Pesti Hírlap, 1907. november (29. évfolyam, 259-284. szám)
1907-11-05 / 262. szám
1907. november 5., k«M. PESTI HÍRLAP Debrecen irodalmi iinnepe. Debrecen, nov. 5. *— Saját tudósítónktól. — (Vasárnap országos jelentőségű irodalmi ünnep volt Debrecenben, ahol a Csokonai Kör kegyeletesen adózott az első rendszeres magyar füvészkönyv szerzői, diószegi Sámuel és Fazekas Mihály emlékének.A tudományos és irodalmi világ szép számmal képviseltette magát az ünnepélyen, de részt vett azon Debrecen város egész előkelő közönsége is. Ekkor leplezték le a debreceni, Diószegi Sámuel terve szerint létesített füvészkertben a füvészkönyv szerzői emlékére felállított emlékművet, Somogyi Sándor fiatal szobrász munkáját. A szobor egy természetimádó aggastyánt ábrázol, aki rajongó szeretettel borul az őt környező virágok felé. Debrecen egy nem nagy méretű, de igen sikersült szoborral gazdagodott az ország másik két kiváló műalkotása, a Csokonai és a Bocskay szobrok közvetlen szomszédságában. Ott voltak az ünnepségen a M. T. Akadémia képviseletében, dr Mágócsy-Diesz Sándor egyetemi tanár, a műegyetem részéről dr Ilosvay Lajos udvari tanácsos, a M. K. Természettudományi Társulat részéről dr Tuzson János egyetemi magántanár. A M. Nyelvtudományi Társulatot Széll Farkas, a Földrajzi Társaságot Fazekas Sándor, a Kisfaludy Társaságot Fiák Károly, a Petőfi Társaságot Szávay Gyula, a Nemzeti Múzeumot dr Fibárszky Nándor, a Fővárosi Ifjúság Természetrajzi Szöveteségét dr Szabó Zoltán képviselték. Ott volt továbbá Herman Ottó, akinek zajosan nagy ünneplésben volt része, Weszprémy Zoltán főispán, gróf Dégenfeld József egyházkerületi főgondnok, Kovács József polgármester, Kovács Gyula alispán, dr Erős Lajos kollégiumi akadémiai igazgató és Kazay Sándor középiskolai igazgató vezetésével a kollégium tanári kara, Jászay Rezső a premontreiek főgimnáziumának lelkész-tanárai, a református lelkészi kar Balogh Ferenc és Könyves- Tóth Kálmán egyházi írók vezetése alatt teljes számban. Ott volt a Diószegi-család tagjai közül dr Kovács Ernő országos képviselő és megjelentek dr Thaler Kálmán, dr Bakonyi Samu és Szabó Kálmán, Debrecen országgyűlési képviselői is. Az ünnepély d. e. 10-kor a kollégium dísztermében kezdődött felolvasó üléssel. Géressy Kálmán megnyitó beszéde után a főiskolai énekkar egy XIX. század elejéről való, vallásos éneket adott elő, melynek szövegét Diószegi Sámuel írta, a füvészkönyvegyik szerzője. Török Péter természetrajzi tanár a füvészkönyvet méltató értekezést olvasott fel, melyben kimutatta, hogy az első magyar füvészkönyv korszakot alkotott a magyar botanikában. A debreceni dalegylet dalegyveleget adott elő, melynek szövegét Csokonai Vitéz Mihály és Fazekas Mihály írták. A füvészkönyv magyaros stílusát, nagy irodalmi készségét dr Kardos Albert méltatta, aki mint a Csokonai Kör titkára fáradhatlak munkásságot fejt, ki irodalmi ünnepségek előkészítésében. A díszgyűlés után leleplezték a Fazekas emlékművet, melynek történetét dr Tüdős János ismertette. Dr Mágócsy-Diesz Sándor az Akadémia képviseletében mondott ünnepi beszédet. — Nagy érdemű — úgymond — Diószegi-Fazekas könyvének, hogy megalkották abban a botanika magyaros műnyelvét, óriási nyelvismerettel, magyaros észjárással. A növénytudományokban jártas Diószegi Sámuel és a nagy nyelvérzékkel bíró Fazekas Mihály szerencsésen egészítették ki egymást. Ezután Komlássii Artur a Csokonai Kör nevében átadta a szobrot Erős Lajos kolégiumi rektorprofesszornak, majd a megkoszorúzás következett. Dél tájban a Kossuth utcai temetőben Diószegi Sámuel sírkövét és Fazekas Mihály síremlékét koszorúzták meg. Délben banker volt a Bika-szálloda dísztermében, amelyről Géressy Kálvmán mondta az első pohárköszöntőt a vendégekre. Herman Ottó is , felzólalt, valósággal elragadva humorával a jelenlevőket. Tiszta magyar kultúrát kell teremtenünk, — úgymond — ne téveszszük meg magunkat az internacionális mozgalmaktól. Ami hasznos és célszerű a külföldi tudományosságban, irodalomban és művészetben, azt átvehetjük, de le kell szűrnünk azokat s a magyar szellem zománcával kell bevonnunk. Debrecen város igazi magyar polgáraira ürítette poharát. Utána még egész sora következett a felköszöntőknek, amelyek az irodalmi ünnepet befejezték. Megyék és városok. Somogy vármegye új alispánja, Kaposvárról táviratozzák. A Sárközy halálával megüresedett alispáni székbe Somogy vármegye törvényhatósága vasárnap Kaposvárott megtartott közgyűlésében Kacskovics Lajost választotta meg. Gróf Apponyi Albertnek pedig az őt ért támadások alkalmából táviratilag bizalmat szavaztak. Esti levél. — Szellemi és testi munkások. — Orvosok sztrájkoltak! Nem gyógyították a betegeket! — Szenzációsan hangzik így az eset, mely Aradon történt. S alkalmas a közhangulatot az orvosok ellen irányítani. Első tekintetre úgy tűnik föl a hír, mintha a doktorok is a nemzetközi szocialista munkások zsarolási rendszeréhez fordultak volna. Pedig tulajdonképen ők az áldozatai a nemzetközi szocialista munkásoknak. Ma jelszó és divat: mindent a munkásokért és mindent a munkásoknak! A politikusok vadászszák a népszerűséget s ennek az árát hol az állammal fizettetik meg, hol meg az intelligenciával. Mert a munkások közül csupán a testi munkások laknak divatban. Azokat tömik minden jóval, mintha libák volnának. Mert félnek tőlük. Mert ezek hol ablakokat, hol fejeket vernek be. A szellemi munkás dögöljön meg éhen. Hogy a testi munkásoknak hízelegjenek, úgy csinálták meg a politikus urak a törvényt, hogy a munkásbetegpénztáraknál a szellemi munkások vérével itatják a testi munkásokat. Ezért nem lehettek megelégedve az aradi munkásbetegpénztár orvosai a honoráriumaikkal. Ez a szórványos kis eset gyönyörűen jellemzi a mi beteg közállapotainkat. Az egész nemzetközi szocializmus, mely frázisaiban a „tőke“ és a „hatalom“ ellen tör, a valóságban a hatalommal mindig osztozik a tőkében és mindenkor csak a szegény emberek s különösen a szellemi munkások ellen tör. A nemzetközi szocialistáknak köszönhetjük, hogy drágult az élet a szegény emberek számára. A gazdagok meg sem érzik. Nem építettek a kőművesek s a tőke emberei, a háziurak, húznak belőle hasznot. A szegény ember számára nincs lakás s nemsokára a kőművesekkel együtt hajléktalanok leszünk. Maiden a munkásmozgalmak miatt drágult s ki érzi meg? Csak a szegény testi és a szellemi munkás. Az élet humorához tartozik, hogy Magyarországon, ahol oly sok az analfabéta s ahol a nyomtatott betűnek olyan a hivatása, mint a Messiásnak volt, ebben a kulturátlan országban megdrágították a kultúrát is, a betűt is! Nehogy szegény ember lapot vagy könyvet csinálhasson s eszméket terjeszthessen! Azt nehezítették meg, ami a szocializmusnak legtöbbet használ. S — risum teneatis! — megdrágították a könyvkötést is! Hiszen aki Magyarországon eddig könyvet köttetett, azt az aranygyapjas renddel kellett volna kitüntetni. De hát a nemzetközi szocialista vezérekkel nem lehet vitatkozni. Ők játszszák a csalhatatlan pápát. Ahelyett, hogy a szellemi munkásokkal, az ország intelligenciájával, összefogva küzdenének a szocializmus nemes eszméiért s Magyarországon mindenekelőtt magyarok maradnának és az igazán káros holttőke, a születés előjoga s a naplopó nagy urak ellen inditanának harcot, s csak a társadalom legszegényebb s legértékesebb osztálya, a lateiner elem, a szellemi munkások életét nehezítik. Szegény orvosok! A magánéletben úgyis csak az fizet nekik, aki épen akar, s mikor hatóságok és testületek veszik igénybe a tudásukat, akkor olyan honoráriumot vagy fizetést adnak nekik, hogy arra ráfizethetnek. Veszedelmes dolog, hogy a testi munkások mindig csak a szellemi munkások érdekeit sértik és életét nehezítik. Egyszer eszükbe juthat a szellemi munkásoknak, hogy ők is „szakszervezetben“ egyesüljenek és sztrájkoljanak. Ennek csak a testi munkások adnák meg az árát. Hát még ha eszükbe jutna azoknak, hogy ezeknek a munkáját