Pesti Hírlap, 1905. március (27. évfolyam, 61-75. szám)

1905-03-07 / 67. szám

5 Árpád, második küldöttség Simonovics Béla, Brad­­mann Mór, Kiss József, póttag Kauser János. . .IX. kerület, első küldöttség Kleineisel Jakab, Bernhardt Nándor, Ehrlich Manó, póttag Sneider Béla, második küldöttség Daraa József, Biliinger Károly, Kója Lajos, póttag Sturza Károly, harmadik (kőbányai) küldöttség Beryler Gyula, Bácányi István, Horváth A. János, póttag Szabó Ármin. — Somogyi Aladár választójoga. Dr Somo­gyi Aladárnak mandátumát a török-szént-miklósi szabadelvű párt megtámadta azon a címen, hogy So­mogyinak nincsen választó joga. Somogyi jóhiszemű eljárásának igazolására kérte a központi választ­mányt, adjon hivatalos Írást arról, hogy a IX. ke­rületben föl van véve mint dr Somogyi Aladár tar már. A választmány a kérelmet elutasította. _Fegyelmi följelentés választási elnökök el­len- Biró Henrik a demokrata-párt nevében fe­gyelmi följelentést tett Mérő János, a VI. kerületi választás volt elnöke ellen. A följelentésben elmond­ja, hogy Mérő János a nagymező-utcai palánkkal meghamisította a pártok megállapodását, hogy kato­nasággal és rendőrökkel zárta el a választók útját, hogy a választást többször szabályellenesen felfüg­gesztette, megtűrte, hogy a Hieronymi-választókat megvásárolják. Hecht Emo, a IX. kerületi választás volt elnöke, Hindy Kálmán ellen tett följelentést a kérte a fegyelmi vizsgálat elrendelését. A középponti választmány, Halmos János polgármester elnöklésé­vel, hétfőn tartott ülésén mind a két fegyelmi följe­lentést visszautasította. __ Közlekedési ügyek. A székesfőváros közle­kedésügyi bizottság hétfőn délután ülést tartott, Rózsavölgyi Gyula alpolgármester elnöklése mellett; előadó Antal Gyula tanácsjegyző volt. — A bizott­ság első sorban tárgyalta a budapesti közúti vas­pálya-társaságnak már Részletesen ismertetett ta­rifa-reformját. Az előadó részletesen ismertette a díjkedvezményeket s kiemelte, hogy azonkívül a fő­városnak egy régi óhaja teljesül, amennyiben 123 viszonylatban olcsó havi bérletjegyek is fognak ezentúl a közönség rendelkezésére állani. Az ügy­osztály nézete szerint, e tarifa-reform a főváros fej­lődésére (különösen a jobbparton is) a legüdvösebb befolyással lesz. Piperkovics Bátor, tanácsos, ezzel kapcsolatban előadja, hogy a kereskedelemügyi kor­mányzat lényegesen hozzájárult eme kedvező ered­mény eléréséhez, ami az előterjesztett leiratból is kitűnik. A bizottság kimondotta, hogy az előter­jesztett tarifa-reformot egyhangúlag azzal veszi tu­domásul, hogy ez a Kossuth-Lajos-utcai vasút ügyé. tői külön lesz választva, s hogy ez utóbbi külön elhatározás tárgyát alkossa. — A Kossuth-Lajos­­utcai vasút ügyében, Rózsavölgyi Gyula elnök elő­terjeszti, hogy három bizottsági tag a vonatkozó iratok újra való sokszorosítását kéri. A bizottság e kívánságnak megfelelve, ezt elhatározta, s igy a vasut-ügy érdemével külön ülésben fog foglalkozni. — A bizottság elhatározta, hogy a Lánchídfő—Szé­natér közötti vonalra nézve javasolja az építési helyhatósági engedély kiadását; elfogadva Heltai Berencnek azt az indítványát, hogy a kocsik jobb világítással láttassanak eh — Végül megállapították a fogaskerekű-vasút nyári menetrendjét, azzal, hogy május 16-itól, szeptember 15-ig, a félóránként in­duló vonatok is fölmenjenek a Széchényi-hegyig. — A bérleti szabályrendelet. A fővárosi jog­ügyi bizottság hétfőn délülán Lung György tanács­nok elnöklete alatt tartott ülésében folytatta a bér­letekről szóló szabályrendelet tervezetének tárgya­lását. A múlt ülésen a tervezetnek első bárom szaka­szát tárgyalta le a bizottság; a mai tanácskozás tehát a negyedik szakasznál kezdődött, amely a lakbérlet kezdetének időpontját határozza meg. E szakasznál dr Leitner Adolf ajánlott módosítást. A bizottság azonban Eraenkel Sándor és Friedmann Bernát fel­szólalása után a szakaszt eredeti formájában fogadta el. Az ötödik szakasz a bérfizetés idejéről rendelkezik. Minthogy módosítást senki sem ajánlott, a bizottság a szakaszt egyhangúlag magáévá tette. A hatodik szakasz arról intézkedik, hogy mit foglal magában a házbórösszeg. Elfogadták. A hetedik szakasz arról szól, hogy kinek fizetendő a bérösszeg, illetve ki jo­gosult a bérösszeg fölvételére. Jelentéktelen módosí­tással jóváhagyták. A nyolcadik szakasz azt mondja, bogy a bérleti szerződésből folyó jogok és kötelessé­gek a bérlőtársakat egyetemlegesen illetik. A bizott­ság az egyetemlegességet az üzlettársakra is kiterjesz­tette. A kilencedik szakasz a bérbeadó jogáról intéz­kedik arra az esetre, ha a bérlő nem teljesiti a bér­fizetést a helyiség átadása alkalmával. Némi módosí­tással ezt a szakaszt is elfogadta a bizottság, mire a tervezet tárgyalásának folytatását legközelebbre ha­lasztották. — A tervezet tárgyalását megelőzőleg ne­hány nyugdíjazási ügyet intéztek el. 1905. március 7., kedd.________________ színház és zenb^ Élő sakk játék az operáimban. Szombaton az operai álarcosbálon a domino do­minált, hétfőn a sakk uralkodott a színpadon. Az élő sakkjáték. Az isteni sakkot, mely nem játék és nem művészet, — mert játéknak túlságos benne a művé­szet, és mint művészet, túlnyomó benne a játék, — ezúttal élő, bájos női alakok személyesítették, ők har­coltak a kockás táblán és küzdöttek egymással a dön­PESTI HÍRLAP tő matt dicsőségéért. Élő sakkjátékot közönségünk eddig csakis a Ka­pitány kisasszony, Genée Kezső ily cimü operettjének a néhai gyapju-utcai német szánházban és a Népszín­házban megtartott előadásaiból ismerd Az élő sakk, mint látványosság, mindeddig csakis a kiváltságos, a vagyonos osztály számára föntartott mulatság volt. Fejedelmi udvaroknál az udvari ünnepségek központ*, ja, kiemelkedő emlékezetes eseménye volt. Pazar fé­nyű jelmezek, a szereplőknek ügyes láncszerű mozdu­latai fokozták a játszma érdekességét. Főleg akkor, ha olyan nagyszabású volt a sakkjáték rendezése, hogy minden báb több személyből összeállított alakzat volt és ezek egymás közt tényleges harcot vívtak, melynek plasztikus mozzanatai a laikus közönség fi­gyelmét is lebilincselték. — A legújabb korban, a kö­zelmúlt években amerikai petroleumnábobok és egyéb trust-királyok rendeztek enervált vendégeik mulatta­­tására ilyen sakkozást eleven „figurákkal“; nálunk is akadt a főúri körökben ennek követője, csakhogy természetesen egyik sem volt mindeddig olyan nagyszerű, mint az az élő sakk játék, melyet ma este a Magyar Gazdasszonyok országos egylete árvái és a Veress Pálné-szobor alap javára rendezett a m. kir. operaházban. Ez az élő sakkjáték a következő szereposztással került színre: Fehér tábor. Királynő Spett Ferencné, Vezér: dr Prokopp Jenő. Bástyák: Zipemovszky Hona és Breuer Olga. Futárok: Spúr Sárika és Böck Irén. Huszárok: dr Tbold Kálmán és Zemeck Ernő. Gya­logok: Hellebront Gizella, Simay Vigi, Payzs Klári­ka, Záborszky Jolán, Telepy Kordélia, dr Czakó Jenő, Seidl József és Mann Kálmán. Yórös tábor. Királynő: Payer Iroréné. Vezér: Bendel Gyula. Bástyák: Maróczy Mariska és Szelke Hajnalka. Futárok: Tatár Gyulánó és Ludány Mar­osa. Huszárok: Tatár Gyula és Hurvátovits Ferenc. Gyalogok: Ormay Giziké, Eleöd Hona, Szluha Elvira, Hanay Hús, Wallenfeld Sárika, dr Biró J. János, Rónay Zsiga és Mikályfíy Pál. A játszmát Maróczy Géza, a világhírű sakkmes­ter, rendezte; a játszma eleje a színpadi hatás kedvé­ért némileg eltér a tényleg megjátszottól, de már a negyedik lépéstől kezdve a mattig azonos egy Bird H. hires veterán angol mesterjátszó Méróczy elleni játszmájával, melyet 1895-ben Hastingsban játszották egymással. A játszma menete a következő: Világos: Sötéi: Bird. Maróczy. 1. 1*2—b3 a7—<a6 2. c2—c3 e7—«6 3. e3---e4 b7—b5 4. Ffl—d3 c7—c5 5. Fd3—c2 Hg8—fő 6. Hgl—f3 d7—d5 7. e4—eo ÍJf6—d7 8. a2—a4 Fc8—b7 9. d2—d4 Hb8—c6 10. Fel—eS Ff8—e7 11. Hbl—d2 c5xd4 12. c3xd4 elsáncol 13. h2—h4 f7—f6 14. Vdl—bl f6xe5 15. Fc2xh7+ Kg8—h8 16. Hf3—g5 BfS—f6 17. Vbl—dl Vd8—e8 18. h4—h5 e5xd4 19. Eh7—g6 .Ve8—£8 20. Hg5—h7 d4xe3 21. Hb7xfS e3xd2+ 22. Kel—fi Ba8xf8 23. f2—f3 Hd7—e5 24. Vdlxd2 He5xf3 25. g2xf3 Bf6xf3+ 26. Kfl—g2 Fe7—b4 37. Vd2—cl BÍ8-Í2-K *. 28. Kg2—gl Hcö—d4 29. Fg6—d3 Fc5—d2 30. Vei—c5 Fd2—e3 Itt világos kapitulált; a látható matt kedvéért történik még: 31. Bhl—h2 Hd4—f3+ 32. Kgl—hl Bf2xh2 sakk és matt. Ezt a játszmát játszották el hétfőn este a m. kir. Operaházban (Még sohasem játszottak sakkot ezerkétszáz kibic előtt, csakis hétfőn este!) Már aa első fölvonulás is mély hatást keltett, A zenekarban megszólalt Chopin asa-dur polonaise, melyet zenekar, számára a-durra transzponáltak és ennek danájára méltóságteljes lépésben vonultak föl a játszma sze­replői. Mindjárt az első kibontakozáskor eV Payer, Imréné és dr Spettné, majd később a szép Algya Margit, továbbá Ehrenhof er Hona, Dóleskó Ma és a „kis tündérek“ Hajky Rózsika, Payer Irén, Lili és Edith, Wassilievits Emiko és Bavvuy Honka bájos alakjai bilincselték le a figyelmet A sakk­játszma egyes fázisait élénk érdeklődéssel követte a közönség és végre mikor a döntő „húzás“ megtörtént, mikor a játszma vörös javára eldőlt, viharos taps hangzott fel a zsúfolt nézőtér minden oldaláról. Még fokozták a sakkjátszma zajos hatását a hozzá fűzött táncok: Hudak Juliska