Pesti Hírlap, 1902. február (24. évfolyam, 31-58. szám)

1902-02-16 / 46. szám

színi szemle alkalmával a tárház helye ellen kifogást nem tettek, a le­hozott első szempontok pedig nem szolgálhatnak okul az engedély megtagadására.­­ A kivándorlás ellen. A belü­gyminiszter július hónapban utasította a törvényhatóságokat, hogy amidőn a területükön kivándorlásra irányuló mozgal­mat észlelnek, mindenekelőtt annak az okait igye­kezzenek kipuhatolni és ha egyes helyeken olyan kü­lönös okokra volna az visszavezethető, amelyek va­lamely törvényhatósági, vagy törvényhozási intézke­dés útján orvosolhatók, ez iránt az illető helyre tüze­tesen megokolt fölterjesztést tegyenek Hogy a törvény­­hatóság ennek az utasításnak sikeresebben megfelel­hessen, a kereskedelemügyi miniszter az összes ke­reskedelmi és iparkamarákat fölhívta, hogy a kiván­dorlási mozgalom mélyebben fekvő okainak a földerí­tésében a kerületek törvényhatóságainak a kezére járjanak s az orvoslás módjainak a megjelölésében és magában az orvoslásban is tettei és tanácsosan közreműködjenek., — Kövezések javítása. A székesfőváros ta­nácsa árlejtést hirdet azokra a kövezet-javitó munká­latokra, amelyek az 1902—1904 években szüksége­sek a váci-, Károly-, múzeum- és vámház-körúton, továbbá­ a Kálvin-téren, az Arany János-, Mária Va­léria-, Deák Ferenc- és Koronaherceg-utcákban, a ke­­repesi-, köztemető- és üllői­ uton, a Ferenc József-kö­­parton, a fő­vámház környékén s a hatóság részéről esetleg később megjelölt más közterületen, gránit, vagy bazalt kővel. Az ezekre vonatkozó írásbeli aján­latokat március hónap 4-ikének délelőtt 10 órájáig lehet benyújtani Vosits Károly tanácsosnak a köz­ponti városháza II. emeletén levő hivatalos helyisé­gében.­­ A sertés-közvágóhid vendéglője. Az új sertés-közvágóhid épületében levő vendéglőt s a hoz­zátartozó lakást a főváros hatósága bérbe adja az 1902. évi május hónap elsejétől számított három, vagy hat évre. Az írásbeli ajánlatokat február hónap 28 ikáig lehet beküldeni Almády Géza tanácsoshoz, a központi városháza II. emeletén levő hivatalába. — Eladósodott tisztviselők. A székes­fő­város tisztviselői közül azok, akik — a polgármester ismeretes rendeletéhez képest —­ a financiális dol­gaikat rendezni akarják, hétfőn este 7 órakor aljabb értekezletet tartanak, a központi városháza épületé­ben levő kézbesítőhivatal nagytermében. SZÍNHÁZ és zene. * (Nemzeti színház.) Hervieu érdekes drá­mája, a Rejtély, telt háznál kevés tapsot aratott mai második előadása alkalmával. Hogy ez nem a darab hibája, bizonyítja párizsi nagy sikere, melyet csak a Nemzeti színház előadása rontott le a hatásá­ban.­ Mint valami idegen, meg nem értett portékát, úgy interpretálták ezt a vérbeli párizsi drámát; is­meretlen, természetellenes levegő áradt abból a m­i­­lienből, melyben mindenki „szerepének nézte a maga részét: szerepnek, amelyet a természetesség rovására is megszokás játszani a Nemzetiben. Egyedül Hegyesi Mari asszony művészete magaslott ki ma este is a keretből és adott eleven szint a festett világnak. Márkus Emilia természetesen sohasem olyan, hogy a kritika szólhatna ellene, amikor egy darabnak nem ő a hódító középpontja, akkor is úgy áll a dolog, hogy tőle többet vártunk, nem mivel keveset adott, hanem épen mivel többet adhat. Labiche kacagtató vígjáté­­kát, a Betörőt, ma is hálával lohadta a telt ház. * (M. kir. Operaházi A Bánk bán mai elő­adásának fő érdekessége az volt, hogy Melindát Kra­mer Teréz asszony énekelte, ezúttal először. A nagy­­tehetségű, igazán geniális művésznő, úgy látszik, és oly gyorsan hódítja meg közönségünket, mint Barm­án, kinek méltó partnere. Mai előadásával szenzációs művészi diadalt aratott. Mindjárt első nagy jelenése Ottóval, majd a királynővel mély emó­ciót keltett; a második felvonásban, midőn férje lá­bainál, gyermekét ölelgetve zokog, valósággal megrázkódtatott mindenkit; gyönyörű éneke és meg­indító, szívhez szóló előadása, úgyszintén drámai erejű játéka szinte kényekig megindította a hallga­tóságot. De a legzajosabb sikert a tiszaparti jelenés­ben aratta, itt vége-hossza nem volt a tapsnak és kihívásoknak, aminthogy minden felvonás után is számtalanszor kihívták a függöny elé. —­ Amilyen kitűnő és minden tekintetben megfelelő­ volt a mai Melinda, olyan halvány és színtelen volt Gertrud királyné mai személyesítője, Fiait Gasztonné. Va­lóban nem éljük Máder igazgató eljárását: egy­részt mellőz és elhanyagol érdemes, kedvelt művészeket, (mint p. o. Pevny Irént, Sz. Bárdossy Ilonát, Szondreit,­ másrészt dilettánsokkal, vagy kezdőkkel próbál sze­rencsét, mindjárt nagy szerepekben exponálván olya­nokat is, kik még most csak epizód szerepekben tudnának megfelelni, így a tegnapelőtti Erzsébet, vagy a mai Gertrud — mind a kettő rokonszenves, tehetséges kezdő, de ilyen nagy szerepekre épen nem graduált. Flatt Gastonne az operaiskola vizsgáin kedvező benyomást keltett, egyszer a várszínházban Santuzzát is énekelte, de Gertrud nagy és kén­es szerepére még gyönge. Hangja, mióta utoljára hal­lottuk, sokat vesztett erejéből, érces csengéséből; a mély hangok színtelenek, a felsőbbek nem mindig meg­bízhatók. Amellett az énekesnő hamar ki is fáradt, a második felvonás nagy küzdelmes jelenésében már egészen bágyadt volt.­­ A többi szereplők közül Ney Dávid, Broulik, Takáts és Szendrei ma is jól ki­érdemelt, őszinte elismerést aratott.: * (A Vígszínház színésziskolája) ma dél­után gyakorlati előadást tartott meglehetős nagy­számú érdeklődő közönség előtt, mely természetesen igen sokat és igen szívesen tapsolt a­ fiatal közre­működőknek. A darabot­­tekintve, melyet játszottak, a Vígszínház alig­a magának neveli növendékeit. Ez a darab, A boldogtalanok, regény a képben, a leg­sötétebb vidéki romantika, ha heteken vagy hónapo­kon át ,ezt tanultatják, a növendékeknek aligha fej­lődik az érzékük az igazi drámai feladatok iránt. Egyebekben csupa jót mondhatunk a növendékek tudá­­sáról, készültségéről. Beszéd­­eikről megismerjük a Vígszínház művészeit, akik oktatják őket. Természetes­ségre, egyszerűségre való törekvés dolgában igazán sokra vitték. Nagy tehetség nincs közöttük, de vala­mennyien, akik nagyobb szerephez jutottak, mond­hatjuk, hogy színpadra valók és ha tovább tanulnak és a jószerencse is kedveskedik, sokra is vihetik. Szól ez különösen ifj. Mátrai Bélának, aki igazi színészvér, nemkülönben Bródi Nándor, Déri Tivadar, Herczeg Vilmos és Sipos Zoltán férfi­ növendékeknek, a kisasszonyok között pedig Megyasszai Vilma, Szűcs Irén, Szegő Irén, Gelléri Gizella, Harmat Eugénia és Szalay Gizellának. * (Az Operaházban) holnap, vasárnap, foly­tatja vendégjátékait Szoyer Ilonka a Villars drago­­nyosai Friquet Rózsi szerepében; az előadásban köz­reműködnek még: Váradi M., Kertész, Hegedűs, Mi­hályi és Szendrei. — Hétfőn nincs előadás. Kedden Sába királynője kerül szinre Vasquezné, Diósyné, Broulik és Ney D. közreműködésével. Szerdán meg­ismétlik az Onegiu-t, a bemutató előadás szereposztá­sával, a főbb szerepekben Kaezer M., Burm­an és Beck fölléptével. Csütörtökre Bánk bán van kitűzve , a főbb szerepeket W. Krammer T., Flattné G. és Broulik játszszák. Pénteken az Operaházban niincs előadás, a Várszínházban a Vil­ars dragonyosai­t ad­ják. Szombaton Tristan és Izolde van műsoron, a címszerepben Burm­an és Vasquezno tölléptével. Va­sárnap Szoyer Ilonka vendégtölléptével, új betanulás­sal először kerül szinre Strauss Richard operettje, A denevér. * (Vendégszereplés a Magyar színház­ban.) Ma este a Magyar színházban a Lotti ezrede­sei operettében a kecskeméti színház kitűnő operette­­primadonnája, Sziklai Szeréna kisasszony lépett fel a Fedák Sári szerepében. A szép alakú, kedves mű­vésznő, ki a nyáron a Városligeti színkörben aratott igen jelentős sikereket, a Magyar színházban ma este igazán érdemessé tette magát a fellépése iránt nyilvánuló érdeklődésre. Igen szép estéje volt, ked­vesen táncolt, szépen énekelt s a közönséget egé­szen magával ragadta úgy, hogy minden énekszámát megismételtették. Sok világot is kapott azoktól, kik a nyáron ismerkedtek meg kedves művészetével. A fiatal primadonna még vasárnap és hétfőn fog föl­lépni s a vendégszereplésnek valószínüleg az­­ lesz az eredménye, hogy itt marasztalják, ahol hasonló szép tehetségre igazán szükség van. * (Tordai Grail Erzsi az Urániában.) Szombaton délután, megismételte Tordai Grail Erzsi Arany János költészetéről való előadását, amely első ízben is az Arany estén oly nagy sikert aratott. A ma délutáni szerényebb közönség előtt is frappáns hatása volt a művésznő egészen új alakításának. Arany nem egy művét, amit konvencionális módon már rég agyonszavaltak, Tordai Grail Erzsi uj meg új voná­sokkal tudott vonzóvá és érdekessé tenni. Arany líráját, hazafias költészetét s ebből is kivált Rachel siralmát uj felfogással és megrázó érzéssel interpre­tálta. A recitált versek közét. Arany egyéniségéről, vi­ágnézetéről és­­kedélyvilágáról essay-szerű szelle­mes csevegéssel kapcsolta össze. Egész előadásának fináléjaképen Arany költői műveinek nagy alakjait, és balladái közül a három legkiválóbbat mutatta be, még pedig Szilágyi Erzsébetet, Agnes asszonyt és a T­etem­re hívást. Tordai Grail Erzsi ismét sok tapsot nyert és a jövő hónapra tervezett külföldi útjára azzal a jóleső tudattal indulhat, hogy immár itthon is kezdik megérteni. * (Kegyelemkenyér.) Csütörtökön e hónap 20-án mutatják be a Nemzeti színházban Turgenyev Iván két felvonásos drámáját Kuzovkint, melynek ma­gyar elme a Kegyelemkenyér lesz. A dráma főszere­pét, Kuzovkint Gál Gyula fogja játszani és kivüle Cs. Alszeghy Irma, Gyenes, Ivánt­ és Györgyné jutot­tak nagy szerephez. Az orosz drámairodalom remekét Barabás Abel fordította magyarra, rendezője pedig Somló Sándor. A Kegyelemkenyér bemutatója után vele egy este reprise is lesz. Pallleron Ahol mu­tatnak el egy felvonásos vígjátékát adják új beta­nulással s a főbb szerepekben Náday, Újházi, Horváth, Dezső, Rózsahegyi, Lánczi Ilka, Nagy Ibolya és Maróthy játszanak. A két darab csütörtökön kivül még pénte­ken és vasárnap is műsoron van. * (Gyermekelőadás a Nemzeti színház­ban.) Szombaton e hónap 22-én a Nemzeti színház igazgatója újra gyermekelőadást rendez. Az előadás, mely általános bérletszünetben megy, délután 5 óra­kor kezdődik s a helyárak a rendes esti helyárak, úgy azonban, hogy minden felnőtt látogató a saját helyére egy gyermeket is vihet. Két gyermek pedig egy ülőhely használatára jogosult. Az igazgatóság ez alkalommal, is Gárdonyi Géza látványos pásztorjátékát a Kará­csonyi álmot adatja elő a színház elsőrendű művé­szi erőivel. A jegyek a színház elővételi pénztáránál a szokásos elővételi díjak mellett már a mai naptól fogva válthatók. * (Hírek a Nemzeti színházból.) A jövő heti műsoron A rejtély és A betörő most vasárnap és szerdán szerepel. Hétfőn Julius Caesar megy a címszerepben Gállal. Kedden Francillon, a címszerepben P. Márkus Emíliával, szombaton a Karácsonyi álom kerül színre, ezen előadás kivételesen 5 órakor kez­dődik. hét többi napját a Kegyelemkenyér, s a vele színre kerülő Ahol mulatnak foglalja le, a vasár­napi délutáni előadások közül holnapra Rákosi Jenő szomorújátéka Tagma királyné, a jövő vasárnapra, pedig Rosenkranz és Güldenstein van kitűzve. * (A Vígszínházban) holnap este negyedszer adják a Régi világ­ot és így a vasárnapi közönség­nek is alkalma lesz arra, hogy megismerkedjék a za­matos m­agyarsággal megirt hazafias jelenetekkel, amelyek az újdonságot jellemzik. Délután A képviselő úr kerül színre, amelynek minden eddigi előadását telt ház nézte. A jövő hét műsorát a magyar ciklo­ kedvelt darabjai töltik ki és pedig színre kerül. A Gyurkovics-lányok hétfőn, szerdán, pénteken és va­sárnap A képviselő úr csütörtökön és­ szombaton. — A dada kedden és vasárnap délután. Csütörtökön délután a Régi világot adják. * (Balatoni regie ) A Vígszínház most Herczeg Ferenc új színművére, a Balatoni regé­re készül, amely a művészeti és technikai személyzetet egyaránt a legnagyobb mértékben foglalkoztatja. A cselekmény központja Mátyás­­király. A király regés alakján kívül Benigna asszony, egy balatonvidéki vár úrnője és Kinizsi Pál játszik jelentékeny szerepet. A színház a legnagyobb gonddal törekszik arra, hogy a külsőségek dísze­­és korhű volta is megfeleljen annak a kiválóan nagy művészi feladatnak, amely Herczeg Ferenc új darabjának színrehozatalával jár. A próbákon jelen van a szerző is. * (Várszínház.) Dr Janó­vita Jenő igazgató nagy szorgalommal készül várszínházi előadásaira. A rövid egy hónapi budai szereplés ala­­t Bródy Sándor egyfelvonásos darabján kívül színre kerül Molnár Ferencnek egy bohózata is. Azonkívül fölelevenítenek több régi­­operettet, mint a Kékszakállú herceg, Or­pheus a pokolban, Bocaccio, Fatinita, Szép Galathea,­­Pajkos diákok, Háromcsőrű kacsa, stb. Kilátásban van két-három érdekes vendégszereplés is. A március hó 80-tól április 30-ig terjedő szezonban 20 előadásra bérlet lesz, amely alatt minden darab csak egyszer kerül színre, úgy, hogy a közönségnek változatos mű­sorban lesz része. * (A Lotti ezredeseiben) Lotti szerepe holnap, vasárnap, este ismét Fedik Sári kezében lesz. Vasár­naptól folytatólag ,a hét minden estéjén föllép Fedik Sári és mindenkor az általánosan népszerűvé vált Lotti­­ját játszsza. A Lotti ezredesei így folytatja diadalmas útját s az előjelek szerint alighanem eljut ahoz a páratlan dicsőséghez, hogy megszakítás nélkül egy­folytában éri meg ötvenedik előadását. Holnap, va­sárnap, délután Sziklai Szeréna, a kecskeméti szín­ház­­ primadonnája, vendégképen játszsza Lotti sze­repét. * („A demokrata”­). A városligeti színkörnek mint minden évben, úgy ez idén is meg lesz a nyári slágerdarabja. Feld Mátyás, a színkör legnagyobb sikert aratott kasszadarabjainak jeles tollú szerzője, „A demokrata" címmel négy felvonásos fővárosi élet­képet irt. Különösen nagy hatásúnak ígérkezik „A demokrata“ harmadik felvonása,, amelyben a szinpad­ a képviselőhöz üléstermét ábrázolja. A darabhoz zenét Barna Izsó is. * (Alberti Werner távozása.) A Berliner Bürsencourier ma érkezett száma írja, hogy Alberti Werner, a magyar királyi Opera tenoristája fölbon­­atott szerződését és Németországba tér vissza.­Első PESTI H­I­R­L­A­P 1902.. február 16., vasárnap.7

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék