Pesti Hírlap, 1915. december (37. évfolyam, 334-363. szám)
1915-12-01 / 334. szám
'imnapest, föld. m ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész ívre 32 K — f Félévre 16 „ — „ Nceyeac'vre 8 „ —„ ^ra 2 „ 80 „ _ Egres szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 12 f. Az apró hirttettsíkre vonatkozó minden tudnivaló a lep utolsó oldalán olvastató. vü. évfolyam, 334.12,906. szám. Szerda, december L 82ERKESZTŐ3EQ: Budapest,Vilmos császár-út 78. Telefon 26—45. KIADÓHIVATAL: Budapest, Vilmos császár-út 78. Telefon 26—30. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet-Kuráter Telefon: József 62-96. Két A magyar képviselőház ma üzenetet küldött az „összes haderő tagjainak." Táviratában arra kéri Frigyes főherceg főparancsnokot, juttassa tudomására hőseinknek, hogy „a nemzet örök hálája, örök tisztelete lesz osztályrészük, de a megemlékezés külső jelein kivül maradandó emléket emelünk számukra szivünkben s mindenekfelett azon fényeinkben is, melyekkel róluk s hátramaradottaikról gondoskodunk." Külön elismerést küldött a képviselőház Jenő főherceg útján a hitszegő olaszszal küzdő katonáink számára is. És a budapesti üzenetre a véletlen hozott mindjárt egy üzenetet az olasz frontról is. A fekét üzenet keresztezte egymást, de az olasz frontról küldött üzenet mintha már mégis válasz lenne a budapestire. A vezérkari jelentésben ma többek közt azt olvashatjuk, hogy a budapesti első számú honvédgyalogezred az olaszok nyolc rohamát verte vissza a Monte San Michelén. Magyarország szíve vert tegnap a Monte San Michelen az egész magyar nemzet nevében. Mandátum nélkül képviselte ott az egész országot a budapesti első honvédgyalogezred és ő megmutatta, hogy méltón is tudja képviselni. De a magyar képviselőház? Maradandó emlékkel biztatja a hősöket és ígéri, hogy örök háláját mindenekfelett azokban a tényekben fogja kifejezésre juttatni, amelyekkel a hősökről és hátramaradottaikról kész gondoskodni. Hogyan gondoskodott eddig? Mikor a magyar honvédséget felállították, a nemzet azt hitte, ez az az út, melyen a Deák Ferenc reménye megvalósul. A kiegyezés a magyar hadsereget nem valósította meg, de Deák nyíltan hirdette, hogy a jövő meg fogja valósítani ezt is. S mikor láttuk, hogy a közös hadsereg magyar felét a magyar törvényhozás nem tudta magyarrá tenni sem jelvényeiben, sem szellemében: a honvédséget üdvözöltük, mint a jövendő magyar hadsereg magvát, melynek fejlődése a közös hadsereg kontingentált létszáma mellett korlátlannak tetszett. Aztán itt is elkövetkezett a csalódás: nem engedték terebélyes tölgygyé nőni, sőt úgy kezelték békeidőn, évtizedeken át, mint valamely alsóbbrendű szervezetet a közös hadsereg mellett. A háború megmutatta, hogy a magyar honvédség semmiben sem áll alatta a közös hadsereg magyar felének. Átérezte-e ezt a képviselőház ma, memikor üzenetet küldött a hősöknek, hogy háláját tettekben fogja bebizonyítani? Tudja-e ez a képviselőház, hogy mennyi vétkes megalkuvás terheli azon a téren, amely a magyar hadsereg szellemének nemzeti irányú fejlesztését parancsoltató a közös hadszervezeten belül is? A monte san michelei honvédek nyolcszor egymásután vágják a magyar törvényhozás szemébe, hogy Ausztriát a magyar nemzeti szellem védte meg Olaszország ellen is, lesz-e vajon foganatja ennek az üzenetnek, követni fogják-e olyan tettek, amelyek a háború után a magyar nemzeti szellem diadalmas bevonulását fogják előidézni a legfőbb vezérkar termeibe is? És tudja-e a magyar képviselőház, hogy nemcsak a nemzet egyetemének jogaival, de a nemzet tagjainak alkotmányos jogaival is milyen szűkkeblűen sáfárkodott? Hogy mikor tetteket ígér, akkor a Monte San Michelén a nyolcszoros rohamnak olyan vértanúi is lehettek, akiktől ez a parlament még a legelső állampolgári jog gyakorlatát is megvonta? A képviselőház távirata azt kéri a főparancsnoktól: juttassa az örök hála szavait az összes haderő tagjainak tudomására. Tehát nemcsak az összes haderő magyar, hanem osztrák tagjainak tudomására is. Azoknak a tudomására is, akik felnőtt állampolgárokként azzal a tudattal indultak a háborúba, hogy majd ha vége lesz és hazatérhetnek, olyan parlamentet fognak választani maguknak, amely méltó hozzájuk. Minden osztrák katonának van választójoga és a magyar parlament mikor üdvözletet küld szövetségesünk katonáinak is, akkor tetteket ígér a magyar katonáknak és pirulás nélkül meri üdvözölni azokat, akiknek eddig még csak azt sem tette meg, hogy a hazáért való halálos kötelességük teljesítéséért a legelső állampolgári jog koszorújával jutalmazta volna meg őket. A Monte San Micheléről is üdvözlet érkezett. Utolsó sóhajukat küldik azok, akik többé soha sem jöhetnek haza. De annak a mindent elsöprő viharnak a tompa moraját is hallani lehet már az élők csatakiáltásáiól, amely hazatérve jogot követel. Hogy olyan képviseletet állíthassanak maguknak a béke korszakára is, aminő mandatáriusai fik voltak nemzetüknek abban a világrengésbenn, amelyben nemzetek sülyedtek el s amelyben a magyar sziget fölött mégsem tudtak a hullámok összecsapni. Nem a magyar parlament jóvoltából, hanem azért, mert ők kitárták a mellüket a hullámoknak és az ő mellük az ezeréves Magyarország jobb sziklafalának bizonyult a háborúban, mint ez a parlament a békében. A bolgárok elfoglalták Prizrent, Kicsevot és Krusevot. 5200 foglyot ejtettek és 24 ágyút gsákmárnyoltak. — Maccensen hadcsoportja 1000 foglyot ejtett. — Francia hivatalos jelentés a szerbek rendkívül kritikus helyzeteiről — A montenegróiakat Plevlje felé vetettük vissza. — Visszavert olasz támadások Tolmeninél, Plavánál, Oslavijánál és a hobertíoi fensik északi szélén. — A budapesti első honvédgyalogezred és a nagyváradi 4-ik honvédgyalogezred hősiessége* Kicsevot, Krusevot és a Carna folyón át a Monasztirhoz vezető utakat a bolgárok hatalmukba, kerítették, Prizren irányában tovább üldözik a szerbeket, a november 28-iki hadműveletekről — amelyeknek során 2200 foglyot is ejtettek és " 16 ágyút zsákmányoltak — ezt közli a bolgár vezérkar. A német hadvezetőség mai jelentése pedig már Prizren elfoglalásáról is hírt ad. November 28-ikán, tehát, még ugyanazon a napon, amelynek az eseményeiről a bolgár hivatalos jelentése beszámol, került Prizren is a bolgárok kezére, 3000 szerbbel és 8 ágyúval együtt. Kövess és Gallwitz seregei a montenegrói Plexije és Ipek irányában folytatják a szerbek üldözését, ők is ejtettek vagy ezer hadifoglyot, összesen tehát 6200 fogolyról számolnak be a legutóbbi hivatalos jelentések. Ezek legalább azzal a vigasztaló tudattal adták át fegyvereiket, hogy a fogságban lesz ennivalójuk, de milyen érzéssel juthatnak tovább azok, akikre a montenegrói és albán hegyekben, 10 fokos hidegben, méteres hóban éhhalál vár. Mintha a kegyelemdöfés jogát a természet tartotta volna fönn a maga számára: a francia félhivatalos ügynökség azt jelenti, hogy a korai tél miatt a hegyi utak használhatatlanok; a tél az idén sokkal hamarabb állott be a Balkánon, mint rendesen s még Szalonikiben is havazik, ahol pedig nyolc év óta nem láttak nyet. Prizrenben tehát, amelynek a nevét már a szerb-török háború idejéből jól ismerjük, szintén a bolgárok az urak vasárnap óta. Ezt is elvesztette Szerbia, amely gyönge kezű diplomáciánk jóvoltából Prizrenben nér." Tift't pofVáni firv szftrr?:""édes nagyhatalommal, hogy egész Európa hahotája kisérte vakmerőséget és tehetetlenségünket. Délmacedóniában pedig a szerbek már csak kis, elszigetelt különítményekkel operálnak, amelyek semmiféle kapcsolatban nincsenek többé magasabb parancsnokságaikkal. S hogy a bolgár vezérkarnak ez a közlése mennyire fedi a valót, annak a próbája maga a francia vezérljari jelentés. „Úgy látszik, — írja a francia vezérkar a balkáni hadszintérről szóló hétfői beszámolójában, —ahogy a szerbek a Prileptől délre levő állásokat tartják, mindazonáltal a szerb hadsereg helyzete igen kritikusnak tekinthető". Ú Úgy látszik . . . a szerbek segítségére indult francia expedíció keserves bukását semmi sem bizonyítja jobban e két szónál. A szerbekkel akartak egyesülni Nisnél, azután legalább Délmacedóniában, ott álltak már pár kilométerre a szerb fronttól és a kapcsolatot még itt sem tudták megvalósítani, még a távírón át való összeköttetést sem voltak képesek megteremteni. Úgy látszik, hogy a szerbek a Prileptől délre eső állásokat tartják ... a balkáni francia hadvezetőség még azt sem tudta elérni, hogy legalább pontos adatai legyenek a tőle néhány kilométerre küzdő szerb csapatok helyzetéről, még biztos információi sincsenek róla, ettől is elvágták a bolgárok. Ellenben a balkáni francia hadvezetőség mégsem akar teljesen tájékozatlannak mutatkozni. Ha már nem képes megtudni, hogy mi van a szerbekkel, legalább a beavatottat akarja adni arról, hogy az ellenség frontja mögött mi megy végbe. A Festi Ellisto mai száma 28 oldal