Pesti Hírlap, 1913. április (35. évfolyam, 77-102. szám)

1913-04-15 / 89. szám

1913. április 15., kedd. PESTI hírlap______ áthelyezését kérte, kérése teljesítésétől azzal ütötték el, hogy ott csupa zsidó van. Az igazság evvel szem­ben az, hogy a kérdéses idegintézet az irgalmas­­ren­d tulajdonában van, ahol érthető okokból kevés rendezetlen vallásu egyén nyer elhelyezést. A dolog furcsábbik része azonban csak most jön. A pécsi püspök ugyanis nem számolva Jozies esetleges gyógyulásával, a plébánost nyugdíjaztatta. A valpói plébánia így új pásztort kapott Evetovics harkanovcei plébános személyében. Fordulván a dolgok, Jozies tényleg kigyógyult könnyebb termé­szetű neuraszténiájából és hazament. Meglepetéssel értesülvén a dolgokról, a püspökhöz sietett. Hogy a püspök és Jozses között mi történt, azt nem tud­juk, ez azonban mellékes. A fontos az, hogy a pécsi püspök, dacára hogy nyugdíjaztatta Jozses Józse­fet, eddig egy krajcár nyugdíjat sem adott neki. A püspöki aulában azt mondották a plébánosnak, hogy nyugdíjrészleteit az ápolási és kezeltetési költségekre fordították. A dolog teljességéhez tar­tozik még az, hogy a valpóiak sehogy sincsenek megelégedve új lelkipásztorukkal és deputációba jártak a püspöknél, hogy Jozicot helyezze vissza. A püspök azonban e hónapok óta húzódó ügyben még nem tett semmit. Jozics szegény során anyjánál tartózkodik s barátai és paptársai gondoskodnak róla. Már most se plébániája nincs Joziesnak, se nyugdija, legfeljebb az a sovány vigasztalása, hogy a püspökség helyi lapja is megemlékezik pár sor­ban az esetről, mondván, hogy „rég nem volt ilyen kellemetlen ügye püspök urunknak, mint ez.“­­ (Parlamenti szavazógép.) A bécsi parla­ment elnökségének még tavaly novemberben érde­kes készüléket mutattak be. A gép feladata az, hogy a hosszadalmas parlamenti szavazásokat egy­szerűbbé és gyorsabbá tegye, aminek a gép dereka­san meg is felelt. Néhány perccel azután, hogy az elnök szavazásra hívja fel a képviselőket, két szám jelenik meg a berendezés mutatótábláján, melyek közül az egyik az indítvány mellett, a másik szám az indítvány ellen szavazó képviselők számát tün­teti fel. A géppel név szerinti szavazást is lehet rendezni, ami azonban négy-öt percet is igénybe vesz. A berendezéshez egy nagyobb tábla tartozik, amelyet a terem exponált helyén rendeznek el; ez a tábla annyi mezőre van beosztva, ahány tagja van a parlamentnek. Mindegyik kis táblácska mö­gött két villamos körte van szerelve, egy piros és egy kék. A képviselők padján pedig két-két bil­lentyű van, amelyeknek megnyomása által áram­kör zárul és kigyulad a kék vagy piros lámpa, a szerint, amint a képviselő az indítvány mellett vagy ellen szavaz. A szavazás elrendelése után a nagy táblán nyomban láthatóvá válik az eredmény a mezők kék és piros megvilágítása által; a távol­levő képviselők mezője természetesen sötét marad. Nem szükséges azonban a színek arányát megszám­lálni, mert ez is automatikusan történik. Az elnök megnyom egy gombot, mire a táblán két nagyobb számjegy ugrik elő és külön-külön jelzi a piros és kék mezők számát. A készülékben, közvetlenül a lámpák mögött kis fémlemezkék is el vannak ren­dezve s ezekből egy-egy képviselőnek a neve dom­borodik ki. Erre a név szerinti szavazásnál van szükség. Ez esetben a lámpa kigyuladásával egy­idejűleg ez a fémlemez a mögötte elhelyezett pa­­pircsíkra nyomja a szavazó képviselő nevét, jelez­vén természetesen azt is, hogy az illető az indít­vány mellett vagy ellen szavazott-e. Műszaki em­berek­, akik a készüléket megvizsgálták, úgy mond­ják, hogy a precíz gép előreláthatólag ki fog zárni minden hibát és tévedést. A gépet dr Neissernek, a bécsi parlament levéltárosának eszméje alapján, Lenz Gusztáv mérnök konstruálta. A bécsi mű­egyetem egyik tanára, Hoc­enegg, nagy elismerés­sel nyilatkozott a gépről. Hogy ezt a gépet célsze­rű volna-e nálunk is alkalmazni, arról itt nem írunk, mert a mi speciális parlamenti viszonyaink­nál fogva ez inkább a politikai rovatba tartozik. Ha már ilyen ügyes, automatikus parlamenti berendezésekről esik szó, hát elmondjuk, hogy mi­lyen képviselőházi berendezésnek volna nálunk nagy jövője. Ilyent találjon fel a tisztelt feltaláló úr, ha gyorsan meg akar gazdagodni. Az elnöki emelvényen, közel Tisza István kezéhez, billen­tyűk vannak elrendezve és pedig sűrűn egymás mellett, mint az Írógépen. Annyi billentyűre van szükség, ahány ellenzéki képviselő van. Mindegyik billentyűn egy-egy képviselő neve olvasható. Az ellenzéki padsorok liftszerűen vannak meg­konstruálva és pedig olyaténképen, hogy a képvi­selők egyenként vagy együttesen lesülyeszthetők. Obstrukció esetén Tiszának nem kellene többé­­ Pavlikot fárasztani, teljesen elegendő a villamos gombot megnyomnia, hogy a megfelelő képviselő diszkréten a pincébe sülyedjen, ahol a parlamenti őrség veszi gondjaiba. Lehet azonban úgy is meg­konstruálni az egész dolgot, hogy a képviselők egyenesen a Duna fenekére sülyedjenek. (A szaba­dalmazás joga fentartva.) — (Tisza István Pápán.) A dunántúli ref. egyházkerület ez idei gyűlését f. hó 18—19-én tartja meg Pápán, és ez alkalommal fogják föl­avatni a teljesen újjáalakított nőnevelő-intézet ha­talmas épületét, valamint ugyanekkor tartják meg ezzel kapcsolatban Czike Lajos kir. tan., esperes, főiskolai gondnok lelkészkedésének 50 éves jubi­leumát. Az ünnepségen előre láthatólag igen so­kan lesznek, igy íz Tisza István is, ki az egyház­­kerület világi főgondnoka, Balogh Jenő igazság­ügyi miniszter, Benedek Sándor államtitkár, ki a vallás és közoktatásügyi minisztert fogja képvi­selni. A felavató és jubiláns ünnepség a nőnevelő­intézet dísztermében 17-én, csütörtökön, délelőtt fog végbemenni, s mikor is a felavató beszédet dr Antal Gábor püspök fogja tartani. Czike Lajost az egyházkerület nevében gr Tisza István fogja üd­vözölni, a főiskolai tanács nevében pedig Beöthy Zsolt. Az ünnepséget megelőzőleg szerdán este, a nőnevelő-intézet hangversenyt rendez, melynek tiszta jövedelmét egy Őzike-alap létesítésére for­dítják.­­ (A trón tövisei.) Heléna olasz királyné a napokban királyi férje oldalán részt vett egy flot­taünnepségen, amelyen egy hajóraj kifutásra ké­szen tisztelgett az uralkodó pár előtt. A katona­ság a nép lelkesen éljenezte a királyt és Heléna királyné pedig mosolyogva köszönte meg a hódola­tot. Senki sem kutatta, senki sem kérdezte, hogy mennyi keserűség húzódik meg e mosoly mögött, pedig bizonyos, hogy a királyné szíve csordultig tel© volt keserűséggel akkor, amikor útra készen látta azt a flottát, amelynek az volt a rendelte­tése, hogy a fekete hegyek országa ellen vonul­jon, az ellen az ország ellen, amelyikben a fehér arcú királyné született, Cettinje és Róma között állandóan euró a levélváltás, vajon most, amikor a nagyhatalmak közös akarata fenyegette, hány levelet írt Nikita idegen trónra szakadt leányához, melyben arra sürgette, arra kérte, hogy férjénél vesse latba befolyását, hazája, szülőföldje, öreg atyja trónja érdekében? A királyné gyenge volt ahhoz, hogy a sors útjába álljon és megakadályoz­zon egy olyan lépést, mely, akármilyen fájdalmas lehetett a trónon ülő királyné szívének, elkerül­hetetlen volt, mert az államrezon parancsolta. A világtörténelemben nem áll egyedül ez a tragédia, egész sora azoknak a királyleányoknak, akik ide­genbe, idegen ország udvarába elszakadva, keresz­tülélték azt a konfliktust, amelyet érzelmi vilá­gukban az okozott, hogy új hazájuk érdeke ellene fordult a régi haza érdekeinek. A párisi Temps legutolsó számában foglalkozik ezekkel a tragédi­ákkal és több ilyen esetet mond el a világtörté­nelemből. Egyike volt az ilyen tragikus alakoknak a világtörténelemben Elisabeth Charlotte, Pfalz választófejedelmének leánya, aki mint XIV. La­jos fivérének felesége, házassága révén orléansi hercegnő lett. A hercegasszony új hazájában is megőrizte régi hazájához való ragaszkodását, mely odáig ment, hogy még a francia konyhát sem tudta megszokni soha. Hazai szakácsnőt hozatott, aki otthoni ételekkel, sörlevessel, savanyú káposz­tával és más effajta ételekkel traktálta. Történt, hogy XIV. Lajos egy napon háborút indított a német választófejedelmek ellen, mert azok nem teljesítették valamely kívánságát. Pfalzba is dia­dalmasan vonultak be a francia katonák, akik ret­tenetes sok kegyetlenséget és dúlást követtek el. Ebben az időben Pfalzból mentek a panaszos le­velek épen olyan sűrűn, mint ahogy most Monte­negróból jönnek és a de­rék pfalziak reménykedtek abban, hogy az idegen világba szakadt hercegnő, a hatalmas XIV. Lajos kedvence, majd csak közben­jár érdekükben és eltávolítja róluk a veszedelmet. XIV. Lajos valóban nagyon szerette az orléansi hercegnőt, azonban csak a maga gáláns módja sze­rint; azt nem szerette, ha asszonyok a politikába vagy a hadviselés dolgaiba avatkoznak. A hercegnő csevegését is szerette hallgatni, azonban mihelyt az valamilyen komolyabb témába akart kezdeni, összeráncolta homlokát és a szó a szegény kis pfalzi grófleány ajkára fagyott. Hiába irta ha­zulról neki az édesapja előbb a sürgető, azután a szemrehányó leveleket, nem volt rá mód, hogy ha­zája sorsán könnyítsen és emiatt otthon teljesen elvesztette népszerűségét. Vajon Heléna királyné ellen is nem támad-e most otthon, a Feketehegyek országában, ugyanilyen keserűség? — (Véres sztrájk egy vasútépítésnél.) A za­­labér—sárvár—kőszegi új vicinális építésénél a vasmegyei Gérce község határában dolgozó mun­kások között véres sztrájk tört ki. A vasúti töltés építési munkája lassan haladt előre, amiért a vál­lalkozó a napi 12 órás munkaidőt 1 órával föl­emelte és ezért az egy órai munkatöbbletért 30 százalék béremelést ígért, a munkásoknak. Ezek nagy része a béremeléssel nem volt megelégedve, sztrájkba lépett s a dolgozni akaró munkásokat megtámadván, véresre verte. A csendőrök állítot­ták helyre a rendet s a két sztrájkvezért letartóz­tatván, a többi ellen magánosokon való erőszak cimén viszgálatot indítottak. Most csendőrszuro­nyok között folyik tovább a vasútépítés munkája.­­ (Gyászosvégű tolvajkongresszus.) Az el­múlt napokban kongresszust tartottak Rigában az oroszországi tolvajok. Az egész országból százával gyűltek össze erre az alkalomra a tolvajművészet képviselői, hogy különböző fontos „kari érdekei­ket“ megbeszéljék. Külföldről is sok pályatársuk érkezett erre a kongresszusra s szakszerű előadások keretében mutatták be társaiknak a tolvajlás és betörés művészetének legújabb szerszámjait és azt, hogy ezekkel a szerszámokkal mint kell dolgozni? A rigai rendőrség azonban valahogy neszét vette ennek a gyülekezésnek és egy este váratlanul be­kerítette azt az öreg házat, amelyben a tolvajok kongresszusoztak. A rendőrség nagyszerű fogáso­kat csinált, több olyan betörő került hurokra, aki­ket évek óta hiába köröznek és akiknek most már, hogy megint hűvösre kerültek, jó darabig nem lesz alkalmuk arra, hogy a betörő-technika legújabb vívmányait praktikusan is kipróbálják.­­ (A veszedelmes útitárs.) Egész Békés me­gye csendőrsége nyomoz egy fiatalember után, aki vakmerő rablótámadást követett el Endrőd határa-Szivbajok kezelésénél az orvosok az emész­tés kellő szabályozását tartják egyik leg­fontosabb teendőnek. Magától értetődik, hogy szívbajosoknak izgató hashajtót egy­általában nem szabad használni. A termé­szetes „Ferenc József”-keserűvíz (egy fél borospohárnyi a reggeli előtt) a szakorvosok ítélete szerint úgy a biztonság és óvatosság, mint a hatás enyhesége szempontjából utol­érhetetlen jóságú hashajtó. A „Ferenc Jó­­zsef“-keserűviz, így írja dr. Leidesdorf bécsi orvostanár, éppen abban különbözik a többi hasonló vizektől, hogy már kisebb adagok­ban is hat és még hosszabb használat után sincsenek kellemetlen következményei. — A valódi „Ferenc József“-keserűviz minden jobb fűszerü­zletben, drogériában és gyógy­szertárban kapható. A szétküldési igazgató­ság Budapesten._________________________ .patkány- és egérirtó-bacillus, „KATIN ‘ mezei egér, hörcsög 63 ürgéknél is jggffi fertőző betegséget plántál közöttük és tollasan kipusztítja. fö ápS Ksij Más állatra, emberre ártalmatlan Prospektus ingyen i fVmS§10 ..RATIN'1 Laboratorium 8307 AgAjUSj§P Budapest, VIL, Rottenbiller­ u. 30. 37 A japánok gyakorlati érzéke azonnal felismerte az uj 39 Ferdére taposás, kisiklás, fáradtság, az idegek ráz­­kódtatása kizárva I — Bersonművek Budapest, VIL

Next