Pesti Hírlap, 1900. április (22. évfolyam, 90-118. szám)

1900-04-28 / 116. szám

8 PESTI HÍRLAP 1900. április 28., szombat. főhadnagy, Tasnády Endre, dr Häherfeld Marcell, Kimmaoh László, Hoch Hugó, Szántay Jenő, Hableih József, Fehér Edgár, Cavallar hadnagy, Krencsay Géza, Pintzel, Farkas László, Szuborits Miklós, Tóth Gy. István, Blinszky István, Pampera Fereno, Hekler .Antal, Horváth Sándor, Szabó József, Bakos Gypla s inég számosán. Esti levél. — Erdélyi püspök. — Ez a nagy vita tárgya, az erdélyi püspök; tulajdonképpen lana caprina; mivel hogy Er. dély nincsen. Nem győzök álmélkodní rajta, hogy a tudós koncertálók épp erről az egy dologról meg­feledkeztek. Tiszteletes Matkó István uram is, tisztelendő Sámbár Mátyás uram is. Pedig hát ez a bökkenő. A kecske gyapjún nem lehet ve­szekedni, mert a kecskének nincsen gyapja; a kecskének szőre van. Az erdélyi püspökön se lehet veszekedni, mert Erdély nincs; Magyar­­ország van. Erdélyről csak a poéták beszélhetnek, vagy azok a pongyola beszédű emberek, akik arról is 'megfeledkeznek, hogy ez ország fővárosa hu­szonöt év óta Budapest; és felruccanván Pestre, az az első dolguk, hogy Budára vágtassanak gőzfürdőbe. Hiba az ilyen beszéd is; mert ■'ellenségeink még azzal is tüntetnek a magyarság ellen, hogy Budapestet a maguk maliciózus módja szerint nevezik, hol Ofen-Pestnek, hol Pest-Ofennek. Ne hajtsuk a malmukra a vizet még ebben sem. Ne mondhassa a sok csúfolódó idegen, hogy magunk se nyugszunk bele Buda és Pest törvényes egyesítésébe. Pedig mily csekély dolog ez az egyesítés a másikhoz, a nagyhoz : Magyarország és Er­dély uniójához képest! Vigyázzunk hát a nyel­vünkre; és soha .se ejtsük ki az Erdély nevet, ha beszédünk a közjog körül. jár. Gondoljuk meg: micsoda zsíros konc ez a név az oláhok­nak meg a svarcgelbeknek. Feledékenység vagy nembánomság révén van az a törvény lelenség, hogy egy magyaror­szági püspök 1868. óta is az erdélyi püspök címét viseli. Ne mondja senki, hogy ez afféle históriai elnevezés, amilyen a sok in partibus infidelium püspökségé. Bizony Caesarea sincsen már; de a caesareai püspök mégis jóízűen ebédel. A különbség igen nagy. Erdély mint dioeeesis mindenképpen az unió előtti Erdélyt jelenti; s ez a súlyos közjogi sérelem. Csodá­­' latos, hogy ez mindmostanig senkinek sem ju­tott eszébe ; sőt azon vitatkoznak a nagvtekin­­tetü és tudós urak, hogy kik vagy hányán vi­selhetik az erdélyi püspök címét? Bizony ne viselje senki. Mert törvény sze­rint nem is viselheti. Ebben a kérdésben az első dolog meghatározni: hogyan hívják al­kotmányos nyelven a gyulafehérvári püspököt. Nini, hogy kiszaladt a szám on: úgy látszik, még­is csak gyulafehérvári püspöknek hívják. De ez most. még nem bizonyos. Hát azt kellene tudni: mi a bizonyos? Akkor aztán tovább le­hetne koncertálni és hengeríteni az argumentu­mok mázsás szikláit. Addig azonban képtelen az egész vita; mert képtelen a tárgya. És kacag rajta a hazaárulók sokasága; nekik kedves szó az Erdély, méltó párja a „magyar állam­eszmének. “ Hát csak eszme ez az állam ? Afféle erkölcsi pipafüst, melynek összesűrűsödé­­séről csak ábrándozik a magyar ? Közjogi dolgokban jól rágja meg a szót az okos ember. Egy-egy botorul kiejtett igén kap az ellenség, s a testetlen szótári cikkből fegy­vert kovácsol. Napi hírek. — (Parist Divat.) A Párisi Divat 17 száma ma jelent meg a következő tartalommal: Első ivén 27 ábrát találunk, melyek egyszerűbb és díszesebb nyári ruhát mutatnak be, mint az uj divatszövetek fölhasználási módjait. Második ivének 17 ábrája közt van hímzett ablakfüggöny és ablakszőnyeg-minta, nyakfodrok, derékdiszek, stb. A két iv cikkei a kö­vetkezők : Nyári felöltők; — Párisi levél (öltözékek a megnyitási ünnepélyeken.)—A fogak ápolása. — A nyári lakás díszítése (asztalnemű, ágynemű.) Gyermek­kelengye, Kertészet. A melléklet a regény folytatásán kívül rövidebb közleményt is tartalmaz. — (Személyi hir.) Kautz Gyula volt bankkor­mányzó holnap állandó tartózkodásra Budapestre ér­kezik. — (A király Berlinben.) A Párisi-tér díszí­tése gyorsan halad előre, 20 obeliszk közül több már teljesen föl van szerelve. A diadalkapu 20 méter széles és 28 méter magas nyers épitmény. A kö­zépső részen egy arany-brokád sátor van, mely alatt egy trombitás csoport fogja korhű ruházatban a be­vonuló királyt üdvözölni. Az Unter den Linden-nek a párisi térro torkolásánál a főpolgármester fogja üdvö­zölni a fölségos vendéget. Az Unter den Linden díszí­tésével már elkészültek. A vasárnapi általános kivi­lágításra is készülődnek már. A nagyváradi Vilmos-huszárok képviseletében gróf Breda Viktor huszárszázados ma Becsbe utazott, hol a Berlinbe utazó király kiséretébe lesz beosztva. Az ezred Debrecenben állomásozó törzséből még több tiszt megy Berlinbe. — (József Ágost őrnagy.) József Ágost főherceg közelebb őrnagyi rangot fog nyerni a 6. számú clragonyos ezredben, melynek ez idő szerint első osztályú kapitánya. , — (Gróf jpcrgách Károly,) kinek halálhirét említettük, nem azonos a hasonló nevű titkos taná­csossal és főrendiházi taggal. — (Sohwartzer Ottó kitüntetése.) Mint a hivatalos lap pénteki száma közli, a király babarci dr Schu'artzer Ottó elmegyógyintézeti igazgatótn­­lajdonos és a magyar korona országai vörös kereszt-, egylete fögondnoka és főmegbizottjának, a közegész­ségügy terén, különösen a nevezett egylet ügyeinek vezetése körül szerzett érdemei elismeréséül, a ma­gyar királyi udvari tanácsosi elmet adományozta. — (ETemesség ós előnév adományozás.) A király Lasitz Pál királyi tanácsos és a központi díj- és illeték-kiszabási hivatal főnökének, valamint törvényes utódainak, nevezettnek hü és buzgó szol­gálatai ós különösen a pénzügyi szakirodalom, terén kifejtett munkássága elismeréséül, a magyar nemes­séget a „nagymartom" előnévvel díjmentesen adomá­nyozta és egyidejűleg megengedte, hogy családnevü­ket „László“-ra átváltoztathassák. Nagymartom László Pál a pénzügyi szakiroda­­lom terén szerzett érdemei elismeréséül kapta e ki­tüntetést. ,,A bélyeg ós illetékek iránti törvények és szabályok magyarázata" eimü nagy munkája tízezer példányban forog közkézen és a napokban újabb ne­gyedik kiadása jelenik meg. Újabb királyi kitüntetése alkalmából ma sokan üdvözölték az érdemes hiva­talnokot. — (A párisi kiállítás magyar történelmi osztályát), mint párisi levelezőnk telegrafálja, ma, pántokon délelőtt mutatta be Lukács Béla kormány­­biztos Picard francia kománybiztosnak ós ebből az alkalomból meghívta a francia kiállítás vezérférflait is. A kiállításon déltájban megjelentek Picarddal De­launay, Belleville, Chardou Arago de Brevans, akik­nek Lukács Béla bemutatta a magyar történelmi ki­állítás rendezőit. A pavillonbau a francia urak nem győzték oléggó csodálni a pavilion szépségeit, mint történelmi emlékeink és műkincseink gazdagságát. Picard társaival másfél órai körséta után a kolostorud­varban fölállított buffet előtt tokajival telt pohárral éltetto Magyarországot; kijelentette, hogy a francia kiállításnak nem kívánhat nagyobb sdcert, mint amilyet a magyar kiállítás elért. Délutánra voltak meghiva a francia tudományos akadémia tagjai s az összes francia és külföldi hírlapírók. Két huszár a jaáki kapu ajtajánál teljes diszhen várta a meghí­vottakat. A kiállítás igazgatósága rendőrséggel tar­totta fönn a rendet, mert a kiváncsiak óriási tömege megakasztotta a közlekedést. Mikor a több százra menő meghívott vendég a pavil­­lonhoz érkezett, megkezdték a körsétát. A törté­nelmi pavillonban minden egyes terem megtekin­tésekor az elragadtatás hangján ismerték el a vendégek régibb keletű kultúránk előkelőségét. Mi­kor a vendégek a huszárterembe léptek, alig talál­tak szavakat elismerésük kifejezésére. Nemcsak a pavilion tartalma, hanem architektúrája is nagy si­kert aratott. Az összes francia lapok a legrokon­­szenvesebbon nyilatkoznak kiállításunkról, amelyet mind terjedelmes cikkekben ismertetnék. Este a kor­mánybiztos nagy diner-t adott, melyen a nagykövet, a párisi bizottsági tagok, a kiállítás rendezői és az előkelőbb kiállítók vettek részt. — (Maróczy Géza) lesz ezentúl sakk-ro­vatunk vezetője. Ha már a kérlelhetlen halál megfosztotta lapunkat Charousek Rezsőtől, bi­zonyára nem találhattunk volna méltóbb utó­dot a legjobb magyar sakkozó helyére, mint azt a mestert, akit most a legjobb cim minden kétségen felül megillet. Maróczy Géza testi­­lelki jó barátja volt a boldogultnak. Már az utóbbi időben helyettesítette beteg társát és azon a kiváló magaslaton tartotta a rovatot, amelyre Charousek Rezső emelte. Maróczy Géza tudva­levőleg ez idő szerint a világ egyik legelső mestere. Örökké emlékezetes marad londoni diadala, amelyet a bécsi nagy győzelemmel te­tézett. A sakkozásnak mindjobban fejlődő irodalmában mindenkor díszes hely jut majd Maróczynak, aki annyi dicsőséget szerzett a magyar névnek. Mesterünk most . Párisba készül, ahol május hóban tartják meg . a nemzetközi tornát. Mint a legutóbbi nagy tornák alkalmával, ezúttal is lesz rá gondunk, hogy a rendes rovaton kívül is az összes ki­válóbb játszmákat a lehető leggyorsabban kö­zölhessük olvasóinkkal. Hogy az egyes mérkő­zésekről is kimerítő és gyors tudósításokat fo­gunk közölni, az természetes. Havasy Arthur, akinek probléma-tanulmánya olvasóink és az egész sakk-világ körében méltó föltünést keltett és aki mint theoretikus párját keresheti, ezen­túl is dolgozótársa marad rovatunknak. — Az elhunyt mestert őszinte szívvel elsirattuk. Most fogadjuk örömmel és igaz szeretettel az utódot, aló — hála istennek —- jó egészségben van és remélhetőleg sok-sok éven át vezeti majd a ro­vatot, amelynek kedvelt voltáról olvasóink szám­talan levele fesz bizonyságot. — (Gonosz időjárás.) Nálunk a tavasznak három kritikus időszaka van. Az egyik szent György körül Van, ápr. 20—28 közt, a másik a hires há­rom fagyos szent (máj. 10—12), a harmadik Orbán, máj. 25-ikén. Az idén ugyancsak gorombán kezdőd­nek ezek a krízisek. Az áprilisi krízis, bár kissé elkésve, a tegnapi nagy szélviharral mégis bekö­szöntött. A szél nyugatról fújt s reánk fújta az Al­­pesekben megmaradt rendkívül nagy kései hótöme­gek hidegét. Zágrábban tegnap délelőtt nagy nyári zivatar volt; egy hatalmas villám beleütött a tele­fon központjába s rá egy óra múlva már , erősen havazott. Magyarország szivében, a főváros környé­kén az éjjel, bogy a szél lecsillapodott, fagyni kez­dett. Sajnos, ez a fagy egybeesett a fák teljes vi­rágzásával. A gyümölcsfák már régen nem virágzot­tak olyan szépen, mint az idén. A hegyoldalakon minden gyümölcsfa messziről megmutatja magát gazdag fehér- vagy rózsaszínű virágdíszével. A vi­rágzás az idén a hideg, kellemetlen idő miatt kissé megkésett s most jóformán egyszerre virágzik min­den. Ezt azután utolérte ez a rossz idő, melynek úgy látszik folytatása is lesz, mivel ma éjjel megint nagyon hideg van s amellett a szél is megállóit és az ég is egészen tiszta. Mindez nagyobb fagyot jöven­döl s nem igen biztató praeludiuma a három fagyos szentnek, amikor a szőlő kerül bajba. ■ Felső-Ma­­gyarországon pedig még tél van. Liptóban tegnap a nagy szél után szépen esett a hó s épen nem való­színűtlen, hogy az ország többi része is hozzájut egy kis elkésett télhez. — Az ország különböző részeiből ma általában rossz hírek érkeznek. Hajnalban sokfelé volt dér és fagy. Nagylak környékén (Csanád) jég­eső is volt, esős fagygyal, mely a szőlőben is kárt tett. Az ország délkeleti részében hideg eső esett. Hevesben 3 fok volt a hideg 0 alatt. Zalában a nagy­­kanizsai és Csáktornyái járásban 2—5 fok. A szőlőkben ós gyümölcsösökben itt is jelentékeny kár esett. Bé­késben dér volt, Somogy alsó részén szintén; Pest­vármegyében sokfelé fagyott, hasonlóképen Csongrád­­ban és Tolnában is. Torontóiban a nagy-szent-miklósi járásban tegnap jégeső volt, ma reggel 3 fok hideg, ami a szőlőt is megtámadta. — (Hét ember halála.) Az „Aradi Közlöny“ Írja a következő nem mindennapi hirt, amelyért persze a felelősség is őt terheli ; „Felsöszentivány község fiatalsága a szabad ég alatt mulatságot tar­tott, melyen cigányzene mellett táncoltak a legé­nyek és leányok. A közelben legelésző bikák a ze­nétől megvadultak, a fiatalság közé rontottak, több embert elgázoltak. Egy leányt az egyik megvadult állat szarvával fölnyársalt, mire a leány rövid szen­vedés után meghalt. Azonkívül négy legény és két leány súlyos sebeket kapott, úgy, hogy pár óra múlva kiszenvedtek. A megvadult állatok közül ket­tőt lelőttek, a többieket elfogták.“

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék