Pesti Hírlap, 1910. november (32. évfolyam, 273-285. szám)

1910-11-16 / 273. szám

1910. november 16., szerda. _____Pesti Hírlap______ mitva, amikor az alperes a bíróság területéről elköltözött, vagy a 26. szakasznak megfelelő tartózkodását megszüntette, a kereset beadásá­ig egy év még nem telt el. Kereskedő és iparos üzlete körében történt eladásából származó, követelését telephelyének bírósága előtt is perelheti, ha a követelés alap­jául szolgáló megrendelést és az áru átvételét, vagy elküldését okirattal igazolja. A nagy számmal megjelent párttagok sorában jelen volt Sb­eronymi Károly kereskedelmi minisz­ter, Kálmán Gusztáv, Jeszenszky Sándor, Kazy Jó­zsef és Bohonyi Gyula államtitkárok, tovább­á Ber­­zeviczy Albert, a­ képv­iselőház elnöke is. A pártértekezlet a javaslatot általánosságban letárgyalta s a részletes tárgyalás céljából a mun­­párt szerdán délután 6 órakor újra pártértekezletet tart. A miniszter módosító javaslatait az értekezlet egyhangúlag fogadta el, s megemlítjük, hogy a párt­­értekezlet határozatából nem csinálnak pártkérdést, amit a miniszter záróbeszédében még külön is hang­súlyozott.• A Kossuth-párt értekezlete. A 48-as függetlenségi Kossuth-párt kedden este 6 órakor Kossuth imre­ne elnökletével párt­értekezletet tartott. A párt vezetősége részéről jelen volt gróf Ap­­ponyi Albert, továbbá Tóth János és Sághy,Gyula alelnökök, Zlinszky István gazda. A jegyzőkönyvet Horváth Mihály vezette. Slammersberg László a napirend előtt a de­­legációs tanácskozásokat tette szóvá. A miniszter­elnök ugyanis egyik beszéde során azt mondotta, hogy voltak mások is, akik olcsóbbak voltak, mint ő. Szükségesnek tartja, hogy a párt adja meg erre a választ, amennyiben ez a kijelentés a koalíciós kormányra célzott. A másik kérdés, amit szóvá kell tennie: Mikor gróf Batthyány Tivadar kifogá­solta a Bosznia annexiójára vonatkozólag kiadott vörös könyvben azt a méltán közjogilag helytelen kifejezést. ..közös kormány“, gróf Esterházy Pál külügyi osztályfőnök azt a felvilágosítást adta, hogy ez egy közjogi terminus, mely a koalíciós kormány beleegyezésével került a praxisba. Kéri a párt vezérét, hogy ebben a tekintetben nyilatkozni szíveskedjék. Kossuth Ferenc kijelenti, hogy röviden kivan nyilatkozni. Ami azt illeti, hogy gróf Khuennak állítása a koalíciós kormányra vonatkozott-e vagy nem, azt nem tudhatja, de minthogy némely he­lyen arra vonatkoztatták, megjegyzi, hogy a koali-­­ciós kormány válságát a bankkérdés idézte elő. Tud­valevő, hogy a 67-es miniszterek nem fogadták el a 48-as minisztereknek és többségnek az önálló nem­zeti bank felálítására vonatkozó követelését. Mint­hogy­ ezen követelés megvalósítása az uralkodónak leghatározottabb állásfoglalása következtében le­hetetlennek bizonyult, a koalíciós kormány köteles­ségének tartotta keresni oly módozatokat, amelyek lehetővé tegyék egyrészt mégis az akkor meglevő állapotok fentartását, másrészt a nemzet és az ural­kodó érzelmeinek összhangba hozását, szóval a vál­ságnak elkerülhetését. Ebből a szempontból indulva ki, szükségesnek vélte a minimumra szállítani le követeléseit a koalíciós kormány a katonai­, téren, de ezen minimum több más nemzeti kívánságok minimumával együtt, nem pedig ettől eltekintve képezte volna a minimumoknak, azon összességét, amelylyel a koalíciós kormány a válság elodázását lehetőnek vélte. A bekövetkezett tények bebizonyí­tották, hogy ez nem volt lehetséges, a felállított mi­­­nimumok komplexumának keresztülvitele lehetet­lennek bizonyult és ez volt a kormány végleges le­mondásának indító oka. Ez a tény azt bizonyítja, hogy a koalíciós kormány nemzeti kívánságait az illetékes körök nem­ tekintették olcsónak és hogy a koalíciós kormány magát olcsóbbá tenni nem akar­ta, minthogy inkább otthagyta a hatalmat. Ami a másik kérdést illeti, mely arra a kifeje­zésre vonatkozik, vajon a koalíciós kormány elfo­gadta-e a közös kormány elnevezést, m­eg kell je­gyeznem, hogy sajnálatomra ezt elfogadta és be akarom ismerni, hogy hibázott. Nem lenne tehát kifogásom az ellen — úgymond — ha e kifeje­zést a párt kellő alkalommal helytelenítené. Meg­jegyzem azonban, hogy nagyszámú közjogi kifeje­zéseknek revideálása történt a koalíciós kormány működésének több időpontjában, melyeknek nagy része a közös külügyminiszter és a magyar keres­­kedelmügyi miniszter közötti megállapodások sze­rint jött létre. E revidteálások mind a magyar, köz-­­ jog helyes érvényesítése és a magyar államiság ki­­domborítása érdekében történtek, még­pedig telje­sen kielégítő módon úgy, hogyha ezen nagyszámú kielégítő eredmény vétetik tekintetbe, az általam is hibának elismert belenyugvás a közös kormány ki­fejezésbe, amelyről szó van, kompenzációra talál. Ennyit tartottam szükségesnek a kérdésre válaszul megjegyezni. Gróf Apponyi Albert megjegyzi, hogy ő a delegációban kijelentette, hogy nevetséges az a föltevés a koalíciós kormányéival szemben, mintha olcsóbb lett volna és abszolúte nem áll. Ellenkező­leg, a koalíciós kormány azért mondott le, mert követelményei nemcsak ezen egy kérdésre, a bank­kérdésre, hanem a kérdések egész komplexumára vonatkoztak és azokat ő felsége nem fogadta el. Az, hogy egy csomó korrektívum közé egy szeren­csétlen hiba csúszott, nem jelenti azt, hogy a párt elnézze és ne használja fel az alkalmat, hogy a maga álláspontját az ilyen helytelen közjogi kife­jezések kiküszöbölése érdekében kifejezésre ne jut­tassa. Hammersberg László köszönettel tudomásul vette úgy a maga, mint a párt nevében a választ. Hédervári Lehel ismertette ezután a közle­kedési bizottságnak jelentéseit 26 helyiérdekű vas­útra vonatkozólag, amelyet a párt elfogadott. Kossuth Ferenc elnök anélkül, hogy a kér­désben levő helyiérdekű vasutakra vonatkoztatná megjegyzéseit, szükségesnek tartja ráirányítani a párt figyelmét arra, hogy szükséges lesz némileg korlátozni a helyiérdekű vasutaknak túlzásba me­nő építését, amely hasznos lehet ugyan az ország közgazdaságának fejesztésére, de túlságos nagy­­mérvű terheket ró túlságos gyors egymásutánban a jelenre a jövő kedvéért. Ezután a párt Horváth Gyula előadásában a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatot általánosságban elfogadta, a részletekre vonatko­zólag pedig kimondották, hogy a párt tagjai meg­győződésük szerint tegyenek indítványt, kivéve a 32-ik szakasznál, melynél Barossy János indítvá­ny­ára..A párt* egyhangúlag annak ■ változatlan fen­"­tartása mellett foglalt állást, mert örömmel üdvöz­li azon régi óhajának megvalósulását, hogy a nem kereskedőekra nézve megszűnik a könyvkivonati illetékesség. Lengyel Zoltán indítványára állást foglalt a párt az eg­yes bíróságok elé kerülő pereknél az ér­tékhatár leszállítása mellett egészen 2000 koroná­ra és hogy a válóperekben a Horvátországban lakó magyar honos nők a magyar törvények szerint bi­­ráltassanak el. A tárgyhoz Sághy Gyula, Paizs Gyula, Len­gyel Zoltán, Bernáth Béla, és Jármy István szólal­tak hozzá. Egyéb tárgy nem lévén, az értekezlet vé­get ért. * A Justh-párt értekezlete. A függetlenségi és 48-as Justh-párt kedden este 6 órakor értekezletet tartott gróf Batthyány Tivadar elnöklete alatt. Gróf Batthyány Tivadar az értekezletet meg­nyitva, sajnálattal közli, hogy Justh Gyula, a párt elnöke, tornyai birtokán betegen fekszik és így az értekezletre nem jöhetett fel.