Pesti Hírlap, 1897. június (19. évfolyam, 151-179. szám)

1897-06-01 / 151. szám

1897. junius 1. PESTI HÍRLAP gyalásáról fölvett jegyzőkönyveket. A bizottság el­nöke, Apáth­y Péter, mindezen összeférh­etlenségi ügyek iratait holnap a ház elé fogja terjeszteni. Tarkovich államtitkár kitüntetése. A hi­vatalos lap vasárnapi száma közli, hogy a király Tarkovich József miniszterelnöki államtitkárt a való­ságos belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki. Ebből az alkalomból följegyezzük, hogy a Tarkovich kitüntetése hosszú, harminc esztendőre visszamenő, kiváló munkásság megérdemelt jutalmazása. Lónyay óta minden miniszterelnök mellett fontos bizalmi, ál­lást tölt be Tarkovich ; ő a minisztertanácsok jegy­zője olyankor is, amikor a király elnököl. Kitűnő közjogi ismereteivel igen nagy hasznára van nemzeti érdekeinknek s két évtized óta minden nevezetes köz­jogi akciónk okmányain az ő tudása, korrekt megha­tározásai látszanak meg, ő készíti és önti formába a legkényesebb kijelentéseket úgy, hogy az a közjogi követelményeknek és az időnkénti viszonyoknak meg­felelő legyen. Diszkréciója, higgadtsága, éles ítélő­ké­pessége a legkényesebb ügyeknél jut nagy érvényre. Munkássága csöndes, a nyilvánosságtól távol levő, s érdemei annál kitűnőbbek, mert a köznek ugy szol­gál, hogy személye soha sem léphet előtérbe. Köte­lességtudása és szorgalma bámulatos. Akik ezt a munkásságot ismerik, a legnagyobb elismeréssel nyi­latkoznak róla. A király legtöbbször győződhetik meg munkái nagy értékéről s ennek elismeréséül 1878-ban a Lipót-renddel, 1889-ben a Szent István-renddel s most a valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal­­tüntette ki. Az igazi jó tisztviselő mintaképe s min­denki őszintén tiszteli és szereti környezetében. A megérdemelt kitüntetés alkalmából mi is szívesen üd­vözöljük. A 16-ik szakasz. — A szabadelvű párt értekezlete. — Az országgyűlési szabadelvű párt túlnyo­mó többséggel fogadta el ma este a büntető perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvény­­javaslatot, illetőleg annak 16-ik §-át, mert hi­szen a több óráig tartó vitának kizárólag ez a szakasz volt a tárgya. Két álláspontról intéztek támadást a sza­kasz ellen. Mind a kettő ismeretes az igazság­ügyi bizottság vitáiból. Az egyik az Emmer Kornélé. Ez teljes elejtését kívánja a szakasz ama pontjának, mely a sajtó útján magánosok ellen elkövetett rágalmazásokat és becsületsértéseket kiveszi az esküdtszék hatásköréből. A másik elvileg a törvényjavaslat alapján áll s csakis az esküdtszéki hatáskör további kibővítését célozza. Ezen az állásponton többen vannak. Ha nem is vetettek föl új megoldási ja­vaslatokat az értekezleten, annál érdekesebb volt a vitának politikai része. Szóba jött tud­­nillik, hogy vájjon a kormány kabinet kérdéssé teszi-e a szakasz elfogadását s vájjon kifejthe­tik-e a házban nézeteiket azok, akik a szakaszt ellenzik avagy kibővíteni óhajtják ? Bouffis báró miniszterelnök élénk helyes­lések között nyilatkozott mind a két kérdésről. A kabinetkérdést nem vetette föl, de félre nem érthető módon jelentette ki, hogy a kormány ragaszkodik a törvényjavaslat minden lényeges rendelkezéséhez. Ami pedig a ház vitáját illeti, tisztán az ellenzéki pártok magatartása lesz döntő arra nézve, hogy mennyiben fognak ab­ban részt vehetni a szabadelvű párt ama tag­jai, akiknek a 16-ik is­ ellen egy vagy más ok­ból kifogásuk van. Ha a vita nem indul meg objektív alapokon, ha