Pesti Hírlap, 1904. augusztus (26. évfolyam, 212-240. szám)
1904-08-29 / 238. szám
_____ _ ________________________ PESTI HÍRLAP 1904. augusztus 29., hétfő. kikerülhetlen feladása miatt határozta magát, vonulásra Kuropatkin valószínűleg Port-Artur Az ütközetben 24 japán ágyút használhatatlanná tettek. Liaojang, aug. 28. Reuter. Az oroszok visszavonulása Ancsangcsangtól e hó 27-én éjjel teljes rendben történt. A 26-án reggel kezdődő harcot az előcsapatok harca vezette be. A tüzelés egész nap és egész éjjel tartott. TÁVIRATOK Konstantinápoly, aug. 28. A porta külföldi nagyköveteihez körlevelet intézett az erzerumi és bitliszi vilajetben legutóbb előkerült bandákról szóló részletekkel. Sanghai, aug. 28 (Reuter) Az Arabia nevű német gőzös, amelyet az oroszok a múlt hónapban elkoboztak, Vladivosztokból ideérkezett. Gibraltár, aug. 28. A Baltimore nevű amerikai cirkálót a chinai vizekre küldték. Párizs, aug. 28. A görög király ma este Kopenhágába utazott. Párizs, aug. 28. Külföldi lapokban tegnap egy Párizsban fölfedezett kémaffaireről volt szó- A Matin és a Petit Párisién azt állítják, hogy azon javaslatokról van szó, amelyeket a japán attasé Lajoux volt ügynöknek Indo-China védelmére vonatkozólag tett. A japán attasé ezt azállítást erélyesen cáfolja. Albániai mozgalmak nagyobb kiterjedésétől azonban nem kell tartani. Az entente hatalmak prizrendi konzuljai hasztalan hangoztatták annak szükségét, hogy a redis-zászlóaljnak elbocsátása után a csapatokat megerősítsék. Liuma területén is, Prizrendtől délre, tüntetések voltak és a múlt évben ott felállított világi bíróság személyzetét elűzték. Az elűzöttek Prizrendbe mentek. Hir szerint azon zászlóaljak közül, amelyek Liumába voltak kirendelve, egy részt vett a bírósági személyzet elűzésében. Ennek a hírnek megerősítése, valamint részletek még hiányoznak. Az osztrák miniszterelnök Galíciában. Krakkó, aug. 28. Körber miniszterelenök ma délelőtt gróf Potocki helytartóval csendes misét hallgatott és azután megvizsgálta a másodfolyamodásu törvényszéket és a polgári és büntető törvényszéket. A másodfolyamodásu törvényszéken Hausner elnök hosszabb beszéddel fogadta a miniszterelnököt, aki a beszédre válaszolt és azután bemutattatta magának a bíróság tagjait és a küldöttségeket fogadta. Azután megtekintette az ir ■ galmasok kórházát és a fémipari kiállítást, ame-lyet a miniszterelnök Galicia komoly fejlődésének újabb bizonyítékaként üdvözölt. Krakkó, aug. 28. A fémipari kiállítás meg- t tekintése után Körber miniszterelnök dr Leo polgármesternél reggelizett. Délután megtekintette vielicskai útjában a podgorzei kerületi főnökséget. Vielicskában a miniszterelnök leszállt a sóbányába, ahol az új fejtési területet az ő nevéről nevezték el és egy emléktáblát lepleztek le. Azután a miniszterelnök visszatért Krakkóba és Wodzicki grófnál ebédelt. Konstantinápoly, aug. 28. Sakir basa kosszovói vált, aki 20-án egy zászlóaljjal és 200 lovassal Ipekbe érkezett, odaérkezése után azonnal őrjáratokat küldött a környékbe és arra törekszik, hogy az albániaikat, akik a keresztény csendőrség és a rendőrség, valamint több intézkedés ellen és a múlt évben 153 Kis- Ázsiába száműzött albániai szabadonbocsátását, valamint az adó leszállítását követelik, részben megnyugtassa, részben megfékezze. E célból Beránóból is egy zászlóaljat rendeltek ki. Az utolsó 14 nap folyamán Ipekben és környékén néhány keresztényt megöltek, de a Belgrádból jelzett gyilkosságok száma túlzottnak látszik. A helyzet Ipek környékén kétségkívül roszszabbodott Batusa Szulejmán albán főnök szabadonbocsátása és az összes ottlevő redif zászlóaljak lefegyverzése által, amely körülmények az albániai ellenzék kihasználja. A mozgalom Egészséges már a mama? úgy szeretnék hazajönni. Karácsony még nagyon messzi van, még tizenötször kell aludni menni. Ugye, apus, nekem előbb is lehet haza menni, két nap vagy három nappal hamarabb ? Akkor csak tizenkétszer kell aludni. Édesapus, gyere előbb, ne hagyjál olyan soká várni. De mi lesz, ha a március még nem egészséges ?“ Többet nem írhattam, mert teli lett a szemem könynyel. Gyorsan felkeltem és azt mondtam, mára elég, menjünk aludni, holnap folytatjuk. Szegényke csendesen lefeküdt. Azt hittem, míg ezt lerajzolja, majd ide szokik. Pedig csalódtam. A levelet nem küldtem el, az idegbeteg anyja úgy sem olvasná, az apját pedig sajnáltam. Két nap múlva levél jött, kedves, szépen írt levél, de boszantó tartalommal. Anyja állapota rosszabbra fordult, Lacika nem mehet haza. Persze, nem mondtam neki az igazat és szegény reménykedve írt új levelet, mely így hangzott: „Édes apuskám! A legtöbb fiú már készül haza. A Pista és a Laci is mennek. Ők azt hitték, itt maradnak, mert nincs apjuk és anyjuk, de van tanti és ahoz mennek. És nekem van papám és mamám és talán nem mehetek el innét. Oh én sokat sirok. Reggel sírok, este sirok, mindig sirok. Úgy szeretnék haza menni. Miért nem visztek már ? Most már csak hatszor kell aludni és aztán haza megyek. Oh de jó lesz. Aki itt marad, mindenki kap egy nagy pakkot. Ugye, én is? Az Imre is kap, pedig ő is haza megy. Oh én is haza megyek, ugye, azért én is kapok pakkot ? Ha kapok, kérem, küldjél katonát. * (A Király-színház), miután azokat az akadályokat, melyek miatt a szombati megnyitót nem lehetett megtartani, már elhárították, ma, hétfőn megnyílik, mint tervezve volt, a Fölösleges férjek előadásával. Az előadásban, mely 8 órakor kezdődik, résztvesz Rákosi Szidi és Németh József is. * (Hírek az aradi nemzeti színházból.)" Zilahy Gyula igazgattja nyári szünet után előkészítő idényét a makói Hollósy Kornélia színházban nyitja meg az aradi októberi saison előtt, hol az Aradon előadandó újdonságokat saját vezetése alatt tanulják be. Aradon az első újdonság a „Bizánc“ dráma és Én Ted operette lesz. Még az őszi idényben színre hozza Zilahy Madách Mózes, Petőfi Tigris és Hiéna olyat, amelyik áll és el sem esik, mert ha el esik, nem ér az egész regiment semmit. Aztán , egy várat, abban fognak lakni a katonák. Azután lovat, kocsit, de az talán sok lesz. Aztán állatseregletet, azzal jól lehet játszani. Aztán tollat, irkát, képeskönyvet, ez mind kell, hogy ne sírjak. Aztán egy tintatartót, olyat amilyen a doktorbácsinak van, amit lehet becsukni és kinyitni és nem jön ki a tinta. Aztán süteményt, többet nem kérek. Oh, olyan szép lesz a karácsonyfa, én úgy örülök már most, itt is van, de csak egy fa az egész iskolának, azt csak nézni szabad. Talán egészséges már a mama és én nem jövök ide többé. Most már reggel nem sírok olyan nagyon, csak este, mert akkor nagyon sötét van. Ha becsukom a szemem, otthon vagyok, ha kinyitom, itt vagyok és akkor muszáj sírni. Úgy szeretnék már hazamenni és örülök a pakkinak kicsi fiad Laciba.“ Szegény kicsike, hiába sírt, hiába vágyakozott, nem ment haza. Karácsony közelgett, a fiúk örültek s a legtöbb elment már napokkal az ünnepek előtt. Laci várta az apját, de persze nem jött, az utolsó napig tartottam szóval, mert azt hittem, mégis eljönnek érte. De nem jöttek. Az ünnepi est nagyon csendes volt. Minthogy nincs senkim, az intézetben maradtam, templomba úgyis mehetek s a szegény gyermekekkel szívesen foglalkoztam. Lacika szomorú volt, egész este nem szólt egy szót sem. A többiek, mikor az ünnepek után visszatértek, elmesélték, hogy milyen volt a karácsony-Kecskemét város rendkívüli közgyűlése. Vasárnap tartotta Kadalek polgármester elnöklete mellett Kecskemét város tb. bizottsága közgyűlést a város 6 millió 500.000 korona adósságának konvertálása ügyében. A városi pénzügyi bizottság a Magyar Általános Takarékpénztár és az Első Hazai Takarékpénztárnak a konverzióra vonatkozó ajánlatait újra tárgyalás alá vevén, végtére is az rájuk és hogy mi minden öröm érte őket. És mindegyik megemlékezett a papájáról, meg a mamájáról. Ezek a kis emberek igen szépen meséltek. Aztán kérdeztem Lacikát: — Hát nálatok tavaly milyen volt ? — Azt nem lehet mondani — és könnyes szemekkel nézett rám. — Miért nem ? — kérdem. — Olyan nagyon szép volt. — Szép volt, — de hát milyen? — meséld el fiacskám, — unszoltam tovább. — Én nem tudok mesélni, nekem sirni muszáj és sirt. Sajnáltam szegényt. A többi fiú már mind bóbiskolt. Ágyba tettem őket, csak Laci volt ébren. — Menj aludni, édesem, — szóltam. — Nem vagyok álmos — és sirt tovább. Ekkor már tizenegy óra volt, elővettem a könyvek könyvét, olvastam, aztán kérdeztem Lacit: — Felolvassam neked ezt a szép kis történetet a bibliából? — Köszönöm, megyek aludni, — szólt ő. — Jól van, édesem, menj , holnap velem jössz a templomba. Rám nézett, aztán aludni ment. Én is fáradt voltam, szintén lefeküdtem. Nyugtalan álmaim voltak, folyton Lacikát kellett valami veszélyből mentegetnem. Örültem, mikor felébredtem. Első dolgom volt, átnézni a gyerekekhez. A kicsikék ahogy felébredtek, ágyukban játszottak. Laci nem volt itt. Kerestem, nem találtam. Dolgaimat sem végeztem, csak őt kerestem. Ki nem mehetett a házból, az zárva van, meg kell találnom, gondoltam s újra kerestem. Meg is találtam, de hogy ? Szegényke este lefeküdt, de aztán felkelt, színház és zene. Somló Sándor Fra Girolamó drámáját. Zilahy Gyula az utosó saisont tölti Aradon, honnan társulatával Debrecenbe vonul. Zilahy jelentese és jövőre megerősített társulatánál a vidék első művészei és művésznői neveit látjuk: Zilahy, Szakács Andor, Békés Gyula, Árkossy Vilmos, Mészáros Alajos, Polgár Sándor, Deési Alfréd, Horváth Kálmán, Békeffi Lajos, Szalóki Dezső, Sarkadi Vilmos, Bónis Lajos, Szigeti Vilmos, Győré. A nők: Bács Károlyné, Felhő Rózsi, Fóti Frida, Keller Elza, Markovics Margit, Szabó Irma, Zilahy Gyuláné, P. Lukács Juliska, Szakács Andorné stb. * (Vidéki színházak.) A brassói színházban ahol most Komjáthy János kassai színtársulata játszik, legközelebb egyfelvonásos operát fognak bemutatni, amelynek szerzője Gleim Ottó brassói huszárszázados. A darab címe A velencei szerecsen. Szilágyi Dezső színigazgató játszási engedélyt kért Kaposvár tanácsától Ez azonban azzal az indokolással, hogy Szilágyi vállalkozásának sikerét különösen az ő részéről mi sem biztosítja és hogy Pécs várossal szemben fönnálló sziniszövetség idegen társulat bevonulását amúgy is fölöslegessé teszi — a kérelmet megtagadta. * (Román szinházalapot teremtő egyesület.). Vasárnap tartotta a hunyadmegyei Brádon közgyűlését ez az egyesület, melyet 1871-ben azért alapítottak a románság szellemi vezetői, hogy egyrészt lassanként román vándorszintársulat kialakulását lehetővé tegyék, másrészt a román műkedvelő előadások tartásához való kedvet élesztgessék és fokozzák. A vándorszintársulathoz eddig mindössze egy ösztöndíjasa van az egyesületnek, Bertanu Zakariás, akit Bécsben képeztetnek, viszont azonban már kitűzték az ötszáz koronás drámapályázatot, amelyre öt román színmű érkezett be. Annál készségesebbek a műkedvelői előadások dolgában. Legutóbbi jelentésük szerint 1900-ban Magyarországon 112, 1903-ban pedig már 179 műkedvelői előadást tartottak. A jelentésből kitűnik az is, hogy legtöbbször magyar szerzőnek, Murai Károlynak románba átültetett bájos poézisa Virágfakadását játszották Dragostea copilereasca címmel. A fordítást dr Siegescu fővárosi tanár végezte. Géczy Gyimesi vadvirágja is megvan rotván fordításban, de az még előadásra egyszer sem került. A Murai darabján kívül még Vulkán József román írónak egy népszínműve került sokszor színre: Megyék és városok.