Pesti Hírlap, 1919. január (41. évfolyam, 1-27. szám)
1919-01-01 / 1. szám
1919. január 1., szerda, Pesti Hírlap fatai. A tábornok a küldöttség minden tagjával barátságosan kevet fogott és tovább utazott Nagybánya fel. A cseh megszállás ellen a fenyegetett magyar falvak és városok nagy elkeseredéssel szervezkednek. A komáromi munkástanács Károlyi Mihály miniszterelnökhöz a következő táviratot intézte: — A komáromi munkástanács mai napon tartott ülésének egyhangú határozatától felkérik a Miniszterelnök Urat, tolmácsolja az antant kiküldöttje, Vyx alezredes előtt Komárom népének mélységes felháborodását az ellen a népjogellenes, erőszakos szándék ellen, hogy Komárom városának és a Csallóköznek színmagyar vidékét cseh-szlovák imperialista csapatok szállják meg. Az örök igazság és az emberiesség nevében kérjük, hogy erről a becsületes népről ezt a kiszámíthatlan következményű szerencsétlenséget kiárítsák el. Pozsony, Komárom, Esztergom, Nyitra és Bars vármegyék kétszázötven községe az érsekújvári nemzeti tanács kezdeményezésére január másodikán nagy népgyűlést tart, amelyen a Galántán megindított akcióval foglalkoznak. Az ott uralkodó hangulat folytán biztosra vehető, hogy ez a népgyűlés is elfogadja a galántai népgyűlés határozatát, amely kimondotta, hogy a cseh invázió ellen teljes erővel, sőt fegyveresen is fognak védekezni. Felsőcsallóköz népe Jókán impozáns népgyűlésre gyűlt egybe, amelyen csatlakoztak a galántai és szenei néphatározathoz. Nagy lelkesedéssel mondották ki, hogy a cseh megszállás elleni a leghatározottabban és legerélyesebben tiltakoznak és szükség esetén — az utolsó emberig — fegyverrel védekeznek. December 28-án Szlovákország egész területén minden hatóságnál elrendelték a tót nyelvnek hivatalos használatát. A lakosságot felszólították, hogy a cseh-szlovák köztársaság törvényeinek és rendeleteinek engedelmeskedjék és kivétel nélkül vesse magát alá a hatóságok rendelkezésének. • Az autonóm Ruszka-Krajna egy küldöttsége járt ma Jászi Oszkár nemzetiségi miniszternél, hogy megköszönje neki azt a támogatást, amelyben a ruszin nemzetet az autonómia és Iluszka Krajna megalkotása terén részesítette. A küldöttség vezetője dr Szabó Simon, a ruszin rada (nemzeti tanács) elnöke volt. Szarbó Simon szavaira adott válaszában Jászi Oszkár kijelenete, hogy nem kényszerből cselekedte, amikor ruszin nemzet autonómiáját segített megvalósítani, csupán régóta hirdetett elveink és belső meggyőződésből fakadó nemzetiségi politikájának "gyakorlati megvalósításán fáradozott kifejezést adott a miniszter annak a reményének, hogy a ruszin nemzettel való további barátságos együttműködés nagyban hozzá fog járulni ahhoz, hogy a békekonferencia nem fog Magyarország feldarabolása mellett állást foglalni, hanem elfogadja azt az álláspontot, hogy a ruszin mintára oldják meg a magyarországi nemzetiségi kérdés egész komplexumát A ruszin küldöttség délután Károlyi Mihály miniszterelnöknél is megjelent A miniszterelnök beszédében hangsúlyozta, hogy az új esztendő új érát jelent Magyarország történelmében, Ruszka-Krajna kantonszerű megteremtése, régi ideáljának résziben való megvalósítása. Az az óhajtása — mondotta Károlyi — hogy a Magyarországon élő összes nemzetek a "Wasoni elvek alapján autonómiához jussanak és megalkossák a keleti Svájcot Sajnos, eszméimet nem tudtam idejekorán megvalósítani, későn jutottunk kormányra, amikor már annyira el volt rontva a helyzet, hogy már szinte kimondhatatlan akadályokba ütközik annak megvalósítása, amit pár hónap előtt még könnyen meg lehetett volna csinálni. Bízom azonban a jövendőiben és abban, hogy a győztes ententenál is felülkerekedik a jobb belátás és a békekonferenciára sikerülni fog jogainkat megvédeni. A nyugatmagyarországi németeken kívül, a délmagyarországi, erdélyi és felsőmagyarországi németekre önkormányzatot kapnak. Az önkormányzat kiterjed a németek egésze közigazgatására, kultúrájára és iskoláira. Nyugatmagyarországnak önkormányzattal való felruházása szükséges volt egyfelől, hogy megakadályozzuk ennek a területnek Magyarországtól való elszakadását, másfelől, hogy csillapítsuk a nyugtalanságot, amely az ottani lakosság között támadt a délszlávoknak, és csek szlovákok előnyomulása miatt. Magyarország többi német lakta vidékének önkormányzattal való felruhásására vonatkozó kormányelhatározás már a legközelebbi napokban fog megtörténni * » * Újabb híreink a következők: A román szocialisták tiltakozása Erdély elszakítása ellen. Erdélyből önálló köztársaságot akarnak alakítani. A magyarországi román szocialisták között nagy elégedetlenséget keltett a gyulafehérvári román nemzetgyűlés egyoldalú határozata, amely az ellenkező véleményűeket szóhoz sem engedte jutni és önkényesen mondotta ki Erdélynek Romániához való csatolását. A román szocialisták neki akarnak Romániához csatlakozni és az az álláspontjuk, hogy akik a szocialistákat Gyulafehérváron képviselték, a párt megkérdezése nélkül cselekedtek. Tiltakozásukat ma délelőtt gyűlésen juttatták kifejezésre. Aongreszszuson az ország minden részéből megjelentek a Szocialista pártok képviselői és sokan jöttek el a megszállott területekről is. Creculescu elnök nyitotta meg a tanácskozást, aki proletár, a proletár diktatúrát követelte az egész világon. Gogu arra kérte a kongreszszust, foglaljon állást a gyulafehérvári határozattal szemben és vizsgálja meg, ha hibák történtek, ki követte el azokat. Karikás, Kagan, Hoppé kommunista irányú felszólalása után firetfalean (Brassó) a romániai imperializmus ellen szólalt fel A román hadsereg, — mondotta — amely állítólag azért vonult be, hogy felszabadítsa Erdélyt, elkobozta mindazokat a szabadságokat, amelyeket a magyar népköztársaság biztosított nekik. Amióta román csapatok vannak Erdélyben, megszüld a gyülekezési jog, a sajtószabadság, a román munkásoknak nem engednek gyűléseket tartani. Flueras és társai a román munkásság árulói. Gonstein, aki néhány héttel ezelőtt azcu jott át Romániából azt mondotta, hogy abból a Romániából jön, ahol üldözik a szocialistákat és ahol a nép ma is a legnagyobb elnyomatásban él. Romániában letartóztatják a szocialistákat, véresre verik őket, és ennek a kongresszusnak nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is be kell bizonyítani a román munkásság nemzetközi szolidaritását. » Avrathescu (Budapest) azt hangzztotta, hogy ha Románia nem tagrköztársaság, akkor Ferdinánd valamelyik fiát vagy unokáját fogja Magyarországiba küldeni, hogy felborítsa a magyar köztársaságot és a magyar trónra üljön. Nekünk minden áldozat árán meg kell védelmezni a magyar népköztársaságot. Strenga Demján Száva (Arad) a kommunista taktika ellen szólal fel. Muntean (Budapest) elmondotta, hogybejárta az erdélyi román vidékeket és azt tapasztalta, hogy a románok egyáltalán nem kívánnak Romániához csatlakozni, mert az újabb rabszolgaságot jelentene, össze kell fognunk, hogy ha kell, fegyveresen verjük le a romániai uralmat. A magyar népköztársaság is hibákat követ el, de azért nekünk itt több a szabadságunk és ezért a szabadságért kell küzdeni A pártvezetőség egy tagja a kongresszust megelőzőleg úgy nyilatkozott, hogy a román szocialisták helytelenítik, hogy az Erdélyben levő magyarok, szászok, székelyek romániai elnyomás alatt éljenek. Ők az önrendelkezési jog alapján állanak és követelik, hogy Erdély, valamint a Bánát független köztársaság legyen, amelyben minden nemzet, tehát a magyar is teljes autonómiát élvezzen svájci minta szerint kantonokban egyesítve. Szepes megyét a lengyelek és csehek felosztották maguk között. Bécs, dec. 31. — Lembergből közlik, hogy a külügyminisztérium megerősítette a szepesi csehszlovák csapatok parancsnoka és a lengyelek megbízottai közt kötött fegyverszüneti szerződést. A demarkációs vonalat úgy állapították meg, hogy Szepes megye háromnegyed része a csehek kezén marad. A lengyeleknek csak néhány falu jut. A csehek megszállották az egész Poprádvölgyet. valamennyi városával együtt Egyletek és intézetek. — Magyar Fabius Társaság. A Magyar Tudományos Akadémia helyiségében megalakult a Magyar Fabius Társaság, amely csak meghívott tagokból, kifejezetten politikai célzat nélkül, alakult oly progreszszív irányzattal, melynél fogva a társadalmi intézmények reformjával óhajt foglalkozni s céljait a szellemi harc fegyvereivel kivánja megközelíteni A társulat nevét a rokoncélokért küzdő angol Falcus társulathoz hasonlóan választotta meg jelezni akarván ezzel céljainak progresszív irányzatát s azt, hogy a mai társadalom megújhodásáért, aszocifilis állam megteremtéséért küzd. Zavargás a népligeti Honvedlaktarnyában. A bolsevik, termék hirdetői, — amint ismeretes, a kommunist csoportot politikai pártnak ismerte el egy minisztertanács, — szervezkedésükben a kaszárnyák katonáira is kiterjesztették agitációjukat. Már több ízben gyűléseket is tartottak a kommunisták s kedd reggelre ugy határozták, hogy egy katonai zendülés keretében fegyveresen vonulnak a hadügyminisztérium elé s lemondásra kényszeritik gróf Festetits Sándort, a tegnapelőtt kinevezett új hadügyminisztert. Izgalmas összeütközéssel, egy egész délelőtt lázas készülődéseivel, fegyveres seregek felvonulásaival végződött a bolsevikiek pártjának a keddi napra kitűzött programmja, amelynek végrehajtása meghiúsult a 32. gyalogezred legénységének ellentállásán. Zendülés hét sebesülttel. Az első honvéd gyalogezred kaszárnyájában, aZ Üllői úti Ferenc József honvéd gyalogsági laktanyában tört ki a vihar. Délelőtt tizen egy órakor megjelent a laktanyában hívei kíséretében Kun Béla, a magyarországi kommunistapárt vezére. Tengerész-nemzetőrök is voltak a társaságában. A laktanyában hirtelen gyűlést rendeztek s a bolseviki érzelmű katonák lerendelték az egész legénységet az udvarra. Kun Béla beszéddel szólította fel a katonákat, hogy fogjanak fegyvert valamennyien induljnak a Várba, mert a kommunista párt nem tűrheti el, hogy gróf Festetits Sándor hadügyminiszter maradhasson. Majd igy folytatta: — Mutassuk meg a hatalmunkat és kergessétek el a tiszteket! A katonák között zugó ellentmondás támadt, csak a kommunista párthoz már régebben csatlakozott katonák helyeseltek. A szociáldemokrata párthoz tartozó legénység bizalmi férfiai időközben telefonon értesítették az agitációról s Kun Béla felhívásáról a katonatanácsok kormánybiztosát, dr. Pogány Józsefet, aki, hogy elejét vegye az esetleges elhamarkodott cselekedeteknek és az egyoldalú toborzást ellensúlyozta, a laktanyába sietett. Amire azonban odaérkezett, már fegyverek ropogása variálta a vitát. Kun Béla beszéde alatt a laktanya egyik második emeleti ablakából lövés dördült a szónok felé. Hogy ki tette ezt a lövést, nem lehet megállapítani, de utána mindjárt sortűz következett el a legénység között, amelynek nagy része az udvaron hallgatta Kun Béla szónoklatát, zűrzavar, pánik, keletkezett. Többen Kun Béla környezetéből azt kiáltották, hogy ellenforradalmárok támadják a kaszárnyát. Erre vad lövöldözés keletkezett az udvaron, sokan fegyvereikért szaladtak , mintegy negyedórán át ropogtak a puskák, röpködtek a golyók szanaszét. Hét sebesültje volt az összetűzésnek, a laktanya orvosi szobájában kötözték be a megsebesült katonákat. A pánik kitörésekor Kun Béla kíséretével eltávozott a laktanya udvaráról. A zendülés terjedése. Ekkor érkezett meg Pogány József kormánybiztos. A felizgatott legénységet nehéz volt lecsillapítani. Mind többen követelték izgatottan, hogy fegyverezzék fel őket. Egy csapat feltörte a fegyverraktárt s a laktanya egész legénysége, mintegy háromezer ember, felfegyverkezett A kommunista legénység kivonult a laktanya udvaráról az utcára. Az ezredparancsnok, Rojkó Alfréd alezredes ás Pogány József együttesen fáradoztak azon, hogy csillapítsák a hangulatot. Nyugalomra és engedelmességre szólították a katonákat, a kormánybiztos pedig hivatkozott arra, hogy ne higyjék a rosszindulatú híresztelést, mintha a hadügyminiszter ellenforradalmi értelmű volna, semmi jelét sem mutatta gróf Festetics Sándor annak, mintha a hadügyminiszter a forradalom vívmányait akarná megsemmisíteni. Kérte a katonákat, hogy maradjanak a lstonyában, ne tegyék ki a fővárost egy feleslek izgalomnak a fegyveres felvonulással. A beszédnek jelentős hatása volt: a felfegyverzett legénység túlnyomó része megnyugodott, egy nagyobb csoport azonban, mintegy négyszáz katona és a kommunista tengerész-nemzetőrök kivonultak és követelték, hogy a laktanya röpön álljon fegyverbe, vonuljon fel a Várba és kényszerítse lemondásra a hadügyminisztert A többség azonban nem így határozott. Dél tizenkét órakor a kommunista kisebbség aaktanya udvarán felsorakozott, feltűzött szuronnyal és két gépfegyverrel elindult. Éppen ekkor érkezett a laktanya elé a főkapitányság rendőar készültsége. Két teherautó-