Pesti Hírlap, 1917. január (39. évfolyam, 1-31. szám)

1917-01-01 / 1. szám

2 PESTI HÍRLAP 1917. január 1., hétfő. elő, ha föladnák az emberi szabadságok védelmét. A jegyzék hatást akar gyakorolni a semlegesekre, amelyek most már — Hol­landia kivételével — mindnyájan csatlakoz­tak Wilson békeakciójához; számolt tehát az újonan jelentkezett energiákkal is. Végezetül a válasz Belgium helyzeté­vel foglalkozik: kifejti az okokat, amelyek miatt Belgium szüntelenül az entente "ol­dalán küzd. Lényegében az entente jegyzéke vitairat; elmondja mindazt, amit az entente államférfiaitól már oly sokszor hallottunk. Új dolog benne az, hogy a Lloyd George által közölt feltételeken is túlmegy. Lloyd George szerint az entento célja restitúció, reparáció és garancia volt. A válaszjegyzék a restitiució helyébe a szankciót teszi és a nemzetiségi elvek alapján kép­zeli Európa új határainak megálla­pítását. Ez a programra nyílt bevallása annak, hogy az entente hódító háborút akar. Lloyd George restituciója a háború előtti állapotok visszaállítására vonatkozott, a nemzetiségek alaptörvényeinek elismerésé­re vonatkozó követelés Franciaország, Olaszország és Szerbia kivánságalinak a ho­norálását jelenti. Múlt, jelen a jövő az entente válasij­egy­zékének három vezérmotívuma; a tanít — az entente fölfogása szerint —­ Német­ország és Ausztria-Matgyárért)mág idézték elő a háború kitörését; a jelen: a haditérkép hamis; a támadók, akik azt hitték, hogy céljaikat két hónap alatt elérhetik, két­ év múlva észreveszik, hogy sohasem fogják el­érhetni őket; a jövő­ megtorlásnak kell kö­vetkeznie a múltért. Az entente jegyzéke sok mindenről s­em beszél. A múltról, amelyben a diplomáciai bekerítés történt, a jelenről, amelyben min­­d­en nap újabb győzelmeinket hirdeti. És a jövőt Vilmos császár írta: „a BZÍVÓK, soha nem ernyedő győzelmi akarat, a hazaéneze­tét szavatolnák azért, hogy a győzelem hús­zj évben is zászlóinkat fogja követni.'4 * * « „Újra egy háborús év tan m­ö­göttünk, amely bővelkedett harcokban és áldozatokban és ditn volt sikerekben és győzelmekben.'' Ezzel kezdődik Vill­otí császár újévi hadsereg- és hajóhadparancsa, amely az elmúlt év két legnagyobb hadiese­ményét a Komáti­án át való győzelími me­netben és a skágerráki tengeri csatában látja. Tehát újra egy háborús év van mögöt­tünk . . . Most már négy esztendőhöz fogja kapcsolni a világtörténet azt a háborút, amelynél rettentőbbet az emberi emlékezet eddig még nem ismert Az 1914—17-es vi­lágháború! Tavaly a 1­6-os számnál tartot­tunk és aggódva vetettük fel a kérdést, jön-e újabb szám a három után. Az új szám itt van. De a­ béke ügyét sem lehet­ többé el­némítani. Eti dötlen­bl­ talán már nincs töb­bé egy egész háborús esztendő .. . A világháború harmincadik hónapjá­ba lépünk január elsejével. Tavaly ilyenkor javában folyt az oroszok bukovinai és kelet­galiciai újévi csatája, amely Montenegrót próbálta tehermentesíteni. Idén úgy me­gyü­nk a január­nak, hogy ha Románia fegy­v­erleté­tel­e nem is, de teljes meghódítása ép úgy várható, mint tavaly Montenegróé. Ez idén már Oroszország nem tudta teher­mentesíteni a vele szomszédos kis szövetsé­gesét sem, sőt már ott tart, hogy maga is a tehermentesítésért sürget nyugati szövetsé­geseinél. Mennyi minden történt tavaly január óta, mi minden változott meg, hányan lettek csendes emberekké . . . És a változott viszo­nyokhoz képest hogyan halku­lják meg kény­telen-kelletlen a hangjukat még olyanok is, akik tavaly ilyenkor büszkén írták le jel­mondatul, hogy a nemzeti