tüzes tempera­mentummal járt egy bolerot, Banovits Ervin és Bal­­lovits Módiké lelkesen járták a kállai kettőst (Baruo­­vits Ervin eközben el is vesztette a parókáját, ami za­jos derültséget keltett) — de az est clou]a mégis csak az a pompás cake-walk volt, melyet a geniália Yárady Ilike járt Mihályffy Bélával; a két nagytehet­­ségü gyerekmfivész pompás táncát zajosan meg is ujrázta a közönség. De a műsor többi számának is bőven kijutott az elismerésből. Bevezetésül az operaház zenekara Máder igazgató kiváló Ízlésű dirigálása mellett el­játszotta az Oberon-nyitányt. Utána Márkus Emilia és Náday Ferenc kiváló művészetükkel gyönyörköd­tették a közönséget; Almássi-Balogh TihamémaK „Két év után“ cimü egyfelvonásos vigjátékát játszot­ták el, a Nemzeti színháznak másfél évtized előtti repertoire darabját ée előkelő, szubtilis játékukkal gyakran nyílt színen is arattak zajos elismerést. —. Majd Szigethy József, a budapesti születésű gyer­mekművész lépett a színre és Vieuxtamps balladáját és polonaisét ráadásul pedig egy magyar ábrándot játszott sima, egyenletes technikával és meglepően értelmes fölfogással. Befejezésül előadták a Szép Galateát, Suppénak elpusztíthatatlan mithológiai vig dalművét, melyet már néhány évvel ezelőtt is adtak az operaházban, ugyancsak jótékony célra. Ezúttal a szereposztás egészen uj, eltérő volt: Ganimédet ezúttal Szamossi Elza adta, igen temperamentumosán, főleg a „klasz­­szikus“ refrénü kupié hatásos előadásával keltvén za­josabb tetszést; a címszerepet a szép Náday Ilonka személyesítette és ő is méltán kivehetto részét a mai sikerből; Midász ezúttal Komái Rikhárd volt, túlsá­gos drasztikusan játszott, de azért állandóan derült­séget keltett. A zenekart ismét Máder igazgató ve­zényelte és ő előkelő művészetének szinaranyával valósággal bezománcozta a néha bizony triviálisnak tetsző mű merészebb részleteit is. Az előadásnak, mint említettük, nagy sikere volt; a díszes, előkelő közönség, mely a nézőtér min­den zugát megtöltötte, sokat tapsolt a szereplőknek, azonfelül a sakkjáték buzgó rendezőinek: Alszeghy Kálmánnak, Maróczy Géza mesternek és Mazzantini Lajosnak* a két utóbbi meg is jelent a függöny előtt. A tapsolok közt volt József Ágost főherceg és fönsé­­ges neje, Auguszta főhercegnő is, kik az előadást vét­­gighallgatták és csak az utolsó jelenés után távoztak a színházból. A sikerült előadás, melyet e hó 13-dikán megis­mételnek, a művészi sikeren fölül a jótékony célnak is szép summa pénzt jövedelmezett. r(-Idi.)/ * (Alföldi IrénJ a prágai német színház tagja, két estére tervezett vendégszereplését holnaíp, kedden, kezdi meg a m. kir. operaházban. A művész­nő első föllépése a Lohengrin dalmű Elza szerepében lesz. A dalműben közreműködnek Berts (Ortrud), Anthes (Lohengrin), Ney Dávid (a király), Beck (Telramund), Mihályi (hirdető), Pichler, Kiss, Sze­mere és Kárpát (lovagok). Vezénylő karmester Ker­ner István. Alföldi Irén ezenkívül még egyszer, csü­törtökön, lép fel a Walkür Sieglinde szerepében, j

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék