Pesti Hírlap, 1912. december (34. évfolyam, 285-309. szám)

1912-12-05 / 287. szám (288. szám)

1912. december 6., csütörtök. ______PESTI HÍRLAP______ megszűnni kérni a békesség Istenét, tegyen alkal­massá titeket minden jóra, hogy az ő akaratát cse­lekedjetek, azt munkálván bennetek, a mi kellemes ő előtte Jézus Krisztus által. Az uj biboros. Báró Hornig Károly, az ujo­­nan kinevezett bíboros, szerdán este Budapestről székvárosába, Veszprémbe érkezett. Veszprém a bí­boros fogadása alkalmából ünnepi díszt öltött. A bíboros este fél nyolc órakor érkezett meg. A püs­pökvár fogadótermében a székeskáptalan, dr Ré­­dey Gyula nagyprépost, püspöki helynök vezetésé­vel teljes számban megjelent, úgyszintén a városi tisztikar Horváth Béla polgármesterhelyettessel az élén. Az egyházmegye papsága a lépcsőkön és a fo­lyosókon sorfalat állott, az utcán pedig a taninté­zetek növendékei voltak felállítva. A püspöki pa­lota előtt nagyszámú közönség gyűlt össze. A te­remben belépő bíborost Rédey Gyula nagyprépost üdvözölte meleg szavakkal, aki meghatva mondott köszönetet az ovációkért. Orsini herceget, a pápa követét szombatra várják. A bíboros püspök gyé­mántmiséje a jövő hét keddjén lesz. Pályázat evangélikus segédlelkészi állásra. A pesti ág. hitv. evangélikus német egyházközség se­gédlelkészt keres. A magyar és német nyelven irt, rövid életrajzzal ellátott folyamodványok decem­ber hó 15-ig a lelkészi hivatalhoz: IV., Deák-tér 4. sz. első emelet intézendők. Templomszentelés. A nagybányai evangélikus templomot a napokban­ avatta fel szép beszéddel és nagyszabású ünnepség keretében Geduly Henrik evangélikus püspök. A templomavatáson a várme­gye evangélikus vallású előkelőségei teljes számmal jelentek meg. A bezáró imát Bortnyik György al­­esperes mondotta. Az ünnepi napot díszestély és bankett zárta be-Tiszteletbeli kanonok. A király Oppitz Sán­dor szentszéki tanácsos, nagymihályi esperesplé­bánost a kassai székesegyházi káptalan tisztelet­beli kanonokjává nevezte ki. Képzőművészet * (A téli tárlat díjai.) A műcsarnok téli tár­­latának díjai fölött ma folytatták a díjosztó zsű­rik ítélkezéseiket. A néhai Rökk Szilárd által alapított kétezer koronás jutalom bírósága Mol­nár Viktor elnöklésével s Basch Gyula, Kern­stock Károly és Szinyei-Merse Pál festőművészek és Kallós Ede szobrászművész szavazatával a ju­talmat Csáktornyai Zoltán „Asztalnál ülő embe­rek“ című olajfestményének adta. A kitüntetett művész a nagybányai festőgárdának tagja. Első mestere Iványi Grünwald Béla volt. A műcsar­noki tárlatokon már néhány ízben részt vett. A néhai Ráth György által alapított és az özvegye által kétezer koronára kiegészített díj pályabí­­rósága báró Harkányi Frigyes titkos tanácsos elnöklésével ülésezett. Ennek a pályabíróságnak a tagjai voltak a művészek közül: Dudits An­dor, Iványi-Grün­wald Béla és Kosztolányi Gyula; a nem-művészek közül: gróf Andrássy Gyula, báró Forster Gyula és dr. Petrovics Elek. A díjat Réti István nyerte el „Interieur“ című festményéért. A kitüntetett művész Nagy­bányán született 1872-ben és legelsőbben Hol­­lóssy Simon müncheni iskolájában, majd Páris­­ban a Julien akadémián tanult. Legelőször 1893-ban, a régi Műcsarnokban állította ki „Bo­hémek karácsonyestéje idegenben“ című­ olaj­­festményét, amelylyel nagy feltűnést keltett és amelyet az állam vásárolt meg. 1900-ban elnyerte a Lipótvárosi Kaszinó díját, később pedig Frak­­nói püspök római ösztöndíját, amelylyel két évig tartózkodott az olasz fővárosban. Réti egyik megalapítója a nagybányai művésztelep­­nek és azóta állandó tagja. Itt említjük azt is, hogy az állami arany­érmek juryje gróf Andrássy Gyula elnöklése mellett úgy ítélkezett, hogy az egyik nagy arany­érmet Magyar-Mannheimer Gusztáv kapja, a két kis állami aranyérmet pedig Mérő István és Márk Lajos művei nyerték el. * (A­ Nemzeti Szalon téli kiállítása.) A Nemzeti Szalon téli kiállítására szánt műveket december 5. 6 és 7-én reggeli 9 órától délután 5-ig kell a szalon műtárosi hivatalába beküldeni. Ké­sőbb érkező művek nem vézetnek át, mivel a „Nyol­cak“ kiállításának vasárnapi bezárása után a jery­­zés azonnal megkezdődik. * (A grafikai kiállításról.) Az Országos Ma­gyar Iparművészeti Társulat előterjesztést tett a székesfőváros tanácsának, amelyben felajánlotta, hogy a székesfővárosi iskolák növendékei csopor­tosan tanítóik vezetésével a grafikai kiállítást hét­köznapokon délelőtt 9—1-ig és délután 4—7-i­g ingyen látogathatják. A Társulat kérte a tanácsot, Esti levél. — Egy magyar földesúr Bulgáriában. —­­ hogy az iskolák igazgatóságait erre hívja fel. A kiállítással kapcsolatosan a Társulat a szakmába vágó előadásokat rendez, amelynek sorozatát leg­közelebb állapítja meg és hozza­­nyilvánosságra. A grafikai kiállítás külföldön is érdeklődést keltett, amennyiben több külföldi szakember értesítette az Iparművészeti Társulatot, hogy a kiállítás tanul­mányozása végett Budapestre érkezik. Egyletek és intézetek.­ ­ A Budapesti Újságírók Egyesületének választmánya szerdán tartotta új elnökének, Már­kus Miksának, vezetésével első ülését. Az elnök a választmány élénk helyeslése mellett nagy vonalak­ban körvonalazta működésének programmját, kije­lentvén, hogy buzgó előharcosa lesz minden újság­írói törekvésnek. Mély sajnálattal jelentette az el­nök, hogy Szatmári Mór, az egyesület alelnöke és a segítőalap igazgató­tanácsának elnöke, aki az egyesület alapításában is részt vett és azóta fárad­hatatlan buzgalommal és odaadással töltötte be az egyesület vezetőségében elfoglalt tisztségeit, beje­lentette lemondását az alelnöki és segítőalapi elnöki tisztségről. Az elnök indítványozta, hogy küldött­­ségileg kérje fel a választmány Szatmári Márt le­mondásának visszavonására, mert mindannyiunk bizalmát élvezi és vannak az egyesületnek intéz­ményei, amelyek bizonyos stabilitást kívánnak és amelyeket minden rázkódtatástól meg kell óvni. Dr Kovács Dénes és Ignotus-Veigelsberg Hugó a választmány élénk helyeslése mellett pártolták az elnök indítványát és kifejezték azt a reményüket, hogy Szatmári Mór továbbra is az egyesületnek fogja szentelni értékes működését. A választmány egyhangúlag elfogadván az elnök indítványát, ki­küldte az általa javasolt bizottságba Márkus Miksa elnököt, dr Friedrich Tivadart, Katona Bélát és Lenkey Gusztávot. Meleg szavakkal parentálta el az egyesület egyik régi tagját, Detela Gézát, akinek elhunyta felett a választmány jegyzőkönyvbe ik­tatta részvétét. A választmány magáévá tette dr Csergő Hugó két előterjesztését az újságírók anyagi és erkölcsi