politikai hatalmi kérdést csinálnak a 16. §. sorsából, vagy ha épen ob­­strukciós kísérletezés is jelentkezni fog,, abban az esetben a szabadelvű párt kérdéses tagjaira nézve — a mai értekezletnek egyértelmű föl­fogása szerint — erkölcsi lehetetlenség lesz a fölszólalásaikkal való indirekt közreműködés ab­ban a küzdelemben, amely többé nem a 16-ik $., hanem a párt kebeléből alakult kormány el­len irányul. ■ifi Az országgyűlési szabadelvű párt b. Podma­­niczky Frigyes elnöklete alatt tartott mai értekezletén tárgyalás alá vett­e a bűnvádi perrendtartás életbe­léptetéséről szóló törvényjavaslatot, melyet Psik Lajos előadó részletes ismertetése után elfogadásra ajánlott. Chorin Ferenc előadja, hogy ő és több társa az igazságügyi bizottságban elfogadták ugyan a minisz­ter úr szövegezésében a 16. §. álláspontját, de egy lépéssel tovább mentek s ki óhajtották terjeszteni az ■esküdtszéki eljárást oly funkciókra is, melyek részint ■közérdekűek az illetők társadalmi hivatásánál fogva, részint ideiglenes közmegbizatáson alapulnak. Erre való tekintettel a 16. §-hoz a következő módosítást terjesztette elő, kérvén, hogy ha az nem fogadtatnék el, nézetüknek a házban való kifejtésére lehetőség nyujtassék . »Nem esik a 16. §. 2. pontja alá s továbbra is az esküdtbiróság kizárólagos hatáskörébe tar­tozik : a) a közhivatalnok (1878. VI. t.-cikk 461. §.) vagy az 1878. V. t.-cikk 262. §-ában fölsorolt testületek, hatóságok, vagy azok küldöttségei, tag­jai ellen nyomtatvány útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés, ha a rágalmazás vagy becsület­­sértés nem is vonatkozik a sértett közhivatásának gyakorlására; b) a lelkész, ügyvéd, orvos, mérnök, tanár, tanító, nyilvános számadásra kötelezett vállalat igazgatója és felügyelőbizottsági tagja, a hatóság felügyelete alatt álló egylet, egyesület, intézet elnöke, választmányi tagja, vagy tisztviselője ellen nyomtatvány útján elkövetett rágalmazás és becsü­letsértés, amennyiben a rágalmazás vagy becsület­­sértés e minőségükre, illetve hivatásuk gyakorlására vonatkozik; c) az 1878. V. t.-cikk 262. §-a alá nem eső közmegbizatásban eljáró vagy közszolgálatot telje­sítő személyek ellen nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés, amennyiben a rá­galmazás vagy becsületsértés közmegbizatásukra, vagy közszolgálatukra vonatkozik.» Beksics Gusztáv elfogadja a törvényjavaslat rendszerét s nem megy annyira, mint Chorin, de a 16. §-t megjavítandónak tartja azzal, hogy az esküdt­székekhez utaltassanak a nyilvános számadásra köte­lezett vállalatok igazgatói és a lelkészek. Ha ez a §-ba fölvétetik, az esetre hajlandó a törvényjavaslat védelmére a házban is szót emelni. Emmer Kornél előrebocsátja, hogy a tvjavas­­lat bizottsági tárgyalása előtt megkérdezte a párt ve­zérét, váljon a 16. §. elfogadása pártkérdéssé téte­­tik-e, amely esetben teljes passzivitást követelt volna. A nyert válasz szabad kezet adott neki s ennélfogva a bizottságban kifejtette s a házban is ki fogja fejteni azon nézetét, hogy amig rendszeres új sajtótörvény nem alkottatik, az 1848-iki sajtótörvény ne bolygat­­tassék meg. Bánffy Dezső báró miniszterelnök nem kívánja a kérdéses szakasz elfogadását pártkérdéssé tétetni, de kijelenti, hogy a kormány a törvényjavaslathoz, úgy, amint van, ragaszkodik. (Élénk helyeslés.) az ab­ban lefektetett elveket magáévá teszi (Élénk helyes­lés.) s a tvjavaslat lényegét érintő módosításokat nem hajlandó elfogadni (Élénk helyeslés.) A