Pesti Hírlap, 1920. január (42. évfolyam, 1-27. szám)

1920-01-18 / 16. szám

IO PESTI HÍRLAP 1920. jannúr 18., vasárnap. Uj délután az Illyei menedékhely Gertti Minre. Mindkét előadás­­ fél órakor kezdődik mércszkilt helyáru. * (A Harpot &mx» tea) nagy sikere doná­llálja természetesen­ a Belvárosi színház jövő hetét. Ezt a fölötte szellemes és mulatságos víg­játékot, mely estéről-estére fokozódó hatással, táblás házak előtt kerü­l színre, látsz­a a jövő hét minden­­ feléjén a Belvárosi színház, kivéve a csütörtököt és vasárnap délutánt, amikor a négyeskerü­lek­be kerül színre. Az előbbinek főszerepeit Mészáros Géza, Ilosvay Rózsi, Har­sányi, az utóbbinak főszerepeit pedig Mészáros Giza, Gellért, Petheő járata. • (A Harmónia hangversenyei.) Schuman Elisabeth, a világhírű Mozart,énekesnő, dalveté­­­lye óriási érdeklődés mellett január 20-án lesz a Ze­­neakadémiában. Kemény Rezsőt, a Zeneakadémia kiváló­­ hegedűtanárát, hosszú idő­ után ismét alkalma lesz­­a közönségnek február 5-én a pódiumon üdvözölhet­­n. Az oly rég nem hallott Joachim magyar he­­gedűversenyen kívül Brahms A­dor sippátáját Sarasate Carmen ábrándját és még két K r e s t e r-számot fog előadni. Friedman Ignác 16, 18 év március Likt­­ zongoraestélyei iránt hihetetlen nagy az érdeklődés. Bérletjegyek csak február 1-ig adatnak ki. • (A Három csésze tea), A tűzpróba­­és a Pünkösdi rózsa legújabb felvételeit közli a Szinháez Élet, Jneee Sándor népszerű heti­lapjának most megjelent új száma. Szász Zol­tán a színpadi előkelőségről írt finom cikket, érdekes riport van arról, kik kapják a legtöbb virágot a színpadon és beszámoló van az Opera­hál újdonságairól. Az olvasóknak „Mi lesz a sláger? címmel érdekes, új pályázattal kedves­kedik a Színházi­­Élet, melynek most megjelent számából sem hiányzik Intim Pista heti cseve­gése és az a sok tréfa, vidámság, rajz és fény­kép, amelyek kedveltté teszik a népszerű lapot A Színházi Élet ára 4 korona. Előfizetési ára negyedévre 48 korona. Kiadóhivatal VII., Er-Issébet­ körút 29. * (Minden este és vasárnap délután) a „Butyuckám" Szirmai­ Martos operettje és a pompás m­űs­or kerül színre az Andrássy­ úti színházban. • (Az Intim-kabaré) kedden este mutatja be a nagyon érdekesnek ígérkező új műsort, amely öt egyfelvonásosból és több magánszámból áll Külön­leges sikerre számíthat Forgács Rózsi vendég­szereplése Boros­s Elemér Stella Maris című­ drámájában, kitűnő partnerei lesznek Abo­­nyi Géza és Doktor János. A csodagyere­m­ek című bohózatot Szelesi Bea és Mészá­ros Alajos fogják sikerre vinni. Sok kacagást ígér a Balassa Emil átdolgozásában színre kerü­lő Ninette című francia énekes bohótat le. Sze­kula Jenő A tilalomfa című tréfája és Somló Ferenc bohósága. A képviselője­lölt valamint az új magánszámok szintén nagy si­kerre számíthatnak. Asztalos itália: Cseresnyés Erzsi Virégh Rózsi, Kü­rthy Teréz, Cseh, Kisz, Ará­nyi török, Kovács­ Andor és az újonnan szerződte­tett énekes bonvivent, Sugár Gyula, lépnek fel a már említetteken kívül az új műsorban. • (Ballada és dalestélyt) ad január 23-án a „Külföldi Magyarok Patronázsa" javára dr Lu­kács Béla. Máris igen nagy az érdeklődés Bárd­nál, Színházi Életnél és Zeneakadémiában, hol a jegyek kaphatók 6—24 koronás árban. * (Chanteelairsszerűen) mutat­ja be­­a Ma­dách­ Színház az irodalmi gyermekelőadása ke­retében a Madárfészek című tanulságos mesejá­té­kot, amelyben az összes szereplők madárkosz­tümben játszanak. A bemutató e hó 24-én, szom­baton, d. u. 3 órakor lesz. * (Délutáni előadás a Télikertbeik) A Té­likertben, amely kellemesen fűtött, dohányos színháza Budapestnek, vasárnap délután 8 óra­kor is lesz előadás. Pityu gróf­ja az egész var­rieté-műsor kerül színre. Egészen szokatlan és nagy az érdeklődés Princ, a csodáiénak külön­leges produkciói iránt. Princ természetesen a vasárnap délutáni előadáson is „fellép", mind­­a négy lábával persze, és bizonynyal meg fogja leprni "a közönségeit, amely egyébként nap-nap után zajos tapssal kíséri a gazdag és változatos műsort Ez a műsor minden tekintetben a béke­évek műsorára emlékeztet • (A Gésák felújítása.) A Revüszinkiá­ban jövő vasárnap délután a Gésák operett rep­rsze lesz a társulat legkiválóbb művészeinek föl­léptével teljesen új kiállítással és kosztümökkel. • (Gyermekelőadásul ma délután) a Buda­pesti színházban Jancsi és Juliska vagy a vas­­­orrú boszorkány, a legszebb tündérregék egyike,­­bérül szinte. Jegyek a pénztárnál kaphatók.­­ * Szerződtetés.) Sugár Terit, a Margit-s*Ju­­hász volt szubrettjét, dr Bárdon Artúr szerződ­tette az Andrássy.út! színházhoz, órakor kezdődnek és a jegyeket mától kezdve elővételben árusítja a pénztár. * (Mozgókép Otthon.) Nemcsak a Mozgó­képet hon műsorából, hanem az idény mozi­mű­sorából is fressze kiemelkedik a „Fekete zsoké" című attrakció, amely minden egyes jelenetével állandó izgalomban tartja a közönséget. Harry Piel, ez a vakmerő mozis duósz és rendező, ez­úttal igazán különöset produkált Nagy sikere van „A gyerek" című pompás humorú vígjáték­nak is. A vasárnapi előadások 3, fél 5, 6, fél 8 és 9 órakor kezdődnek. * (44 vagy 47* Jintex III.) Mulatságos, ka­cagtató helyzetekben gazdag a 44 vagy 47 című romantikus szerelmi játék, amelyet Deésy Alf­réd szakavatott rendezésében mutat be hétfőtől kezdve a Corao. A darab sikere, miután a Star műterméből került ki, remek képsorozatával ak­kor is biztosítva volna, ha nem Hollay Kamilla játszaná a főszerepet, akinek megjelenése a ké­pen, temperamentumának egyéni vonásaival ez­úttal is bódító. A műsor másik része a Jadex filmkolosszus harmadik folytatása, a Feketeru­hás hölgy, azzal a mély hatással, amelyet a fran­cia filmművészetnek ez a kiváló produkciója ed­dig is­ kiváltott. * (Egy dollár­királynő kalandjai.) Negye­dik, befejező része következik hétfőn az Egy dollárkirálynő kalandjai e. iSm-kolosszusnak, mely a közönségnek óriási tömegeit vonzotta máris az Imnia hatalmas nézőterére. Még ennél is fokozottabb érdeklődés kisári majd a negye­dik részt, mely hatványozott mértékben halmoz­za az érdekességeket, a vakmerő trükköket, amikben egyébként már az előző három rész is bőviden volt Ma, vasárnap a harmadik rész ke­rül az Omnia vásznára — utoljára A Színházi Élet legújabb száma tenyész­etesen párhuzamo­san hozza a filmregény negyedik részét . (A Képes Mozivilág) legfrisebb száma csupa aktuális filn­eseményről számol be. Vár­konyi Mihály, Borda Juci, Settyei Aranka stb. arcképein kívül Lengyel István, Iván Ede, Bel­lai Sándor, Ispán Jenő eikkeit közli a rendívül élénk képes lap. Egyes szám csak 2 kor., a min­den moziban és árusítónál kapható. * (Az Uránia új műsora), a Katalin cárnő című nagyszabású film, ma 1/^4, 5, Yi7, 8 ás Vülő