Pesti Hírlap, 1927. január (49. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-08 / 5. szám

Q PESTI HÍRL­AP 1997. január 8 Szombat A főrangú családok nem tudtak egységesen jelölni a felsőházi tagságokra. Éles ellentétek a kormány támogató arisztokraták és a legitimisták között. A szombati választáson két lista jelöltjei mérkőznek. Az örökösjogú főnemesi családok tagjai, akik a magu­k köréből harminchét tagot küldenek válasz­tás útján a felsőházba, egyértelmű megállapodásra akartak jutni a kijelölendő felsőházi tagok személye dolgában és egységes listával akartak szavazni a szombati választáson. Hosszas tárgyalások folytak napok óta az egységes jelölés érdekében, a tárgya­lásokat gróf Széchenyi Emil, gróf Széchenyi Berta­lan és gróf Zichy János vezették s azon fáradoztak, hogy olyan listát állítsanak össze, amelyet ugy a kormánypárti, mint az ellenzéki mágnások elfogad­tatnak. A tárgyalások során azonban olyan ellen­tétek merültek fel, amelyeket később sem sikerült elsi­mítani és így a közös lista összeállítása meghiú­sult. Az ellentétek abból keletkeztek, hogy a legiti­mista főrendek a képviselőházból kimaradt politiku­sok közül gróf Andrássy Gyula és őrgróf Pallavicini György beválasztását kivonták a felsőházba. Gróf Andrássy Gyula felsőházi tagságához az arisztokr­ata családok tagjai kivétel nélkül valamennyien hozzá­járultak Pallavicini felsőházi tagságának azonban éles ellenzői akadtak a kormánypárti, sőt az ellenzéki mágnások körében is, akik Pallavicininek a frankügyben való magatar­tását és főleg a bíróság előtt való szereplését hozták fel­ ellene kifogásul. A legutolsó srzalmas értekezle­ten, amelyet gróf Lit­h'nyi Emil elnökletével tar­tottak, ezek az ellentétek teljes erővel kifejezésre ju­tottak s miután a megegyezés kilátástalannak lát­szott, a kormánnyal szemben ellenzéki állacsonyon levő főrendek egy része kivonta magát a további ta­nácskozásokból Részt vett a tanácskozáson báró Prónay György miniszterelnökségi államtitkár is, aiki szintén hozott magával egy névsort és azt elfo­g­adásra ajánlotta. Ez a névsor a kormánypárti felsőházi tagok jelöltjeit tartalmazta és miután az ellenzéki főrendek közül ollyá tekintették ezt a lis­tát, mintha ennek elfogadása gróf Bethlen István miniszterelnök kívánsága volna, egyesek eltávoztak az ér­tekezletről. Igy otthagyta az értekezletet gróf Széc­henyi Bertalan, a főrendiház volt alelnöke, báró Rudnyánszky József háznagy pedi­g ugyanez okból el sem ment. Az egységes lista terve a péntek dél­után tartott értekezleten is meghiúsult s ennek kö­vetkeztében a szombati választáson két lista jelöltjei közöt dől el a harc a felsőház első alakuló ülésére, amely január 28-án délben nyomban a képviselőház ülése után lesz, minden előkészület megtörtént. Korelnökké valószínűleg gróf Dessewffy Aurélt fogják megválasztani, aki nyolcvanegy éves. Utána korban a legidősebb gróf Csekonits Endre. A felsőháznak legidősebb tagja tulajdonképen Reich Koppel, az ortodox zsidó­ság főrabbija, aki kilencven éves, ő azonban kijelen­tette hogy az első ülésre nem megy el és a kor­elnöki tisztséget nem vállalja. A pénteken délután a főrendiházban tartott ér­tekezleten 187 főrend közül 127-en jelentek meg. Gróf Széchenyi Emil ismertette az előkészítő tárgyaláso­kat, amelyeknek az volt a célja, hogy a választási harcot elkerüljék. Felolvasta az összeállított névsort és kérte az elfogadását, hogy egyöntetűen nyilatkoz­zék meg a­ főrendi családok állásfoglalása. Báró Prónay Dezső a régi főrendiház idejéből idézett fel néhány reminiscenciát. Azzal fejezte be beszédét, hogy az új felsőház működésében már nem óhajt részt venni. Őrgróf Pallavicini György több­ kifogást emelt a gróf Széchenyi, által előterjesztett lista ellen. Véle­ménye szerint a listából, amelyet el nem fogadhat, indokolatlanul hagyták ki egyes főrendi családoknak rangidős ágait, tagjait. Külön listát terjesztett az ér­tekezlet elé s arra kérte a főrendeket, h­ogy erre a listára adják szavazatukat. Báró Rudnyánszky József, a régi főrendiház háznagya köszönte még meg a régi főrendeknek tá­mogatásukat, akikkel ötven évig működött együtt. Az értekezleten semminemű határozatot nem hoztak s nem történt állásfoglalás sem egyik­, sem másik lista mellett. Kompromisszumos megoldás nem sikerült. Báró Prónay György azt mondotta az értekezlet után, hogy lesz egy lista, amelyre nagyon sokan fognak szavazni s ezenkívül lesz még egy lista. Ugy a Széchenyi-, Zichy János-, Zichy­ Aladáriak­, mint a Pal­avitini-féle listán rajta van gróf Andrássy Gyula, mindkettőről hiányzik azonban et­től Pallavicini György neve. Hét név körül merültek fel a nézeteltérések. A Palla­vicini listáján szerepelnek többek között herceg Ló­nyay Elemér és Csekonics Iván, akiket nem vettek fel a Széchenyi-féle listára. A Széchenyi grófok közül Bertalant és Istvánt, az Andrássyak közül Gyula és Géza grófot, a Zichy grófok közül Aladárt és Jakabot jelölték a Pallavicini-listán. kormányzatnak, amelyen az ellenséges hullámok megtörtek, és amely megragadta az első pillanatot, amikor a zsidóságnak igazságot szolgáltathatott. Különösen áldást kért gróf Bethlen István mi­niszterelnökre, gróf Klebelsberg Kuno közoktatás-ügyi miniszterre, Petry Pál államtitkárra és dr. Tóth István miniszteri tanácsosra, az egyházi osz­tály veztőjére, akik mindenkor és mindenben, ahol a hitközségekről, az izraelita intézményekről és a rabbiérdekekről volt és van szó a jog és az igazság jegyében működtek és működnek. — Ez a tény — állapította meg — fényes elég­tétel a zsidóságnak, de biztatás is a jövőre. Este kilenc órakor hirdették ki a választás eredményét. Löw Immanuel szegedi főrabbi 113, dr. Fischer Gyula pesti főrabbi 18, Bernstein Béla nyí­regyházi főrabbi 11 szavazatot kapott. Az elnök en­nek alapján kihirdette, hogy a neológ hitközségek L­öw Immánuelt választották meg felsőházi tagul. A zsidó ortodox hitközsének is csütörtökön tar­tották meg főrendiházi jagválasztó nagym­i­ évüket Frank Adolf, az ortodox központi iroda elnökének. "Inöklete alatt ölsszesen 17? szavazatot adtak le, -amelyből Reich Korner főrabbi 127, Rosenhaym Mó­zes kisvárdai főrabbi 28 és Strasser Salamon deb­receni főrabbi 17 szavazatot kapott A szavaztó ered­ményének kihirdetése után az elnök Erich Koppelt megválasztott főrendiházi tannak jelentette ki. A vármegyék jelölései: Győr-Moson egyesített vármegye a január 10-i rendkívüli közgyűlésén választja meg felsőházi kép­viselőit. Győrmegye bizalma Szodtfridt József ny. fő­ispán személye felé irányul, mist a magyaróvári bi­zottsági tagok bizalma Szontagh Jenő és Kühne Lóránd között oszlik meg. Pécs város Visnya Ernő kincstári főtanácsost és dr. Visy László ny. főispánt jelölte Szabolcs vármegye a felsőházi tagságra Me­gyery Géza ny. kúriai biró földbirtokost. Liptay Béla földbirtokost és dr. Ujfalussy Dezső ny. főispán, földbirtokost jelölte. