Pesti Hírlap, 1917. december (39. évfolyam, 296-320. szám)
1917-12-01 / 296. szám
megkezesték az orosz bikatárgyalást. A sablonos frázis régóta várta, hogy mikor ülhetünk le a zöld asztal mellé? Ez a zöld asztal ugyanis a béketárgyalásokat szimbolizálja. S az orosz forradalom nemcsak a fél világot, hanem még a frázisokat is fölforgatta. Az oroszok tényleg megkezdették velünk a béketárgyalásokat, de nem a diplomáciai zöld asztal mellett, hanem künn a fronton, az egykor vértől vörös s ma már kormosan fekete és sárosan szürke harcmezein, tüskés drótsövények előtt vagy kihamvadt ottonok düledező romjai között. A világeseményeknek oly meglepő drámai koloritja van, minőt nem tudott kieszelni a francia színpadi technika sem. A franciáknak és tébolyodott társaiknak, akik folytatni akarják a vérük ontását, megmaradt a sablonos zöld asztal, de ezt ők hazárd és hamis kártyajátékuk tovább keverésére használják föl. A bolsevikiek békeajánlata a becsületesség olyan közvetlenségével történt, hogy a központi hatalmak felelete, is csak ugyanilyen őszinte és gyors lehetett. Rögtön leülünk tárgyalni a békéről, ahol találkozunk az oroszszal, akár az országút szélén is, mert templomot emel ez aktus fölé az emberszeretet glóriája. Magából a béketárgyalásból rideg számító észszel könyveljük el mindazt a hasznot, ami belőle a világnak s nekünk jut; de a modorban, ahogyan ezt Lenin és Trocki csinálta, az emberi nagy igazságoknak oly tömege érvényesül s a história olyan poétikus színnel ragyogja be e mozzanatot, hogy lehetetlen megindultság nélkül zsebre vágni a kínálkozó hasznot Az orosz forradalmárok és szocialisták nagy része, de legfőképpen Lenin, Trocki és a bolsevikiek nemes idealisták, akik a szocializmus elvont eszméit s a távol jövendő számára álmodott ábrándjait a jelen földjébe plántálják át, s a maguk vérével öntözik ezt a talajt, hogy az ideális mintaállam gyönge csemetéje mély gyökeret verjen. Ezek vérengző doktrinairek, akik nem csak békét akarnak a fronton, hanem a világrendet, a társadalmi és állami berendezkedést egy gyönyörűen kigondolt s nemesen átérzett falanszter-rendszerbe akarják átgyúrni, amelyben megszüntetik a címeket, rangokat, előjogokat, fölosztják a földet, államosítják a nagybankokat, állami ellenőrzés alá helyezik az ipart és kereskedelmet, eltörlik a titkos szerződéseket, kiirtják a despotizmust még az üzleti életből is , a kollektivizmust minden vonalon érvényesíteni akarják. Oly sokat és oly merészet akarnak otthon, hogy ebbe könnyen belebukhatnak. De amit kifelé csinálnak s amit a fronton művelnek a közvetlen béketárgyalással, azt nem lehet elrontani. Abból haszna lesz nemcsak Oroszországnak, hanem az egész világnak. Azért örök hálával fog nekik adózni a história.gz A hirtelen öröm se csigázza azonban föl túlságosan fantáziánkat. Általános béke fölött indult meg a tárgyalás, de erre e percben nincs kilátás. Anglia és Amerika be akarja hajtani a háborúba fektetett pénzét a franciák és olaszok vérén, ha már az oroszok kicsúsztak karmaik közül. A Lansdowne-féle okos, mérsékelt angol fölfogás még ■egyelőre csak magánvélemény. Tehát egyelőre csak orosz különbékéről lehet szó s még ennek is lehetnek föltételei és fordulatai. Csak azt az egyet vissza nem lehet csinálni, hogy az orosz fronton birkózzanak még egyszer azok, akik ma ölelkeznek. A bolseviki kormány beledobta a frontba legerősebb ütőkártyáját s ezzel szétrobbantotta saját hadseregét. Nagyon okos cselekedet volt s jó számítás is. Mert tudták rólunk, hogy fegyvertelen népet, mely haza akar menni dolgozni, mi nem támadunk meg. És senki sem vádolhatja ezért a bolsevikieket, hisz az a hadsereg, amelyet ők így lefegyvereznek, már régóta csak Oroszország ellenségeinek hadserege volt Angolok, franciák, olaszok, amerikaiak még görcsösen belekapaszkodnak az idő kerekébe, hogy forgását megakadályozzák. Ez épp oly fiába való cselekedet, mint az volna, ha mi siettetni akarnánk ezt a forgást. Az eseményeknek is van érési processzusuk s ez meghozza, a békét, éretten, minden népre nézve élvezhetően. A nyilatkozatok, amik mindkét részről elhangzottak. Lenintől és Trockitól kezdve Hertlingen és Czeminen keresztül Seidler mai kijelentéséig, mind megegyeznek a tisztességes bék elvi feltételeiben. Seidler nyilatkozatába külön is kiemeljük azt a részt, amelyben biztosította Oroszországot, hogy , belügyeibe nem kívánunk beavatkozni, de ugyanezt a figyelmet kérjük a monarchia számára is Ez a figyelmeztetés nemcsak Pétervárnal* szólott, hanem Rómától Parison és Londonon át Washingtonig. Csak ezt az egyetlen igazságot lássák be ellenségeink s már közelebb jutottunk a békéhez. Lansdowne tárca nélküli angol miniszter pedig ma már némileg közeledik ez igazsághoz. Az ellenség kezd okosodni, ha rosszul megy a dolga. De hogy rosszul menjen, ebben az irányban még dolgozni kell: nyugaton erős karddal, keleten pedig gyöngéd tapintattal. Győzzük mind a kettővel. Kühlmann külügyi államtitkár beszéde: „Ha ellenfeleink meg akarják tudni, mit akarunk, ez reájuk nézve rendkívül egyszerű.“ — A német népnek fel kell készülnie arra, hogy erőszakra erőszakkal feleljen. — Lord Landsthwrte nyilatkozata ama remény jele, hogy Angliában érvényre jut a mérsékelt hang. Hír a Lenin-komány Lemondásáról. Koalíciós szocialista kormány alakul? A német birodalmi gyűlés főbizottságában Kühlmarnn külügyi államtitkár mondott beszédet a külpolitikai helyzetről A hadihelyzet ismertetését kezdte és hangsúlyozta, hogy az Olaszország elleni hadjárat politikai következményei beláthatatlanok. Megemlítette az orosz békeajánlatot és a kancellár nyilatkozataival egybehangzó kijelentéseket tett. Rátért Angliára és Franciaországra, kellő kritikával illette az angol államférfiakat, akik bámulatosan tájékozatlanok a kontinens, különösen Németország dolgairól. Franciaországban és Angliában — mondotta — a végsőkig való háború emberei a győzelmet akarják és semmi egyebet; azt állítják, hogy Németország azért hallgatja el háborús céljait, mert jól megfontolt csalásról van szó. Ha ellenfeleink meg akarják tudni céljainkat, könynyen elérhetik, de hogyan képzelik, hogy megelőző bizalmas tárgyalások nélkül összeülhetne egy nagyobbstílű gyülekezet a nemzetközi ügyek rendezésére? Hiszen ez a történelemben páratlanul álló jelenség volna. Végezetül azt mondta Kühlmann, hogy a német népnek föl kell készülnie arra, hogy az erőszakra erőszakkal feleljen. Lord Lansdowne nagy feltűnést keltett nyilatkozatát is megemlítette Kühlmann. Lansdowne a békepárt legtekinélyesebb reprezentánsa Angliában, egyike a legnagyobb külpolitikai tekintélyeknek Nyilatkozata, amelyről az angol kormány azt állítja, hogy nem tudott róla előzetesen, a békekötést sürgeti és az angol hadicélok mérséklését ajánlja. Ha a tárca nélküli miniszter csakugyan a kormány tudta nélkül tette meg nyiltkozatát, aligha jelenthet egyebet, mint azt, hogy elérkezettnek látta az időt, hogy jelentkezzék. Lansdowne nyilatkozata — mondta Kühlmann, — ama remény jele, hogy Angliában is érvényre jut a mérséklet hangja. Az orosz kormánynak a fegyverszünetre és a béketárgyalások megkezdésére vonatkozó ajánlata óta, amelyet a német kancellár és Czernin külügyminiszter a tárgyalások alapjául elfogadhatónak jelentettek ki, nem következett be újabb momentum, eddig nem érkezett hivatalos hír arról, hogy a fegyverszünet megkötése érdekében megkezdődtek volna a tárgyalások. Mindössze a Reuter-ügynökségnek november 28-ikáról keltezett pétervári jelentése fekszik előttünk, amely tipikus példája az entente kútmérgezésére törekvő hírszolgálati ténykedésének. Információit a pétervári polgármestertől kapta a Reuter-ügynökség (közbevetőleg megjegyezve, Pétervár polgármesteri nem ismerte el a bolseviki kormányt), amed azt közli, hogy a németek a parlamenten őt eleinte nem akarták fogadni és kijelentették hogy csak az alkotmányozó országgyűlési küldötteivel kezdenek béketárgyalás, amelynek feltétele, hogy az oroszok száz kilométernyire hátrább vonuljanak, a németek pedig mostani vonalaikat tartanák meg Az információ értékének jelemzésére csaz annyit, hogy november 28-ikáról van keltezve, amikor az orosz kormány még " kapott választ aznap megtett ajánl - amikor tehát még nem intézkedett ajánlat megvalósítását célzó lépésre vkozólag. A fegyverszünetet illetőleg azt a hirt kell még regisztrálnunk, egy egész orosz fronton beszüntették a timely/ Ami az orosz belső helyzetet illeti, a délután folyamán olyan táviratok értek, amelyek bizonyos tekintetben vb.-- , ’' 1 dósokra késztettek. A Pétervári rr'-' tgynökség.arról adott hirt. ho^-v * A Pesti Hírlap mai száma 12 oldal. m* W)mi% I B flapest, 1917._____#_______ ItXllL s?fol?ag, 256. (1^583.) s»acL- ^ l______ _Szombat, decider l fi Cm CT £81 ARAKI 11 . _ SZERKESZTŐSÉG ÉS .....38KI ___ ____ a fii kiadóhivatal: K e...............is», n 1 1 s ah m a Negyedévre...... 9 „ 60„ ffgg_ fOs ||| ff §|hJ| E fi ll M ITH ' TELEFON: Egy hóra.............. 3 „ 30, mSW feg g g B&Sf g IMf | Mk 122-91 122-92 122-93 Egyse «ámira helyben, g IT | I 1 I 111 111 I M fT 122'9* 1^96* vidéken és pályaudvaron 12 | g | 1 _____fl ill | ILs iA I ^ ivandó.)122“9" Apréhnfletteek«aph. h.ide. FIÓKKIADÓHIVATAL: téai rovat élén kftíólt disz* • Budapest, Erzsébet körút b*szerint «kmutatnak. Telefon: József 52—96. ■e—................. —' nr i 11—