kérdés nem úgy áll, hogy e javaslatot nem csupán bértartalma szerint kell megbírálni, hanem azon szempontokra való tekintettel, amelyekből támadják és megbuktatni akarják, nem akarja korlátozni a párt tagjait meggyő­ződésük szabadságában, de kéri, vegyék fontolóra a f­önforgó nagy politikai tekinteteket s azok komoly megfontolása után határozzanak. (Élénk helyeslés.) Kóla János kijelenti, hogy akár csinálnak párt­­kérdést a 16. §-ból, akár nem, ő azt teljes meggyő­ződéséből helyeslis változatlanul elfogadja. Tisza Kálmán megszavazza a tvjavaslatot a 16. §-al egyetemben két szempontból: a sajtószabad­ságnak és az esküdtszékeknek érdekében. Sok min­dennel vádolták őt, de azzal soha nem, hogy a sajtó szabadságát bántotta volna. De még azok is, akik ezért dicsérték, fölhozták, hogy a magánbecsületet nem szabad kellő védelem nélkül hagyni, ami nagy társadalmi rétegeket a sajtószabadság ellenségeivé t­­esz. Az­­esküdtszékektől széles körökben épen emiatt félnek. Meg kell tehát védeni az esküdtszékeket at­tól, hogy az ország közvéleménye ellenük forduljon. Elfogadja ennélfogva a tvjavaslatot a 16. §-al együtt azon meggyőződésben, hogy ezzel a haza, a szabad­ság és különösen a sajtószabadság iránt való köteles­ségét teljesítette. (Élénk helyeslés.) Szívók Imre hangsúlyozza, hogy a Chorin és Beksics álláspontja és a törvényjavaslat közt nincs elvi különbség: e javaslatok csak a határokat akar­ják kiterjeszteni, ami pusztán apprecáció dolga. Túl­menő magyarázata volna a pártfegyelemnek, ha szóló és társai, tartózkodva minden aggressziótól, nem fejt­hetnék ki nézeteiket a ház vitájában. Ha azonban az ellenzék hatalmi térre vinné a dolgot és a párt egy­ségét és prestige-jét támadná meg, ők azt fölszólalá­saikkal semmi esetre nem fognák kockáztatni. (Élénk Helyeslés.) Bánffy K. miniszterelnök természetesnek tartja, hogy a nézetek szabad nyilvánítása nem kifogásol­ható, míg a kormány javaslata nem tétetik pártha­­talmi kérdéssé, de nem kecsegtetheti magát azzal, hogy ez úgy lesz, sőt azt hiszi, hogy már a vita eleje meg fog győzni mindenkit arról, hogy a kérdés tény­leg párthatalmi kérdéssé alakult. S sokkal jobb párt­tagoknak ismeri az illetőket, hogy sem föltehetne ró­luk, hogy nem fogják megbírálni, hogy ily körülmé­nyek közt mily magatartást kell követniük. (Élénk he­lyeslés.) Fulszky Ágost a javaslat elfogadása mellett nyilatkozik, azt tartván, hogy minimális jogászi diffe­renciák eltörpülnek azon politikai jelentőség mellett, melylyel a kérdés jelenlegi fölállításában bír. Bániéi Gábor tiltakozik azon vád ellen, hogy akik a­z-t megszavazzák, ellenségei lennének a sajtó­­szabadságnak. A törvény előtti egyenlőség is azt kí­vánja, hogy magán becsületsértési esetekben az ösz­­szes állampolgárok ugyanazon birói fórum elé tartoz­zanak. Groisz Gusztáv nem tartja ugyan a fönforgó differenciát oly minimálisnak, mint Pulszky s nem járul a §-hoz, de az ő politikai magatartását is a házban a Szivák által kiemelt szempontok fogják meg­szabni. Matuska célszerűnek tartotta volna a §. kibőví­tését, de a vita folyamából ő is ugyanazon kon­­zekuenciát vonja le, mint Szivák és Groisz. Erdély miniszter utal arra, hogy a javaslat két év óta a nyilvánosság előtt van, szétküldetett szaktestületeknek, amelyek majdnem egyhangúlag helyeselték, az enquétben is egy hírlapíró kivételével mindenki mellette nyilatkozott. A közvéleménynek majdnem teljes egyértelműsége indította a §. beter­jesztésére. Évek