Pesti Hírlap, 1925. augusztus (47. évfolyam, 171-194. szám)

1925-08-13 / 181. szám

­ Az összes erdélyi magyar Ferencz József unitárius Kolozsvár, augusztus. (A Pesti Hírlap tudósító­jától.) Ferencz József unitárius püspök — a világ egyetlen unitárius püspöke — betöltötte 90. életévét. Ebből a kilencven évből hetvenet töltött el egyháza szolgálatában, egy hijján ötvenet püspöki méltóság­ban. E magas életkort teljes lelki és csaknem teljes testi frisseségben érte meg a főpásztor, aki reggeltől estig végzi munkáját, gyűléseken elnököt, leveleket ír, sőt irodalmilag is működik. A friss levegőt is na­gyon szereti és naponta egyszer-kétszer hosszabb sé­tára indul Kolozsvár utcáin — kisérő nélkül. Közeledvén a kilencvenedik évhez, barátai ké­résére „Emlékeimből" címmel megírta emlékiratait — elejétől végig sajátkezű­leg. E könyvecskéből szá­mos közérdekű részt emelhetnénk ki. Ferencz József nemcsak egyházának dolgozott. A magyar főrendi­háznak pl. újjászervezése óta, egészen megszűnéséig, egyfolytában tagja volt, csupán abban a ciklusban nem foglalt ott helyet, amelyben képviselővé válasz­tották. Közéleti működését mégis főképen abból­ a szem­pontból kell méltatnunk, hogy az ő püspöksége alatt ment végbe, sőt nem csekély részben az ő személyé­hez fűződik az angol-amerikai-magyar unitáriusok barátsága, amelynek jótékony hatását nemzetközi vonatkozásokban az egész magyarság érezi. Ferencz József 1859-ben járta be Angliát, mint húsz egynéhány éves ifjú. Itt, Angliában, látta, mint élt mind komolyabb méreteket „az unitárius és egyéb szabadelvű egyházak" mozgalma, amely ke­gyelettel tekint Erdély felé, amelyet nem restel ta­nítómesterének elfogadni. Az angol és amerikai uni­tárius egyházak megszervezkedése nem nagyon régi keletű. Százéves: ebben az évben volt a centennáris ünnepség. Tehát épen tíz évvel előbb keletkezett, mint a jelenleg is élő magyar unitárius püspök szü­letett. Ferencz Józsefnek alkalma volt nemcsak vé­gignézni, de végig is „csinálni" az angol nyelvterület unitarianizmusának fejlődését. S ezek a nyugati jór barátok nem mulasztották el, hogy ne nézzék, mi tör­ténik keleten, mi történik Erdélyben. 1910-ben monu­­mentális mérvet öltött ez az érdeklődés, amikor Dá­vid Ferencnek, az erdélyi unitarianizmus megalapí­tójának, — aki a tordai országgyűlésen a teljes val­lásszabadságot kimondatta —, emlékünnepére csak­nem ezer anggol és amerikai zarándokolt el Erdélybe. A világháború borzalmai sem szakították meg az angol-amerikai-magyar unitárius kapcsokat. Az unitáriusok voltak az elsők, akik 1919-ben elhatoltak Erdélybe, onnan az első híreket hozták, oda az első segélyt nyújtották. Az ő­ úttörő munkájukat követték a többi vallásfelekezetek, úgyhogy ma már a béke­szerződésekben a kisebbségek kulturális jogainak javára felvett pontok megtartása felett a különféle vallások képviselőiből alakult nemzetközi bizottságok őrködnek. Ferencz József püspök puritán jellemű, szerény ember volt életében. Az abszolút kötelességtudás és lelkiismeretesség tanította meg őt arra, hogy hosszú életpályája alatt a legkritikusabb szituációkban is megtalálja a helyes cselekvés módját. Így lett ő Erdély grand old man-je, akit tegnap f. hó 9-én, az egész erdélyi magyarság egy ember­ként ünnepelt. A kolozsvári unitárius templom I. József korá­ban épült, amikor az uralkodó eszméinek hatása alatt is e szabadelvű vallásnak nagyobb méretű fej­lődése volt várható. E kb. 2000 ember befogadására alkalmas csarnokot természetesen szentképek nem ék­esítik, ellenben a tervező építész által finoman al­kalmazott virág- és szőllőlevél-motívumok teszik de­rűssé. Ez alkalommal a hívek még élő virággal is elborították, ők maguk pedig színültig megtöltötték. Erdély legkülönbözőbb, még manap is nehezen meg­közelíthető vidékeiről, a Székelyföldről, Torockóról — „ahol a nap kétszer kel föl" — s a déli bányavidék­ről csapatostul jött fel az intelligencia s a nép egy­szer­ü gyermekei egyaránt. A templom közepén foglaltak helyet a külön­böző vallások és társadalmi egyesületek képviselői. Tíz órakor kezdődött meg az istentisztelet, amelyen dr. Boros György főjegyző imája után Józan Miklós magyarországi püspöki vikárius mondott magas­röptű szentbeszédet. Ezután a különböző vallások képviselői üdvö­zölték az agg püspököt. Az erdélyi református egy­ház részéről Nagy Károly püspök, a római katholi­kus státus és a kolozsvári katholikus egyházközsé­gek részéről Matskási Pál alelnök, a piarista­ rend részéről Patay tartományfőnök, a kolozsvári ágostai evangélikus egyházközség részérőe dr. Schüller Ru­dolf gondnok, volt magyar országgyűlési képviselő, az unitárius egyház részéről Ferenczy Géza főgond­nok mondtak lelkes beszédeket. Az egybegyűlt óriási hallgatóságnak nem volt meglepetés, hogy Erdély, valamikor a vallási viszály­kodások hazája, ime most a felekezeti egyetértés együttmunkálkodásában jár elől, mégis ennek ily im­pozáns megnyilvánulására nem volt elkészülve. Következtek a társadalmi egyesületek üdvözlé­sei. Az Országos Magyar Párt részéről dr. gróf Beth­len György, az Emke részéről P. Sándor József kép­viselő, az Erdélyi Irodalmi Társaság részéről Dózsa Endre, az Erdélyi és Bánáti Népkisebbségi Újságírók részéről dr. Paál Árpád, a kolozsvári Magyar Színház részéről dr. Janovics Jenő igazgató üdvözölték és ün­nepelték a magyarság öreg lelki főpásztorát. Ferencz József püspök meghatottan, de közvet­len frisseséggel válaszolt. „Hetven év óta gyakorlom magamat a szónoklásban, úgymond, és még soha­sem voltam zavarban. De most, úgy érzem, mégis megakadtam. Ha egyenként felelhettem volna erre a sok szép beszédre, talán válaszom­ számára is el­lophattam volna egy-egy szép gondolatot. Ifjú minn­ egyházak együtt ülték meg püspök 90. születésnapját, ban nem tehetek mást, mint hogy egyszerűen megkö­szönöm az önök szíves jókívánságait. Egy pár szót azonban mégis teszek hozzá. Önök ugyanis bizonyá­ra kíváncsiak arra, hogyan érez, mint gondolkozik egy kilencvenéves ember. Nos, én azt nem tudom, hogy más kilencvenéves embernek mi van a lelkében, de azt tudom, hogy mi van az enyémben. Elsősorban hála a Mindenhatónak, hogy ilyen hosszú élettel megajándékozott, azután az a tudat, hogy talán még­sem éltem hiába, mert hiszen kötelességemet mindenkor teljesítettem és magyarnak születvén, fajomat és nemzetiségemet soha meg nem tagadtam. El kell azonban azt is mondanom, hogy épen mint magyar embert, a mostani nehéz viszonyok közt számtalan gondolat aggaszt, mondhatni elkeserít, de ezeket elhallgatom, mert nem akarok politizálni. Annyit azonban mondhatok, hogy Istenbe vetett hi­tem és bizalmam megingathatatlan, mert ő az, aki­nek a kezében vannak a történelem szálai." „Önök talán azt is szeretnék tőlem megkérdezni, vajon félek-e a haláltól? Szívesen felelek erre a kér­désre: én bizony nem félek. Először is nem olyan biztos, hogy én halok-e meg előbb, a kilencvenéves, avagy egy nálam fiatalabb ember. Másodszor pedig — s ez lényeges — nem félek a haláltól, mert hiszek az örökkévalóságban." Az agg főpásztor imája zárta be az istentiszte­letet, amelyet követőleg a Kolozsváron lévő összes, külföldi diplomáciai testületek együttesen üdvözöl­ték az ünnepeltet. Két órakor az unitárius kollégium tornatermé­ben négyszázterítékes ebéd volt, amelyen még na­gyobb számmal jelentek meg a különböző vallásfe­lekezetek képviselői. Még az összes szerzetes­rendek is képviselve voltak. Megújultak a templomban a délelőtti istentisztelet jelenetei. A lelkesültség a tető­pontját érte el, amikor Ilirschler József pápai prelá­tus hatalmas beszédben éltette az unitárius püspö­köt, a felekezeti megértés bajnokát, akinek, beszéde végeztével, megcsókolta „munkában fáradt kezét." Amikor az agg egyházfő megáldotta fiatalabb tár­sát, az egész terem lelkes éljenzésben tört ki. Min­denki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy Erdélyben van­nak különféle templomok, de valláskülönbség nincsen. Siklóssy