Pesti Hírlap, 1912. március (34. évfolyam, 65-78. szám)

1912-03-17 / 66. szám

iI 10Pesti Hírlap I 1912. március 17., vasárnap. i ii ■ ■ ■ ■ ■ »I ii ■■ ■ ■ ma— — (Január.) Az év első hónapjában, amint azt a központi statisztikai hivatal elmondja, a Magyar Birodalom területén 62.765 gyermek született élve, míg az elhaltak száma 45.640-re rúgott. Eszerint tehát a népesség természetes szaporodása 17.126-ot tett ki. Ez az eredmény a múlt év ugyanezen hónapjáét fölülhaladja, mert az idén a születések száma 1.678-cal volt több, a halálozásoké pedig 2.263-mal kevesebb. Itt persze meg kell jegyeznünk, hogy a múlt esztendő a rosszabbak közé tartozott , a népesség számát nem igen növesztette. Azért, hogy az idei január kedvezőbben kezdődött, a fertőző betegségek majdnem úgy pusztítottak, amint tavaly. Ezt bizonyítja az is, hogy az első hónapban tüdővészben 8.316, torokgyíkban 988, kanyaróban 879, szamárhurutban 478, vörhenyben 1317, hasi hagymásban 465 vérhasban 51, gyermekágyi lázban pedig 82 emberélet ért véget. A tüdővész, mint mindig, ezúttal is a Duna-Tisza közén elterülő és magyarok lakta vidéken szedett legtöbb áldozatot, ide értve a fővárost, ahol ennek a betegsének 28£ halandó esett martalékul. Talán nem árt megjegyezni e helyen, hogy az idei januárban a fertőzőbetegségek között az ázsiai kolera immár nem jutott szerephez. Ami a házasodási kedvet illeti, a statisztikai hivatal arról is beszámol és azt jelenti, hogy a szerelem, amelyről pedig a modern poéták azt kezdik hirdetni, hogy kezd a divatból kimenni, mindinkább több fiatal lelket visz arra, hogy párjával a tekintetes anyakönyvezető urakat fölkeresse. Januárban az egymást megtalált lángolók száma 21.886-ot tett ki, ami azt is jelenti, hogy az országban ennyi esküvő ment végbe. Hogy pedig a házasodási kedv az idén megint nagyobb, az abból tűnik ki, hogy a mostani januárban 2312-vel több összekötés történt. Keresztény-zsidó házasságot 49 esetben kötöttek s ezek közül 26-ban a menyasszony, 23-ban pedig a vőlegény tartozott a zsidó felekezethez. A gyermekek vallása tekintetében csak négy esetben egyeztek meg a párok s ez a négy eset a keresztény fél vallása javára esett. Mindezek után azokról az útlevelekről teszünk említést, amelyeket kivándorlási célból kértek és adtak ki. Ilyen útlevél 7244 állíttatott ki, hogy 8868 magyarnak a kivándorlásra az engedélyt megadja. Talán mondani sem kell, hogy az útlevelek legeslegnagyobb része Amerikába szólt. A ki- és visszavándorlási statisztika kimutatása szerint ebben a január hónapban tényleg 4618 kontárs hagyta el hazáját s ezek között 708-nak nem volt útlevele. Máskülönben megemlítjük, hogy januártól kezdve a kivándorlási kedv ismét nagyobb lendületet vett. Ide jegyezzük meg, hogy ebben az emlegetett hónapban 696 községben 901 tüzeset fordult elő és 1121 embernek 3.848.284 korona kárt okozott. A legnagyobb tüzeset Pozsonyliget pozsonymegyei községben történt egy millió korona kárral. Az utána következő Zsolnán pusztított s 700 ezer korona értéket hamvasztott el. (Az eltűnt tőzsdebizományos.) Adler Géza tőzsdebizományos már csütörtökön beszüntette fizetéseit a tőzsdén s eltűnt a fővárosból. A bizományos csendes társa, Baumfeld Géza, akit érzékenyen megkárosított, csalás és sikkasztás miatt följelentést tett Adler ellen a főkapitányságon. A följelentésben elmondja, hogy Adler Géza nemcsak fiktív tőzsdei ügyletekkel csalt ki tőle nagy öszszegeket, hanem a differenciák és a kompenzációk révén is. A feljelentés szerint Baumfeld 80—90 ezer korona kárt szenvedett, de, hír szerint, még mások is károsultak. A detektívek megállapították, hogy Adler csütörtökön délben tűnt el a fővárosból. Csütörtökön az egyik reggeli lapban már jelezve volt a készülő tőzsdei botrány és így jókor értesült a veszedelemről. Aznap délben a Hermes pénzintézetnél nyolcezer koronáért eladta értékpapirosait és délben megszökött a fővárosból. A rendőrség megállapította, hogy Adlerrel egyidőben tűnt el a fővárosból annak az angol táncművésztársaságnak egyik szépsége is, akinek a tőzsdebizományos erősen udvarolt. Ezt a hölgyet alkalmasint magával vitte. Miután a vizsgálóbíró elfogatóparancsot adott ki ellene, a rendőrség táviratilag értesítette az összes tengeri kikötőket és most mindenfelé keresik. (Összeesküvés Tuniszban.) Párisi távirat szerint Tuniszban összeesküvést fedeztek föl a tuniszi bég dinasztiája ellen. Az összeesküvőket a bizertai börtönbe vitték Az összeesküvők a Tuniszban megjelenő La Tunesie című újságnak szerkesztője, egy ügyvéd és egy tanár. — (Balesetek.) A Maglódi-uton levő téglagyárban Ceiktomván Janó huszonegy éve« nap«átnőttű agyagbányában dolgozott. Az agyagpart rászakadt s életveszélyes sérüléseket szenvedett. A II. számú klinikára vitték. — Szombaton reggel a Teréz körút 35. számú házban Lövi Anna tizenhárom éves iskolásleány magára rántott egy forró vízzel teli fazekat Életveszélyes sebeket szenvedett. A Rókus-kórházban ápolják. A Kerepesiút és Hungária út sarkán egy teherkocsi elgázolta Ásvány János ötven éves kovácssegédet. Sulyos sérülésével a Rókus-kórházba vitték. (Gyárégés Budapest közelében.) Kistartarcsán, Cinkota község mellett nagyarányú tűzvész pusztít szombat este óta Lángokba borult a Gép- és vasútfelszerelési gyár r.t. hatalmas telepe a gépházakkal, emeleti épületekkel, a műhelyekkel és minden mellékhelyiséggel együtt. Késő éjszakára borzasztó esővel pusztítottak a lángok, amelyeket megfékezni nem tudtak. Este fél tíz óra után fedezték fel a veszedelmet. A gépgyár egyik mérnöke, Sebestyén Géza, aki a telep közelében lakik, észrevette, hogy az asztalosműhelyből füst tódul, majd lángnyelvek törnek a tető felé. Rögtön föllármázta az éjjeli őrt, ketten behatoltak a telep belső területére, hogy a gyári tűzoltóságot fölriaszszák. Egyetlen tűzoltót sem találtakk. A gépgyár állandóan négyszáz munkást foglalkoztat, közülök sem volt ott senki. Csakhamar kiderült, hogy a munkások a gyári tűzoltósággal együtt banketten vettek részt, amelyet március 15-ének emlékére rendeztek. A tűz ezalatt rohamosan terjedt, az asztalosműhely egész épülete lángba borult. Sebestyén mérnök értesítette a környékbeli falvak tüzérségeit. Cinkotáról és Kerepesről kivonultak Kistarcsára a községi tűzoltók, a fővárosból pedig az önkéntes tűzoltók, de mire megérkeztek, mentésről már szó sem lehetett. Az asztalosműhelyről átcsaptak a lángok a szomszédos épületekre és egy óra múltán lángtenger borította el az egész gyárat. Minden égett. Kistarcsa község egész lakossága fölriadt és a szomszédos községek népe is mind oda tódult az égő gyártelep köré. A tűzoltóság azonban tehetetlenül állott Teljes erővel dühöngtek a lángok. Égett már a legértékesebb pavilion is, amelybe tizenkét vadonatúj motort raktároztak el. Éjjel két órakor kitűnt, hogy nincs víz. A tűzoltók nem tudtak elegendő mennyiségű vízhez jutni. Az égő gyártelep bevilágított egészen Budapestre. A keleti pályaudvarnál már látszik a pirosló égbolt. A tűzoltók minden erejükkel azon vannak, hogy megmentsék a gyár közelében épült három nagy áruraktárt, amely tömérdek értékes gépet és motorokat tartalmaz. Éjjel két óra után ez még nem sikerült. A kár nagysága eddig is meghaladja , a félmilliót. A gyár 1907-ben alakult, a Budapesti Közúti Villamos Vasúti Társaság alapította. Villamos és motorgépeket készített, legutóbb két vasutat szerelt fel. Éjjel fél háromkor jelenti tudósítónk. A tűz tovább pusztít. A vízhiány mindjobban érezhető. Az épületek egymásután dőlnek össze. A három áruraktárra már átcsaptak a lángok. (Budapesti leány házassága Indiában.) Különös érdekességű házasság történt Indiában a múlt hónap elején. Egy indiai főnemes feleségül vett egy szép budapesti leányt. A férj neve Sardar Umrao Singh Majithia, a fiatal menyecskéé pedig Gottesman Mici. A leány néhai erdőbaktói Gottesman Rezső nagybirtokos leánya. Amikor hét évvel ezelőtt az apa meghalt, az anya, aki Martonfalvy leány, Budapestre költözött gyermekeivel. Két leányát Egan Viktor képviselőházi tisztviselő és Szepessy Lajos bankhivatalnok vette feleségül, a harmadik, Mici, pedig elvégezvén a zeneakadémiát, a Rózsavölgyicéghez került tisztviselőnőnek. Rendkívül intelligens és képzett leány, kitűnően zongorázik és énekel, több nyelven beszél. Két évvel ezelőtt elhagyta állását és egy barátnőjének hívására Londonba ment, aki ott van férjnél. Angliában társalkodónője lett egy gazdag hölgynek, akivel beutazta egész Európát. Utazásuk közben megismerkedtek egy Bánba Dalip Singh nevű hindu hercegnővel, aki nagyon megszerette Gottesman Micit s rábeszélte őt, hogy jó fizetésért menjen vele Indiába s legyen zene- és énektanárnője. Ilyen módon került a budapesti leány Indiába. A hercegnő házában ismerkedett meg Sardar Umrao Singh Myrthiával, aki egy indiai főnemes fia és akit hazájában, mint kiváló filozófust és tudóst ismernek Megszerették egymást s bár eleinte a vőlegény családja ellenezte, hogy katholikus leányt vegyen el a fiatalember, a házasság február 4-én mégis megtörtént. Az új házaspár a legközelebbi napokban európai körútra indul , természetes, hogy elsősorban Budapestre látogat el . (A san-sebastiani stikkverseny.) A nemzetközi sakkverseny huszadik fordulóján — mint tudósítónk táviratozza — egyedül csak Marshall nyert Duras ellen. A Teichmann—Niemzovitsjátszma remis lett. Függőben maradt a Leonhardt—Spielmann és Tarrasch — Schlechter játszma. Rubinstein és Perlis szabadnapos volt. A verseny állása a huszadik forduló után: Spielmann 11% (1), Niemzovits 11, Rubinstein 10 (1), dr Tarrasch 9 (2), Periis 9, Marshall 8%, Duras 8 (1), Schlechter, Teichmann 6% (1), Leonhardt 4% (1). Hátra van még két forduló és Spielmann csak egy játszmát játszik. — (Március 15.) A budapesti l. ker. m. kir. áll. főgimnázium önképzőköre sikerült ünnepet tartott március idusán. Az ünnepet Várnay Aladár ifj. elnök nyitotta meg, Irányi László VIII. oszt. t. a Nemzeti dalt szavalta, Bánhegyi István VIII. osztályú tanuló szabadságharcunk egyes mozzanatait magyarázta szép előadásban. Déczy Barnabás Sarasaié cigánynótáit játszotta hegedűn, Hornyánszky Gyula VII. oszt. 1., „Mit jelentettek a szabadelvű eszmék Magyarországon?“ címmel értekezett, Rákosi Jenő Farkas Imrének Vén cigány c. költeményét szavalta, majd Szkalniczky Győző Vili. oszt. t~ Heszky Szózat-ábrándjának zongoraelőadásával rekesztette be a szépen sikerült hazafias ünnepet. — A „Zugló és környéke iparos és kereskedők köre" a szabadságharc emlékére ünnepélyt rendezett, amelyet Rózsay Kálmán elnök nyitott meg. Erdős Imre mondott ünnepi beszédet. —A Budapesti Magyar Asztaltársaságok Központja március 15-én saját helyiségében szabadságünnepet tartott. Az ünnepet Koltai Pál elnök nyitotta meg, dr Pethe György, a ferencvárosi függetlenségi pártkör alelnöke, pedig történeti vonatkozásokban gazdag ünnepi beszédet mondott. — A Szemereutcai elemi iskolában is megünnepelték az évfordulót. Szabó Dezső igazgató megnyitóbeszéde után szavaltak: Hanák Klári, Rendes Márta, Vida Erzsébet és még többen — A Ganz-féle vill r.