva minden aggressziótól, nem fejthetnék ki nézeteiket a ház vitájában. Ha azonban az ellenzék hatalmi térre vinné a dolgot és a párt egységét és prestige-jét támadná meg, ők azt fölszólalásaikkal semmi esetre nem fognák kockáztatni. (Élénk Helyeslés.) Bánffy K. miniszterelnök természetesnek tartja, hogy a nézetek szabad nyilvánítása nem kifogásolható, míg a kormány javaslata nem tétetik párthatalmi kérdéssé, de nem kecsegtetheti magát azzal, hogy ez úgy lesz, sőt azt hiszi, hogy már a vita eleje meg fog győzni mindenkit arról, hogy a kérdés tényleg párthatalmi kérdéssé alakult. S sokkal jobb párttagoknak ismeri az illetőket, hogy sem föltehetne róluk, hogy nem fogják megbírálni, hogy ily körülmények közt mily magatartást kell követniük. (Élénk helyeslés.) Fulszky Ágost a javaslat elfogadása mellett nyilatkozik, azt tartván, hogy minimális jogászi differenciák eltörpülnek azon politikai jelentőség mellett, melylyel a kérdés jelenlegi fölállításában bír. Bániéi Gábor tiltakozik azon vád ellen, hogy akik az-t megszavazzák, ellenségei lennének a sajtószabadságnak. A törvény előtti egyenlőség is azt kívánja, hogy magán becsületsértési esetekben az öszszes állampolgárok ugyanazon birói fórum elé tartozzanak. Groisz Gusztáv nem tartja ugyan a fönforgó differenciát oly minimálisnak, mint Pulszky s nem járul a §-hoz, de az ő politikai magatartását is a házban a Szivák által kiemelt szempontok fogják megszabni. Matuska célszerűnek tartotta volna a §. kibővítését, de a vita folyamából ő is ugyanazon konzekuenciát vonja le, mint Szivák és Groisz. Erdély miniszter utal arra, hogy a javaslat két év óta a nyilvánosság előtt van, szétküldetett szaktestületeknek, amelyek majdnem egyhangúlag helyeselték, az enquétben is egy hírlapíró kivételével mindenki mellette nyilatkozott. A közvéleménynek majdnem teljes egyértelműsége indította a §. beterjesztésére. Évek óta folyt a panasz, hogy magánbecsületsértési ügyekben az esküdtszéki eljárásnak nincs megnyugtató eredménye. Ennek az állapotnak föntartása ellenségeivé tenné a polgárokat a sajtónak s esküdtszékeknek egyaránt. Ami a határok megvonását illeti, szóló a büntető törvénykönyv nyújtotta alaphoz tartotta magát. Ettől eltérve igen sikamlós térre lépnénk, még ott sem állhatnánk meg, ahol Chorin és Beksics. Szólót az igazságszolgáltatás nagy érdekein kívül elsősorban és főleg a sajtószabadság érdeke vezette. Visszautasítja azt a vádat, hogy javaslata korlátozza a sajtószabadságot s rést az 1848. törvényen. E javaslat elfogadása által a párt nagy és maradandó szolgálatokat fog tenni a sajtószabadság érdekeinek is. (Élénk helyeslés.) Ezek után a törvényjavaslat úgy általánosságban mint részleteiben változatlanul elfogadtatott s ezzel az értekezlet véget ért. Fiumei ügyek. Fiuméban, mint tudva van, a »közigazgatási bíróságról« szóló törvény életbeléptetése körül jelentékeny akadályok merültek föl, amelyek bizonyos politikai izgalmat is okoztak. A miniszterelnök a fölmerült kérdésekkel azóta is részletesen foglalkozott. A fölmerült államjogi és hatásköri aggodalmak figyelemben tartása mellett a miniszterelnökségnél megfelelő javaslatot készítenek, amely jan. hó második felében értekezlet elé kerül. Az értekezletben dr Dárdai Sándor min. tanácsos fog elnökölni s az életbeléptetés körül érdekelt minisztériumok küldöttjeik által lesznek képviselve. Eszerint a király személye körüli s a horvát-szlavon-dalmát minisztériumokon kívül — akiknek tárcáját a kérdés nem érinti, — valamennyi minisztérium képviselve lesz az értekezleten. Az ott megállapítandó tervezet később nagyobb szaktanács elé fog kerülni, amelyben Fiume is képviselve lesz. Az országyűlési szabadelvű párt holnap esti fél 8 órakor értekezletet tart. Az értekezlet tárgya lesz: az üresedésben levő bizottsági és jegyzői helyek betöltése. KÉPZŐMŰVÉSZET. ” * (A »Nemzeti Szalon«) újvilág-utcai kiállítását folyton nagy közönség látogatja annál is inkább, mert a tárlatot majd minden héten fölfrissítik új képekkel. Konek Ida festményeket, ifj. Vastagh György remek oroszláncsoportot küldtek.Mesterházy Kálmánnak két kedves hangulati képe van a kiállításban ; az egyik holdkeltet, a másik reggeli szürkületet ábrázol. Érdekes képeket küldött Telegdy László tanár, az egyik játszó gyermekeket, a másik hangulatos alföldi tájat ábrázol. Kunfy Lajos paraszt zsánert, gróf Wickenburg István fiumei tájképeket, Thury Gyula Münchenből egy szép aquarell tanulmánymányfőt küldött. A tárlat reggel 9 órától estig látható * (Rafael-kiálltás.) Urbinóban, Rafael szülővárosában, legközelebb leleplezik azt a szobrot, amelyet a kis olasz város nagy fia emlékére készíttetett. Ez alkalomból kiállítást rendeznek a mester műveiből. Ami eredeti festmény megszerezhető, mind összegyűjtik a kiállításra. Rafael többi művét rém és új másolatokban, esetleg kitűnő metszetekben mutatják be. A kiállítás, amelyet augusztusban nyitnak meg zarándokútra fogja ösztökélni a művészet barátait! Mert valószínű, hogy együtt lesz benne minden, ami Rafael ■müveiből akár eredetiben, akár másolatban olasz földön megvan. A verőfényes renaissance nagy mestere egységes képben áll a kiállítás nézői elé, s ezért a kiállítás szenzációja lesz a művészeti életnek. •* (Francois Louis) hírneves tájkiKasió, mint I Párisból jelentik, 82 éves korban meghalt, 3