­ A jegyzőkönyv veze­tésére Justh János, pártj­egyzőt kérte fele. Az érte­kezlet napirendjére a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyalása volt kitűzve. A képvise­­lőház legközelebbi munkaanyagáról szólva Bat­thyány szemére hányja a kormánynak a megalaku­lása óta tanúsított munkátlanságát. Januárban ne­vezték ki ezt a kormányt és azóta sem a kormány nem végzett érdemleges munkát, sem a parlamenttel érdemleges munkát nem végeztetett. Az elodázhat­at­­lanul szükséges jövő évi költségvetéssel sem készült el idejekorán a kormány, úgy, hogy azt csak a na­pokban terjesztette a képviselőház elé és, ha a pénz­ügyi bizottság csak némileg is lelkiismeretesen tel­jesíti kötelességét, a költségvetés tárgyalása, legfö­­lebb december elején veheti kezdetét. Majd erősen kikelt a kormánynak a készfizetések ügyében folyta­tott taktikája ellen. Bejelentette, hogy ifj. Madarász József, a függetlenségi pártkör volt igazgatója, ál­lásától megvált.­­ Holló Lajos szólalt még fel a napirend előtt és a párt tagjainak feszült figyelme közben emlé­kezett meg röviden a delegáció tárgyalásairól. Ami ott történt a katonai követelések kielégítése tekin­tetében való felajánlkozás terén, az igazán példát­lan. A napirendre való áttérés előtt szóba került még az értekezleten a horvát kérdés és nagy megbot­ránkozást keltettek a párt tagjai között azok a hí­rek, amelyek e kérdésről a sajtó útján már köztudo­­másra jutottak. Ebben a kérdésben az eddigiekből kitetszőleg jogfeladásnak tekinthető kormánypoli­tika elé a legnagyobb aggodalommal tekintenek, ab­ból a szempontból is, hogy itt a jogok egy újabb megnyirbálása van tervbe véve. Ez olyan fontos kérdés, amelylyel, valamint a politikai helyzetre való többi jelentős kérdésekkel is külön értekezleten fognak foglalkozni. Ennek az értekezletnek idő­pontját pénteken délután 5 órára tűzték ki. Sümegi Vilmos felszólalása után áttértek a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat tár­gyalására, amelyet alapos és kiváló beszéddel Kele­­men Samu ismertetett. A javaslatot általánosság­ban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadhatónak tartja. Holló Lajos kimerítően reflektált az előadó beszédére. Beck Lajos a leghatározottabban fenntar­­tandónak kívánja a budapesti kereskedelmi és vál­tótörvényszéket. Bóth Endre rövid felszólalása után az értekezlet a javaslatot általánosságban elfogadta és Kelemen Samut kérte fel, hogy a párt ezen ál­láspontját a képviselőház előtt kifejtse. _________________5 Végül Mádi Kovács János gazda bejelentette, hogy a párt új klubhelyisége Rákóczi­ út 10. szám alatt szerdán nyílik meg. Belpolitikai hírek. A képviselőház ülése. Szerdán kezdi meg a képviselőház érdemleges munkásságát. Elsőbb hu­szonhat helyiérdekű vasút jelentése, aztán pedig a perrendtartási javaslat tárgyalása kerül napi­rendre. A szerdai ülés délelőtt tíz órakor kezdődik. A miniszterelnök, Bécsből jelentik: Gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök kedden délután hosszabb ideig tanácskozott Tomasics Miklós horvát bánnal. A miniszterelnök szerdán még itt marad és a szász király tiszteletére adandó udvari ebéd után valószínűleg az éjjeli vonattal visszatér Budapestre. A földmivelésügyi miniszter a kerületében. Gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter hét­főn reggel Besztercebányára utazott. A miniszter azért utazott a kerületébe, hogy a helyszínen sze­mélyesen ismerje meg Besztercebánya nagyszabású városfejlesztő terveit és meggyőződést szerezzen arról, hogy milyen módon mozdíthatná elő ezeket a terveket. A delegációból. Félhivatalosan jelentik: Több helyen hangoztatták, hogy a magyar delegációk négy egyesült albizottságának szerdai ülése nem lesz megtartható, mivel Burián báró közös pénz­ügyminiszternek az osztrák delegációban kell meg­jelennie, ahol a boszniai kérdéssel még nem végez­tek. A magyar delegáció elnökségének sikerült az osztrák delegáció elnökségével és a közös pénzügy­miniszterrel úgy intéznie a dolgot, hogy Burián báró megjelenik szerdán előbb a magyar delegáció ülésén és miután a szükséges felvilágosításokat az elhangzott felszólalásokra megadta, visszatér ismét az osztrák delegációba. Szerdán tehát a magyar delegáció valószínűleg befejezi ülésezéseit. A hadügyminiszter lemondása. A napokban újra bejárta a sajtót az a hír, hogy báró Schönaich hadügyminiszter állása megrendült s nemsokára visszaverni­. A hírt akkoriban bécsi illetékes he­lyen megcáfolták. A Vaterland e cáfolattal szem­ben is fentartja értesülése hitelességét és a követ­kezőket írja: „Amennyire nevetséges az, hogy Schönaich küszöbön álló lemondásának hírét mint újdonságot időről időre ismételve a nyilvá­nosság elé hozzák, és oly nevetséges, hogy a had­ügyminiszter ezeket a közléseket mindenkor pon­tosan megcáfoltatja, holott nagyon jól tudja, amint „az udvarnál“ mindenki tudja, hogy még karácsony előtt ott kell hagynia állását. Pozíciója tarthatatlanná vált,é­s abban a helyzetben va­gyunk, hogy ennek okait is idejegyezhetjük. Azokhoz a differenciákhoz, amelyek b. Schönaich között és illetékes tényezők közt hadügy-politikai téren régóta fönnállanak és amelyek már ez év júniusában Schönaich lemondásával fenyegettek, most személyes momentumok is járultak s ezek a hadügyminiszteri válság tovább halogatását nem engedik.“ A szarajevói községi választások. Hétfőn tar­tották meg Szarajevóban a községi választásokat. E választásoknak különös súlyt és fontosságot az a körülmény adott, hogy a polgármesternek és a tanácstagoknak nyáron történt lemondása óta a város ügyeit kormánybiztos vezette, ki azonban csak a folyó ügyeket intézte el, miért is az új köz­ségi tanácsra számos, időközben összegyűlt fontos feladat megoldása vár. A választás eredményét éj­félkor hirdették ki. Eszerint a lojálisnak nevezett polgárság listája győzött. A tartománygyűlési pár­tok mindegyike képviselve van a községi tanács­ban, így megválasztottak a két horvát katholikus­­párt vezérei, Mandics tartománygyűlési alelnök és Vancas, a Stadler-párt elnöke, személyében. A szerbek két árnyalatának vezérei, Damjanovics és Jestanovics szintén bekerültek. Végül a tarto­­mánygyűlésből kibukott önálló mohamedán­ párt vezérei, Kulovics volt polgármester és dr Hrasz­­nica is újra tagjai lettek a községi tanácsnak. Ausztriai hírek. A kivándorlási ügyek szabályozása Ausztriá­ban. Dr Weisskirchner osztrák kereskedelmi mi­niszter legutóbb elrendelte, hogy a kereskedelmi minisztériumban külön szakosztály létesíttessék a kivándorlás ügyeinek kezelésére és figyelemmel tar­tására. Az új szakosztály élére Riedl Richard osz­tályfőnököt nevezték ki. A rendelet­ szerint a szak­osztály feladata, hogy valamennyi fontos, admi­nisztratív és a kereskedelmi minisztérium hatás­körét érintő kivándorlási ügyet az egységes eljárás céljából megtárgyaljon és egyöntetű megállapodást hozzon létre. A szakosztályba bevonják az egyes minisztériumbeli osztályok azon főnökeit, akik a

Next