Pesti Hírlap, 1910. március (32. évfolyam, 63-76. szám)
1910-03-16 / 63. szám
2 PESTI HÍRLAP 1910. március 16., szerda. látszik, alig valamivel jelent többet ő felsége címeinek hosszú sorában, mint, mondjuk, a jeruzsálemi. A helyzet. Kimen a királynál. A képviselőház feloszlatása. József főherceg, mint a király képviselője. Hétfőn tartja utolsó ülését a Ház. Kedden rekesztik be az országgyűlést. Mi lesz a trónbeszédben? Május végén a választások. Az utolsó részletig meg van immár állapítva lényege, módja és formája annak a messzire kiható aktusnak, amely a képviselőház feloszlatásának elhatározását valóságos ténynyé váltja föl. Gróf Khuen-Héderváry Károly kedden délelőtt ötnegyed óra hosszat volt a királynál s az audiencia után maga közölte a nyilvánossággal, hogy ő felsége elfogadta az ő előterjesztéseit, vagyis hozzájárult ahoz, hogy az országgyűlés március 21-ikére hivassák egybe s hogy március 22-én bekövetkezzék feloszlatása. Hozott azonban a miniszterelnök keddi audienciája meglepetést is, nevezetesen azt, hogy az országgyűlés berekesztésének ünnepélyes aktusában ő felségét József főherceg fogja képviselni, aki a király helyett s megbízásából fogadja majd a budai várpalotában az országgyűlés mindkét házát s felolvassa ott azt a trónbeszédet, amely az országgyűlést berekeszti. Khuen keddi audienciáján előterjesztette már a trónbeszéd szövegét is, melyet a király szintén jóváhagyott, nemkülönben elfogadta a felség a kéziratok szövegéről szóló előterjesztéseket is. Az egyik kézirat az országgyűlésnek március 21-ére való egybehívásáról, a másik kézirat a képviselőház feloszlatásáról és az országgyűlés berekesztéséről intézkedik. Egy későbbi királyi kézirat fog aztán intézkedni az új választások elrendeléséről és az új országgyűlés egybehívásáról. A választások, hite szerint, május 25 és június 12 közt lesznek, úgy, hogy — Elég, Lovicskáné! — riadt fel komoran Sziporka. — Ennek ugyan kár volt ilyen nagy feneket keríteni. Miért nem mondta mindjárt azt, hogy elhatározták? Megint elhatározták. Rövid időn belül már harmadszor határozták el ... De mindegy. Még az egyszer megértem az elhatározásukat. A jövő hónaptól kezdve tíz koronával ismét felemelem a gázsijukat. Nem, mintha valami nagyon megérdemelnék, hanem, mert már megszoktam magukat, mint ahogyan a régi bútorait megszokja az ember. Aztán meg sem idén, sem kedvem új emberek után futkosni, cypringerekkel veszekedni. Tehát tíz korona. Remélem, meg lesz elégedve ezzel a tisztelt férje, Lovicska úr is. Lovicskánét a tíz korona láthatólag kellemes zavarba hozta. Rövid ingadozás után azonban tiszteletreméltó határozottsággal viszszalépett közös elhatározásuk szilárd álláspontjára. — Nagyon sajnálom, kézit csókolom, —• mondta szinte siránkozva, — de elhatároztuk, hogy a jövő hónapban elmegyünk a nagyságos úrtól. — Elment az eszük, Lovicskáné? — kérdezte most már meghökkenve Sziporka. — És hova mennek? — A férjemnek, tetszik tudni, van egy kis házacskája, meg egy kis földecskéje otthon, Teplicskán. Eddig adósság volt rajta, de most már letörlesztgettük. — Szóval földesúr lett Lovicska úr. — Hát elhatároztuk, kérem szépen, hogy haza megyünk, nem leszünk senki szolgája .., a törvényes három hónapon belül, június 22-éig az új országgyűlést egybe lehessen hívni. Értesülésünk szerint Khuen keddiaudienciáján más ügyek nem is szerepeltek, mint csupán az országgyűlés berekesztésének módozatai. Megállapodás történt arra a ceremóniájéra nézve is, amelynek keretében József főherceg az országgyűlést trónbeszéd kíséretében ünnepélyesen berekeszti. Az államtitkárok kinevezésére nézve a keddi audiencián semmiféle előterjesztés nem történt; erre, úgy látszik, most már csak az országgyűlés berekesztése után kerül a sor. Kimen miniszterelnök egyébként még a keddi délutánt is Bécsben töltötte és szerda reggelre érkezik vissza Budapestre. Szerdán valószínűleg minisztertanács is lesz Budán és itt fog beszámolni Khuen az országgyűlés berekesztésének módozatairól, melyek most Bécsben végleges elintézést nyertek. Politikai körökben, mint említettük, meglepetést kelt, hogy az országgyűlés berekesztésének aktusában a királyt József főherceg fogja helyettesíteni. Említettük már egy ízben, hogy eleddig csak két esetben történt, hogy nem a király személyesen rekesztette be az országgyűlést, mindkét esetben királyi biztos küldetett ki erre az aktusra. Az első precedens még a hetvenes években történt, Wenckheim miniszterelnöksége alatt, mikor a miniszterelnök volt a királyi biztos, a második precedens a közelmúltban, a Fejérváry-kormány alatt volt, mikor, mint mindenki emlékezhetik rá, Nyiry Sándor vezérőrnagy szerepelt királyi biztosi minőségben. Ámde akkor az országgyűlés berekesztése épenséggel nem történt ünnepélyes módon. Az országgyűlés két háza nem vonult fel a királyi palotába semmiféle trónbeszéd meghallgatására; a királyi biztos egyszerűen leküldte a képviselőház elnökéhez a királyi kéziratot, mely a feloszlatást elrendeli, a képviselőház azonban felbontatlanul küldte vissza a pecsétes írást, amire bekövetkezett az a szomorú tény, hogy Nyiry Sándor királyi biztos teljhatalmú rendeletére bevonult az azóta elhunyt Fabritius ezredessel az élén a magyar honvédség a parlamentbe és üres padok előtt, csupán a lázongó hírlapírói karzat tanuzása igenis, kézit csókolom . . . elmegyünk . . . tessen . . . Sziporka az axájára nézett és boszúsan szakította félbe Lovicskánét: — Ha szabad kérnem, tisztelt Lovicskáné asszonyság, mielőtt elmennének Teplicskára, szíveskedjék bekésziteni az ingemet, szmokingomat és cipőmet. Lovicskáné előhozta a kívánt dolgokat, de mielőtt távozott volna, mégis csak kibökte, ami még a begyében volt: — Tessen megházasodni, nagyságos úr, kézit csókolom. Bizony itt volna már az ideje. Ezután, mint akinek nagy kő esett le a szívéről, megkönnyebbülten távozott. Sziporka nagyokat szippantott a szivarjából, egy darabig még babrált tollával a fehér papíron és még két pohárka erejéig segítségül hívta a múzsát, de miután egy épkézláb mondat nem jutott az eszébe, letette a tollat és öltözködni kezdett. A plasztronjába megfordítva voltak berakva a gombok, a cipőjében hasonlóképen a sámfák, a szmokingja helyett pedig a zakkója volt kikészítve. Mindez ugyan nem volt épen újság előtte. Hasonló apró-cseprő konfúziók mind gyakrabban fordultak elő újabban, amióta — mint most kiderült — Lovicskáék földesuraknak érezték magukat. De máskor ügyet sem vetett az ilyen csekélységekre Sziporka. Szépen rendbehozta ő maga az ügyet, így ugyan épen két annyi idejébe került a dolog, mint ha közvetlenül Lovicskáné asszisztálása nélkül történt volna meg, hanem hát akkor mirevaló lett volna Lovicskáné? Ez a szíves, mellett olvasta fel az elnöki emelvényről Fabritius ezredes a képviselőház feloszlatását elrendelő királyi kéziratot. Csak természetes, hogy Khuenék nem ezt az utóbbi praecedenst igyekeztek követni, sőt rajta voltak, hogy a külsőségek súlya és dísze tekintetében túltegyenek a Wenckheim- kormányhoz fűződő praecedensen is. Értesülésünk szerint magának Kimen■ nek ötlete volt az, hogy ha már a király nem jöhet el személyesen magyar fővárosába aországgyűlés berekesztésére, egy főherceg bizzassék meg ő felsége képviseletével, mégpedig épen József főherceg, aki családja tradícióihoz híven köztünk él és mint a mi magyar főhercegünk szerepel, az ország és a főváros közönségének szimpáthiájában. Persze a parlament feloszlatásának ténye a népszerű főherceg révén sem válik népszerűvé, de Khuenék azért mégis „kivágják a rezet“, mert hiszen míg a Fejérváry-kormány zűrzavarai elől József főherceg egyszerűen külföldi üdülésre utazott, — Khuenék, ime, megkapják a népszerű főherceget, mint a király képviselőjét, az országgyűlés berekesztésének aktusára. Most már csaknem egészen pontosan meg lehet állapítani a legközelebbi napok eseményeinek lefolyását. Khuen miniszterelnök visszaérkezése után elsősorban is érintkezésbe fog lépni Gál Sándor házelnökkel, akinek intézkednie kell az országgyűlésnek március 21-ére való egybehívása ügyében. A március 21-iki, hétfői ülés elnöki előterjesztései között fogja azután Gál Sándor házelnök bemutatni a miniszterelnök átiratát, amelyben a miniszterelnök értesíti a Házat, hogy őfelsége képviseletében József főherceg az országgyűlést másnap, március 22-én, ünnepélyesen be fogja rekeszteni. Közli majd az elnök, hogy a berekesztés a budai várpalotában megy végbe és hogy a szertartás egy példányát a képviselő urak a Ház irodájában átvehetik. A hétfői ülésnek tulajdonképen a miniszterelnöki átirat bemutatásán kívül nem is volna más tárgya, de előrelátható, hogy a képviselőház nem fog egyszerűen átsiklani a képviselőház ex-lexben való feloszlatásának ténye fölött, mindig szolgálatra kész, — bár immár rozoga — öreg házi bútor, aki nélkül hogy milyen gyámoltalannak és tehetetlennek érezte magát Sziporka, az csak most tűnt fel igazában előtte, mikor már bizonyos volt, hogy meg kell válnia tőle. Öltözködés alatt is egyre az járt az eszében: mi lesz, ha Lovicskáék elmennek? Ha nem sürög-forog, zsémbelődik többé körülé Lovicskáné ... mi lesz, mi lesz? . . . Nem egyszer pokolba kívánta ugyan már, de most szinte kétségbe ejtette a gondolat, hogy Lovicskáné elmegy. Arra csudálatosképen nem is gondolt, hogy ugyanazért a pénzért esetleg új és javított kiadásban beszerezheti az öreg házi bútort. Csak arra gondolt, hogy nem lesz itt többé és üres lesz a megszokott helye . . . Valami szentimentális hangulat vett erőt a különben cinikus emberen. Úgy érezte, hogy ezzel az alapjában vén asszonynyal mégis valamely kedves rész szakad ki az eddig való életéből. Talán az ifjúsága, a sikerei, a szerelmei emlékét, amelyeknek — bár érzéketlen — tanúja volt, viszi el magával ez az öreg házi bútor ... Nem tudott hamarosan számot adni magának, de sejtette, hogy valami gyökeres nagy változást jelent az ő eddigi életében, ha Lovicskáék elémennek. Talán ennek a különös és megmagyarázhatatlan érzésnek a hatása alatt keltett most erősebb visszhangot benne a vénasszony lapidáris tanácsa is: „tessen megházasodni. . .. Különös! Hányszor mondták ezt már neki szebben és finomabban szép és finom és fiatal nőt — minden, eredmény nélkül És ime, most az