Pesti Hírlap, 1914. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1914-06-03 / 128. szám

__ig___ ■ Pesti Hírlap_____ * \ ' '» '1914. junius 3., szerda, tünk meg újra a darabnak vasárnapi Budán tör­tént premiereje alkalmából. Dicséretére Krecsá­­nyi gárdájának, a népoperái kitűnő előadás em­lékétől kisérve is, igen sok örömünk tellett a bu­dai premiereken. Zozó szerepében Haller Irma volt fölötte kedves és öltözködésében is prima­donnás, a szó legjobb értelmében. Az énekesnőt Babics Vilma adta, akinek míg tavaly csak pompásan iskolázott hangját dicsérhettük, addig most már azt is följegyezhetjük, hogy a temes­vári szezon alatt a beszélés és a játék techniká­ját is szépen elsajátította. Hűek szerepében fre­netikus sikerben volt része Cseh Ivánnak, a cím­szerepben pedig igen jól érvényesült Ocskaynak egyre melegebbé és színesebbé fejlődő tenorja. Lincolnt nemes mérséklettel adta Magas Béla. * (A Napsugárkisasszony bemutatóelő­adása.) Ma, szerdán, kerül először szinte a Ki­­rályszínházban Rubens Pál operetteje, A Napsu­gárkisasszony, mely Angliában és Amerikában rendkívüli sikert aratott. A színház igazgató­sága megtett mindent, hogy ez a bájos zenéjű operette nálunk is a legtökéletesebben kerüljön a közönség elé. A librettót Heltai Jenő dolgozta át és sok aktuális vonatkozású elmés és kedves ötlettel gazdagította. Az előadás külön érdekes­sége lesz, hogy a fő női szerepet: egy szakács­nőt, aki ladynek játssza ki magát, Küry Klára játssza. Mellette is a színház javaerői adják az operette főszerepeit: Rátkai, Kabos, Nádor, Sza­bolcs, Somogyi Nasi, Harmatti Ilona. A bemu­­­tató előadás iránt, mely a nyárutó szenzációjá­nak ígérkezik, méltán mutatkozik a legnagyobb érdeklődés. * * (Műsorváltozás.) A Budapesti Színház e heti műsora a képen változott, hogy szerdán Az otthon, Sudermann drámája, csütörtökön pedig János, Finnland hercege, Kossuth Lajos egyetlen színpadi műve, kerül bemutatóra. Ezt adják pénteken és vasárnap délután is. Nemkü­lönben szenzációs bemutató lesz szombaton, mi­kor is Konstantin orosz nagyherceg világhírű színművét, A zsidók királyát adják, az összes magyar színpadokat megelőzve. A bemutatót vasárnap megismétlik. * (Molnár-premiere Berlinben.) Szombaton este mutatta be a Lessing-Theater A farkas-t, mely a világsiker útján méltónak bizonyul a többi Molnár-darabokhoz. A ma érkezett berlini lapok ritka egyhangúsággal konstatálják a si­kert, még a magyarokkal szemben különösen tartózkodó Berliner Tageblatt is „viharos tet­széséről ad számot és annak a biztos hitének ad kifejezést, hogy a Lessing­ Theater nyári slá­gert talált A farkas-ban. Egy másik nagy berlini lap pedig konstatálja, hogy a Molnár-darabok mennyire otthonossá lettek Berlinben. És való­ban, A farkas már az ötödik, amennyiben 1908- ban mutatta be a Lessing-Theater Az ördög-öt; 1909-ben a Neues Schauspielhaus A doktor ur­at, 1911-ben a Kleines Theater A testőr-t és 1914-ben a Lessing­ Theater a Liliom-ot. A berlini szombati Molnár-premieren különben a szereplők közül közül főleg Elsa Gálafrés, Max Landau, Georg Lengbach vette ki részét a nagy sikerből. Itt említjük meg, hogy a Farkas még mindig szerepel a bécsi Burgtheater műso­rán