Pesti Hírlap, 1916. október (38. évfolyam, 273-303. szám)

1916-10-19 / 291. szám

* Tudomány. • (A filozófiai társaság ülése.) A Magyar Filozó­fiai Társaság dr Alexander Bernát egyetemi tanár el­­nöklésével felolvasó ülést tartott, amelyen igen nagy­számú közönség vett részt. Az első előadó Sebestyén Károly volt, aki a Sokrates előtt való görög filozófia legnagyobb és legmélyebb alakját, Herakleitost, ismer­tette. Utána dr Bolgár Elek a szociológiai szintézis ter­mészetéről értekezett. Mindkét előadást nagy tetszéssel fogadták. 12 PESTI HÍRLAP 1916. október 19., csütörtök. LEGÚJABB. Norvég válasz az entente jegyzékére. •— A h­arlitengeralattjárók kitiltása a norvég vizekről. — Krisztiánia, okt. 18. A Tlitzau-ügynökség jelenti: A szö­vetséges kormányoknak a tengeralattjárók dolgában a semleges kormányokhoz küldött memorandumára válaszolván, kijelenti a norvég kormány, hogy feljogosítottnak, érzi magát arra, h­ogy olyan tengeralattjárókat, amelyek hadiszolgálatra vannak berendez­ve és hadviselő államok, tulajdonában van­nak, egészen kitiltson a norvég tenger terü­letéről s hogy ezt a jogát az október 13-án kelt királyi rendeletben már érvényesíti is. Másfelől nem látja a kormány, hogy köte­lessége lenne a hadviselő felek bármelyiké­vel szemben ilyen tilalmat kiadni. Az új norvég szabályok nem vonatkoznak a ke­reskedelmi tengeralattjárókra, amennyiben ezeknek­ a halóknak a megérkezése­­és köz­lekedése de­rül időben, a víz szinte fölött és felvont nemzeti lobogókkal történik Nor­végia vízi területén. Figyelmet fordítanak arra, hogy a keres­kedelmi tengeralattjárók, amelyek n­orvég vizekre érkeznek, tényleg kereskedelmi járművek kétség­telen jellegével bírjanak. Mindaddig, míg tapasz­talatokat nem szerzünk azokról a nehézségekről, amelyek a kereskedelmi tengeralattjárók haszná­latából a semlegesség fentartására származhat­nak, az ily járművekre vonatkozó új rendelkezé­sek kérdése nem tárgyalható. A pártatlan sem­legesség elismert alapelveinek megfelelően, aho­gyan azok a 13. hágai egyezmény bevezetésében világosan kifejezésre jutnak, mindig kerülendő a semlegesség szabályainak a háború alatt való megváltoztatása, hacsak ez a tapasztalás alapján egy semleges állam jogainak védelmeként szük­ségesnek nem bizonyul. Francia katonák a királyi palota közelében ütöttek tábort. London, okt. 18. '(Reuters)' "A Daily News jelenti Athén-Mi 17-iki kelettel. Francia katonák egy osz­taga elhagyta a színházat és a Zapario-kert­ben, a királyi palota közelében tábort ütött. A legnagyobb csendben vonuát végig a fő­utcán. Egy órával később egy zászlóalj gö­rög gyalogság vette körül a palotát. „A görög király és a kormány sorsa hajszálon függ." • London, okt. 18. A Daily Mail jelenti Athénből 17-iki kelet­tel. A király és a kormány sorsa hajszálon függ. Amikor a miniszterelnök tegnap a királynak je­lentette, hogy Fournet tengernagy vonakodott a szövetségesek legújabb követeléseit mérsékelni, heves szavak estek. Lambrosz erre a külügymi­nisztériumba ment, ahol azt mondta, hogy vissza akar lépni. Végül mégis elhatározta, hogy még nem nyújtja be lemondását. Amikor este francia tengerészek szálltak partra, Lambrosz gyorsan a királyhoz ment, aki a legnagyobb mértékben meg volt ütközve. A király ezt mondta: — Nem marad más számomra hátra, mint enyéimmel Larisszába menni. A miniszterelnök nem tudta a királyt ez el­határozásától eltéríteni. Gyorsan Athénbe ment tehát és tanácskozott Szkuludiszszal, Gunarisz­i­szal és Dragumiszszal, akik kívánságára Ta­toiba mentek, hogy a királyt lebeszéljék e lé­pésről. A király erre megígérte, hogy Jarisszai útját egyelőre még elhalasztja. Mindenből, ami történik, kiderül az a szándéka, hogy Larisszá­ban mindent előkészítsen a védelemre. A Daily Mail levelezője tudni véli, hogy a larissai vonal egyik állomásán 30.000 lövedék, 30.000 láda töl­tény és 40 tábori ágyú van, két másik állomáson 4000—5000 fegyver van. Közgazdaság. Pénzügyi hírek. * Tíz millió korona ajándék. A Felsőma­gyarországi bánya- és kohómű részvénytársaság részvényei iránt a tőkeemelés hírére sem volt na­gyobb mozgalom, mert kevés kézben van az ösz­szes papír. A mai tőzsdén azonban nyilvános­ságra jutván a kibocsátás rendkívüli feltételei, rohamosan szökött fel az árfolyam. Megkezdő­dött a papír iránti kereslet 1300 koronás árfolya­mon, de áru nem jött a piacra és csak 1530 koro­nás kurzuson lehetett egy pár kötésre valót elő­csalni. A számítás egyszerű. Minden részvényes 500 koronás ajándékhoz jut a részvényszaporí­tás útján, amire a kivül­állók nem voltak elké­szülve. A részvényesek ilyen dédelgetéséhez sen­ki sincs nálunk szokva és még a Felsőmagyar­országi részvényesei is meglepődtek, noha rész­vénytőke visszafizetés, értékcsökkenési alap fel­osztás nem volt újság épen előttük. Meglepőd­tek azért, mert most háború van, osztalékkorlá­tozó rendeletek vannak érvényben, amellett még a Compassban is olvashatták azt a jóslást, hogy a közel­jövőben az anyesi bányánál szük­séges beruházások alig teszik lehetővé, hogy a tartalékalapból visszafizetések történjenek. A kevés beavatottak azonban állandóan összevásá­rolták a piacra kerülő anyagot, mert ezek tudták, hogy milyen tőkeemelést visznek majd keresztül. A vállalatnak, melynek Lánczy Leo az elnöke, Hevesi hajós a vezérigazgatója és Gerstle Miksa bécsi cégtulajdonos az alelnöke, tudvalevőleg három főrészvényese van. Az igazgatóság­nak ezúttal megesett a szíve a részvényeseken és fittyet hányva az osztalékrendeletnek is, az egész tíz millióból hét-nyolc millióval megaján­dékozták magukat. A Pesti Magyar Kereskedel­mi Bank 1894-ben 14.000 darab részvényt vett a 20.000-ből és 270 koronás árfolyamon hozta for­galomba. Jó kezek vásárolták össze, a bankhoz és vállalathoz közel eső kezek, ugyanazok, ame­lyek annyiszor tőkét fizettek vissza maguknak és most bőkezűen adakoznak maguknak. A 20.000 részvény most már 30.000-re emelkedett. Tízezerrel több részvény részesedik ezután a haszonban, közötte tízezer olyan részvény is, a­mely csak 420 koronába került, noha 1400 ko­rona volt az árfolyama. Még­sem csökkent az árfolyam, sőt emelkedett, nyilván azért, mert a vállalat tartalékában és idei hasznában már meg­van az az összeg, amely a 420 koronás részvény kiegészítésére kell, hogy a régi részvény értékét elérje. Ezt a hasznot osztották most ki, az osz­talékrendelet megcsúfolására és annak a de­monstrálására, hogy Magyarországon némelyek­nek minden szabad. * Az államadóssági pénztár feloszlatása Ausztriában. Bécsből jelentik, hogy 1916 augusz­­tus 8-iki legfelsőbb, elhatározás alapján az állam­adóssági pénztárt 1916 október 21-én feloszlat­ják és teendőit ez évi október 23-ával kezdődő hatálylyal a központi állampénztárra ruházzák. Az államadóssági pénztár feloszlatásával a fe­lekre nézve a benyújtás és kifizetés eddigi mód­jait illetőleg semmiféle változás nem áll be. * Az értéktőzsdéről. A szerdai magánfor­galom alapirányzata igen szilárd volt. A speku­láció ez alkalommal valósággal tombolt a Felső­magyarországi Bánya és Kohóműben, amelyben csak jelentékeny javulás után jelentkezett elvétve egy-egy eladó. Általában a vas- és gépiparok iránt igen nagy érdeklődés mutatkozott. A többi értékpapírfajták között Egyesült Izzólámpa eleinte­ javult, később azonban alacsonyabb ár­folyamokon került forgalomba. A szénpapírok közül főleg a Magyar Általános Kőszént keres­ték, míg Salgótarjáni és Esztergom-Szászvári néhány koronával estek. A bankpapírok iránt a szerdai magánforgalomban alig volt érdeklődés, csak Magyar Hitelben, Kereskedelmi Bankban, Parcellázó Bankban és­ Fabankban fordultak kö­tések elő. * Meghiusult városítás. Néhány hónap előtt bejárta a­­hír a fővárost, hogy maga a fővá­ros radikális módon segít a szennnségen és meg­szerzi a Budapestvidéki kőszénbánya r­­t. összes részvényeit. Majd később az a hír terjedt el vá­rosi körökből, hogy a főváros nem a nagy­kö­zönség részére, hanem üzemei szénellátása cél­jából szerzi meg a vállalatot és az egész tranz­akciót a Városi Villamos­vasút r­­t. hajtatja