Pesti Hírlap, 1919. október (41. évfolyam, 116-141. szám)

1919-10-03 / 118. szám

8 . Pesti Hírlap 1919. október 1., szerda, pol­­ban, amikor felismerték és letartóztatták. j­ó szereplése a kommunizmus uralomra jutása-­­­ban, majd a rémuralom napja és az utolsóig elsőrendű. Hiszen tudja , ki volt Korvin. A tel­jesen orosz mintára megszervezett terrorzászló­alj egyik láthatatlan feje, az országos politikai nyomozóosztály rettegett főnöke, a hóhérok pa­rancsnoka. A nyilvánosság előtt Cserny József szerepelt, mint zászlóaljparancsnok, mint a Lenin-fiúk hatalmas ura, de a háttérben, a bol­sevizmus diplomáciájának véres labirintjeiben Korvin Ottó és Szamuely kormányoztak ugyan­azzal a kegyetlen terrorral, ugyanazzal a kor­látlan hatalommal. Az első lépések- Huszonöt esztendős Korvin Ottó. Szü­letése: nagybocskói. Vallása: felekezetnélküli. Máramarosszigeten végezte első tanulmányait, a gimnázium négy osztályát, érettségit azon­ban Budapesten tett. Már egészen fiatal ko­rában foglalkozott a szocializmussal s amint mondja, sokat olvasott és tanult. Előadásának modora határozott és intelligens. Meggyőződé­seiben megrögzött és tántoríthatatlan. — Az apám fűrésztelepén, a beregmegyei Orsatelepen, kezdtem dolgozni, amikor pályát kellett választanom. Gazdag ember az apám, félmilliónál nagyobb a vagyona . . . Már 1917-ben a fűrésztelep vezetője lettem . . . Nyughatatlan vére a fővárosba hozta vissza. A Galilei-körnek már tizenhét esztendős kora óta tagja volt s amikor a körben megismerkedett Mosolygó Antal festővel — a diktatúra alatt a gödöllői direktórium elnöke, — Sugár Tivadar orvostanhallgatóval és Ducsinszki Ilona lengyel egyetemi hallgatónővel és forradalmárral, össze­köttetésbe jutott e barátságok révén a budapesti szindikalistákkr. Két hónap múltán a Fabank tisztviselője lett, akhamar vezető állásba jutott Szakértelme és ügyessége folytán. Huszonötezer korona évi fizetése volt. A Galilei-körbe eljárt ezután is s amikor 1918. januárjában Sugár Ti­vadart letartóztatták, mert lázító röpiratokat terjesztett, ő vette át a forradalmi írások, a buj­­togató nyomtatványok terjesztésének munkáját leghívebb társaival, Mosolygóval és Ducsinszki Ilonával. Májusban rajtakapták őket, amint egy városligeti gyűlésen izgattak a röpiratokkal. Le­tartóztatták a hármasszövetséget, Korvin azon­ban huszonnégy órás fogság után szabadult. Korvin múltjának titkai. Izzó volt már ekkor a hangulat, a bujto­­gató írások eljutottak a kaszárnyákba is. Arra törekedtek, hogy a radikális­ párt felé gravitáló magántisztviselők egyesületét a szocialista szak­­szervezeti tisztviselőkkel együttesen szocialista alapra vigyék. Korvin volt a mozgató erő. Sike­rült a terve. Akkor már szoros barátságra lépett­­Vágó Bélával, Nyisztor Györgygyel, László Je­nővel s minden igyekezetük az volt, hogy a szo­ciáldemokrata pártban ellenzéket szervezzenek, amelynek erejére támaszkodva a bolsevizmus útjára térhessenek s a diktatúrát megteremtsék. A Seemann-kávéház volt rendes találkozóhelyük. Ebben az időben történt, hogy egy Halász nevű közjegyzői írnokkal és Lékai­ Leitnerrel megbe­szélték Tisza István meggyilkolásának tervét. Lékai a merényletet el is követte. Azért lett volna szükség a merénylet sikerére, hogy az utána tá­madt általános zavart és politikai tájékozatlan­ságot kiaknázzák s megkíséreljék a forradalom fellobbantását. Ismerkedés Kun Bélával­ Az októberi forradalom után két héttel Kun Béla megérkezett Budapestre. Vágó Bélá­val lépett elsősorban érintkezésbe. Néhány nap múlva Vágó hivatta Korvint s Seidler Ernővel és Vántus Károllyal együtt bemutatta őket Kun Bélának. Tulajdonképen itt kezdődik a magyar­­országi bolsevizmus. A Rózsadombon, a Vero­nika­ utca 4. számú házban rendezték titkos ösz­­szejöveteleiket. Az első összejövetelen Kun Béla előadást tartott az orosz viszonyokról s ezen az értekezleten nemcsak Korvin, Seidler, Vántus és Vágó volt jelen, de ott voltak a nagyobb gyárak, a csepeli lőszergyár, a Lipták-gyár és más nagy gyárak munkásküldöttei is, s Kun Béla már ezen az első ülésen indítványozta a rögtö­­nös szakadást a szociáldemokrata pártban. Hogy az agitációnak sikere legyen, elhatározták, hogy meg fogják indítani a Vörös Újságot. November közepe táján Sámuel Izsó ke­reskedelmi ügynök Visegrádi­ utca 15. számú la­kásán újabb értekezletet tartottak, amelyen meg­jelent Kun Béla, Korvin, Szántó Béla, Jancsik Ferenc, Hevesi, Szaton Rezső vasmunkás, a gyári munkáskül­döttek mintegy harmincan s el­határozták, hogy kommunista szervezőbizottsá­got alakítanak, amelynek célja idővel a kommu­nista párt megalakítása. Ennek az első intéző­­bizottságnak tagjai lettek: Kun Béla, Korvin Ottó, Szalon Rezső, Fidler Rezső, Jancsó Ká­roly, a Vörös Újság későbbi szerkesztője. László Jenő, Vágó Béla, Szántó Béla, Vántus­i Károly és Nánássy György, aki Kun Bélával­­ jött Oroszországból. November­ végén megjelent a Vörös Újság első száma orosz pénzen. L­enin küldte a pénzt Oroszországból. Seidler Ernőnek Nádor­ utca 11. számú lakására kerültek az oroszországi rubelek, Seidler azután gondosko­dott róla, hogy a lap megjelenése fenn ne akad­jon. Az agitáció nagy erővel folyt már. Szamuely is megérkezik December közepén megérkezett Oroszor­szágból Szamuely Tibor. Átvette a Vörös Újság szerkesztését Már 1919 január elsején mintegy tízezer taggal megalakították a magyarországi kommunista pártot. Korvin kilépett a Fabankból s a kommu­nista párt adminisztrációját intézte. Kun Béla ekkor már Landler Jenővel és Pogány Józseffel többször tárgyalt a szociáldemokrata pártnak a kommunista párthoz valló csatlakozása érdeké­ben, a tárgyalások azonban eredményre nem vezettek, azért, mert ebben az időben még úgy Landler, mint Pogány, a pártegység alapján ál­lottak. Megindult azonban már egészen nyíltan az agitáció, felvonulásokat rendeztek s amikor a leszerelt katonák februárban a Népszavát meg­támadták, Hevesi és Szamuely kivételével letar­tóztatták a kommunista párt vezetőségét. Köz­vetlenül lezáratásuk után Pogány, Landler és Böhm Vilmos meglátogatták Kun Bélát a gyűj­­tőfogházban, ahol arról tárgyaltak, miként le­hetne a szociáldemokrata és kommunista pártot egyesíteni s a proletárdiktatúrát megteremteni. — Március nyolcadikén készültünk el a platformmal — mondotta Korvin a kihallgatása során, — én jegyzőkönyv alakjában géppel leír­tam és még aznap átadtam Pogányék­ megbízott­jának, Bogár Ignácnak, a nyomdászszakszerve­zet elnökének ... Az a terv volt irányadó, hogy a katonaság között, — amely már meg volt fertőzve s a fe­gyelmezetlenség jelei sűrűn mutatkoztak, — erős propagandát kell kifejteni. Ezt a feladatot meg­oldotta a 32-eseknél Löwh Béla, akit, noha tiszt volt, mint közlegényt csempésztek a kaszárnyá­ba, a legénység közé, (amint ismeretes, elesett a Ludovika ostrománál a júniusi ellenforradalom napján) — az első honvédgyalogezred legénysé­génél megoldotta Krámer Sándor, a szövetség vezető tagja, a tengerészek között pedig az akkor már jelentős hatalomra vergődött Cserny József, a későbbi terrorzászlóalj főparancsnoka. Pogány Józsefnek, a katonatanács elnökének és helyet­tesének, Szabó Imre volt aktív tisztnek pedig az volt a feladata, hogy a hadseregben­ beállott bom­lást siettessék . . . A gyű­jtőfogház rejtelmei Március huszonegyedikén délután három éreskor Landler, Böhm, Pogány, Kunfi Zsig­­mond és Sándor Ferenc a gyűjtőfogházba men­tek, ahol a letartóztatott Kun Bélával és Korvin Ottóval tárgyaltak a diktatúra rögtönös létesíté­séről. Az egyezményt azután Korvin gépelte le... Öt órakor délután Pogány József a katonata­nácshoz ment, hogy érintkezésbe lépjen a hadse­reggel és gondoskodjék a telefonközpontok és egyéb fontos helyek megszállásáról és a rendőr­ség lefegyverzéséről . . . Este fél nyolc órakor a gyújtőfogház elé két automobilt küldött Po­gány. Kun Béla és Korvin az első kocsiba száll­tak s a tőzsdepalotába hajtattak, ahová éjféltáj­ban Vágó Béla is megérkezett Felolvasta a kor­mánylistát. — Én másnap, — beszéli el Korvin a tör­ténetét, — a szociális termelési népbiztosság ke­reskedelmi osztályának vezetését vettem át és még aznap kibocsátottam az üzletek szocializá­lására vonatkozó rendeletemet . . . Körülbelül egy héttel azután Vágó Béla a Hungáriában fel­szólított, hogy vegyem át a Vörös Őrség orszá­gos főparancsnoksága politikai osztályának ve­zetését. Én ezt elvállaltam s az én indítványomra Landler ezt az osztályt a belügyi népbiztosság hatásköre alá rendelte .... A rettegett politikai osztály. Megalakult tehát a diktatúra alatt annyira rettegett Korvin Ottó politikai osztálya az Országházi épületében. Seidler Ernő volt rendőri népbiztos és Guzi János, a rendőri poli­tikai osztály politikai megbízottjának ajánlatára Benyovszky Károly volt detektivfőnökhelyettest is maga mellé vette helyettesül s az országos há­lózatot megszervezte. Százhúsz nyomozóval ren­delkezett, hogy a vidéken uralkodó viszonyok­ról s hangulatokról állandó értesülései legyenek. Harminc nyomozót pedig a saját osztályához osztatott be, hogy a fővárosban szükséges nyo­mozásokat ezekkel végezhesse. Eze­k voltak Cserny terrorcsapatának ide rendelt hóhérai. Ezeknek keze közé dobta Kon­in az áldozatait, ezek voltak a Lenin-fiúk, akik az Országház pincéjében kinzókamrákat rendeztek be s a fog­lyokat — akikre Korvin a halálos ítéletet ki­mondott­). — a legborzalmasabb ü­lé­sek között meggyilkolták. Hogyan vallatott Korvin? Akik Korvin politikai nyomozóosztályát megjárták, sokan azok közül, akik az On­y­ág­ház börtöneiből szabadulhattak, vallják, mik­ént hallgatta ki őket a főnök. Kiválasztott egyes foglyokat, akiket maga elé vezettetett. Két L-­­­i­­fiu állt a megkötözött vádlott mellett két it. Korvin beszélt. Kimeresztette a szemeit, nyakát előre nyújtotta, rémitette a foglyot s amikor eredményt nem tudott elérni, felugrott az sóz­tál a mellől, rárohant áldozatára , két öklével nekiesett a gyomrának s amilyen gyorsasé­g és amilyen erővel csak bírta, suhogtatta az­t,­öl­csapásokat, amíg teljesen, bele nem fáradt , amíg a megkínzott embernek el nem állt a lé­legzete. Korvinnak ez volt a kedvelt szórako­zása, soha másként nem bántalmazta áldozat­át, csak ezen az egy módon, a dobpergés gyár vál­ságával ütötte a gyomorfalat egy tébolyodott eszeveszettségével ... A többit aztán elvégez­ték a pincében a hóhérok, amikor elúadta az uta­sítást: — Vigyétek! A kínzásokról nem akar tudni. Tag­dja, mintha ítéleteket hozott volna, amelyeknek alap­ján az Országház pincéjében kivégzések tör­téntek. Ezzel szemben azonban a politikai nyomozóosztálynál szolgálatot teljesítő Lenin­­fiuk közül többen megvallották, hogy kivégez­tek ellenforradalmár foglyokat Korvin utasítá­sára a pincében s a holttesteket mindenkor a Dunába dobták. Korvin a szembesítéseknél is tagad. — Én csak vallattam, — mondja. Most őt vallatják. Olyan konkrét esetekre vonatkozóan hallgatják ki, amelyekben befo­­­lyással volt, amelyekről tudnia kell. Főszerkesztő: DR. LÉGRÁDY IMRE Felelős szerkesztő : LENKEY GUSZTÁV. Kiadótulajdonosok : LÉGRÁDY TESTVÉREK. TRTwrSl­ é. ® rovat alatt fdteJSíw ]« w lis® E tokért nem válla',. fe-­ of -*-**• ® • lolfopóget a szerive-öztei MEGHÍVÓ. A Budapesti Paszomány, Gyászkocsi- és RavataVár Részvénytársaság folyó év október hó 16-án, délelőtt 12 óra­kor üzleti helyiségében, VI., Nagymező­ utca 40. szám alatt retid­es közgyű­lé­st tartja, melyre a t. részvényeseket ezennel meghívja. Azon részvényesek, kik a közgyűlésen részt­enek óhajtanak, kötelesek részvényeiket a hozzá tartozó mné- j*, nem járt szelvényeikkel együtt, legkésőbb három m i..­ p?U a közgyűlés megtartása előtt a társaság pénztáránál letétbe he­lyezni. A letéti elismervény, mely a letett részvények és az azokra eső szavazatok szánját feltünteti, a közgyűlésre belépő­jegyül szolgál. NAPIREND: 1. Az igazgatóság jelentése az 1913. ren­des és 1919. csonka üzletévről. 2. A feügyelő-bizottság jelen­­tése. 3. Az 1918. rendes és 1919. csonka üzletév zárszámadá­sának előterjesztése és határozat­hozatal a tiszta nyereség hovafordítása tárgyában. 4. A Telmentvény mega­dása az igazgatóság és felügyelő-bizottság részére. 5. A felügyelő­­bizottság díjazásának megállapítása és új felügyelő-bizottság­ választása. 6. Határozathozatal a társaság felszámolása tár­gyában és felszámolók kirendelése. 7. Felhatalmazás a tár­sasági ingatlanok szabad kézbeli eladására, az alapszabályok 40. értelmében. 8. Esetleges indítványok: Budapest, i91.. szeptember hó. az igazgatóság* Veszteség- és nyereségszámla 1913. december hó­­i-fin. Tartozik: Munkabérek 32625.59. Porték, bélyegek, fu­var, fűtés és világítás 18139.14. Üzleti és vegyes kiad­ás, tiszti fizetések 47259.21. Kamat­számla 2620.—, Nyereség egyen­leg 591.24. összesen 101,235.18. — Követel: Áruszámla 18­­235-1*. összesen 101,235,18. Budapest, 1918. december hó 31-én. Az igazgatóság. Jelen mérleget megvizsgáltuk és annak minden egyes tételét a fő- és segédkönyvekkel megegyezőnek, valamint, ezen veszteség- és nyereségszámlát és annak minden egyes tételét a fő- és segédkönyvekkel megegyezőnek találtuk. A felügyelő-bizottság. Veszteség- és nyeraségszam­ls ISIS. január hó 1-től anyuszta. hó 31-éig. Tartozik: Munkabérek 24105.911. Törtök, bélyagok fis­var, fűtés és világítás 8459.—. üzleti és vegyes­ kiadások, tiszti fizetések 17719.02. Összesen 45283.92. — Követel: A fő­számla 45283.02. Összesen 45283.12. Budapest, 1910. augusztus hó­­1-én. ^ Az igazgatóság. Jelen mérleget megvizsgáltuk és annak minden egyess­­tételét a fő- és segédkönyvekkel megegyezőnek, valamint ezen veszteség- és nyereségszámlát és annak minden egyes tételét a fö- és segédkönyvekkel megegyezőnek találtuk. ____________ A felügyelő-bizottság: = B ©R as HÖR D Ö== d minden mennyiségben és nagyságban, m­­ás használt, w snapi áron -wáv Böhm KéSmárt hordonagy kereskedő, ^ , Kádáripari telep, V. ksz., Vaci-ut 40—46. Tejelem 118—21 Központi iroda: VII., Hozda­ utca 45. Telefon: József 126­. / 1) ! !! Saját kész­íitfényü tölgyte-foerdék! ! Vidékre a szállítást elintézem. 2626— ÁLLÁST SÍB!R£.S£¡­VSYEL CS­ELSDBS ......................SZtÍKETELÖ kádak eladói KEGY középiskolát végzett Váci-út 15S9M volt sssdmvive 6­ tiszt vidéken UJSAG-makulatura Fagy Is bármily állást elfogad, ban és kicsinyben kaphat* „Lóhoz érttö" jellgéro vá- Üzletvezetöségünkntl Vümei laszt kér a fökiadóba. 16012— császár-utt ZS-, II. emelet íj

Next