Pesti Hírlap, 1899. augusztus (21. évfolyam, 211-241. szám)

1899-08-01 / 211. szám

1899. augusztus 1. PESTI HÍRLAP 5 Petőfi emlékezete. A fővárosi ünnepléshez. A nemzetközi szociáldemokraták tüntetésének ellentéte volt a Nemzeti Demokrata Munkáspárt által rendezett emlékünnep. A fővárosban közhelyisé­gükben s azonkívül a hozzájuk tartozó szakszerveze­tekben ünnepeltek a hazafias munkások. A pártban Remzső elnök mondotta az ünnepi beszédet, a beteg Szikora Zoltán pártvezér helyett pedig Löwinger Gyula mondott emlékbeszédet; több munkás Petőf költe­ményeit szavalta. A gyűlés nagy lelkesedéssel elhatá­rozta, hogy Petőfi szobrára érckoszorut fog készittetn s a gyűjtést erre a célra a munkások körében meg­kezdi. Az időközb­en a pártba gyülekezett szakszervezet tagokkal együtt mintegy 2000—2500 munkás vonult ki Petőfi szobrához s arra hazafias, lelkes beszéd kíséretében helyezte el a nemzeti demokrata mun­káspárt hatalmas nemzeti szín koszorúját. Ugyanez a párt egyidejűleg vidéken is, és­pedig Kecskeméten, Székesfehérvárott, Győrött, Csabán, Szegeden, Kapos­várott, Diósgyőrött, Temesvárott, Aradon, Baján, Ko­lozsvárott, Brassóban, Debrecenben, Nagykőrösön és Orosházán rendezett ünnepeket, a szintén hazafias alapon álló munkásegyesületekkel. Az egyesült asztaltársaságok központja Petőfi Sándor halálának félszázados évfordulója alkalmából vasárnap este nagy ünnepélyt rendezett a Baross­ utca 45. sz. a. levő helyiségében. Az elnöki megnyitót Biró János tartotta, amely után az asztalosok dalár­dája több hazafias dalt adott elő. Székely Menyhért elszavalta a Talpra magyart, Dura Máté és Zempléni Árpád pedig saját költeményét szavalta. A hazafias ünnepély végén a Szózatot énekelték. A posta- és távírda altisztek és szolgák köre tegnap este hat órakor fényesen megünnepelte a leg­nagyobb magyar költő emlékét a Petőfi-szobor előtt. Mintegy ötszász díszruhás altiszt és szolga vonult föl a Petőfi-szobor elé a kör zászlaja alatt a dalár­dával. Miután a dalárda Burghardt karnagy vezetése alatt elénekelte a Szózatot, Nagy Lajos elnök szép beszéd kíséretében megkoszorúzta a szobrot. Ezután a dalárda elénekelte a Talpra-magyart és Koszorú István hatásos beszédben magasztalta a nagy köl­tőt. A Himnusz hangjai zárták be a szép ünnepélyt, melyen mintegy ötezer ember volt j­elen. Petőfi-ünnepek a vidéken. Kiskörös mezőváros július 31-én ünnepelte Petőfi emlékét. A házak városszerte föl voltak lobo­gózva és különösen a Petőfi-téren valóságos lomb- és virágerdő díszlett. Kiskőrös lelkes leányai az egész vasárnapot azzal töltötték, hogy virágfüzéreket és koszorúkat kötöttek. A Petőfi szülőházára alig le­het ráismerni. Kicsinosította magát a nagy napra- kivül az emléktábla mellett függött virágfüzérek kö­zött diszes keretben Petőfi keresztlevele, melyen az ág. ev. egyház lelkésze kivonaton tanúsítja, hogy az egyház anyakönyvének IV. kötete, 127-dik lapján 1823. év január 1-től a következő bejegyzés foglal­tatik : »Nomen Infantis: Alexander, Nomen et Cogno­men Parentum, Stephanus Petrovics, Maria Hrusz stb. Nb alatt! Jeles magyar költő Petőfi Sándor név alatt.« A Petőfi-háztól nehány lépésnyire van az a mészárszék, melyet az öreg Petrovics bérelt, rajta óriási betűkkel nagy cégtábla van kifüggesztve ezzel a fölirattal: „Petrovics István 1822.“ Se szeri se száma a diszesnél díszesebb ko­szorúknak, melyek az ország minden részéből a mai ünnepélyre érkeztek. Kiválik közülök a Petőfi-társa­­ság remek babérkoszorúja, a temesmegyei, kassai és szászsebesi nemzeti szövetségeké, Földváry Mihály országgyűlési képviselőé, Kiskőrös városáé, stb. Az ünnepély délután 5 órakor kezdődött, ami­kor a lutheránus templomban istentisztelet volt, a ezen a kis­körösi lutheránus pap alkalmi beszédet mondott. Az istentiszteleten az ünnepre érkezett ven­dégeken és intelligencián kívül föltűnő sok kör­nyékbeli parasztgazda volt jelen. A templom­ból Petőfi szobrához vonult az ünneplő közönség s itt Benedikty Andor a város nevében szép beszédet mondott és koszorút tett a szoborra. Utána Pósa Lajos beszélt, egyúttal letéve a Petőfi-társaság ko­szorúját a szoborra, majd Bródy Sándor mondott szép alkalmi költeményt. Ezenkívül még Bíró Dezső elszavalta Ábrányi Emil Petőfi c. költeményét; Szabó István halasi polgármester pedig Halas városa nevé­ben szónokolt. Innen Petőfi szülőházához ment az ünneplő tömeg, s itt előbb Feszty Árpád mondott lelkes hangú beszédet, utána pedig Pósa Lajos szavalta el Petőfi szülőházánál című alkalmi költeményét. Este nagy bankett volt, amelyen az egész intelli­gencia részt vett. Gömör vármegye és Rimaszombat város közönsége impozáns módon ünnepelte meg a legna­gyobb lyrai költő halálának félszázados évfordulóját. Rimaszombat város közönségének intelligenciája s több mint 2000 főnyi közönség zarándokolt a Szé­­chenyi-kertbe, hol Petőfi megkoszorúzott mellszobra körül a kaszinó által rendezett ünnepély lefolyt, me­lyen Hámos László főispán is jelen volt. Kubinyi Aladár, a kaszinó elnöke, megnyitotta az ünnepélyt, s a dalárda Váry János karnagy vezénylete mellett hazafias dalokat adott elő, ifj. Törköly József és Mészá­ros Jolán szépen szavaltak, utóbbi Jókai Apotheosisát nagy hatással szavalta. Dr Veres Samu főgimnáziumi tanár volt az ünnepi szónok, ki tartalmas, emelkedett szellemű s szónoki lendülettel előadott beszédben mél­tatta Petőfi költészetét és jellemét. A minden részleté­ben fényes tehetségre valló s nagy gonddal kidolgo­zott megemlékezést zajos tetszéssel fogadták. A szó­nok elmodta azt is, hogy Petőfi kétizban járt Gömör­­ben: 1845. május 27-ikén volt Rimaszombatban, hol régi barátait kereste föl, s május 29-ikén a 22 éves ifju költőt az a megtisztelő kitüntetés érte, hogy Gömör vármegye táblabirájává választották. Másodszor 1847. julius elsején volt Gömörben s ekkor barátját, Tompa Mihályt látogatta meg Kelemérben. A szép felolvasás után a dalárda fejezte be a délutáni ünne­pélyt, melyet a Kaszinó megbízásából Törköly József, dr Veres Tamás és Czinke István rendeztek. Este a színházban díszelőadást rendezett Kiss Pál társulata. A Hymnus eléneklése után Berzsenyi Margit szavalta el Jókai Apotheosisát s előadták Rudnyánszky Gyula színművét: »Petőfi«-t. A darabban Timár, Rátkai, Krasznai, Kovács Lenke, Asztalos és Nemes Sándor excelláltak. Végül Paál Gyula helybeli szerző Petőfi halála című szép csataképét mutatták be.­­ Az ün­nepély napján a város épületei föl voltak lobogózva, s ünnepi hangulat uralkodott. Szegeden, mint már röviden jeleztük, vasár­nap -nagy lelkesedéssel ünnepelték Petőfi emlékét. Az »Otthon« kör nagytermében volt az első ünne­pély, melyen Vidács Aladár és Donáth Mór egyetemi hallgatók tartottak beszédeket, mire Pap Hilda sza­valata következett. Utána Kiss Lajos tanár olvasta föl Petőfi emlékezését. Végül a »Petőfi Hortobágyon« c. melodráma» fejezte be a szép ünnepet. Délután a szeged-alsóvárosi népkör rendezett impozáns Petőfi-ünnepet, melyet Vőneki Pál nyitott meg. Utána Molnár Jenő, hírlapíró, szavalta el nagyhatású Petőfi-ódáját, majd Thomay Ernő, Robi­­csek Henrik és Rózsa Lajos egyetemi polgárok be­széltek és szavaltak az egyszerű magyarok lelkes éljenzése között. Ezenkívül mozgalom indult Szegeden, hogy a város egyik legnagyobb utcáját, a Boldogasszony su­­gárutat, Petőfiről nevezzék el. A pozsonyi jogakadémia igazgatósága — minthogy az intézet, a szünidőre való tekintettel, a segesvári Petőfi-ünnepen magát kellően nem kép­viseltethette — ciprus- és babérkoszorút küldött Se­gesvárra és annak elhelyezésére az „Országos nem­zeti szövetség“ elnökségét kérte föl. Kecskemét városa is ritka méltósággal ünne­pelte Petőfi emlékét. A város közgyűlése elhatározta, hogy a Petőfi-házra nagy gyűjtést rendez, továbbá azt a házat, melyben Petőf Kecskeméten első elemi is­kolai oktatását nyerte, nagy ünnepély kíséretében emléktáblával diszíti föl. Kassay Petőfi ünneplése nem volt olyan nagy méretű, mint amilyennek eleinte tervezték, mert a Kazinczy-kör azt határozta el, hogy szeptemberben fog nagyobb arányú ünnepet rendezni, amikor az if­júság is teljes számmal ott lesz s az ünnepélyt a kassai uj színház megnyitásával egyidejűleg fogják megtartani. A Petőf-ünnep alkalmából Kassa egyik utcáját Petőfi-utcának nevezte el, este pedig a nyári színkörben díszelőadást rendeztek. Szinre került Rud­­nyánszky alkalmi darabja. Aszód és vidéke hazafias lelkesedéssel ülte meg e hó 30-án Petőfi emlékét. A vidéki küldöttsé­gek megérkezte után díszes fölvonulás volt a nagy térre, hol a Petőfi szobor-bizottság elnöke, Bentsik József mondott megnyitó-beszédet. Henniczy Béla Mik­lós, Aszód köztiszteletben álló­s.­lelkésze, félbeszakí­totta szabadságát, csak hogy a nagy költőt igaz ékes­­szólásával dicsőíthesse. A »Talpra magyar« elének­lése után az ünnepséget a gymnasium falába helye­zett Petőf-tábla előtt folytatták, hol újra ünnepi beszédek és szavalatok következtek. Itt Forschner Sándor és Drobni Géza szavaltak, majd Krenkó István tartott ünnepi szónoklatot, végül Kovácsi Aurél szavalata és a Hymnusz zárta be az ünne­­pélyt. Este műkedvelői színielőadás volt az aszódi ha­zafias hölgyek szereplésével. Nagykikindán két Petőfi-ünnep is volt. Az egyik, melyet a Nagykikindai Nemzeti Szövetség ren­dezett, tegnap folyt le nagy lelkesedés közepette. A nemzeti szóló dísztermében szorongó nagy közönség előtt a polgári dalkör a Himnuszt énekelte, Ágh Ká­roly Petőfi »Jövendölés« című versét szavalta, Né­meth Ödön Pósa versét adta elő, míg Jókai Apotheo­­zisát Krausz Bella mondta el. Emlékbeszédet tartott Mayer János r.­kath. lelkész, végül a polgári dalegye­sület a Szózatot énekelte.­­ A másik ünnepet ma az Eötvös-önképzőkör rendezte az evangélikus isko­lában, gazdag programmal. Nagy-Bányán a Petőfi-ünnepély a kohói ki­rándulással kezdődött, melyen 30 kerékpáros (nem­zeti színekkel díszített gépen) s 60 magánfogat és bérkocsi vitte az ünneplő vendégeket. Gróf Teleki János, Teleki Sándor fia, ez alkalomból elhatározta, hogy Strobl tanárnál megrendeli Petőfi és Teleki Sándor szobrát, melyeket a kohói parkban állíttat­ föl. Nagy-Bányán a délután folyamán leplezték le­ azt a márványtáblát, mely hírül adja, hogy: „Itt szállt meg Petőfi Sándor 1847. szept. 8.“ — Az ünnepé­lyen sok oláh is részt vett. Este a város ünnepé­lyes kivilágítást rendezett s a környékben hegyeken is örömtüzek égtek. Szabadkán az egyetemi ifjúság lélekemelő ünnepélyt rendezett. A város főbb utcáin nemzeti szinü zászlók lengtek. A délelőtt folyama gyászmise volt a Ferencrendiek templomában, hol készséggel­ tettek eleget az ifjúság kérelmének, miután a Mária Te­rézia templom prépostplébánosa megtagadta a Petőfi lékének szentelendő gyászistentiszteletet. A tem­plom zsúfolásig megtelt ünneplőkkel, a városi hatóság, az ipartestület, a