majd saját részére végre és a felesleges szénkész­leteket a főváros egyéb üzemeinek juttatja. A kőszénbánya társaság alaptőkéje hat millió ko­rona, székhelye Brüsszelben van s a háború óta mérleget nem tett közé, noha most már igen könnyű az érintkezés Brüsszellel. A legutolsó mérleg az 1912—13. évben kelt és 2.552.918 koro­na veszteséggel zárul. A tárgyalások folytak is a főváros és a vállalat magyar vezetősége kö­zött, miután azonban a víz­­több izben elöntötte a bányát, a mérnöki hivatal javaslatára a főváros elhatározta, hogy végleg leveszi a napirendről ezt a tervezgetést. * A német birodalmi bank kimutatása. Ber­linből jelentik, hogy a birodalmi bank e hó 14-iki kimutatása az intézet helyzetének örvendetes ja­vulását tünteti fel. Az október 7-től 14-ig ter­jedő héten az aranyállomány 8,29 millióval emel­kedett s ez alkalommal haladta meg először a két és fél millió márkát és 2501,22 millió már­kát tett ki. Az azóta beállott jelentős emelke­dése az aranyállománynak annál figyelemremél­tóbb, minthogy a háború folyamán jelentékeny összegeket kellett a külföldre adni az árubehoza­tali fölösleg kiegyenlítésére. A birodalmi bank­nál elhelyezett betétek összege ez alkalommal az előző héttel szemben csak csekély 12.6 millióval emelkedett 2567.9 millió márkára, azon­ban ép úgy, mint az idegen pénzek számlája és a bankjegyforgalom, csak keveset változott a múlt évhez képest. A bankjegyek aranyfedezete e hó 14-én 35.1%-ot tett ki a múlt heti 34.5%-kal szemben, az összes, naponta esedékes kötelezett­ségek aranyfedezete 24.0% volt 23.9%-kal szem­ben. Az ötödik hadikölcsönre e hó 14-éig 7334 millió márkát,­vagyis a 10.651 millió márkát ki­tevő eddigi jegyzési eredmény 68.9%-át fizették be. A kölcsönpénztár e hó 15-éig hadikölcsönt 56,6 millió márka összegben nyújtott, amely a jegyzett kölcsönnek 0,77%-át teszi­. A kölcsön­pénztárnak az ötödik hadikölcsönállásra való igénybevétele tehát eddig igen csekély. * Felemelték a norvég bankkamatlábat. Krisztiániából jelentik, hogy a norvég bank október 18-tól kezdődőleg a kamatlábat 5 szá­zalékra emelte fel.­­ * Szerb bankfiók Londonban. Mint értesü­lünk, a Banque Franco-Serbe, amelynek székhelye valamikor Belgrádban volt és amely Pirisban is tart fenn fiókot, legújabban Londo­nban is fiókot nyitott, tekintettel arra a körülményre, hogy London világpiaci jelentősége egyre nagyobb lesz, másrészt pedig a szerb nemzeti bank arany­készletének és vagyonának jelentékenyebb része is Londonban van. ( * Sorsolás: A Magyar Jelzálog-Hitelbank 3 szá­zalékos, illetve konvenzionális nyeremén­ykötvényeinek sorsolása f. hó 26-én délután 4 órakor fog a bank helyi­ségeiben kir. közjegyző­­jelenlétében megtartatni. Ip­arügyek. * A főváros szénforgalma. A magyar kirá­lyi államvasutak igazgatóságától vett értesülés szerint a múlt hét folyamán az összes budapesti állomásokra vasúton és vizén az önkezelési cé­lokat szolgáló küldeményeken kívül 90510 q porosz, 12910 q lengyel és 143030 q hazai szén érkezett. * Konzorcium a szibériai nemes­fémek kibá­nyászására. Stockholmi jelentés szerint 25 angol és amerikai bankból álló konzorciumi beadványt intézett az orosz kormányhoz a szibériai nemes­fémbányák kiaknázására vonatkozó engedély tárgyában. A szindikátus már eddig is igen nagy fémben gazdag területeket vásárolt össze. * A román petróleumipar állami felügyelet alatt. Pétervári jelentés szerint a román kereske­delemügyi minisztérium az ország egész petró­leum-iparát egy, a kormány által kiküldött bizott­ság felügyelete alá helyezné, amely bizottság gon­doskodni tartozik arról, hogy a napi termelés leg­alább 250 vagyont tegyen ki, hogy ilyképen egy­részt az ország petróleum-ellátását biztosítsa, másrészt pedig a finomítók további üzemét lehe­tővé tegye. * A német ónárak­ Berlinből jelentik, hogy november elején fogják megtartani az ónkartell ülését, amely az árkérdéssel is foglalkozni fog. A kartell vezetősége abban reménykedik, hogy sikerülnie fog a birodalmi kormánynál az eddigi

Next