órakor kerül bemutatásra * (Kakuk herceg) még csak ma szerepel Bu­dapestnek újonnan megnyílt nagy mozgóképszínhá­zának, a Budai Apollónak, műsorán az Egy kis baleset című 2 felvonásos vígjátékkal együtt yt9, y,á, yai és 149 órakor kezdődő előadásokban. * (Emke,mozgó) (Akácfa-UI. 4.) hétfőtől szer­­dáiól Heany Portennel a Válás előtt és Berky Lilivel a Szerelem haláltusája című filmújdonságot mutatja be. A csirke kilójáért is elvesznek 75 koronát, ő­k húst árultak 30—40 koronás kilónkénti áron. A nyúlért 80—110, a fenyőmadár darabjáért 10 koronát kértek. Hal ma nem sok volt a piacon. Az árak a ré­giek: élőponty 50—60, jegelt 45—50 korona. A csuka 50—60, a harcsa 60 koronás kilónkénti­ áron volt kapható.­­ A tojás ára e van. már 4—4,50 koronáért árulják. Vaj nincs, se tehéntúró. A margarin kilója 90 korona, a sovány túróé 40, a székelé, tömlőtúróé 76. A főzelék és zöldségfélék ára is túlmagas.­ A hordóskáposzta kilója 12, a fejeskáposztáé 11—12, a kellkáposztáé 14, a kellbimbóé 80 ko-­­rona. A vöröskáposzta kilójáért 24 koronát, sárgarépáért 5, kalerábért 10, cékláért­ 8—9, zellerért 12 koronát kérnek A hagyma kilója 12, a foghagymáé 16 korona. A tonna is szédítő karriert futott meg a háború óta; kilója ma 28 koronába kerül. A szárazfőzelékek közül gyedül bab volt a piacokon; kilója 18 korona. A gyümölcsfélék köattl az alma éra 20—60 korona között ingadozik. A citrom darabja 2, a narancsé 4 korona és feljebb. A szentjánoske­nyér 24, a füge 50—60, a gesztenye 24—34 ko­rona. A héjas mogyorót kilónként 60 koronásá­ért mérik. Virágot már egyáltalán nem árulnak a vásárcsarnokban. Minek is. Szegények lettünk, annyi pénzünk sincs, hogy mindennap friss sár­garépát tüzihetnénk elárvult­­gomblyukunkba.. „ Mozgóképszínház* * (A Madame Dubarry) című grandiózus­­ film megérkezett Budapestre és holnaptól kezd­ve egy héten át bemutatásra kerül a Royal­ Apol­­­lóban. Az előadások pont fél 4, 7 és­­9­­. / Mi van a vásárcsarnokban. Ha valami idegenből idetévedt, a viszonya­inkait nem ismerő írember véletlenül elvetődnek nálunk a vásárcsarnokba az első benyomások után igazán az­t kellene gondolnia, hogy mind­a­z, amit itt háborús nyomorról, élelmiszerhiány­ról, éhínségről beszélnek, a fantasztikus mesék birodalmába tartozik, mert a vásárcsarnokok tömve vannak élelmiszerekkel, főleg hússal és aihol ihús van, ott éhség nem lehet. Valóban­ a hús volt az egyik főtápláléka az embernek a múltban, mert ez ma már nincs így , és erre elég bizonyíték, ha a hua mai árjegyzékét olvassuk. Melyik Krőzus volna képes ezeket a magas ára­kat napról-napra megfizetni! És amikor néha­néha, időnként elvetődöm a vásárcsarnokba, ne­kem úgy tetszik, hogy régi ismerősöket üdvöz­lök a mészárosok és hentesek árubódéinak tö­méntelen husmanszáiban, mert a nap bármely szakában is keresem fel ezt a helyet soha se látok igazi vásárlóközönséget a mészárszékek előtt és az a benyomásom támad, hogy az a nagymennyiségű húsára, ami itt rám­ nevet, tu­lajdonképen nem is igazi húsból, hanem ügyesen színezett, szép pirosra festett papimancéból vagy másmiegyébből van, ez a régi még, amit hetekkel ezelőtt láttam. És ilyesféleképen van ez minden más élelmicikkel is, nem a kínálat nagy, hanem a csekély felhozatalhoz és a kevés kiálath­oz viszonyítva a kereslet semmi, vagy olyan kicsiny, hogy az áru legalább is napról­napra megmarad, mert senki se képes a magas árakat megfizetni. A marhahús 54—64, a sertés 68—68, a bárány 56—62, a borjú 58—68 koronás kilón­kénti árban valóban még vasárnapi pecsenyé­nek is igen drága. Százharminckoronás zab­­árak mellett ma a szegény ember már csak 25 de­kás adagokban szerzi be — ha így is bírja — a zab­szükségleteit A zsuszalonnáért is 96—100 koronát, a füstölt szalonnáért 110 koronát kér­nek. A hentesáru ára is egyre emelkedik: pari­zer 54, virsli 56, kolbász 50, de­breceni 52, han­tesazalámi 56 korona. A hiba, kacsa kilója 96—110 koronára szökött Pulykát 65—70 koronáért lehet venni. A libamájat kilónként 160-200 koronáért mérik. Esti levél. — Vándormadarak. «— --»• Zizegő nádas tövén ülök a leshe­­lyen. A szennyes tó vize halkan csobban a csónak oldalán. Fodrozza a hűvös szél Ha­lotti csönd ül a téli tájon. Vijjogó varjak fekete serege — mintha hullánkra lenne — száll a szürke égen, melynek peremét vörös­­re gyújtotta a lenyugvó nap. Valahonnan messziről egy templom harangja kondul... imádkoznak ott a partooo, elemben pihen a fegyver. Kezeim önkéntelenül is imára kul­­csalódnak. De a lelkemet körüli az ájtatos hangulat Istentelen gondolatok viharoanak benne. S amint csöndesen szivárog a kopor­só formájú rozoga csónak fenekén a víz, tekintetem belemélyed a tó vizébe, a titkába akarna látni, ahol az örök pihenés kínálja a felejtést... Milyen borzalmas ak­i hangu­latban olvad össze egyszerre a halott termé­szet a haldokló szívemmel és egy halálra itélt nemzet bánatával... Egyszerre tarkát­zsival zendül a fejem fölött Vándormada­rak serege száll. Csodás karaván. Költözz­ködnek egy szebb hazába. De micsoda szo­katlan társasági ! Bámulva tekintek rájuk. Éneklő m­adarak vándorolnak ki A csalo­gányok, a pacsirták s aztán hozzájuk csat­lakoznak frakkos fecskék. Természeti csoda. Megbomlott már a természet is. Mindenféle madár vándorútra kel ebből a ssseprencsét­len passaágból ... Éneklő madarak vándorolnak a Ma­­­gvaromaágból. Magyar énekesek és énekes­nők készülnek Dél-Amerikába. Az első raj már összeverődött. Egy imprezárió gólya fogja nekik az utat mutatni a felé a táj felé, ahol csöndes fészket és biztos megélhetést találhat a művészsere­p. Mi­re a tavasz első rügyei fakadnak s a vándormadarak érke­zését várjuk, akkor fognak hosszú útra kelni a kivándorlók. Szomorú, szívfacsaró látvány. Az első rajt majd követni fogja a többi. A leégett eresz alól elszállnak a fees-isék a kipusztított, erdőkből elröpülnek az érkeklő madarak. Mert nem tudnának meg­élni. A magyar fészkeket lerombolták,­ vándorútra kelhet akár az egész nem­zet ... S amint nyugat felé majd egyre több , több kivándorló raj röpül a gyakran sötétre festik az a boltozatot, gondoljatok ti francia, angol, olasz l éa, amerikai puskások arra, hogy a ti barátai­tok hány millió meleg fészket pusztítottak el, hogy ily sok értékes madárnak kell ván­dorútra menni!?... És a távozó madarak talán sohase jönje­nak többé vissza... Amint merész vonalas utjukat látom az én koporsóformáju, sülye­dő sajkámból s látom a magasban biztos, bátor, éles röptüke­t nyugat és dél felé, hol, tavasz melege és a felker nyara várja őket ! — elfog az irigység és a sóvárgó vágy: vaj­ha veletek röpülhetnék! Bár csak oda száll­­­­hatnék én is ez országos posványból, bot

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék