Pesti Hírlap, 1911. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1911-03-15 / 63. szám

Tiszs. március15., .szerda. _______Pesti Hírlap______ _____________________15 I — (A magyar karambol-bajnoksági versenyek keddi, kilencedik napján Mezey győzött 4.59 átlaggal Eipelbauer ellen (4.2). A játszma rendkívül érdekfeszítő volt s csak az utolsó percekben dőlt el Mezey javára. Szerdán este Eipeldauer és Sziklai mérkőznek s játszmájuk igen érdekesnek ígérkezik. Szerdára van bejelentve Stögernek, az osztrákok második kiküldöttjének, az érkezése. (A bajor régensherceg és a sajtó.) Luitpold bajor régensherceg megbízásából gróf Podewils miniszterelnök a bajor sajtószövetség elnökéhez levelet intézett, amelyben a sajtónak a most lezajlott ünnepségek alkalmával kifejtett tevékenységéért a régensherceg köszönetét és elismerését tolmácsolja. A herceg elismerő szavakkal adózott a kilencvenedik születésnapja évfordulóján rendezett ünnepségeknél a sajtó magatartásáról és miniszterelnöke útján meleg köszönetet mond ezért a hírlapíróknak. Luitpold bajor régens az összes bajor lapoknak a legfinomabb művészi nyomással előállított zárt levelezőlapot küldött, melyen jól sikerült arcképe alatt e szavak olvashatók: „Köszönet a kilencvenedik születésnapom alkalmából kifejezett hű kívánságokért. München, 1911. márc. 13. Luitpold, régensherceg.“ A müncheni lapok ehez megjegyzik, hogy még nem volt eset arra, hogy egy uralkodó herceg a sajtónak megköszönte volna a szerencsekivánatokat és hozzá abban az egyszerű formában, mely különben a társadalmi érintkezésben szokásos. (Baleset vagy öngyilkosság?) Kedden éjszaka tizenegy óra tájban a Dalszínház utca 10. számú házába hívták a mentőket, hogy segítséget nyújtsanak egy tizenöt esztendős fiúnak, aki véletlen szerencsétlenség áldozata lett. Röviddel utóbb a rendőrség is megkapta az értesítést, amely azt tudatta, hogy Barta Adolf ügyvéd fia, a tizenöt éves Barta Endre, édesapja dolgozószobájában revolverrel játszott, a fegyver elsült ,, a szerencsétlen szívébe fúródott. Rögtön meghalt. A mentők és a rendőrorvos már nem tudtak segíteni. Az ügyvéd azt állítja, hogy a fia feltétlenül baleset áldozata. Vacsora után bement az irodába, hogy az íróasztalról kihozzon valamit. Az asztalon feküdt a töltött ötmilliméteres revolver. A gyerek a kezébe vette, megnyomhatta véletlenül a ravaszt , a golyó épen a szívét fúrta át. A durranásra sietett aztán a család rémülten az irodába. Különben sem lehetett volna semmi oka a fiúnak arra, hogy öngyilkos legyen. Ezzel szemben a rendőrorvosnak az a véleménye, hogy véletlen baleset nem történhetett, a tizenöt éves gimnáziumi tanuló öngyilkos lett. (A moszkvai császári színházigazgató öngyilkossága.) Moszkvából jelentik, hogy ott nagy feltűnést kelt Ridzevszki ezredesnek, a moszkvai császári színház igazgatójának, öngyilkossága. Ridzevszkit pénteken átmetszett torokkal találták meg lakásának fürdőszobájában. A rendőrség minden kétséget kizáró módon m megállapította, hogy Ridzevszki önmaga vetett véget életének. Az öngyilkoság okáról a leglehetetlenebb hírek terjedtek el városszerte, bizonyosat azonban senki sem tud. Ridzevszki fiatalabb korában apród volt a cári udvarnál, ahol elég gyorsan ezredesi rangra emelkedett. Később a moszkvai császári színház igazgatójává nevezték ki s mint ilyen, rendkívül sokat tett a vezetése alatt álló színház fejlesztése érdekében. Ridzevszki különben a város társadalmi életében is kiváló szerepet játszott. (Az osztrák.) Él Nagyváradon egy Lukács Géza nevű nyugalmazott alezredes. Nagyon népszerű öreg úr, mert a Kossuth-nóta miatt kellett idő előtt nyugalomba mennie. Ez a Lukách Géza városatya és ilyen minőségében részt vett a város legutóbbi közgyűlésén, melyen személyével kapcsolatban igen érdekes incident történt. Arról kellett szavazni, vásároljon-e a közgyűlés jegybank-részvényeket. A függetlenségi párt részéről csak ketten emelkedtek fel Kurländer Ede javaslata mellett: Rácz Sándor és Lukách Géza. Nagy meglepetést keltett Lukách Géza felállása. Egy függetlenségi városatyát, Balogh Dömét, elöntötte a harag, amikor meglátta, hogy Lukách Géza a jegybank-részvények vásárlását óhajtja és dühösen odakiabált:— Osztrák! Osztrák! Lukách Géza kuruc felháborodással, vad tűzzel nézett vissza Balogh Dömére, hegyesre pödört ősz bajusza szinte szikrákat szórt. Neki, aki az uniformis alatt is gyűlölte az osztrákokat, neki ilyet mondani! Odafordult Balogh Döme felé s magából kikelve ordította: — Ön az osztrák!ön az osztrák! Az egész közgyűlés meghatottan nézte az őszi tti#rahacos tiltakozását. — (Zubovits Fedor huszárkapitány balesete Afrikában.) Amidőn Zubovits az Abu-Farrasz beduintörzs-vadászkaravánjával az idén is már ezer kilométernél több utat tett meg minden baj nélkül, Edfu-nál majdnem szerencsétlenség érte. t. i. tevéje egy engedetlen vadászsólyom visszahivásánál teljes vágtatásban egy gödörbe lépett és oly szerencsétlenül bukott fel, hogy Zubovitsot maga alá temette és egész súlyával felső jobb romjára esett. A csont ugyan nem tört el, de oly irtózatos zúzódást szenvedett, hogy a sérült helyen azonnal kis gyermekfej nagyságú daganat képződött, úgynevezett vizzsák. Zubovits még nagy nehezen be tudott lovagolni Edfuba, onnét azonban másnap Assouanba szállíttatta magát s jelenleg a Középafrikai misszió kolostorában ápolják; legtöbbnyire azonban Tölgyessy Artur barátja van körülötte, aki már régebb idő óta tartózkodik a Nílus első kataraktusánál és véletlenül szintén a kolostorban lakik. Zubovitsot márc. 9-én megoperálta dr Rasehio arabs orvos, aki azzal a megnyugtató bevezetéssel kezdett a munkához, hogy ö nem áll jót semmiért. Amint Zubovits csak egy kissé jobban lesz, azonnal hazautazik Visegrádra. (A bajai törvényszék.) Baja város küldöttsége tisztelgett kedden az igazságügyminiszternél és a miniszterelnöknél a bajai törvényszék visszaállítása tárgyában. A küldöttségben részt vettek Szemző Gyula főispán, Hegedűs Aladár bajai polgármester, báró Vojnits István, gróf Teleki József, báró Podmaniczky, Latinovics Pál és Szutzásy Lipót képviselőkön kívül Baja városa kereskedelmi, ipari és kulturális intézményének kiküldöttei, továbbá Bácsalmásról Hetényi járásbíró, Koller főszolgabíró, Sommer főjegyző és még többen. Hegedűs polgármester átnyújtotta az emlékiratot, majd Lalinovits Pál képviselő szólott Baja régi óhaja mellett, így az igazságügyminiszter, mint a miniszterelnök igen kedvezően és biztatóan nyilatkoztak. (A kamorra pere.) Viterboból jelentik: A nápolyi kamorristák ellen indított pert a ferencrendi szerzetesek régi kolostorában tárgyalják. Az első napot teljesen az esküdtek névsorának az összeállítása vette igénybe, anélkül, hogy ezt befejezhették volna. Amikor az elnök az élve a kisorsolt esküdtből az elsőt felhívta, ez azt felelte, hogy neki orvosi bizonyítványa van arról, hogy nem képes esküdti tisztének eleget tenni. — Csak türelem, — mondotta az elnök, — hisz már tudjuk, hogy önnek valamennyi kollegája ilyen bizonyítványnyal van felfegyverkezve. És tényleg, mind az ötven esküdt orvosi bizonyítványt hozott magával. Az elnök ennek ellenére tizenkilencet kiválasztott belőlük, de minthogy ez a szám nem volt elegendő, újra kellett kezdeni a kisorsolást. Az idézések kézbesítésénél azonban kitűnt, hogy három kivételével valamennyien elhagyták Viterbot és hogy ez a három sem volt alkalmas. A pert emiatt el kellett halasztani. (Megtalálták Grace holttestét?) Ostendei távirat szerint a kikötőben a hullámok erősen oszlásnak indult holttestet sodortak partra. Bizonyos jelekből arra következtetnek, hogy Grace aviatikus holttestét találták meg. (Egy játékos, aki veszít.) Pár hét előtt Párizsba érkezett egy huszonnyolc éves gazdag amerikai fiatalember, Hart Lieven, hogy tökéletesítse kereskedelmi ismereteit, meg, hogy kedvére kimutassa magát, mert hiszen van miből. Egy elegáns szállóban bérelt lakást és az volt az első vágyakozása, hogy előkelő összeköttetéseket szerezzen. Hát szerzett is. Megismerkedett egy olasz gróffal, Borellivel, egy finom modorú, kedves úriemberrel, akivel megtapasztalta a Szajna-várost éjjel és nappal. A gróf révén összebarátkozott egy másik olasz gróffal, Capanettoval és egy márkival, Carminettivel. Hármacskán aztán elkezdtek játszani. Természetesen a vagyonos amerikai fiú veszített. Svájcban időző nagyanyja, amikor értesült róla, hogy unokájának súlyos kártyaadósságai vannak, küldött neki százhatvanezer frankot. Azonban Hart megint csak leült játszani és persze megint nagy pénzeket adott le. A tekintélyes öszszegek elúszásának hamarosan hire támadt és igy a rendőrség figyelmese lett a díszes társaságra. Le is tartóztatta nemsokára mind a három olasz gavallért, akikről kiderült, hogy hirhedt gonosztevők és hogy mint hamisjátékosok már jó idő óta garázdálkodnak a francia metropolisban. Hart az ő bűnös üzelmeikkel több, mint harmadfélszázezer frankkal könnyebbült rieg. (Az öngyilkosjelöltek és sikkasztók vámszedői.) A budapesti rendőrség széleskörű nyomozást folytat az ellen a hamispénzgyártó és terjesztő banda ellen, mely a kétségbeesés örvénye szélén az öngyilkosság és börtön előtt álló emberek révén akarta forgalomba hozni hamis bankóit és aranyait. A bandának még csak egyik tagja, Pataki György nevű börtönviselt ember, aki valamikor jegyző volt, került hurokra az elterjedtebb fővárosi és vidéki lapokban közzétett apróhirdetés révén, melyben mentőangyalul kínálkozik olyan pénztárosoknak, postamestereknek „dúsgazdag tőkepénzes,“ akik előtt nincs más választás, mint Amerika vagy a halál. A banda e kétségbeesett alakokkal akarta forgalomba hozni a hamis pénzeket. Az apróhirdetésnek sikere lehetett, mert a banda egyik ügynöke, Pataki György épen Nagykárolyba akart utazni üzletet csinálni, a debreceni vasúti állomás jegypénztáránál azonban fülön csíptek, mert hamis pénzzel akart fizetni. Megmotozásakor 1 és 5 koronás ezüst, 10 és 20 koronás arany hamispénzeket és hamis bankókat találtak nála és az áruló apróhirdetéseket. Pataki György konokul tagadott ugyan, de a jó fogásról értesített budapesti rendőrség már sok bizonyítékot szerzett ellene, úgy hogy fel is szállították Budapestre és most itt nyomoznak bűntársai után. Miután a főváros környékét már elárasztották hamis pénzzel, az a gyanú, hogy a hamis pénzgyár is itt van. (Az angol király levele a szultánhoz.) Konstantinápolyi tudósítások jelentik, hogy Poe, az angol Földközitengeri hajóraj admirálisa, egy ágyúnaszádon odaérkezett. Szerdán a szultán ünnepélyes kihallgatáson fogadja, amely alkalommal átnyújtja az angol király sajátkezű levelét. Este a tengernagy tiszteletére a Dolma-Bagdse-palotában bankett lesz és másnap az angol nagykövetség részesíti hivatalos fogadtatásban. A tengernagyot a külügyminisztérium szertartásmestere, Fuad bey nagyszámú tengerésztiszt élén a Dardanellák bejáratánál várta. (Harc a betörőkkel.) Bukarestben a múlt éjjel a rendőrség akkor ütött rajta négy tűzoltón, midőn egy bankba betörtek és a pénzszekrényt akarták fölfeszíteni. Gyilkos harc után letartóztatták a betörőket. Egy rendőr halálosan megsebesült. (Népszámlálás Abbáziában.) Az abbáziai rajonban (Voloska, Abbázia, Veprinc) most fejezték be a népszámlálási munkálatokat. Ezekből kitűnik, hogy a lakosság száma az utolsó tíz évben 3269-ről 6715-re emelkedett, tehát megkétszereződött. Fürdővendég volt 1900-ban 14,865, 1910-ben 42,740, tehát háromszor annyi. (A dühöngő Abdul Hamid.) Az Alatinivillában történtek annyira megviselték az ex-szultán idegeit, hogy midőn az új őrséget megpillantotta, tombolni kezdett és bútorzatát összetörte. Mivel az orvos sem tudta lecsillapítani, kényszerzubbonyt adtak rá. (Vaklárma a szoknyanadrág miatt.) Bécsben a népes Praterstrassen kellemetlen helyzetbe kerültek egy automobil utasai. A motor felmondta a szolgálatot és a bent ülők kénytelenek voltak kiszállani, hogy gyalog folytassák útjukat. Az automobilt persze körülvette a nép és egyszerre az a hír terjedt el, hogy a rajta ülő két hölgyön szoknyanadrág van. Több sem kellett a kíváncsi bécsieknek. Rögtön százával termettek a két nő körül és a forgalmat a szó szoros értelmében megakasztották. Hogy a nadrágszoknyának hirehamva sem volt sehol ■— az természetes, de azért a tömeget a rendőröknek kellett szétoszlatni. — (Kivégzések Szerbiában és Törökországban.) Belgrádból jelentik, hogy a rablógyilkosság miatt, halálra ítélt Hula Vencel nevű, Szerbiában tartózkodó csehet és Priljevics szerb parasztot, akiknek a király neve kegyelmezett meg, a napokban fölakasztják. Mint Szalonikiből táviratoztak, azon az öt bolgáron kívül, akiket hat török polgárnak meggyilkolása miatt Kotdaneban felakasztottak, most a macedóniai Istipben még három bolgárt akasztottak fel. Tizenkét bolgárt a halálos ítélet alól kegyelem útján felmentettek ugyan, ezeket azonban életfogytiglani börtönre ítélték. (A leánykereskedés ellen.) Fiuméból jelentik, hogy a leánykereskedés elleni egyesület gróf Wickenburg Istvánné csillagkeresztes hölgy elnöklésével kedden közgyűlést tartott. Az egyesület elhatározta, hogy különválik a budapesti főegylettől és önálló leányvédelmi egyesületként működik. Elnöknek újra a kormányzó nejét választották meg. Dísztagoknak megválasztották gróf Wickenburg István kormányzót, Prohászka Ottokár püspököt, Zichy Lujza grófnőt, a kultuszminiszter nővérét.