-t. és a Ganz és Társa vasöntő és gépgyár növendékei sikerült márciusi ünnepséget rendeztek a Lövölde dísztermében. A gyárak részéről Vámossy főmérnök méltatta a nap jelentőségét. A kitűnő énekkar, valamint a pompás szavalatok Karvaly és Szánthó tanárok munkájának eredménye. A zuglói társaskör saját helyiségében ünnepelte meg az 1848-as események évfordulóját A megnyitó beszédet dr Vadász Aladár társelnök, az alkalmi beszédet Ziginy Zoltán elnök tartotta, szavaltak Simai Erzsike, Eckstein Annus és Berchert Gyula. Az előadásokat nagy tetszéssel hallgatták végig. A vidékről még egyre érkeznek jelentések a március tizenötödiki ünnepségekről, amelyek mindenütt lelkes lefolyásnak voltak. Csak Fiuméban zavarta meg kellemetlen incidens az ünnepi hangulatot. A fiumei nemzeti kaszinó nem akarta a nagy nap alkalmából a nemzeti lobogót kitűzni, ami a tagok között nagy elégületlenséget keltett s elhatározták, hogy az ünneprontást rendkívüli közgyűlés elé viszik. Érdekes, hogy a fiumei magyarság ünnepén a kaszinó főtitkára, Cavalloni József tanár, tartotta a diszbeszédet. Fehértemplom. A szabadság évforduló-napját az idén is lelkesen ünnepelte meg. Reggel 9 órakor Janiczek Emil pápai kamarás, esperes-plébános tartott ünnepi misét, azután az állami főgimnáziumban folyt le az emlékünnep, amelyen Szinok Sándor Vili. oszt. tan. tartotta az ünnepi beszédet. Este a kaszinó társasvacsora keretében ünnepelte meg az évfordulót. Jakabfy Pál törvényszéki elnök, a kaszinó elnöke, a királyra mondott felköszöntőt, míg a nap jelentőségét Márki Ferenc katholikus segédlelkész méltatta. A fejérmegyei gyuró-kuldói polgári gazdakör Schiffer Imre gazunkon elnök vezetésével igen sikerült márciusi ünnepet rendezett, amelyen az egész falu s az összes felekezeti iskolák tanulói együttesen vettek részt. Az ünnep fényét nagyban emelte a vendég, Csontos Andor függetlenségi képviselő megnyitó beszéde s Nagy Lajos ev. lelkész nagyhatású ünnepi beszéde: Jablánc. Az állami iskola növendékei sikerült ünnepséggel hódoltak a nagy nap emlékének. Az iskola növendékei tót ajkúak s magyaros érzésükért, teljes megmagyarosodásukért dicséret illeti meg az iskola derék tanítóit: Blazskovics Kálmánt és Palásthy Istvánt. Zomborban impozáns módon ülték meg a márciusi szabadság ünnepét. A plébánia templomban Fejér Gyula apátplébános misézett segédlettel. A polgári kaszinó ünnepén ott volt a megyei és városi hatóság Vojnite István főispán, Scultéty Ferenc alispán és dr Alföldy Árpád h. polgármesterrel az élén, hivatal főnökök a tisztviselőkkel, egyesületek, testületek zászlókkal. A közönség a templomból Schweidel József. Zombor város szülötte és aradi vértanú szobra elé vonult, ahol megkoszorúzták a szobrot. A szobor koszorúzás előtt és után a Kaszinó egyleti dalárda a Szózatot és Himnuszt énekelte Tomcsányi Aladár karnagy vezetésével. Délután tárogató hangzott a városháza erkélyéről. A teljesen megtelt nagy teremben a március 15. ünnepélyt rendező állandó bizottság ünnepe folyt le. Az ünnepi beszédet Vértesi Károly mondotta Este a függetlenségi körben társas vacsora volt, amelyen számos hazafias beszéd hangzott el.