Pesti Hírlap, 1910. augusztus (32. évfolyam, 183-207. szám)

1910-08-24 / 201. szám

22 PESTI HÍRLAP 1910. augusztus 24., szerda. A „Zion“ önsegélyző- és jótékony­­sági egylet igazgatósága mélyen meg­rendülve és szomorúságtól eltelt szív­vel adja tudomásul, hogy * s • I az egyesületnek 15 éven át volt érdemes és köz­szeretetben átlő orvosa f. h. 23-án meghalt. A temetés f. hó 25-én, d. e. 10 órakor lesz a rákos­keresztúri uj izraelita temető halottas házából. A jó orvosnak, a derék embernek, a betegek valódi istápolójának emlé­két az egyesület mindenkor hiven fogja megőrizni. 742 A sors kifürkészhetetlen akarata elszóli­­totta körünkből a mi kedves kartársunkat . Somi Lajos őri ural Szivünk mélyéig elszomorodva és lesujtwa a rettenetes csapás által — adjuk tudomásul, hogy a mi szeretett kartársunkat, a kit élete delén, derék munkája közepén ragadott el a halál — t. hó 25-én d. e. 10 órakor fogjuk a rákoskeresztúri uj izraelita temető halottas házából az. örök nyugalomnak átadni. A Zion Egylet orvosi kara. BROKEEHnH Sí!, kor., MÉ-ffi l szil földszintjén egy nagyabb Methelys­ség 12 utcai afoiaknyiiással 1910. november hó 1-re kiadó. JL lielyiség- e^yee részei is bérbe vehetők. Bővebb felvilágosítás V., Fürdő-utca 2., félemelet. Hásgondnokság. 7414 Lipótvárosi nyilv. jogú elemi fii- és leányiskola (volt Dr. Farkas Gyuláné féle iskola) 7422 a régi tanerők mJködéso mellett újból megnyílik Ideig­lenes helyiség: V., Nagy korona-utca 17. November 1-től : V.. Sas-utca 27. szám. előkelő részvénytársasághoz azonnal felvétetik. Ajánlatok Állandó“ jelige alatt e lap kiadóhivatalába kéretnek. ’___________________________________7418 psrtí zíetheíyiség IV., Erzsébet-tér 10. szám alatt 1911. év február hő 1-től 1912. év május hó 1-ig kiadó. Szükség esetén 1—2 hónappal előbb. Bővebbet Alcxy cégnél. 7119 Kiadó november 1-ére VI., Nagy János-utca 23 sz. magán palotában kétszo­bás magas földszinti urasági lakás központi fűtéssel. Ér­tesítés : Váci-körut 32. Telefon 73 —41. 741 lüinra auiuuilS IFÖuSií Zwacv J. és Társai iikörgyára- Szakmabeli POCI ecyen-7420 lodern udvari lakás, amely áll előszobából, két szobából, fürdőszo­bával, gázvilágitással kiadó november elsejére. Óim V., Sólyom-utca 18. Bővebbet a házmes­ternél. Egy darab 10 lóerős, egy hengeres, fekft viiágitögáz-moior, Langen és Wolf gyártmányú, benzinre is át­alakítva, teljesen jó karban 4000.— koronáért azonnal eladó. Cim a kiadóhivatalban. Törvénykezés. — Az igazságügy miniszter kijelentései. Szé­kely Ferenc igazságügyminiszter beszédéről, ame­lyet az ügyvédjelöltek memorandumának átadása­kor mondott, több lapban oly értelmű közlemény jelent meg, mintha a miniszter azt mondotta volna, hogy a jogakadémiák nem állanak hivatá­suk magaslatán. Félhivatalosan kijelentik, hogy ezt a miniszter nem mondotta, hanem a budapesti egyetem túlzsúfoltságának okairól szólva, többek között úgy nyilatkozott, hogy az ország északi ré­szén lévő jogakadémiák nem állanak olyan magas­laton, hogy az ország déli részéből jövő fiatalságot Budapesten keresztül magukhoz vonzanak. Azt sem mondotta a miniszter, hogy mostani javasla­tából aligha lesz egyhamar törvény. Ezt a jogi szakoktatás és a jogi vizsgák reformjára vonat­kozó, szintén előkészítés alatt lévő javaslatról mondta. — Az ügyvédjelöltek országos nagygyűlése, mint megírtuk, sérelmeit emlékiratba foglalta s küldöttség utján az igazságügyminiszter elé vitte. A memorandumot, melyet az országos nagygyűlés nevében dr Endrényi Tivadar készített el, most megküldték az országos összes ügyvédi kama­ráinak. ■— A reudőrtiaedes panasza. A múlt évi far­sang első napján, január 7-én, Novoszád Arthur gyöngyösi járásbirósági Írnok átrándult Egerbe egy jóbarátjához. Éjjel Novoszád haza akart utaz­ni, de a pályaudvar pénztáránál szóváltásba ele­gyedett Nagy József egri rendőrtizedessel, aki őt arra utasította, hogy a pénztár előtt álló utasok között tartsa be a sorrendet. Novoszád a szóvál­tás közben leszidta a rendőrt és többek közt eze­ket mondotta: — Én járásbiró vagyok és el fogom magát csapatni! A rendőrtizedes erre bevezette az Írnokot a váróterembe és ott igazoltatta. Miközben Novo­szád a rendőr eldugott igazoló száma után tuda­kozódott, állítólag mellbe lökte Nagy Józsefet. A rendőr hatóság elleni előszak vétsége miatt jelen­tette fel Novoszád Arthurt az egri bíróságnál. A törvényszék több mentő- és egy terhelőtanu ki­hallgatása után nyolc napi fogházra Ítélte a vád­lott Írnokot. Fölebbezés folytán kedden tárgyalta a kir. tábla sziineti tanácsa ezt az ügyet és fölmentette a vádlottat. — Visszavont petíció. Az általános választá­sok alkalmával a székelyhídi kerület mandátumá­ért Fráter Lóránd Justh-párti, Molnár Ákos Kos­­suth-púrti és Dóczi Imre nemzeti munkapárti küz­döttek. A választásokon egy jelölt sem nyerte el az általános többséget, Fráter Lóránd és Molnár Ákos között pótválasztásra került a sor. A pótvá­lasztáson Fráter Lórándot választották meg. A ki­sebbségben maradt Molnár-párt megbízásából Kiss Sándor és társai petíciót nyújtottak be a kir. Cu­­riához, amelyet azonban a peticionálók a mai na­pon visszavontak. Fráter Lóránd tehát megválasz­tott képviselőnek igazolható. — Hatóság elleni erőszak. Ez év augusztus 13-án Ferkó Sándor 23 éves kőinivessegéd és Sza­­lay János vasesztergályos kiment Újpestre a Weisz-fóle kocsmába. Ivásközben szóváltás tá­madt közöttük és Szalay egy hatalmas pofonnal akarta elnémítani fiatal iparostávsát. Majd Ferkó Sándort Szalay János, Szabó Pál és Balázs Ká­roly asztalossegéd barátaival együtt kidobta a kocsmából. Ferkó nem ment haza, hanem lesbe állott kinn az utcán a kocsma ajtaja előtt s mikor később Szalay János barátaival együtt kijött a kocsmából, Ferkó Sándor az Öt-hat lépésnyi tá­volságból revolverrel rálőtt Szalay Jánosra, akn azonban nem talált el. A lövés után Szalay János, Szabó Pál és Barát Károly barátaival üldözőbe vette a menekülő Ferkó Sándort, akit hosszas hajsza után Szabó Károly rendőr el is fogott. Az üldözők nem akarták megboszulatlanul hagyni a merényletet s neki támadtak a rendőrnek, hogy adja át nekik Ferkó Sándort, hogy elverhessék. A rendőr megtagadta kérelmüket, mire mindhár­man erővel akarták elvenni a rendőr kezei közül Ferkó Sándort. Hosszas küzdelem után a megér­kezett őrjárat tudta csak megmenteni a meglin­ch eléstől Ferkó Sándort. Ebből az esetből kifolyó, lag Szabó Károly rendőr följelentése alapján a pestvidéki kir. ügyészség indítványára dr Neu­berger vizsgálóbíró Ferkó Sándor ellen elrendelte szándékos emberölés kísérletének bűntette miatt a bűnvizsgálatot a vizsgálati fogsággal együtt. De megindította a vizsgálatot hatóság elleni erő­szak bűntette miatt a szabadlábon levő Szalay János, Szabó Pál és Balázs Károly ellen is, mert ezek a rendőrt hivatalos kötelességének teljesítése közben tettleg bántalmazták, mert • nem akarta engedni, hogy Ferkó Sándort véresre verjék. — Elitéit betörők. Ez év junius elején há­rom rovottmultu, a főváros területéről kitiltott besurranó tolvaj, Brückner István, Balogh Antal és Vas Gyula, szövetkeztek egymással, hogy be­törnek földszinti lakásokba. Brückner István ju­nius 14-én hajnalban bemászott Róth Károly Do­hány-utca 74. sz. alatt levő lakásába és dacára, hogy a szobában hatan aludtak, volt elóg vakmerő, hogy az alvó társaság összes ékszereit és ruhane­műit elemelje. Ezt az első szerencsésen sikerült kí­sérletet csakhamar más követte. Junius 17-én Fá­bián Lajos Teréz-körut 30. sz. alatt levő lakásába lopódzott be és onnan ötszáz korona értékű ékszert és ruhát lopott. Mindkét esetben a tolvajbanda tagjai megosztozkodtak a lopott holmik eladásából szerzett pénzen. A rendőrség a három betörőt le­tartóztatta. Brückner és Balogh beismerő vallo­mást tettek a rendőrségen. A beismerő vallomást megismételték a vizsgálóbíró előtt is, de később visszavonták és menteni törekedtek harmadik tár­sukat is. A főtárgyaláson, amelyen dr Jamnitzky biró elnökölt, Brückner és Balogh tagadtak és szcmmelláthatólag arra törekedtek, hogy Vas Gyu­lát kiszabadítsak a bajból. A bíróság a lefolytatott tárgyalás után dr Sztrache kir. ügyész vádbeszéde és Freund Lajos védő meghallgatása után mind a három tolvajt egyenkint két és fél évi fegyliázra Ítélte-A részeges, — Ha apám nem lőtt volna olyan bru­tális részeg ember, most biztosan valami ne­gyedrendű .zuglakásban nyomorognék és egy szegény ördögnek lennék a felesége, vagy a szeretője . . . Csakhogy az apám részeges volt és igen durva. Simone hátrahajtotta ragyogó fejét; ha­jából méz- és ámbra-illatok szálltak fel; s ka­cagva ült ott, a Grécerelles-ék pompás parkjá­nak közepén. — Nem volt mindig részeges, kezdte új­ra; csak anyám halála előtt egynéhány esz­tendővel szokott rá a borivásra, arról pedig a kocsmai szeszesitalok mértéktelen fogyasz­tására. Piszkos lett, meg lusta és dühös termé­szetű. Magas fizetéséből, amelyet valamikor kapott, most nyomorúságos kétheti bér lett; annak is megitta kétharmadrészét és sokszor teljesen üres zsebbel jött haza, káromkodva. Mivel anyámat addig sohasem ütötte, eleinte a káromkodáson kezdte. Mikor azonban az el­ső ütés elcsattant, kedvet kapott hozzá, mart alapjában véve durva és vad természetű volt. S nemsokára már egész rendszeresen verte. Közben pedig mindig tréfálkozott: — Ez nagyon jót tesz neki . . mert ez a „homopátia“ . . . Különösen a hajánál fogva szerette húz­ni az anyámat. S elképzelhetik, hogy én is kivettem a magam részét a lakodalomból. Ab­ban telt igen nagy gyönyörűsége, hogy az ar­comat üsse; addig szokott pofonokkal bántani, inig csak mind a két arcom olyan nem lett, mint a bifsztek. — Olyan jó szint kap iyenkor, — mon­dogatta közben; — nem kell legalább befes­teni. Anyám nem mert panaszkodni senki­nek. Igen félénk természetű volt s nem szeret­te a botrányt. S különben is, a részeg férje meg is ígérte neki, hogy mit kap, ha egyszer panaszkodni mer. S ő képes is lett volna a szavát betartani. S annyira jutottunk, hogy néha már meg sem ismert bennünket, és nem egyszer már a szomszédoknak kellett közbe­lépniük. Hanem azért minden csak úgy ma­radt. S anyám a rettegéstől, a gyötrelmektől végre kórházba került. S ott nemsokára meg is halt. Apám igen nagy fájdalmat szenvedett miatta, — s ez a fájdalom huszonnégy óráig tartott. Akkor igy szólt hozzám: — Most már nagy lány vagy, neked kell ezután anyádat helyettesítened. Rám min­dig számíthatsz. Ezután kétszerannyit ütött. * * * ♦ Két, három esztendő telt igy el. Az én életem egyre elviselhetetlenebb lett. Örökös éhség gyötört. Az ütlegelések miatt elég ol­­kényszeredett alak lettem, de azért valahogy mégis egy kissé csinos, amint azt jó emberek észre is vették rajtam. Igen hosszú időközökben volt apámnak egy-egy jó pillanata is. Olyankor hozott egy Cukttrbotegek Sanatorium« Stcfánia-ut 55. Főorvos: Dr. Mátrai G. Telefon 51—17. Prospsfcüií. Dr. RÖTH Stefánia-uíi Sanatorium* Testegyenószet. Svédtorna, Vizgyógyintézat

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék