Pesti Hírlap, 1913. április (35. évfolyam, 77-102. szám)
1913-04-15 / 89. szám
1913. április 15., kedd. PESTI hírlap______ áthelyezését kérte, kérése teljesítésétől azzal ütötték el, hogy ott csupa zsidó van. Az igazság evvel szemben az, hogy a kérdéses idegintézet az irgalmasrend tulajdonában van, ahol érthető okokból kevés rendezetlen vallásu egyén nyer elhelyezést. A dolog furcsábbik része azonban csak most jön. A pécsi püspök ugyanis nem számolva Jozies esetleges gyógyulásával, a plébánost nyugdíjaztatta. A valpói plébánia így új pásztort kapott Evetovics harkanovcei plébános személyében. Fordulván a dolgok, Jozies tényleg kigyógyult könnyebb természetű neuraszténiájából és hazament. Meglepetéssel értesülvén a dolgokról, a püspökhöz sietett. Hogy a püspök és Jozses között mi történt, azt nem tudjuk, ez azonban mellékes. A fontos az, hogy a pécsi püspök, dacára hogy nyugdíjaztatta Jozses Józsefet, eddig egy krajcár nyugdíjat sem adott neki. A püspöki aulában azt mondották a plébánosnak, hogy nyugdíjrészleteit az ápolási és kezeltetési költségekre fordították. A dolog teljességéhez tartozik még az, hogy a valpóiak sehogy sincsenek megelégedve új lelkipásztorukkal és deputációba jártak a püspöknél, hogy Jozicot helyezze vissza. A püspök azonban e hónapok óta húzódó ügyben még nem tett semmit. Jozics szegény során anyjánál tartózkodik s barátai és paptársai gondoskodnak róla. Már most se plébániája nincs Joziesnak, se nyugdija, legfeljebb az a sovány vigasztalása, hogy a püspökség helyi lapja is megemlékezik pár sorban az esetről, mondván, hogy „rég nem volt ilyen kellemetlen ügye püspök urunknak, mint ez.“ (Parlamenti szavazógép.) A bécsi parlament elnökségének még tavaly novemberben érdekes készüléket mutattak be. A gép feladata az, hogy a hosszadalmas parlamenti szavazásokat egyszerűbbé és gyorsabbá tegye, aminek a gép derekasan meg is felelt. Néhány perccel azután, hogy az elnök szavazásra hívja fel a képviselőket, két szám jelenik meg a berendezés mutatótábláján, melyek közül az egyik az indítvány mellett, a másik szám az indítvány ellen szavazó képviselők számát tünteti fel. A géppel név szerinti szavazást is lehet rendezni, ami azonban négy-öt percet is igénybe vesz. A berendezéshez egy nagyobb tábla tartozik, amelyet a terem exponált helyén rendeznek el; ez a tábla annyi mezőre van beosztva, ahány tagja van a parlamentnek. Mindegyik kis táblácska mögött két villamos körte van szerelve, egy piros és egy kék. A képviselők padján pedig két-két billentyű van, amelyeknek megnyomása által áramkör zárul és kigyulad a kék vagy piros lámpa, a szerint, amint a képviselő az indítvány mellett vagy ellen szavaz. A szavazás elrendelése után a nagy táblán nyomban láthatóvá válik az eredmény a mezők kék és piros megvilágítása által; a távollevő képviselők mezője természetesen sötét marad. Nem szükséges azonban a színek arányát megszámlálni, mert ez is automatikusan történik. Az elnök megnyom egy gombot, mire a táblán két nagyobb számjegy ugrik elő és külön-külön jelzi a piros és kék mezők számát. A készülékben, közvetlenül a lámpák mögött kis fémlemezkék is el vannak rendezve s ezekből egy-egy képviselőnek a neve domborodik ki. Erre a név szerinti szavazásnál van szükség. Ez esetben a lámpa kigyuladásával egyidejűleg ez a fémlemez a mögötte elhelyezett papircsíkra nyomja a szavazó képviselő nevét, jelezvén természetesen azt is, hogy az illető az indítvány mellett vagy ellen szavazott-e. Műszaki emberek, akik a készüléket megvizsgálták, úgy mondják, hogy a precíz gép előreláthatólag ki fog zárni minden hibát és tévedést. A gépet dr Neissernek, a bécsi parlament levéltárosának eszméje alapján, Lenz Gusztáv mérnök konstruálta. A bécsi műegyetem egyik tanára, Hocenegg, nagy elismeréssel nyilatkozott a gépről. Hogy ezt a gépet célszerű volna-e nálunk is alkalmazni, arról itt nem írunk, mert a mi speciális parlamenti viszonyainknál fogva ez inkább a politikai rovatba tartozik. Ha már ilyen ügyes, automatikus parlamenti berendezésekről esik szó, hát elmondjuk, hogy milyen képviselőházi berendezésnek volna nálunk nagy jövője. Ilyent találjon fel a tisztelt feltaláló úr, ha gyorsan meg akar gazdagodni. Az elnöki emelvényen, közel Tisza István kezéhez, billentyűk vannak elrendezve és pedig sűrűn egymás mellett, mint az Írógépen. Annyi billentyűre van szükség, ahány ellenzéki képviselő van. Mindegyik billentyűn egy-egy képviselő neve olvasható. Az ellenzéki padsorok liftszerűen vannak megkonstruálva és pedig olyaténképen, hogy a képviselők egyenként vagy együttesen lesülyeszthetők. Obstrukció esetén Tiszának nem kellene többé Pavlikot fárasztani, teljesen elegendő a villamos gombot megnyomnia, hogy a megfelelő képviselő diszkréten a pincébe sülyedjen, ahol a parlamenti őrség veszi gondjaiba. Lehet azonban úgy is megkonstruálni az egész dolgot, hogy a képviselők egyenesen a Duna fenekére sülyedjenek. (A szabadalmazás joga fentartva.) — (Tisza István Pápán.) A dunántúli ref. egyházkerület ez idei gyűlését f. hó 18—19-én tartja meg Pápán, és ez alkalommal fogják fölavatni a teljesen újjáalakított nőnevelő-intézet hatalmas épületét, valamint ugyanekkor tartják meg ezzel kapcsolatban Czike Lajos kir. tan., esperes, főiskolai gondnok lelkészkedésének 50 éves jubileumát. Az ünnepségen előre láthatólag igen sokan lesznek, igy íz Tisza István is, ki az egyházkerület világi főgondnoka, Balogh Jenő igazságügyi miniszter, Benedek Sándor államtitkár, ki a vallás és közoktatásügyi minisztert fogja képviselni. A felavató és jubiláns ünnepség a nőnevelőintézet dísztermében 17-én, csütörtökön, délelőtt fog végbemenni, s mikor is a felavató beszédet dr Antal Gábor püspök fogja tartani. Czike Lajost az egyházkerület nevében gr Tisza István fogja üdvözölni, a főiskolai tanács nevében pedig Beöthy Zsolt. Az ünnepséget megelőzőleg szerdán este, a nőnevelő-intézet hangversenyt rendez, melynek tiszta jövedelmét egy Őzike-alap létesítésére fordítják. (A trón tövisei.) Heléna olasz királyné a napokban királyi férje oldalán részt vett egy flottaünnepségen, amelyen egy hajóraj kifutásra készen tisztelgett az uralkodó pár előtt. A katonaság a nép lelkesen éljenezte a királyt és Heléna királyné pedig mosolyogva köszönte meg a hódolatot. Senki sem kutatta, senki sem kérdezte, hogy mennyi keserűség húzódik meg e mosoly mögött, pedig bizonyos, hogy a királyné szíve csordultig tel© volt keserűséggel akkor, amikor útra készen látta azt a flottát, amelynek az volt a rendeltetése, hogy a fekete hegyek országa ellen vonuljon, az ellen az ország ellen, amelyikben a fehér arcú királyné született, Cettinje és Róma között állandóan euró a levélváltás, vajon most, amikor a nagyhatalmak közös akarata fenyegette, hány levelet írt Nikita idegen trónra szakadt leányához, melyben arra sürgette, arra kérte, hogy férjénél vesse latba befolyását, hazája, szülőföldje, öreg atyja trónja érdekében? A királyné gyenge volt ahhoz, hogy a sors útjába álljon és megakadályozzon egy olyan lépést, mely, akármilyen fájdalmas lehetett a trónon ülő királyné szívének, elkerülhetetlen volt, mert az államrezon parancsolta. A világtörténelemben nem áll egyedül ez a tragédia, egész sora azoknak a királyleányoknak, akik idegenbe, idegen ország udvarába elszakadva, keresztülélték azt a konfliktust, amelyet érzelmi világukban az okozott, hogy új hazájuk érdeke ellene fordult a régi haza érdekeinek. A párisi Temps legutolsó számában foglalkozik ezekkel a tragédiákkal és több ilyen esetet mond el a világtörténelemből. Egyike volt az ilyen tragikus alakoknak a világtörténelemben Elisabeth Charlotte, Pfalz választófejedelmének leánya, aki mint XIV. Lajos fivérének felesége, házassága révén orléansi hercegnő lett. A hercegasszony új hazájában is megőrizte régi hazájához való ragaszkodását, mely odáig ment, hogy még a francia konyhát sem tudta megszokni soha. Hazai szakácsnőt hozatott, aki otthoni ételekkel, sörlevessel, savanyú káposztával és más effajta ételekkel traktálta. Történt, hogy XIV. Lajos egy napon háborút indított a német választófejedelmek ellen, mert azok nem teljesítették valamely kívánságát. Pfalzba is diadalmasan vonultak be a francia katonák, akik rettenetes sok kegyetlenséget és dúlást követtek el. Ebben az időben Pfalzból mentek a panaszos levelek épen olyan sűrűn, mint ahogy most Montenegróból jönnek és a derék pfalziak reménykedtek abban, hogy az idegen világba szakadt hercegnő, a hatalmas XIV. Lajos kedvence, majd csak közbenjár érdekükben és eltávolítja róluk a veszedelmet. XIV. Lajos valóban nagyon szerette az orléansi hercegnőt, azonban csak a maga gáláns módja szerint; azt nem szerette, ha asszonyok a politikába vagy a hadviselés dolgaiba avatkoznak. A hercegnő csevegését is szerette hallgatni, azonban mihelyt az valamilyen komolyabb témába akart kezdeni, összeráncolta homlokát és a szó a szegény kis pfalzi grófleány ajkára fagyott. Hiába irta hazulról neki az édesapja előbb a sürgető, azután a szemrehányó leveleket, nem volt rá mód, hogy hazája sorsán könnyítsen és emiatt otthon teljesen elvesztette népszerűségét. Vajon Heléna királyné ellen is nem támad-e most otthon, a Feketehegyek országában, ugyanilyen keserűség? — (Véres sztrájk egy vasútépítésnél.) A zalabér—sárvár—kőszegi új vicinális építésénél a vasmegyei Gérce község határában dolgozó munkások között véres sztrájk tört ki. A vasúti töltés építési munkája lassan haladt előre, amiért a vállalkozó a napi 12 órás munkaidőt 1 órával fölemelte és ezért az egy órai munkatöbbletért 30 százalék béremelést ígért, a munkásoknak. Ezek nagy része a béremeléssel nem volt megelégedve, sztrájkba lépett s a dolgozni akaró munkásokat megtámadván, véresre verte. A csendőrök állították helyre a rendet s a két sztrájkvezért letartóztatván, a többi ellen magánosokon való erőszak cimén viszgálatot indítottak. Most csendőrszuronyok között folyik tovább a vasútépítés munkája. (Gyászosvégű tolvajkongresszus.) Az elmúlt napokban kongresszust tartottak Rigában az oroszországi tolvajok. Az egész országból százával gyűltek össze erre az alkalomra a tolvajművészet képviselői, hogy különböző fontos „kari érdekeiket“ megbeszéljék. Külföldről is sok pályatársuk érkezett erre a kongresszusra s szakszerű előadások keretében mutatták be társaiknak a tolvajlás és betörés művészetének legújabb szerszámjait és azt, hogy ezekkel a szerszámokkal mint kell dolgozni? A rigai rendőrség azonban valahogy neszét vette ennek a gyülekezésnek és egy este váratlanul bekerítette azt az öreg házat, amelyben a tolvajok kongresszusoztak. A rendőrség nagyszerű fogásokat csinált, több olyan betörő került hurokra, akiket évek óta hiába köröznek és akiknek most már, hogy megint hűvösre kerültek, jó darabig nem lesz alkalmuk arra, hogy a betörő-technika legújabb vívmányait praktikusan is kipróbálják. (A veszedelmes útitárs.) Egész Békés megye csendőrsége nyomoz egy fiatalember után, aki vakmerő rablótámadást követett el Endrőd határa-Szivbajok kezelésénél az orvosok az emésztés kellő szabályozását tartják egyik legfontosabb teendőnek. Magától értetődik, hogy szívbajosoknak izgató hashajtót egyáltalában nem szabad használni. A természetes „Ferenc József”-keserűvíz (egy fél borospohárnyi a reggeli előtt) a szakorvosok ítélete szerint úgy a biztonság és óvatosság, mint a hatás enyhesége szempontjából utolérhetetlen jóságú hashajtó. A „Ferenc József“-keserűviz, így írja dr. Leidesdorf bécsi orvostanár, éppen abban különbözik a többi hasonló vizektől, hogy már kisebb adagokban is hat és még hosszabb használat után sincsenek kellemetlen következményei. — A valódi „Ferenc József“-keserűviz minden jobb fűszerüzletben, drogériában és gyógyszertárban kapható. A szétküldési igazgatóság Budapesten._________________________ .patkány- és egérirtó-bacillus, „KATIN ‘ mezei egér, hörcsög 63 ürgéknél is jggffi fertőző betegséget plántál közöttük és tollasan kipusztítja. fö ápS Ksij Más állatra, emberre ártalmatlan Prospektus ingyen i fVmS§10 ..RATIN'1 Laboratorium 8307 AgAjUSj§P Budapest, VIL, Rottenbiller u. 30. 37 A japánok gyakorlati érzéke azonnal felismerte az uj 39 Ferdére taposás, kisiklás, fáradtság, az idegek rázkódtatása kizárva I — Bersonművek Budapest, VIL