is, amennyiben épp ma is színre került. * (Duse színésznő-otthona.) Már volt szó róla, hogy Duse Eleonora, a híres olasz tragika, színésznő-otthont alapított. Az új szociális in­tézmény a napokban nyílt meg Róma legszebb helyén, a Forlonia-villa közelében. Az új otthon távol van a város szívétől, majdnem vidékies a környezete, de igen kellemes buon rettironak szolgálhat a sikereket immár learatott színész­nőnek. A megnyitó ünnepély egyszerű és ben­­sőségteljes volt. Duse meghívta rá jóformán az összes Rómában időző színészeket, színésznőket és barátnői társaságában végigkalauzolta a Ven­dégeit az otthon termein és folyosóin. Minde­nütt sok könyv és sok virág volt felhalmozva, — ez a Duse féle színésznő otthon fő jellemvonása. Duse aktív színésznőnek is szánta ezt az ott­hont. Úgy gondolta el, hogy a munkában elcsi­gázott művésznők ide jöjjenek ki pihenni, virá­gok és könyvek közé. A gondolat szép, de va­jon fölcserélik-e az olasz színésznők a hiú örö­möket a csöndes szórakozással és az önmagába merülés nyugalmával ?! * (Évadjárás a Magyar színházban.) Évek óta amióta csak Beöthy László az igazgató, a Magyar színház szokott utolsónak zárni a kő­­színházak között, egyben leghamarabb is ki­nyitni.. Az idén­ azonban már ma, kedden, tar­totta utolsó előadását és jóval később is fog nyitni a szokottnál. E kivételes csukásnak és nyitásnak oka az, hogy a színház teljes újjá­születését határozta el az igazgatóság. kivü­l­­belül teljesen más színházat fog viszontlátni az őszszel, úgy szeptember közepe táján a közön­ség; egy nagyobb és egy fényűzően díszes szín­házat. Mind e munkálatok elvégzésére szükséges az­­az idő, ami a korai zárás és a késői nyitás közt el fog telni. A mai,utolsó estén különben a nagysikerű Léni néni c. énekes bohózat szóra­koztatta a közönséget. * (Az Omnia) mai új műsorában elsőrendű színművek, vígjátékok, természeti felvételek és aktualitások változatossága gyönyörködteti a szemlélőt. Az Omnia tágas és szellős nézőtere és a kitűnő előadás szinte elfeledtetik, hogy már a saison­ végére jutottunk. * (Dezséri Gyula kitüntetése.) A kultusz­­miniszter dr Janovics Jenő kolozsvári színigazgató előterjesztésére kinevezte Dezséri Gyulát, az érde­mes, kitűnő színmű­vészt, a kolozsvári Nemzeti szín­ház örökös tagjává. Szentgyörgyi István után most Dezsérit érte ez a méltó kitüntetés. Ő is évtizedek óta tagja a kolozsvári színháznak. Nagyon értékes, komoly művészmber, az őstehetségnek valóságos mintaképe. Kivált, mint Shakespeare alakjainak az ábrázolója produkált és produkál ma is elsőrangút. A kolozsvári társulat budapesti vendégszereplésekor Bessenyei György régi nevezetes darabjának, a Fi­­lozófus­nak, a címszerepében olyan nagyszerű si­kere volt, hogy a Nemzeti színház szerződéssel kí­nálta meg, de ő nem fogadta el, mert nem akar el­távozni a kincses városból. Pompás alakítása mély hatással volt Lengyel Menyhértre, aki írt a számá­ra egy egyfelvonásos darabot. A kolozsvári Nem­zeti színház díszelőadás keretében fogja megünne­pelni azt a kitüntetést, amelyben művészgárdájá­nak ez az egyik legnagyobb büszkesége részesült. * (Zenetanár-vizsgáló bizottság.) A val­lás- és közoktatásügyi miniszter a tanítóképző­­intézeti