óta folyt a panasz, hogy magánbe­­csületsértési ügyekben az esküdtszéki eljárásnak nincs megnyugtató eredménye. Ennek az állapotnak föntartása ellenségeivé tenné a polgárokat a sajtó­nak s esküdtszékeknek egyaránt. Ami a határok meg­vonását illeti, szóló a büntető törvénykönyv nyúj­totta alaphoz tartotta magát. Ettől eltérve igen sikamlós térre lépnénk, még ott sem állhat­nánk meg, ahol Chorin és Beksics. Szólót az igazságszolgáltatás nagy érdekein kívül első­sorban és főleg a sajtószabadság érdeke vezette. Vissza­utasítja azt a vádat, hogy javaslata korlátozza a saj­tószabadságot s rést az 1848. törvényen. E javaslat elfogadása által a párt nagy és maradandó szolgála­tokat fog tenni a sajtószabadság érdekeinek is. (Élénk helyeslés.) Ezek után a törvényjavaslat úgy általánosság­ban mint részleteiben változatlanul elfogadtatott s ezzel az értekezlet véget ért. Fiumei ügyek. Fiuméban, mint tudva van, a »közigazgatási bíróságról« szóló törvény életbelépte­tése körül jelentékeny akadályok merültek föl, ame­lyek bizonyos politikai izgalmat is okoztak. A mi­niszterelnök a fölmerült kérdésekkel azóta is részle­tesen foglalkozott. A fölmerült államjogi és hatásköri aggodalmak figyelemben tartása mellett a miniszter­­elnökségnél megfelelő javaslatot készítenek, amely jan. hó második felében értekezlet elé kerül. Az értekezletben dr Dárdai Sándor min. tanácsos fog elnökölni s az életbeléptetés körül érdekelt minisztériumok küldött­jeik által lesznek képviselve. Eszerint a király sze­mélye körüli s a horvát-szlavon-dalmát miniszté­riumokon kívül — akiknek tárcáját a kérdés nem érinti, — valamennyi minisztérium képviselve lesz az értekezleten. Az ott megállapítandó tervezet később nagyobb szaktanács elé fog kerülni, amelyben Fiume is képviselve lesz. Az országyűlési szabadelvű párt hol­nap esti fél 8 órakor értekezletet tart. Az értekezlet tárgya lesz: az üresedésben levő bizottsági és jegy­zői helyek betöltése. KÉPZŐMŰVÉSZET. ” * (A »Nemzeti Szalon«) újvilág-utcai kiállí­tását folyton nagy közönség látogatja annál is inkább, mert a tárlatot majd minden héten fölfrissítik új ké­pekkel. Konek Ida festményeket, ifj. Vastagh György remek oroszláncsoportot küldtek.Mesterházy Kálmánnak két kedves hangulati képe van a kiállításban ; az egyik holdkeltet, a másik reggeli szürkületet ábrázol. Érde­kes képeket küldött Telegdy László tanár, az egyik játszó gyermekeket, a másik hangulatos alföldi tájat ábrázol. Kunfy Lajos paraszt zsánert, gróf Wicken­burg István fiumei tájképeket, Thury Gyula Mün­chenből egy szép aquarell tanulmánymányfőt küldött. A tárlat reggel 9 órától estig látható­ * (Rafael-kiálltás.) Urbinóban, Rafael szü­lővárosában, legközelebb leleplezik azt a szobrot, amelyet a kis olasz város nagy fia emlékére készít­tetett. Ez alkalomból kiállítást rendeznek a mester műveiből. Ami eredeti festmény megszerezhető, mind összegyűjtik a kiállításra. Rafael többi művét rém és új másolatokban, esetleg kitűnő metszetekben mutat­ják be. A kiállítás, amelyet augusztusban nyitnak meg zarándokútra fogja ösztökélni a művészet barátait! Mert valószínű, hogy együtt lesz benne minden, ami Rafael ■müveiből akár eredetiben, akár másolatban olasz földön megvan. A verőfényes renaissance nagy mestere egységes képben áll a kiállítás nézői elé, s ezért a kiállítás szenzációja lesz a művészeti életnek. •* (Francois Louis) hírneves tájkiKasió, mint I Párisból jelentik, 82 éves kor­­ban meghalt, 3

Next