casino testületileg képviseltette ma­gát. A templomból az ünnep másik színhelyére vo­nult a közönség, „a Pest-szálloda“ nagytermébe, hol a megnyitó beszédet dr Balogh Lajos ügyvéd tar­totta . Jókai „Apotheozis“-ét Budarkovich Béla műegy. halig, szavalta. Vojnich Andor joghallgató emlékbe­szédet tartott, „Petőfi a szabadságharcban“ c. alatt, Balon Lipót műegyet, halig, tartott felolvasást. Tem­­­enovich Zoltán szavalata, a dalegyletek éneke élén­kítette meg az ünnepélyt, mely után Palics-fürdőben­­ fényes bankett volt. Mármarosszigeten a Petőfi-ligetben óriási­ közönség részvétele mellett tartották meg tegnap a Petőfi-emlékünnepélyt. A rendező bizottság élén La­tor Sándor alispán állott. Az ünnepélyre, amelyen a szlatinai bányász-zenekar és a dalkörök is közre­működtek, a régi honvédek lobogók alatt sorakoztak. Petőfiről Vékony Antal főgimnázium­i tanár tartott nagyhatású emlékbeszédet. Szabó Sándor gyönyörű, lendületes alkalmi költeményét Mokcsay Zoltán megyei aljegyző szavalta nagy hatással, ifj. Gavallér Lajos és Majoros pedig a nagy költő költeményeiből szavaltak. A szabadban lefolyt ünnepélynek, amelyen a tűzoltók is testületileg voltak jelen, az idő nagyon kedvezett. Este Komjáthy debreceni színtársulata Jókai »Apotheozis«-át és Vahot Imre »Budavár be­vételét« adta elő nagy közönség jelenlétében. Tarcsa­fürdőn, mely a stájer határszélen, teljesen németek­ lakta vidéken fekszik, szintén ren­deztek szépen sikerült Petőfi-ünnepet. A gyógyfürdő zenekara a Hymnuszt játszotta, a felső-egn dalárda pedig Petőn-datokat adott elő. Freytag Emmy kis­asszony Lampérth Géza szép alkalmi költeményét szavalta nagy hatással. Ebenspanger János, a f.­lövői gymnázium­ igazgatója, Petőfiről fölolvasást tartott. Jókai Apotheozisát Graf Samu szavalta. Balassa-Gyarmaton a középiskolai tanulók is kegyeletes díszünnepélylyel ülték meg Petőfi emlé­két a polgári iskola dísztermében. A magas Tátrában is ünnepelték a nagy poéta emlékét. Tátra-Lomnicon a Petőfi-ház javára fény­es sikerű estély volt, melyen különösen Pálffy- Dani Eleonóra grófnő dalai és Kenedich Kálmánnak, ■ a népszínház művészének, éneke keltett zajos tet­szést. Dr Hammersberg Árpád fürdőorvos szép emlék­beszédet tartott. Lapujtó és környéke közönsége vasárnap tartotta Petőfi-ünnepélyét, melyen G Ggura Vilmos ev. lelkész visszaemlékezése után Rosenberg Miksa tanár­jelölt tartotta az ünnepi beszédet. Gyura Jolán, Ro­senberg Oszkár, Reich Arthur, Noszky Jenő és Fabri­­czius Aladár szavalatokkal szerepeltek. Gyöngyösön az iparoskor június 30-án a Csathó-kertben rendezte Petőfi-ünnepélyét. György Ákos elnöki megnyitója után Petőfi emlékezetéről Dudás Adolf tartott fölolvasást. Jókai »Apotheozis«-át Fried József szavalta. Alkalmi szavalatokat tartottak még: Hermann Károly, Kristóf Mariska, Bariska Mi­hály, Fecske Anna, Babos József, Palik Teréz, Kozma Pista, Éper Ignác, Fischer Margit, Fecske Ferenc, Korn Ilonka, V Szuromy Géza, Illés Mariska, László Lajos és Havasi Vilmos. Kaposvárott a kis- és középkereskedők egye­sülete Petőfi S Sándor halálának félszázados évforduló­ját saját helyiségében ünnepelte. Ez alkalommal Jókai »Apotheozis«-át Kertessy Aladár szavalta s az em­lékbeszédet Oszmann Aurél joghallgató tartotta. Her­­czeg János ünnepi ódáját Kovács Sándor szavalta. Jászladány városban az ott időző diákság nyári köre rendezett emlékünnepet. Fehérvári József elnök szép beszédben emlékezett meg Petőfiről, Lus­tig Vilmos pedig a nagy költő irodalmi jelentőségét méltatta. Lustig Ernő, Bender Ferenc és Ernst István költeményeket szavaltak.

Next