lelkesedésnél mennyivel többet ér a tradíció. A bécsi Bremden­blattban olvashatunk most egy új, sajátkezű Conrad-nyilatkoza­tot. Azt­ írja benne, hogy csak a szeretett szülelföld t­eamállásáért és biztonságáért val­­ó küzdelem tudata adhatja meg azt az er­kölcsi erőt, amely a végsőkig kitart. • A Buze­ltól keletre eső operációs te­rületen a dunai hadsereg a Braila védelmé­re kiépített nagyon megerősített Gurgueti— Ciucea vonal felé közeledik és — az esti né­met jelentés szerint — az oroszokat már vissza is vetette Brailára, amely ellen táma­dásunk előrehalad. Gurgueti Brailától 14 kilométernyire délnyugatra, Ciucea pedig Brailától 27 kilo­méternyire nyugatra fekszik. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy Braihit a dobrudzsai Mackensen-sereg is fenyegeti. • József főherceg déli szárnya heves harcok után újabb tért nyert, sőt — a mai hivatalos jelentésekből már erre is követ­keztetni lehet — támadási frontja észak fe­lé meghosszabbodott. Az Uz-völgytől észak­ra eső szakaszon ugyanis német csapatok elragadták az oroszoktól és erős ellentá­madásokkal szemben is megtartották a Bá­tyomtár magaslatot. Ez az 10415 méteres ma­gaslat a Csobános-patak­tól észa­kra emelke­dik, a magyar—román határon, légvonalban 5—6 kilométerre attól a Magyaros nevü határhegytől, melyet az oroszok viszont nemrég tőlünk ragadtak el. Öromb-román állások elfoglalását közlik a hivatalos jel­eentések az OjtoS'VSk­ty két oldaléról is, ahol a minapi jelentések szerint Sósmező­től északkeletre Harjánál álltunk. József főherceg frontjának az Úz, Csobános és Öjtoz völgyeiben álló szakasza nyilvánva­lóan Okna" felé törekszik, ahonnan a Sze­roth mellékfolyójának, a Trotusának völgye már kiszélesedik. József főherceg legdélibb szárnya, amelyet ö­érett német tábornok vezet és amely Bokeanitól nyugatra operál, ezalatt a rutna és kabala völgyeiben törekszik elő­re. Különösen a Putnis völgyében folynak elkeseredett küzdelmek, Ludendorff szerint itt Máról-Mirra Vívott harc után kellett elfogyilniunk egy Tihntyi iberti falut Ez a falu A magyar határtól már 17 kilométerre fekszik. Hogy az oroszok ellenállása mert épen a Futna völgyében a leghevesebb, ár­ra a minap már rámutattunk­, a Futna völ­gyében a­ Levert-hez, Bökwiitől északnyu­gatra országút vezet a moldvai Kárpátok közt; ezen országúton Foksanit észak felől átkarolás fenyegeti. Ahhoz különben, hogy erre az országútra Gerok csapatai rá­léphessenek, a most elfoglalt Tulniei falu­tól még 5—6 kilométeres újabb térnyerésre van szükségük keleti irányban. Végül a Viabala völgyében való előre­haladásunkról is pontos adatot jegyezhe­tünk ma fel: itt Nerejű fakít foglaltuk el. Ez a falu a magyar határtól már 20 kilométernél is távolabb fekszik. A kabala ezen a kör­nyékén kanyarodik észak felé, hogy a Put­nába fusson. A Kárpátok e részén ninra kiépített műút, csak hegyi ösvényeken jut­hatnak előbbre Gerok csapatai faz @r*tffife«S*etsitma?» együt­tes válasza a központi fia-Iseéle vilájslatárs. Páris, dec. 30. (11 avas-ügynüks­ég.) Ma­cato adta át Briand miliszterelnak az Egyesült­­ Államok Itteni nagy­­követének Belgium, Franciaország, Anglia, Olaszország, Japán, Montenegró, Portugália, Románia, Oroszország és Szerbia válaszát az el­lenséges hatalmaknak, a béketárgyalások megkez­désére vonatkozó jeg­yzékére. A népek­­szabadságának védelmére egye­sü­lve és hiven ahoz a vállalt kötelezettséghez, hogy a többitől elválva nem, teszik le a Joffi­vert, a neVetségesek elhatárolták, hogy együttesen válaszolnak azokra az állítólagos békeajánla­tokra, amelyeket az ellentécüt, államok kormá­nyai az Egyesült­ Államok, Spanyolország, Svájc és Németalföld közventesével adtak át nekik. „A békét nem lehet Németország javára alapítani." A szövetséges hatalmak minden válasz előtt szükségesnek tartják, hogy az ellensé­ges államok jegyzékének két lényeget állí­tása ellen tiltakozzanak, amelyekkel a szö­vetségesekre akarják hárítani a háborúért a felelősséget és amelyek a központi hatalmak győzelmét hirdetik. A szövetségesek nem en­gedhetik meg ezt a valótlan kettős állítást, amely alkalmas arra, hogy minden tárgya­lási kísérletet már eleve haszontalanságra ítéljen. A szövetséges nemzetek 30 hónap óta viselik minden nehézségét a háborúnak, a­melynek elhárítására mindent megtettek. Tet­tekkel bebizonyították a békéhez való ragasz­kodásukat, amely ma ugyanoly erős, mint volt 1914-ben. Miután Németország kötele­zettségeit megsértette, az általa megtört bé­két nem lehet az ő szavára alapítani. A tár­gyalások megkezdésének feltételei nélkül tör­tént kezdeményezés nem békeajánlat­a min­den készen fogható tartalmat és határozott­ságot nélkülö­ző, a császári kormány által forgalomba hozott ál­lólagos békeajánlat int­kább háborút minőtívnek télik, amely a viszálynak múltbeli, jelenlegi és jövőbeli jel­legének rendszeres félremagyarázásán slap­mnfik. Ki idézte föl a háborút! A­­múltat illetőleg a német jegyzők íze­met huny ama tények, adatok és számok felett, amelyeik azt bizonyítják, hogy a há­borút Németor­eaág és A­usztria-Magyaror­oszág szándércötszö­­földözte A I megValósitottá. Hágában német képviselő utasított viaasa m­inden a lö&nevelésr­ o vonatkozó javaalat. 1914. júliusában Aus­rria* MagyarorsM­ac volt &'£ amely miután padátlanul ultimátuitt intést Ssöfiblóhoz, bár nyomban megkapta az elégtételt, megszente a háborút Esután a központi hatalmak visszautaltattak mün­den törekvést, amely az entoate részéről oda irányult, hogy a helyi viszályt békés meg­oldásra juttassák. Angl­iának a köntöron­t-jára vonatkozó javaslatát, a franciák aján­lotta­k a Metkermi bigótteágot, az orosz cér által ajánlott döötö bíróságot (­ beérkezett szövegbe itt hézag vafi) — ffiiadöZí® erő­fesíitések­et Kéfflét&fSjtag váleet nélkül hagyta és nem követte azokat Belgiumot megtámadta egy oly birodalom, amely sam­legességét garantálta és nem riadt viss^i attól hogy maga jelents© 3a» hogy & tm­iődüsek „papirrotigyuk" és hogy a .^sük­eégi* törvényt bont A jelunt illető­leg N­émetor­szág ajánla­ta & kizárólag európai ,,háborús térképre" támaszkodik, amely & helyzetnek csak At­memeti killső képét fejezi fd és nem álla­pítja meg az ellenség valódi erejét Ily elő­feltétel mellett kötött bökő tieak a támládók javára válna, akik azt hitték, hogy táljukat két hónap alatt elérhetik és most két év m­ulva összevettik, hogy &ch schilf nem fog­ják Biernt iőlegtorrás, jóvátétel és biztosítékok." A jövőt illetőleg a Németország hadüzenete által előidézett pusztulás, a hadviselők és a semlegesek ellen Német­ország és szövetségesei által elkövetett számos merénylet megtorlást, jóvátételt és biztosítékokat (sanction, reparritiofle és garanties) követel. Németország ravaszul kitér úgy az egyik, mint a másik elöl. Valójában a köz­ponti hatalmak által tett nyilatkozat nem más­udat jól kiszámított kísérlet, hogy a háború további fejlődésére behatást gyakoroljanak és végezetül egy német békét ránk erőszakol­janak­. Meg akarja téveszteni a szövetséget országok közvéleményét; a közvélemény azonban, minden áldozat davsza, bámulatos

Next