László: PESTI HÍRLAP , 1925. augusztus 13., csütörtök. Kulturális és közgazdasági kiállítások a fővárosban és a vidéken. Mostanában, amikor külföldön egymást érik a nemzetközi kiállítások és vásárok,­ hogy bebizonyít­sák a háborút követő évek közgazdasági pangásának megszűnését, Magyarország is lépést igyekszik tar­tani az újjáéledt külföld gazdasági és kulturális mozgalmaival. Augusztus, szeptember és október hó­napban Budapesten és a vidéken számos kiállítás nyílik meg, amelyek igazolni hivatják, hogy Magyar­ország is hatalmas lendülettel törekszik újjáterem­teni közgazdasági életét. A Széchenyi-emlékkiállítás augusztus hó 14-én, délután 4 órakor nyílik meg a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban és a városli­geti tó Széchenyi-szigetén. A Falu­szövetség, a Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum, az Országos Ma­gyar Kertészeti Egyesület, az Országos Magyar Mé­hészeti Egyesület és a Hubertus Magyar Vadászati Védegylet rendezi a Széchenyi-emlékkiállítást, ame­lyet kertészeti, méhészeti és vadászati kiállítással kö­töttek egybe. A kiállítás megnyitása Horthy Miklós kormányzó és Mayer János földmivelésügyi miniszter jelenlétében történik. Az Országos Kézművesipari Tárlat amelyet az Országos Iparegyesület rendez a város­ligeti Iparcsarnokban, augusztus 14-én délelőtt 10 órakor nyílik m­eg. Az Országos Iparegyesület az Országos Kézművesipari Tárlatot a magyar kézmű­vesipar fejlődésének bemutatására és igazolására rendezi. Az érdekes és mindenképen jelentős kiállí­tást József főherceg nyitja meg. Az Országos Méhészeti kiállítás Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én, délelőtt 10 órakor nyílik meg a városligeti Mezőgazdasági Múzeumban. A magyar méhészek kiállítását az Or­szágos Méhészeti Egyesület rendezi a Magyar Kir. Mezőgazdasági Múzeum közreműködésével. A ceglédi kiállítás iránt rendkívüli érdeklődés nyilatkozik meg. A roha­mosan fejlődő város augusztus 29-én és 30-án orszá­gos érdeklődés központjába kerül, mert e napokon a Faluszövetség századik jubiláris kiállításával kapcso­latban a Ceglédi Ipartestület kulturestélyt, kultúr­napot rendez és ugyanekkor lesz az ipartestület kul­túrpalotájának alapkőletétele. Bár a kiállítás gazda­sági jellegű — mert a ceglédi kis- és nagygazdák, földbirtokosok, szőlő- és gyümölcstermelők vesznek részt benne —, a társadalom más rétegei is nagy ér­deklődést tanúsítanak iránta. Az ipartestület fáklyás­menetet tervez a kiállítás előestéjére és a kultúrpa­lota aranykönyvében össze akarja vonni a ceglédi társadalom minden rétegét. A kiállításra és kultúr­napra megjelenik a kormányzó, Mayer János földmi­velési miniszter, Ravasz László ref. püspök, Preszly Elemér főispán és sok más előkelőség. Soroksár és vidéke jubileumi gazdasági, ipari, kulturális és egészségügyi kiállítását augusztus 15., 16. és 17. napján tartja két állami elemi iskola termeiben. A kiállításon a kis­ipar, gyáripar, kereskedelem, mezőgazdaság, kerté­szet, kézimunka, háziipar, kultúra és iskolaügy, hitel­ügy, szövetkezet, vadászat, erdészet, méhészet, test­nevelés és egészségügy ad találkozót. Zalaegerszeg város kiállítása augusztus 29., 30., 31. és szeptember 1. és 2. napján a Vármegyeháza és az iskolák termeiben lesz. A ki­állítás ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, művelő­dési és egészségügyi tárlatait a Faluszövetség, a Zalamegyei Gazdasági Egyesület és a Stefánia­ Szövetség rendezi. Jászberény és vidéke kiállítása október 4, 5. és 6-án lesz. Kiterjeszkedik a gazdaság, ipar, kereskedelem és egészségügy terére. Esztergom város kiállítása ugyancsak a Faluszövetség és Stefánia­ Szövetség rendezésében szeptember 20., 21. és 22-én lesz. Az Esz­tergom- és Komárom megyék területét felölelő kiállí­tás bányászati, ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, művelődési és egészségügyi csoportokat mutat be. Kistelek és Pusztaszer is kiállítást rendez szeptember 6., 7. és 8. napján az Első Tiszáninneni Gazdaszövetség, a Faluszövetség, a Pusztaszeri Árpád­ Egyesület és a Stefánia­ Szövet­ség rendezésében. A kiállítás csoportjai felölelik az ipart, gazdaságot,­ művelődést és egészségügyet. Országos iparos kongresszus és kiállítás Hódmezővásárhelyen. Hódmezővásárhelyen augusztus 20-ától augusz­tus hó 26-ig mezőgazdasági, ipari, kertészeti és kul­turális kiállítást rendeznek. A nagy alföldi város tágas vásárterén hatalmas pavillonok épülnek már hetek óta, ezekben helyezik el Hódmezővásárhely, Szeged, Szentes, Orosháza, Csaba, Gyula, Makó és Mindszent iparosainak pro­duktumait. Ugyancsak itt lesz a mezőgazdasági ki­állítás is, melyen nemcsak a vásárhelyi, de a kör­nyékbeli városok és községek uradalmai és gazdái is részt ve­szn­ek A kiállítás hatalmas méretét mi sem igazolja jobban, mint az, hogy már eddig ezren felül van a kiállítók száma, akik között ott találjuk a l°egelőke­lőbb budapesti gépgyárakat is. A vásárhelyi kiállítás a magyar Alföld egy része gazdáinak, iparosainak és kertészeinek találk­ozóhe­lye lesz augusztus 23-ikán. Óriási tömegekre van ki­látás, mert ez alkalommal Hódmezővásárhelyen or­szágos iparoskongresszust is tartanak, melyre lejön­nek Pestről igen sokan. Az iparoskongresszus foglalkozni fog az épít­kezések megindításával, a közszállítások és közmun­kák vállalatba adásával kapcsolatos kérdésekkel, • az adózással, a betegsegélyző és balesetbiztosítással szemben fölmerülő kívánságokkal, a munkaügyi bí­ráskodás reformjával, az ipartestületi reformmal, a kisipari hitel kérdésével és mindazokkal a dolgok­kal, melyek ma a kisiparosok sérelmeinek tárgyát képezik. A kongresszus két napig tart: 20-án és 21-én. Ugyancsak a kiállítással kapcsolatban a gazda­sági egyesület, helyiségében is fényes ünnepségek lesznek, melyek keretében leleplezik nagyatádi Szabó István volt földmivelésügyi miniszter élet­nagyságú, arcképét, melyet az egyesület megfesttetett. Az arcképleleplezési ünnepségen megjelennek Valkó Lajos kereskedelmi és Mager János földmivelésügyi miniszterek, akik a kiállítás megnyitására szintén lejönnek Hódmezővásárhelyre. A kiállítás megnyi­tásán s az ezzel kapcsolatos Ünnepségeken képvisel­tetni fogja magát az Országos Faluszövetség, az OMGE és a, Duzsa-Tiszab­örei Miszoora­das­sn' Kamara. Painlevé és Herriot tanácskozásai. Berlinből jelenti az Europapress. A Vossisch­ie Zeitung Painlevé titokzatos útjáról és Herriot­ val folytatott tárgyalásairól azt írja, hogy francia poli­tikai körökben ennek a tanácskozásnak rendkívül nagy fontosságot tulajdoníta­nak. Kétségtelen, hogy Painlevé miniszterelnök politikáját a szocialista, párt legújabban erősen ellenzi. A francia ellenzéki politi­kusok már kormányválságra is számítanak. Pain­levé állítólag az iránt érdeklődött Herriotnáll, hogy hajlandó-e a volt miniszterelnök kormányt alakítani és a május 11-i választásoknak megfelelő politikát folytatni. A kormányhoz közelálló körökben termé­szetesen hallani sem akarnak a kormányválságról és hangsúlyozzák azt, hogy most, am­ikor egy arany­kölcsön jegyzései folynak, nem szabad Franciaor­szág jövőjét kockára tenni. A német birodalmi gyűlés üléseit novemberig elnapolták. Berlinből jelez­ti az Europapress. A birodalmi gyűlés ma harmadik olvasásban elfogadta a vám­törvényjavaslatot és több kisebb törvényt, többek kö­zött az Ausztriával megkötött légiforgalmi egyez­ményt. A birodalmi gyűlés ezután megkezdte szüne­tét, amely november közepéig tart. A­z egyesült francia és spanyol csapatok elfoglaltak egy arab helységet. Párizsból jelenti az Europapress. A marokkói harctérről ma jelentik, hogy a francia spanyol csapatok együttműködésének első eredmén­yét Frey­denberg francia ezredes vezetése alatt e­gy francia­spanyol hadosztály délelőtt elfoglalta Arriesa helysé­get. Freydenberg ezredes a meghódíto­t­t városban díszebédet adott Riquelm spanyol tábornok tisztele­tére. A tábornok Lyautey, Noulin és Priano de Rivera tábornokokat táviratilag üdvözölte

Next