Pesti Hírlap, 1899. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1899-04-11 / 100. szám

1899. április 11. PESTI HÍRLAP _____________________________ a terézvárosi jótékony-egyesület javára a »Jó éjt, Pantalon úr! cimü dalművet meg a »Piros cipő” balletet adták, a nézőtér apró-cseprő publikuma minél zavartalanabbul igyekezett tetszését , és­­csodálkozását nyilvánitani — Jó ! . .. Nini! — Angyal ! Hogy táncol az a néni! Ilyen és ehhez hasonló nyilatkozatok hallatszot­tak (még pedig eléggé sűrűn és hangosan) a telt karzatról és a páholyok felől, miközben egyes cifrább jelenetek után száz apró tenyér tapsolt a színész­­bácsiknak és ballerina-néniknek. A két darab közt még Zilahi Gyula, a Nemzeti színház kiváló mű­vésze, kacagtatta meg a gyermeksereget mindenféle bohósággal és szavalattal. A gyermekelőadás este fél 9 órakor ért véget. * (Thúry Elemér) ma a Himfy dalaiban mint Kisfaludy Sándor fejezte be vendégszereplését. A közönség, mely a Nemzeti színház nézőterét egé­szen megtöltötte, ezúttal is rokonszenvesen fogadta alakítását. * (Dodó főhadnagy) főpróbáját ma délelőtt tartották meg a Vígszínházban. A meghívott közön­ség nagy derültséggel fogadta, amikor Góth egy is­mert szépíró (két szónak is olvasható) maszkjában jelent meg. * (A városligeti színkörben) holnap, ked­den, este fél 7 órakor, a nemzeti ünnep alkalmából, díszelőadás lesz, fél helyárak mellett. Színre kerül »A piros bugyelláris« népszínmű, melyben föllép K. Tarnay Leona asszony. A darabot némaképlet és a Hymnusz eléneklése előzi meg. * (Üzérkedés színházjegyekkel.) Farkas Pál joghallgató levélben elpanaszolja nekünk, hogy tegnap, vasárnap, délelőtt már fél 10-kor ott volt a Nemzeti színház előtt, hogy »Az ember tragédiája«­­jövő vasárnapi előadására jegyet váltson. Előtte vál­tott egy tolakodni jobban tudó fiú 18 drb 70 kros jegyet, egy hordár 10—15 drb ugyancsak 70 kros jegyet, úgy, hogy mire a pénztárhoz jutott, már csak forintos jegyet kapott. Mire megváltotta jegyét, már ott árulták a szinnáz aulájában a jegyeket 80 kraj­­cárjával A szabad kereskedelem hívei nem helye­selhetik a közönség ily kijátszását. * (A budai színkört) május 5-én nyitja meg Makó igazgató Somló Sándor „Szombatosok“ című színművével. A megnyitó előadás tiszta jövedelmét az igazgató a hírlapírók nyugdíjintézetének ajánlotta föl. A „Szombatosok“-at háromszor adják egymás­után. Május 7-én, vasárnap, kezdődnek meg a szín­körben a délutáni előadások, melyek rendezésére Makó engedelmet kapott a főváros tanácsától. Ez al­kalommal a „Falu rossza“ kerül színre. Az­ operett­személyzet 8-án mutatkozik be a „Virágcsatában. ” (Színészet a vidéken.) Pozsonyban köze­lebb Márkus Emilia és utána Blaha Lujza fog ven­dégszerepelni. A társulat most a „Görög rabszolga“ bemutatójára készül Debrecenben a „Családi örömök“ című bohó­zat tetszett. A szereplők közt különösen T. Halmi Margit tüntette ki magát. * (A kolozsvári nemzeti színház) személy­zete a héten új erővel gyarapodott. Az újonan szer­ződtetett tag Bónis Lajos, a krisztinavárosi színkörből a fővárosi közönség előtt is előnyös oldaláról ismert jeles komikus, aki a kolozsváriaknak szombaton a Gyurkovics lányok­ban mutatkozott be Horkai szere­pében, mint vendég. Bónis szerződtetése is ennek a bemutatkozásnak a nagy sikere folytán történt. * (Nyári színház Pozsonyban.) Pozsony törvényhatóságának színügyi­ bizottsága Taller Pál pol­gármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen Márkus fő­városi műépítész bemutatta az új nyári színház terveit. Az aréna, mely telt ház mellett az olcsó helyárak da­cára 800 frt napi bevételre van alapítva, a legna­gyobb nyári színháza lesz hazánknak, s fölépítése körül­belül 80.000 frtjába fog kerülni a törvényhatóságnak, mely a szükséges összeget a községi pótadók fölemelésé­vel fogja előteremteni. A Bellével kötött szerződés értelmében az új arénát már a jövő tavaszon át kel­lene adni hivatásának, ehez azonban már kevésnek látszik az idő, azért a színügyi­ bizottság azt hatá­rozta, hogy Bellével érinkezésbe lépve, a felépítés határidejének meghosszabbítását fogja kérni, mely esetben az igazgatót megfelelő szubvencióval kárpó­tolja. * (A runaway girl.) Monckton és Caryll operettje, amelynek szövegét Hicks és Nicholls írta és amelyet a Népszínház is megszerzett, Bécsben eléggé tetszett, bár a német átdolgozás és a sok be­­­tét nem vált a darab hasznára. A »Szökevény leány« a Nebáncsvirág utánzása. A címszerepet miss Halton adta nagy hatással. * (Plus que Reine.) A párisi Porte-Saint- Martin színházban »Cyranot« végre fölváltotta egy más darab, Bergerat »Több, mint királyné« című drámája. Coquelin, aki négyszázszor adta Cyranot, nem pihen és most Napóleont adja, ami azonban túsmerész vállalkozás volt a jeles komikustól. Nincs­­ benne felséges vonás. Bergerat, akinek színpadi ku­li­darcai közmondásosakká lettek, jeles író, de rossz dramatikus. Új darabja Jozefin sorsáról szól. A szín­padra hozza a Notre-Dame-templomban történt ko­ronázást is. A hatodik képben Napóleon rá akarja bírni Jozefint, hogy egyezzék bele a válásba; diktálja neki a levelet, amelyben egy orosz nagyhercegnő ke­zét kéri meg. A hetedik képben Jozefin a Napóleon szobáihoz vezető ajtót befalazva találja és a falon vé­resre veri homlokát. Ezt a jelenetet Hadvig Jane na­gyon szépen játszotta meg. * (Offenbachtól Wagnerig.) A danzigi szín­házban a minap Lohengrinben Elzát Sedlmayer Zsófia, a bécsi operaház primadonnája, énekelte, Hassert Marie pedig Ortrudot énekelte. Mindkét éne­kesnő azelőtt operettében működött és a danzigi kö­zönség azelőtt Millöcker, Strausz és Offenbach ope­rettjeiben ünnepelte őket. * (A Jensen család.) Höger Edgar dán irá­­ly című drámáját mutatták be a bécsi Carl színház­ban. Az újdonság teljesen megbukott. Egy családról szól, amely az egyik leány gyalázatából él, a másik leány pedig addig küzd ez ellen, áráig maga is egy öreg úr kedvesévé lesz. * (Reklám.) A londoni Princess of Wales színház igazgatója a minap léghajón szállt föl a színház udvarából és 300 lábnyi magasságból saját­kezűség­ű busz szabadjegyet dobott le. A szabadje­gyek egy újdonság bemutatójára szóltak, amelynek így csinált reklámot az élelmes direktor. * (Varney Bouis), a Barnett lányok kompo­nistája, Londonba utazott, hogy jelen legyen »Meg­ázott Amor« című operettje premierjén. De vissza kellett sietnie Parisba, hogy megoperáltassa magát. Fájdalmas anthraxa támadt. A jeles komponista most már jobban érzi magát. * (A közönség ítél.) A firenzei Alfieri szín­házban ismét a közönség ítélt egy »egyfelvonásos pályázat« ügyében. Három darabot mutattak be. A »Naplemente« megbukott, az Orienti Ciandiot szíve­sen fogadták, de legjobban tetszett Reggio Emilio milánói diák »Jótékony célra« című csevegése. A győztes szerző aranyérmet kapott. * (Oratórium Japánban.) Yokohamában egy zeneegyesület előadta Mendelssohn Eliását. A japán főváros legnagyobb termét zsarolásig megtöltötte a közönség, amely elragadtatással hallgatta az ora­tóriumot. * (A Kaméliás hölgy oroszul.) A Berlinben vendégszereplő orosz színtársulat előadta a Kaméliás hölgyet. A címszerepet Szavma asszony adta, akit lelkesen ünnepeltek. * (Il peponto.) A firenzei Niccolini színház­ban szép sikerrel adták Novelli Augusto »Bűn« című drámáját. A darab hőse, egy idősebb úri­ember, beleszeret egy fiatal leányba, akit gyermeke gyanánt nevelt. Egy nagy jelenetben bevallja kedvesének, hogy az atyját megölte párbajban; a leány távozik a ház­tól, a magára maradt imádó pedig agyonlövi magát. Egyletek és intézetek.­ ­ A fővárosi kereskedők egyesülete most tartotta rendes évi közgyűlését Mössmer Jó­zsef elnöklete alatt. Dr Kraemer József titkár évi jelentéséből kitűnik, hogy az egyesület tagjainak száma az 500-at meghaladja. A költségelőirányzat 3974 írt 17 kr bevételt és 3884 írt 28 kr szükség­letet tüntet föl. A kisorsolt 4 igazgatósági tag helyére megválasztatott: Földváry Imre, Illés Ferenc, Schwarcz Lajos és Stern Henrik; rendes választmányi tagokal: Almási Zsigmond, Berger Béla, Csabányi Antal Já­nos, Frisch Ignác, Gessler József, Győri Sándor, Hubenthal Lipót, Leitersdorfer Henrik, Maleter Géza, Neruda Sándor, Orlai Sándor, Pórfi Gyula, Preisach Mór, Preisich Vilmos és Steinschneider Bertalan; gazdákul: Wald Gyula és Glasz Ede ; pénztárnokul: Blum Sándor; ellenőrül:­Ernyei Lajos; számvizsgá­lókul: Bengyel Károly, Schwarcz Mór, Konta Fe­renc ; végül könyvtárnokul: Gruber J. Mór. — Új bélyeggyűjtő egyesület. Több fő­városi bélyeggyűjtő a Sztanoj-kávéház külön termé­ben péntek este értekezletet tartott, melyen elhatározta, hogy Hungária magyar bélyeggyűjtő kör címén új egyesületet alakít. Az alapszabályok kidolgozásával Dobsa László egyetemi tanársegédet és Perl Tivadart bízták meg. A legközelebbi értekezletet jövő pénteken tartják. — Egyleti jubileum. A dr Berzeviczy Al­bert díszelnöksége alatt álló I. józsefvárosi emberba­ráti jótékony-egylet e hó 15-én a fővárosi vigadó ter­meiben 10 évi fennállásának alkalmából táncvigalom­mal egybekötött jubileumi ünnepélyt rendez.­­ Az Orsz. Nőképző Egyesület hétfői választmányi ülésén elhatározta, hogy az évi rendes közgyűlést f. é. május hó 7-én, vasárnap, fogja meg­tartani. Elhatározta azt is, hogy ha kellő anyagi tá­mogatásban részesül, a polgári iskolát is fönn fogja tartani. SPORT. — Vivóestély. Kirchhoffer holnapi (11-iki) vi­­vóestélye iránt általános az érdeklődés a főváros sportköreiben. A francia vivóiskola eme büszkesége első feltűnése óta fényesen igazolta a hozzáfűzött re­ményeket s minden szereplése egy-egy sikert jelent. Érdekes lesz annyi jeles olasz vivő után most fran­cia vívó kitűnőséget látni s alkalma nyílik majd a közönségnek a két iskolát közvetlenül összehasonlí­tani, amennyiben Kirchhoffer Santelli Italóval és Ma­­rone Vincenzóval viv. A francia mester holnap (ked­den) délben egy órakor érkezik. A vivóestély 7 óra­­kor kezdődik a nemzeti lovardában. (Vili, Esterházy­­utca 36.) . . / A Dreyfus-ügy irataiból. Mercier tábornok vallomásai. A Figaro április 9-iki száma Mercier tábor­nok, volt hadügyminiszter, vallomását közli. Mercier­ tábornoknak a semmitőszék előtt való kihallgatása így folyt le . Loeio elnök : Nem terjesztettek-e Dreyfus elíté­lése előtt a haditörvényszék elé oly okmányokat vagy tényeket is, melyek a tulajdonképeni bűnvádi eljárás alkalmával titokban maradtak ? Mercier tábornok: Azt hiszem, hogy e kérdés­ről nem kell nyilatkoznom. A revízió tisztán azokra a körülményekre szorítkozik, melyek Henry hamisí­tásával és az írásszakértőknek a bordereaura vonat­kozó egymástól eltérő véleményeivel összefüggnek. Az igazságügyminiszter, tudomásom szerint, nem tel­jesítette Dreyfusnénak azt a kérését, hogy a titkos okiratok közlésének kérdését is belevonják a vizsgá­latba. Loew elnök: A semmitőszéknek az a feladata, hogy a teljes igazságot földerítse. A semmitőszék­nek tisztán kell látnia a dolgot s épen ezért tudnia kell azt is, hogy mit terjesztettek a haditörvényszék elé. Mercier tábornok: Megmaradok előbbi nyilat­kozatom mellett. Nem hiszem, hogy a haditörvény­­széknek ezzel a kérdéssel foglalkoznia kell. Loew elnök: Cavaignac a képviselőházban­ mondott beszédében két okiratot idézett, amelyekben a D . . . kezdőbetű is előfordul. Ezek az okiratok, melyeket Cavaignac Dreyfusra vonatkoztatott, szere­peltek-e­ a Dreyfus-ügy bűnvádi lefolyásában ? ./ Mercier tábornok: Nem. J. Loew elnök : És ez iratokat mégis a haditör­ -­ vényszék elé terjesztették ? / Mercier tábornok: Erre a kérdésre a már em­lített okok miatt nem felelhetek. Mercier még azt is elmondotta, hogy Dreyfus, miután elítélték, az őt kihallgató Du Paty de Clara őrnagy előtt dühösen fölkiáltott: — Szeretnék tőrt döfni e két katonai attasé nyakába! — Kiről beszél ön ? kérdezte tőle Du Paty de Clam. — A hármas­ szövetség katonai attaséiról. •— Ezek hárman vannak. — Hát Ausztria még velük van ? kérdezte Dreyfus csodálkozva. Ezt Mercier persze csak Du Paty jelentéséből tudja, s komoly dolognak tartja, noha Du Patyt már Roget -tábornok is hazugnak nevezte. Mercier tábornok azután részletesen elbeszélte a Dreyfus-per történetét. 1894-ben a hadügyminisz­térium arról értesült, hogy Nizza erődítési terveit valaki elárulta, és hogy az áruló valószínűleg a ve­zérkar második irodájában van. Ugyanez év szep­­­tember havában a hadügymisztérium birtokába ke­rült a bordereau is, melyet egy olyan ember hozott oda, akit a hírszolgálati iroda a külföldön alkalmaz és aki különös bizalmat érdemel, mert már igen nagy szolgálatokat tett hazájának. — A bordereau, — mondja Marder, — először Henry kezébe került, aki Sandherr ezredesnek adta át, ez pedig Gonse tábornoknak vitte el, aki átadta Boisdeffre tábornoknak, aki végül elhozta én hozzám. Boisdeffre megmutatta nekem Dreyfus írását is és én a feltűnő hasonlatosságtól meglepetve azonnal jelen­tést tettem a köztársaság elnökének és Dupuy minisz­terelnöknek. Aztán megvizsgáltattam a bordereaut Gobert szakértővel, akit azt mondotta, hogy ez Dreyfus kézírása, de később véleményét megváltoz­tatta és azt mondotta, hogy másnak az írása is lehet. Bertilion határozottan azt állította, hogy a bordereau Dreyfus írása és erre elrendeltem Dreyfus letartózta­tását. Boisdeffre tábornok a vizsgálat vezetésével Du Paty őrnagyot bízta meg, aki mellé különben Cocheret párisi rendőrfönököt is kirendeltem. Loew elnök: Nem nevezhetné meg azt az egyént, aki a bordereaut a minisztériumba hozta.? Mercier tábornok: Azt hiszem, hogy nem ne­vezhetem meg, mert ezáltal a hadügyminisztérium egy olyan szolgálati ágát rombolnám szét, amely na­­gyon közelről érdekli az állam biztonságát. Külön­ben is csak a hadügyminiszter nevezheti meg, ha ugyan ő ezt jónak látja. Loew: S azt sem nevezheti meg, aki arra figyelmeztette a hadügyminisztériumot, hogy az áruló a vezérkar második irodájában van ? Mercier tábornok: Azt sem nevezhetem meg, Mercier elmondja ezután, hogy még­ három írásszakértővel megvizsgáltatták a bordereaut. Pelle­tier azt állította, hogy a bordereau nem Dreyfu?

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék