Pesti Hírlap, 1899. augusztus (21. évfolyam, 211-241. szám)
1899-08-01 / 211. szám
1899. augusztus 1. PESTI HÍRLAP 5 Petőfi emlékezete. A fővárosi ünnepléshez. A nemzetközi szociáldemokraták tüntetésének ellentéte volt a Nemzeti Demokrata Munkáspárt által rendezett emlékünnep. A fővárosban közhelyiségükben s azonkívül a hozzájuk tartozó szakszervezetekben ünnepeltek a hazafias munkások. A pártban Remzső elnök mondotta az ünnepi beszédet, a beteg Szikora Zoltán pártvezér helyett pedig Löwinger Gyula mondott emlékbeszédet; több munkás Petőf költeményeit szavalta. A gyűlés nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy Petőfi szobrára érckoszorut fog készittetn s a gyűjtést erre a célra a munkások körében megkezdi. Az időközben a pártba gyülekezett szakszervezet tagokkal együtt mintegy 2000—2500 munkás vonult ki Petőfi szobrához s arra hazafias, lelkes beszéd kíséretében helyezte el a nemzeti demokrata munkáspárt hatalmas nemzeti szín koszorúját. Ugyanez a párt egyidejűleg vidéken is, éspedig Kecskeméten, Székesfehérvárott, Győrött, Csabán, Szegeden, Kaposvárott, Diósgyőrött, Temesvárott, Aradon, Baján, Kolozsvárott, Brassóban, Debrecenben, Nagykőrösön és Orosházán rendezett ünnepeket, a szintén hazafias alapon álló munkásegyesületekkel. Az egyesült asztaltársaságok központja Petőfi Sándor halálának félszázados évfordulója alkalmából vasárnap este nagy ünnepélyt rendezett a Baross utca 45. sz. a. levő helyiségében. Az elnöki megnyitót Biró János tartotta, amely után az asztalosok dalárdája több hazafias dalt adott elő. Székely Menyhért elszavalta a Talpra magyart, Dura Máté és Zempléni Árpád pedig saját költeményét szavalta. A hazafias ünnepély végén a Szózatot énekelték. A posta- és távírda altisztek és szolgák köre tegnap este hat órakor fényesen megünnepelte a legnagyobb magyar költő emlékét a Petőfi-szobor előtt. Mintegy ötszász díszruhás altiszt és szolga vonult föl a Petőfi-szobor elé a kör zászlaja alatt a dalárdával. Miután a dalárda Burghardt karnagy vezetése alatt elénekelte a Szózatot, Nagy Lajos elnök szép beszéd kíséretében megkoszorúzta a szobrot. Ezután a dalárda elénekelte a Talpra-magyart és Koszorú István hatásos beszédben magasztalta a nagy költőt. A Himnusz hangjai zárták be a szép ünnepélyt, melyen mintegy ötezer ember volt jelen. Petőfi-ünnepek a vidéken. Kiskörös mezőváros július 31-én ünnepelte Petőfi emlékét. A házak városszerte föl voltak lobogózva és különösen a Petőfi-téren valóságos lomb- és virágerdő díszlett. Kiskőrös lelkes leányai az egész vasárnapot azzal töltötték, hogy virágfüzéreket és koszorúkat kötöttek. A Petőfi szülőházára alig lehet ráismerni. Kicsinosította magát a nagy napra- kivül az emléktábla mellett függött virágfüzérek között diszes keretben Petőfi keresztlevele, melyen az ág. ev. egyház lelkésze kivonaton tanúsítja, hogy az egyház anyakönyvének IV. kötete, 127-dik lapján 1823. év január 1-től a következő bejegyzés foglaltatik : »Nomen Infantis: Alexander, Nomen et Cognomen Parentum, Stephanus Petrovics, Maria Hrusz stb. Nb alatt! Jeles magyar költő Petőfi Sándor név alatt.« A Petőfi-háztól nehány lépésnyire van az a mészárszék, melyet az öreg Petrovics bérelt, rajta óriási betűkkel nagy cégtábla van kifüggesztve ezzel a fölirattal: „Petrovics István 1822.“ Se szeri se száma a diszesnél díszesebb koszorúknak, melyek az ország minden részéből a mai ünnepélyre érkeztek. Kiválik közülök a Petőfi-társaság remek babérkoszorúja, a temesmegyei, kassai és szászsebesi nemzeti szövetségeké, Földváry Mihály országgyűlési képviselőé, Kiskőrös városáé, stb. Az ünnepély délután 5 órakor kezdődött, amikor a lutheránus templomban istentisztelet volt, a ezen a kiskörösi lutheránus pap alkalmi beszédet mondott. Az istentiszteleten az ünnepre érkezett vendégeken és intelligencián kívül föltűnő sok környékbeli parasztgazda volt jelen. A templomból Petőfi szobrához vonult az ünneplő közönség s itt Benedikty Andor a város nevében szép beszédet mondott és koszorút tett a szoborra. Utána Pósa Lajos beszélt, egyúttal letéve a Petőfi-társaság koszorúját a szoborra, majd Bródy Sándor mondott szép alkalmi költeményt. Ezenkívül még Bíró Dezső elszavalta Ábrányi Emil Petőfi c. költeményét; Szabó István halasi polgármester pedig Halas városa nevében szónokolt. Innen Petőfi szülőházához ment az ünneplő tömeg, s itt előbb Feszty Árpád mondott lelkes hangú beszédet, utána pedig Pósa Lajos szavalta el Petőfi szülőházánál című alkalmi költeményét. Este nagy bankett volt, amelyen az egész intelligencia részt vett. Gömör vármegye és Rimaszombat város közönsége impozáns módon ünnepelte meg a legnagyobb lyrai költő halálának félszázados évfordulóját. Rimaszombat város közönségének intelligenciája s több mint 2000 főnyi közönség zarándokolt a Széchenyi-kertbe, hol Petőfi megkoszorúzott mellszobra körül a kaszinó által rendezett ünnepély lefolyt, melyen Hámos László főispán is jelen volt. Kubinyi Aladár, a kaszinó elnöke, megnyitotta az ünnepélyt, s a dalárda Váry János karnagy vezénylete mellett hazafias dalokat adott elő, ifj. Törköly József és Mészáros Jolán szépen szavaltak, utóbbi Jókai Apotheosisát nagy hatással szavalta. Dr Veres Samu főgimnáziumi tanár volt az ünnepi szónok, ki tartalmas, emelkedett szellemű s szónoki lendülettel előadott beszédben méltatta Petőfi költészetét és jellemét. A minden részletében fényes tehetségre valló s nagy gonddal kidolgozott megemlékezést zajos tetszéssel fogadták. A szónok elmodta azt is, hogy Petőfi kétizban járt Gömörben: 1845. május 27-ikén volt Rimaszombatban, hol régi barátait kereste föl, s május 29-ikén a 22 éves ifju költőt az a megtisztelő kitüntetés érte, hogy Gömör vármegye táblabirájává választották. Másodszor 1847. julius elsején volt Gömörben s ekkor barátját, Tompa Mihályt látogatta meg Kelemérben. A szép felolvasás után a dalárda fejezte be a délutáni ünnepélyt, melyet a Kaszinó megbízásából Törköly József, dr Veres Tamás és Czinke István rendeztek. Este a színházban díszelőadást rendezett Kiss Pál társulata. A Hymnus eléneklése után Berzsenyi Margit szavalta el Jókai Apotheosisát s előadták Rudnyánszky Gyula színművét: »Petőfi«-t. A darabban Timár, Rátkai, Krasznai, Kovács Lenke, Asztalos és Nemes Sándor excelláltak. Végül Paál Gyula helybeli szerző Petőfi halála című szép csataképét mutatták be. Az ünnepély napján a város épületei föl voltak lobogózva, s ünnepi hangulat uralkodott. Szegeden, mint már röviden jeleztük, vasárnap -nagy lelkesedéssel ünnepelték Petőfi emlékét. Az »Otthon« kör nagytermében volt az első ünnepély, melyen Vidács Aladár és Donáth Mór egyetemi hallgatók tartottak beszédeket, mire Pap Hilda szavalata következett. Utána Kiss Lajos tanár olvasta föl Petőfi emlékezését. Végül a »Petőfi Hortobágyon« c. melodráma» fejezte be a szép ünnepet. Délután a szeged-alsóvárosi népkör rendezett impozáns Petőfi-ünnepet, melyet Vőneki Pál nyitott meg. Utána Molnár Jenő, hírlapíró, szavalta el nagyhatású Petőfi-ódáját, majd Thomay Ernő, Robicsek Henrik és Rózsa Lajos egyetemi polgárok beszéltek és szavaltak az egyszerű magyarok lelkes éljenzése között. Ezenkívül mozgalom indult Szegeden, hogy a város egyik legnagyobb utcáját, a Boldogasszony sugárutat, Petőfiről nevezzék el. A pozsonyi jogakadémia igazgatósága — minthogy az intézet, a szünidőre való tekintettel, a segesvári Petőfi-ünnepen magát kellően nem képviseltethette — ciprus- és babérkoszorút küldött Segesvárra és annak elhelyezésére az „Országos nemzeti szövetség“ elnökségét kérte föl. Kecskemét városa is ritka méltósággal ünnepelte Petőfi emlékét. A város közgyűlése elhatározta, hogy a Petőfi-házra nagy gyűjtést rendez, továbbá azt a házat, melyben Petőf Kecskeméten első elemi iskolai oktatását nyerte, nagy ünnepély kíséretében emléktáblával diszíti föl. Kassay Petőfi ünneplése nem volt olyan nagy méretű, mint amilyennek eleinte tervezték, mert a Kazinczy-kör azt határozta el, hogy szeptemberben fog nagyobb arányú ünnepet rendezni, amikor az ifjúság is teljes számmal ott lesz s az ünnepélyt a kassai uj színház megnyitásával egyidejűleg fogják megtartani. A Petőf-ünnep alkalmából Kassa egyik utcáját Petőfi-utcának nevezte el, este pedig a nyári színkörben díszelőadást rendeztek. Szinre került Rudnyánszky alkalmi darabja. Aszód és vidéke hazafias lelkesedéssel ülte meg e hó 30-án Petőfi emlékét. A vidéki küldöttségek megérkezte után díszes fölvonulás volt a nagy térre, hol a Petőfi szobor-bizottság elnöke, Bentsik József mondott megnyitó-beszédet. Henniczy Béla Miklós, Aszód köztiszteletben állós.lelkésze, félbeszakította szabadságát, csak hogy a nagy költőt igaz ékesszólásával dicsőíthesse. A »Talpra magyar« eléneklése után az ünnepséget a gymnasium falába helyezett Petőf-tábla előtt folytatták, hol újra ünnepi beszédek és szavalatok következtek. Itt Forschner Sándor és Drobni Géza szavaltak, majd Krenkó István tartott ünnepi szónoklatot, végül Kovácsi Aurél szavalata és a Hymnusz zárta be az ünnepélyt. Este műkedvelői színielőadás volt az aszódi hazafias hölgyek szereplésével. Nagykikindán két Petőfi-ünnep is volt. Az egyik, melyet a Nagykikindai Nemzeti Szövetség rendezett, tegnap folyt le nagy lelkesedés közepette. A nemzeti szóló dísztermében szorongó nagy közönség előtt a polgári dalkör a Himnuszt énekelte, Ágh Károly Petőfi »Jövendölés« című versét szavalta, Németh Ödön Pósa versét adta elő, míg Jókai Apotheozisát Krausz Bella mondta el. Emlékbeszédet tartott Mayer János r.kath. lelkész, végül a polgári dalegyesület a Szózatot énekelte. A másik ünnepet ma az Eötvös-önképzőkör rendezte az evangélikus iskolában, gazdag programmal. Nagy-Bányán a Petőfi-ünnepély a kohói kirándulással kezdődött, melyen 30 kerékpáros (nemzeti színekkel díszített gépen) s 60 magánfogat és bérkocsi vitte az ünneplő vendégeket. Gróf Teleki János, Teleki Sándor fia, ez alkalomból elhatározta, hogy Strobl tanárnál megrendeli Petőfi és Teleki Sándor szobrát, melyeket a kohói parkban állíttat föl. Nagy-Bányán a délután folyamán leplezték le azt a márványtáblát, mely hírül adja, hogy: „Itt szállt meg Petőfi Sándor 1847. szept. 8.“ — Az ünnepélyen sok oláh is részt vett. Este a város ünnepélyes kivilágítást rendezett s a környékben hegyeken is örömtüzek égtek. Szabadkán az egyetemi ifjúság lélekemelő ünnepélyt rendezett. A város főbb utcáin nemzeti szinü zászlók lengtek. A délelőtt folyama gyászmise volt a Ferencrendiek templomában, hol készséggel tettek eleget az ifjúság kérelmének, miután a Mária Terézia templom prépostplébánosa megtagadta a Petőfi lékének szentelendő gyászistentiszteletet. A templom zsúfolásig megtelt ünneplőkkel, a városi hatóság, az ipartestület, a casino testületileg képviseltette magát. A templomból az ünnep másik színhelyére vonult a közönség, „a Pest-szálloda“ nagytermébe, hol a megnyitó beszédet dr Balogh Lajos ügyvéd tartotta . Jókai „Apotheozis“-ét Budarkovich Béla műegy. halig, szavalta. Vojnich Andor joghallgató emlékbeszédet tartott, „Petőfi a szabadságharcban“ c. alatt, Balon Lipót műegyet, halig, tartott felolvasást. Temenovich Zoltán szavalata, a dalegyletek éneke élénkítette meg az ünnepélyt, mely után Palics-fürdőben fényes bankett volt. Mármarosszigeten a Petőfi-ligetben óriási közönség részvétele mellett tartották meg tegnap a Petőfi-emlékünnepélyt. A rendező bizottság élén Lator Sándor alispán állott. Az ünnepélyre, amelyen a szlatinai bányász-zenekar és a dalkörök is közreműködtek, a régi honvédek lobogók alatt sorakoztak. Petőfiről Vékony Antal főgimnáziumi tanár tartott nagyhatású emlékbeszédet. Szabó Sándor gyönyörű, lendületes alkalmi költeményét Mokcsay Zoltán megyei aljegyző szavalta nagy hatással, ifj. Gavallér Lajos és Majoros pedig a nagy költő költeményeiből szavaltak. A szabadban lefolyt ünnepélynek, amelyen a tűzoltók is testületileg voltak jelen, az idő nagyon kedvezett. Este Komjáthy debreceni színtársulata Jókai »Apotheozis«-át és Vahot Imre »Budavár bevételét« adta elő nagy közönség jelenlétében. Tarcsafürdőn, mely a stájer határszélen, teljesen németek lakta vidéken fekszik, szintén rendeztek szépen sikerült Petőfi-ünnepet. A gyógyfürdő zenekara a Hymnuszt játszotta, a felső-egn dalárda pedig Petőn-datokat adott elő. Freytag Emmy kisasszony Lampérth Géza szép alkalmi költeményét szavalta nagy hatással. Ebenspanger János, a f.lövői gymnázium igazgatója, Petőfiről fölolvasást tartott. Jókai Apotheozisát Graf Samu szavalta. Balassa-Gyarmaton a középiskolai tanulók is kegyeletes díszünnepélylyel ülték meg Petőfi emlékét a polgári iskola dísztermében. A magas Tátrában is ünnepelték a nagy poéta emlékét. Tátra-Lomnicon a Petőfi-ház javára fényes sikerű estély volt, melyen különösen Pálffy- Dani Eleonóra grófnő dalai és Kenedich Kálmánnak, ■ a népszínház művészének, éneke keltett zajos tetszést. Dr Hammersberg Árpád fürdőorvos szép emlékbeszédet tartott. Lapujtó és környéke közönsége vasárnap tartotta Petőfi-ünnepélyét, melyen G Ggura Vilmos ev. lelkész visszaemlékezése után Rosenberg Miksa tanárjelölt tartotta az ünnepi beszédet. Gyura Jolán, Rosenberg Oszkár, Reich Arthur, Noszky Jenő és Fabriczius Aladár szavalatokkal szerepeltek. Gyöngyösön az iparoskor június 30-án a Csathó-kertben rendezte Petőfi-ünnepélyét. György Ákos elnöki megnyitója után Petőfi emlékezetéről Dudás Adolf tartott fölolvasást. Jókai »Apotheozis«-át Fried József szavalta. Alkalmi szavalatokat tartottak még: Hermann Károly, Kristóf Mariska, Bariska Mihály, Fecske Anna, Babos József, Palik Teréz, Kozma Pista, Éper Ignác, Fischer Margit, Fecske Ferenc, Korn Ilonka, V Szuromy Géza, Illés Mariska, László Lajos és Havasi Vilmos. Kaposvárott a kis- és középkereskedők egyesülete Petőfi S Sándor halálának félszázados évfordulóját saját helyiségében ünnepelte. Ez alkalommal Jókai »Apotheozis«-át Kertessy Aladár szavalta s az emlékbeszédet Oszmann Aurél joghallgató tartotta. Herczeg János ünnepi ódáját Kovács Sándor szavalta. Jászladány városban az ott időző diákság nyári köre rendezett emlékünnepet. Fehérvári József elnök szép beszédben emlékezett meg Petőfiről, Lustig Vilmos pedig a nagy költő irodalmi jelentőségét méltatta. Lustig Ernő, Bender Ferenc és Ernst István költeményeket szavaltak.