megtanulják és elvégezzék! A testi munkások fele kenyerét vesztené. Mert a testi munka legtöbb szakmája olyan, hogy a szellemi munkához szokott intelligens ember fél év, alatt jobban megtanulja azt, amit a testi munkás egy életen át tanult. Nem kell az ügyvédből lett asztalosra, dr Eöry Gyulára, vagy a katonatisztből lett hentesre hivatkoznom, minden ember ismer egész sereg lateiner embert, aki a maga diplomája mellett mulatságból játszva megtanult egy mesterséget. Micsoda rémületes pusztulás lenne a magyar munkások és iparosok között, ha a szorongatott intelligens osztály önvédelemből testi munkát is végezne s kivenné a kenyeret a testi munkások szájából. Például, mint)óczi Lajos írta egy híres versében, „a könyvkötés is irodalmi s nem agynyomó foglalkozás.“ Magyarországon oly kevés könyv kel el, hogy a legnépszerűbb író is bekötheti játszva a saját könyveit s ha ezt a tréfát megtennék, fél év múlva kivándorolhatna minden könyvkötő Amerikába. Vajon nem jobb volna e helyett szellemi és testi munkásoknak egyesülni a szocializmus és a magyarság eszméiben? Zsolt: Képzőművészet. * (A Márk-kiállítás megnyitása.) Márk Lajos festőművész kollektív kiállítását vasárnap d. e. nyitotta meg ünnepélyesen Molnár Viktor közoktatásügyi államtitkár a Nemzeti Szalon palotájában. A szenzációs kiállítás megnyitására odasietett a főváros egész előkelő közönsége. A közönség legnagyobb részét ezúttal igazán a szép asszonyok tették, de soraikban ott láttuk közéletünknek és a hivatalos világnak számos kiválóságát. Az államtitkárt, aki tizenegy órakor jött a Szalon vezetősége élén Ernszt Lajos ügyvezető igazgató és Déry Béla titkár fogadta és maga a kiállító művész kalauzolta. Az államtitkár a legmelegebb elismeréssel adózott a művésznek. * (A téli tárlat.) A Képzőművészeti Társulat téli tárlata, amelyet ezúttal csupán hazai művészek alkotásaiból rendezett, november 14-én délután nyílik meg ünnepélyesen. A tárlatot gróf Apponyi Albert közoktatási miniszter, vagy akadályoztatása esetén megbízott képviselője nyitja meg. A sajtó képviselőinek 13-án mutatják be a kiállítást, míg a művészek számára a vernissage 12-én lesz. A tárlaton ezúttal minden csütörtökön és vasárnap este 7—11 óráig lesz sétahangverseny, melyen a teljes honvédzenekar működik közre. * (Szobrászati műremekek másai a Szépművészeti Múzeumban.) A városligeti új Szépművészeti Múzeumba most szállítják ama szobrászati remekek gipsz-másolatait, melyeket Kammerer Ernő mint tanácsos, a múzeum igazgatója, rendelt meg a múzeum szobormű osztálya számára. Ez a gyűjtemény hű képét fogja adni a szobrászat történetének, mert az ókori remekművek másain kívül meg lesznek benne az ókeresztény renaissance és barokk korszak legkiválóbb plasztikai alkotásai. A szobormásolatokat történeti sorrendben helyezik el a szobortermekben és oda kerülnek a múzeum tulajdonában levő márvány és bronz eredeti műalkotások is. * (A római nagy művészeti díjak.) A Fraknói Vilmos püspök által alapított római nagy művészeti díjakra kiírt pályázat határideje október 31-én járt le. A kitűzött időig tíz festő és öt szobrász adta be kérvényét és küldte be pályamunkáit az Országos Képzőművészeti Tanácshoz, mely báró Forster Gyula elnöklésével még e hónapban dönt a pályadíjak sorsa fölött. A díjak nyertesei szabad lakást és ingyen műtermet kapnak Fraknói püspök római villájában, ezenkívül jelentékeny pénzbeli segítséget. Az idén egy szobrász és két festő kap római díjat. A pályanyertes művészek ezenfelül nagyszabású művészi megbízást kapnak Fraknói püspöktől, aki melegen érdeklődik a pályázat sorsa iránt. IRODALOM. * (A hegyek közül.) Ezt a címen könyvet ad ki Reéz Pál, a Szegedi Napló munkatársa, akinek az írásait lapunkból is előnyösen ismeri a közönség. A fiatal, fejlődő író a magyar katonák életét rajzolja, elevenen és színesen. Történetei onnan alulról, Boszniából és Hercegovinából valók, ahol katonaidejét töltötte. A könyv ára két korona lesz. 9