érdekeinek fokozatosabb javítására és biztosítására. A konkrét alakban előterjesztendő in­dítványokat teljes részletességgel a legközelebb meg­tartandó rendkívüli gyűlésben fogja a választmány tárgyalni. A borszéki új forrásnévre hirdetett pá­­lyadis­­uryjébe a választmány Bedi Jóbot, dr Csergő Hugót és Katona Bélát delegálta. Az egyesület tag­jai sorába felvétettek: Barabás Béla (Az Est), Sza­muely Tibor (Magyar Kurír), Tenisz Tivadar (Friss Újság). — Az igazságügyminiszter pályadíja. Az Ügyvédjelöltek Országos Egyesülete kedden tartott választmányi ülésén határozott az igazságügymi­niszter által kitűzött 400 koronás pályadíj tárgyá­ban. A felkért bírálók dr Szladits Károly ítélőtáblát bíró, dr Mihalovits Béla kir. tanácsos és dr Petrik Aladár ügyvédek egybehangzó véleménye alapján a választmány a pályadíjat dr Kalledey Jepö buda­pesti ügyvédjelöltnek ítélte oda. A nyertes pályamű, amelynek címe: „A veszélyes üzem és a munkás­­biztosítás“, a bírálók egyhangú véleménye szerint kiváló mű, amely részletesen foglalkozik a veszé­lyes üzemek terén kifejlődött bírói gyakorlattal és külföldi törvényhozással, valamint rámutat a mun­­kásbiztosítási törvény egyes fogyatékosságaira. Az Ulpianus jeligéjű munkát, amelynek szerzője dr Rapsch Géza, a választmány elismerésben részesí­tette és szerzőjének az egyesület jutalmát ítélte oda.­­ A Lorántffy Zsuzsanra Egylet olcsó ba­zárja a legnagyobb erkölcsi és anyagi sikerrel zaj­lott le. Főleg alkalmi karácsonyi árukat árusítot­tak az úri társaság hölgytagjai, akik az árukat a jótékony célra való tekintettel saját maguk sze­rezték be. A rendezés munkáját Szilassy Aladárné vezetése alatt az úri társadalom szine-java vé­gezte. Az egyes sátorokban a következő hölgyek működtek közre: Kézimunka: b. Radvánszky Gézáné, gróf Zichy Er­­zsébet, Biehn Jánosné, König Gyuláné. Karácsonyi dísz: Szalachy Béláné, báró Marschall Ilona, Körtér­­Ella és a két kis Kállay-leány. Téli kötött gyem­ekruha: gróf Zichy Klára. Likőr, dohány: Nyiry Istvánné, Horváth Mihályné, Korányi Lajosné, Korányi Mártha. Mézeskalács: Székács Tivadarné, Karlovszky Ber­talanná, Nádas Gyuláné, Verebélyi Jenőné, Hennyey Irén, Gömöry Andi, Neogrády Irén. Tea I.: Földváry Elemérné, Földváry Valéria, Föld­­váry Erzsébet, gróf Zichy Magda, Szemere Anna, Radi­­sich Marietta, Radisich Alice, báró Flittner Ilona és Ró­zsi: Andreánszky Bolgár Lilly, Hillberth Nóra. Tea II.: Bálint Sándorné, Pakasz Gusztávné, Mar­­kovits Sárika, Lindner Mariska, Lindner Ilonka, Binder Emilné, Halász Sándorné, Chorin Ilonka, Gaál Jenőné, Bálinth Ernőné, Ercsey Rózsika, Binder Jolán. Diszmó: Baksa Lajosné, Bende Oszkárné, Bende Sárika, Nigerth Margit, Zöllner Dusi, Draskóczy Sári. Gerbeaud-pavilon: Radócza Kálmánna, Gerbeaud Margit, Kern Ilona, Moreili Paula. Szerencsekerék: Pálóczi Horváth Juci, Szilassy Ida, Madarassy Böske, Szent-Iványi Anna. Buffet: Sivó Gyuláné, báró Marschall Ilona, báró ■ Marschall Margit. Baba-asztal: dr Frimm Lajosné- d­elvey Tivadarné, Szentpály Istvánná. Azon a sivár harcmezőn, amelyen száz­ezer temetetlen halott terjeszti a kolerát és dög­vészt, áll egy ember, az egyetlen egy ember, aki igazán rokonszenves alak. Ez egy magyar földbirtokos. Odalent a Balkánon ugyan más­képen hívják, de minekünk azért kedves, mert magyar földbirtokos, még­pedig abból a ritka fajtából, aki nyaralni nem megy külföldre, ha­nem épen külföldről jön ide­haza a mi hegyeink közé és aki szépen beszéli a mi zengzetes nyel­vünket. Ezt a magyar földbirtokost s a mi kitűnő vadásztársunkat odalent Szófiában a bolgárok cárjának hivják. Nekünk azonban mindig csak Kóburg Ferdinand marad. Dacára, hogy le­győzte a mi testvéreinket, a törököket, akiket szívünk mélyéből sajnálunk, mégis a­­legrokon­szenvesebb alak az egész háborúból. Még ezt a véres szerepet is olyan úri eleganciával játszsza végig, mint bármely európai nagyhatalom fe­jedelme. Keveset beszéltetett magáról, de impo­náló gyorsasággal cselekedett s tulajdonképen ő döntötte el az összes balkáni államok háború­ját s ő kötötte most meg a fegyverszünetet is. Az öreg Nikita több dikciót mondott, mint amennyi csatát vívott a hadserege. Péter szerb király nemcsak ellenszenves, hanem igazán gyűlöletes előttünk. A görögök szerepe pedig szánalmasan komikus; ezek igazi harc nélkül akarnak hadizsákmányhoz jutni. A bolgárok vívták ki Szalonikit s a görög trónörökös vonult be diadallal a városba. Egyik főhadiszállásról többet hazudtak, mint a másikról. A szerbek háromszor hazud­tak egymásután, hogy bevették Monasztirt és elfogtak ötvenezer törököt. A montenegróiak távirataikkal már tízszer elfoglalták Skutarit, de azért még ma is áll sziklaszilárdan az erőd. Csak Ferdinand cár nem hazudott! Megmaradt odalent Szarazagorában is igazi magyar urnák.. Aztán csinált még egy szép dolgot ez a magyar úr. Mikor a legélesebb és legfenyegetőbb volt ránk nézve a helyzet, elküldte öreg királyunk­hoz a miniszterelnökét, Danevet, hogy közvetít­sen köztünk és Szerbia között. Eszébe jutott Kóburg Ferdinándnak, hogy valamikor magyar huszárfőhadnagy volt és katonája volt I. Fe­renc Józsefnek. Nem akar­ta, hogy a buta sors szembeállítsa a maga régi s talán még ma is igazi hazájával. Köszönjük neki ezt a figyelmet. És most is hozzá indul, a magyar földesúrhoz Szarazago­­rába ez a levél. Benne van a sorok között száz­ezer magyar anyának titkos sóhajtása. Védj meg minket a háborútól! A te háborúd már el­érte célját, kiterjesztetted a bolgárok országát, megkötötted a fegyverszünetet, szüntesd be most már a véres harcot! A te szavadnak ma na­gyobb súlya van a Balkán félsziget minden ál­lamában, mint az összes nagyhatalmaknak, tőled Szerbia is jobban fél, mint tőlünk; téged kérünk: — óvd meg a te igazi hazádat, a ma­gyar földet, a te birtokodat a véres harcoktól. Jó lesz majd számodra is ez a kis ország — buenretironak, pihenőnek a véres dicsőség után. ____________________ 11 Pezsgősátor: Navratil Dezsőné, Márffy-Mantuano­v Rezsőné, S-Zollitscher Pálné, Kövess Béláné, Kövess Györgyné, Gosztony Béláné, Kelly Lászlóné, Rölzer Fe­­rencné, Pri­czel Miklósné, Bauer Fitta, Nagy Edit. Papír, könyvek: Kósa Zsigmondné, Muraközy Ilona, Spányi Magda, Csiky Etelka, Mészáros Ili, Szathmári Ró­zsika, Havas Irma, Hindy Edith, Okolicsányi Gyuláné, Horváth Béláné, Dreisler Edith, Scerbák Irénke, Murányi Ilona, Király Sárika, Kövesligeti Erzsike.­­ Zsolt: Megyék és városok. Pozsonyi küldöttség a királynál. Pozsony város törvényh­atósága szerdai közgyűlésén elha­tározta, hogy küldöttségileg járul a felség elé.

Next