zenetan­ári vizsgálatok ügyviteli szabály­zatával szervezett zenetanárvizsgáló­ bizottság elnö­kévé Mihalovich Ödön min. tanácsos, orsz. m. kir. zeneakadémiai igazgatót, alelnökévé Chován Kál­mán orsz. m. kir. zeneakadémiai tanárt és tagjaivá dr Vángel Jenő állami polg. iskolai tanítóképző­­intézeti igazgatót, Moravcsik Géza orsz. m. kir. ze­neakadémiai titkárt, Herczfeld Viktor, dr Kodály Zoltán, Szendy Árpád, Szabados Béla, Antalffy Zsiross Dezső, Bloch József, Mambring Gyula, Kun László és Oswald János orsz. m. kir. zene­­akadémiai tanárokat és végül Sztankó Béla m. kir. állami tanítóképző-intézeti tanárt öt évi időtar­tamra kinevezte. * (Vidéki színészet.) Kisújszállás tanácsa, a színügyi bizottság javaslatára, a városi színházat június 9-től június 23-ig Mariházi Miklósnak, a kecskeméti városi színház igazgatójának, engedte át, szinielőadások tartására. Hogy mennyire kapós a kisújszállási állomás, tanúsítja, hogy az őszi sze­zonra már négy színigazgató jelentkezett, hosszabb­­rövidebb időre, és pedig Miklóssy Gábor, az alföldi színikerület igazgatója, Krémer Sándor ungvár­­munkácsi, Hidasi Kálmán nyíregyházi és Krasznai Géza nagyszalontai színigazgatók. * (A Wagner-család pere.) A Wagner-család­­ban támadt viszály — mint Berlinből jelentik — még a büntető törvényszéket is foglalkoztatni fogja. Beidler Ferenc karmester ugyanis pert indí­­tott egy augsburgi lap ellen, amely a viszályra vonatkozó adatokat helytelenül közölte és úgy őt, mint feleségét, alaptalan vádakkal illette.­ ­ Tanügyi rovat. Finn tanfelügyelő Budapesten. Dr Matti Pesona, a helsingforsi iskolák fő tanfelügyelője, európai tanulmányútján Budapestre érkezett, hogy megismerje a magyar főváros tanügyi intéz­ményeit is. Déri Ferenc tanácsos készségesen adott engedélyt a finn vendégnek az iskolák meglátoga­tására és Ispánovits Sándor tanárt rendelte ki melléje kísérőül. Mulatságok. Tisztviselőnek juniálisa. A Katholikus Tisztviselő­nők Egyesülete június 6-án a Siolzspach-féle üvegterem­ben műsorral és tánccal egybekötött juniálist rendez. Kezdete este nyolc órakor. Belépődíj előre váltva egy korona az esti pénztárnál egy korona húsz fillér. Meg­hívók és jegyek az egyesület helyiségében kaphatók. Anna-bál Brden. Pénteken tartotta alakuló­ ülését a szegény gyermekek karácsonyi felruházására rende­zendő , Anna-bál" rendező-bizottsága. A bál július 25-én Anna-nap előestéén, lesz a „Budai Polgári Lövész- Egylet" tánctermében.“ A rendezőség a budai vár ifjú­ságból alakult a budai előkelő társadalom támogatásá­val A báli iroda ill., Fő­ utca 831 naponta szíves fel­világosítást nyújt az érdeklődőknek. Divatrazzia. Mielőtt végleg elbúcsúznék a szezontól a zászlóstól, a női toalettektől, hadd ejtsek még né­hány zok­szót ezekről az öltözetekről. Amit már néhány hónapja, a női ruházkodás egyes motí­vumainak jelentkezése folyamán sejtettem, az bevált: régóta volt ilyen célszerűtlen és rút női divatban részünk. Igaz, az utóbbi évek vívmá­nyát, a rövid szoknyát, nem merte érinteni az újabb divat­ipar, sőt a hasított szoknyában még szerencsésen meg is toldotta ezt az újitást; de amit ezek mellett és ezeken kivü­l művel, az igazán boszantó. Már maga az stil- és célszerűtlenség, hogy nyári divatul kettős és hármas aljakat, valóságos kozák-ruhákat kaptak hölgyeink. S a leleménytelenség koronájaként kerül ezekre a szövet-halmozódásokra a cape, a rövid vagy hosszú gallér, mely a felöltő legprimitívebb s leg­­kevéebbé szép formája. Legnagyobb vétek azonban az ízlés, a női öltözködés, sőt az egész öltözködés szel­leme ellen a kockás szövetek jelentkezé­se. Untattam már néhányszor divatkritikáim­ban a hölgyeket egy elmélettel, amelylyel megalapozni szeretem mindazt, amit a divatról írok, hogy ne tűnjék fel ez teljesen egyéni sze­szélyként. úgy vélem, hogy a ruhának, melynek, ha fedi is az emberi testet, még­se szabad meg­akadályoznia azt, hogy a test formái és egész jellege rajta keresztül érvényesüljön, kerülnie kell minden merevséget, szögletességet, geome­­triaságot. Az emberi test ugyan nagyjában két szimetrikus félből áll, de se teljes szimetria se más geometriai szabályosság, pl két párhuza­mos vonal, egy hegyes szög, egy kör a más efféle rajta neon található. A lágy, kerekded, hullámos vonal jellemzi a szerves életet —­ főleg ennek magasabb formáit — s első­sorban az emberi testet. Ilyen lágy, hullámos, kerekded vonalak uralkodjanak az öltözködésben is. Kifejtettem egyszer ezen az alapon, hogy miért rút a cilin­­derkalap, a frakk s általában minden túlszögle­­tes ruhadarab s hogy miért régóta komikus alak az u. n. kockás angol. A női ruházkodást általában az jellemezte, hogy ebből a szempontból a férfi-öltözködésnél fejlettebb volt mindenha. Lengesége, hullámos és szeszélyes vonalai kellemes ellentétet alkotnak a férfi­ öltözködés merevségével, szögletességével, geometriaiságával szemben. De mit kell megér­nünk: a kockás szövet, a geometriaiságnak, a szögességnek ez az orgiája bevonul a női garde­­robba! S ne mondják, hogy csak holmi pepita s más kiskockáin szöveteken jelentkezik ez a koc­­kásság. Ez nem volna baj, mert a nagyon kis kockákat a szem nem is látja egyenként , az ilyen szövetnek nincs is meg a kellemetlen sakk­tábla-jellege. Nem, nagy, messziről látható koc­kák sorakoznak ma a női termeten, melyet pe­dig még inkább, mint a férfiét, a hullámos, göm­bölyű, elomló vonalak jellemeznek. Ha tehát a kockás szövet nem illik az emberi testre, külö­nösen nem illik a nőire. Ez azonban csak elmélet s főleg azok, akik e legújabb rútság hordozói, nem túlságosan fo­gékonyak az elméletek iránt. Nem is szövöm te­hát tovább a teoretikus fejtegetést. Apellálok azonban a nők érzéséhez, melyben ellenszenv for­májában benn kell lennie annak, amit én sza­vakba foglaltam: a húzódozás a merevséggel, geometriaisággal s így a kockákkal szemben. Meg vagyok győződve arról, hogy minden fejlett ízlésű nő, ha csak rövid időre is s talán bizo­nyos lelki erőfeszítéssel is, kiszabadítja magát a mai divat szuggesztiója alól, fel fogja fedezni fényében ezt a huzódozást. Hogy tartós és cse­lekvésüket befolyásoló lelki hatalommá váljék ez a huzódozás s hogy e nők visszautasítsák a rút kockákat, azt persze már nem hiszem. A divat sokkal erősebb, sokkal világraszólóbb valami, semhogy vele, a párisi hatalmassággal szemben egy ilyen szegény kis vidéki cikk ellensúlyozó­ként számbajöhetne. Sz. Z.

Next