Pesti Hírlap, 1916. június (38. évfolyam, 152-180. szám)
1916-06-01 / 152. szám
1916. június 1., csütörtök. PESTI HÍRLAP kedő magaslat, mely az Astico völgye fölött uralkodik és a Lehiohoz vezető utat észak felől védi. Végül az Arsierotól nyugatra eső Pasina-szakaszon egyrészt újra meghiúsulnak az olaszok kétségbeesett kísérletei, hogy Bettaletól délre levő állásainkat elragadják, másrészt a Posina-patak alsó folyásától délre elfoglaljuk a Monté Priaforát. Rendkívüli jelentőségű csapatainknak ez a sikere is. Annak az erődcsoportnak ugyanis, amely Arsierotól délnyugatra épült, a Monte Priafora, Monte Cogolo és Monte Novegno 1653, 1656 és 1552 méteres csúcsai adják meg a természeti bázist. E csúcsok közül egy már a mienk. A Monte Priaforától délre fekvő erődök azt az utat zárják, amely a Posina völgyéből vezet Schiohoz. A Monte Priafora mindössze 8 kilométerre van már Schiotól. Asiago és Arsiero két hét alatt megérett; az offenzíva harmadik hetében esedékessé vált Schio is. * * A bolgároknak a Struma völgyében megkezdett operációiról egyelőre csak entente-jelentések számolnak be; a Kupel-erőd megszállása óta történt eseményekről nem emlékezett meg sem a bolgár, sem a német vezérkar. Egyelőre tehát entente-forrásokra vagyunk utalva. Eszerint a Struma-völgyében huszonötezer főnyi bolgár haderő operál, amelyet néhány német svadron kísér. Az előnyomulás iránya: Kavalla. Ezenfelül Xanthi felől állítólag szintén elindult egy bolgár hadosztály, hogy a Mesta folyón átkelve, ha vállánál egyesüljön a Kupel— Demirhisszár—Szerresz vonalon előnyomuló hadoszloppal. E hadmozdulatok fájdalmas visszhangot keltenek az entente-sajtóban, ami érthető is. Az entente-csapatok harcvonala tudvalevően Florina — Gevgeli — Dojran — Dovotepe között húzódik és innen lehajlik a tengerig. Még emlékezetes, hogy az entente megszállta Dovotepe erődöt, amely a Szaloniki—Dojran—Demirhisszár —Szerresz-vasútvonalat dominálja és hogy fölrobbantották a Struma hídját, Itupeltől délre. Ezzel a Szerresz és Kavalla között álló görög hadtestet elvágták. Dovotepe erős támaszpont volt az entente számára, a bolgárok meglepő előnyomulása azonban, amely természetesen csak a görög kormánynyal való előzetes megállapodás után történhetett meg, kellőképen ellensúlyozza a dovotepei erőd megszállását. Ez az erőd ugyanis a Struma völgyének bejáratát zárta el, a bolgárok pedig hirtelen hadműveleteikkel épen ezt a völgyet kerítették birtokukba. A völgy kijáratánál megszállták Yetrinát, fölépítették azt a vasúti hidat, amelyet Sarrail fölrobbantott, bevonultak Spatovoba, Demirhisszárba és állítólag Szerreszbe is, ilyenformán tehát a Struma széles völgye a maga egészében a kezükre került. Mindezeknek az operációknak az a jelentősége, hogy egyrészt erősen biztosítják a bolgár-német balszárnyat, lehetetlenné tesznek minden átkarolási kísérletet, másrészt pedig veszélyeztetik az entente-haderő jobbszárnyát, amely Dovotepétől a Struma balpartján emelkedő magaslatokon húzódik a tengerig. Itt különben csak gyenge haderők állhatnak, minthogy Sarrail eddigelé aligha számíthatott rá, hogy szárnya itt valaha is veszélyeztetett helyzetbe kerülhet Hogy az entente-harcvonalnak e része csak meglehetősen gyéren van megszállva, kiderül a bolgár vezérkar május 26-iki jelentéséből is, amely szerint Sarrail főhaderejét a Florinától Dovotepéig húzódó vonalon helyezte el. A váratlan bolgár előnyomulás tehát minden valószínűség szerint az entente-haderők gyökeres átcsoportosítását fogja szükségessé tenni. Hogy azután ez rövid idő alatt végrehajtható-e, más kérdés. Fent egy ablakban enyhe világosság gyúlt ki, mint egy távoli reménység. — Nem, — mondta a katona. — A boldogság nincs messze. A boldogság itt van. Minek ez? — zengett belül valami, a szívből, fellopódzva, tiltakozón. Minek ez. Hagyd el. Hagyd sorsára. Holnap menni kell . . . tovább. A lány gyengén feléje hajlott, a haja puhán és lágy virágillattal hívta a férfi meleg száját és a katona kinyújtotta karját a formás derék után. Az öreg kerékgyártó szürke szakálla és égő fapipája tűnt elő a kertajtóban, aho sóhajtották a bokrok, itt az este, hűvös van, jó éjszakát A katona kinyújtott karja visszahullott. Cigarettára gyújtott. — Anicsku, — mondta a vén ember, — menj be, hideg van már a kertben. Aniceku ,engedelmesen felállott, kezet fogott a katonával és ment az apja után. A magányos fatönkön némán égett a cigaretta tüzszeme, mint egy csók, mely a levegőben maradt s aztán elhamvad, elmúlik lassan, mint a világ minden kis élete... Mikor a fáradt katona később fölment a szobájába, a sötét lépcsőaljban hirtelen valaki melléje lépett és dugva mondta: — Títkor várjon ... Olyan hirtelen jött fe hirtelen eltűnt az egész, mintha csak a fáradt fülek, a pihenésre vágyó szív, az elcsigázott lélek egy játéka volna csupán. a. Az apja horkolása mélyen zengett, akárcsak egy elhasznált gyalupad munkában, a gyermekek is már csak álmukban nyöszörögtek. Kiszállott az ágyból, hová csak egy ruhástól bújt bele, nyakába kapta a kendőt, keresztet vetett magára és hallgatózott Aztán lábujjhegyen végigment a kis szobán, hol ételszag és mély lélegzetvételek párája keveredett össza A padló nem nyikordult fel, hallgatott és künn, a tavaszi éjszaka várt mint egy titkos jóbarát. — Istenem, édes Istenem, — sóhajtotta a lány, mikor künn volt az ajtón, bocsáss meg nékem, hiszen csak a kertajtót nézem meg, be van-e csukva? Csend, csend, a lépcső hallgat és a kerekek hallgatnak és a sarokban a frissen készült ródliszánkók hallgatnak, csak a sziv dobol és lármázik... bolondos sziv, ostoba sziv! A lány lehunyta a szemét és kezével a lépcső karfája után tapogatózott. A vén karfa halkan, halkan panaszkodott a lágy ujjakra és a kis cipők megbotlottak az első lépcsőben. — Nem, nem, — mondta Anicska félig hangosan és megborzongott A maga hangjától aztán ugy megijedt, hogy sietve ment föl a keskeny lépcsőkön. A utcalámpák fénye világított be a két parányi ablakon. A félhomályban tisztán látszott az ajtó, ölnyi ajtó, mögötte a katona . . . idegen katona . . . szerelem . . . tavasz . . . élet . . . A lány lábai egyszerre megzsibbadtak. 4. A fáradt katona eloltotta a lámpát és sötétben, bágyadtan ült a padlásszoba csendjében. A talpában mintha eleven szegek égnének és testét mintha kötelekkel verték volna tönkre. A mazsolás, országutak, hegyek, köves ösvények, szántóföld makacs rögei, napsütés forrája, eső híves szilánkjai, úttalan erdők töretlen cserjése, — mind ott dobolt lábujjai hegyén, a hátába® és a kábult szivében. Ah, ülni, ülni, pihenni, mindig csak pihenni, jól elnyújtózva, igy . á , , örökösen . . . jó . . „ Az ablakon, melynek párkányán szerény virágok kezdtek zöldelleni megújhodó fiatalságukban, az ablakon keresztül a várkastély nézett be fensőbbségesen és mintegy jóakarattal, néma urasághoz illően. A katona nézte a várat és nézte a pár világos ablakot a komor falban és nem tudta a szemét levenni róla és ugy tetszett a vár pár piros ablakával lassan közeledik, egyre közeledik, pedig egy nem messzi óra szaporán veri a negyedeket ... és a vár egyre közeledik ... és aludni lenne jó ... de tiz órakor . . . igen, tiz órakor ... a lány, árva, feketehajú ... a szája selyem ... tiz órakor ... és most . . . aludni volna jó . . . meleg lehet a csókja ... de a vár egyre jobban közeledik , , , és már mintha azó- és olasz harctér. A vezérkar Jelentése. (Kiadatott május 31-én délben.) Ő császári és királyi Fensége Jenő főherceg vezérezredes vezérlete alatt Tirolból előny« mart haderőnk elfoglalt Asiagot és Arseierot A» Asiagotól északkeletre eső térségen csapataink elűzték az ellenséget Galliából , rohammal elfoglalták helységtől északra levő magaslati állásait. A Mont Baldo és a Monte Fiara birtokunkban vannak. Asiagótg nyugatra az Assa-szakadéretól délre kezdődőleg az elfoglalt Punta Corbin erfcé máig zárt harcvonalban állunk. A Posina-patakon át előrenyomult erők elfoglalták a Mont® Piraforát. Az olaszoknak uja** kétségbeesett kisérletei, hogy Beil*letől délre levő állásainkat elrtgadják tőlünk, hiábavalók voltak. A támadásunk kezdete óta eltelt fél hónap alatt 30.388 olaszt, köztük 694 uisestet fogtunk el és 299 ágyút zsákmányoltunk, mint egy édes, el nem csókolt csók első kábulatában. Lassan leereszkedett a legfelső lépcsőre, kendőjébe hajtotta fejét és sírni kezdett. 3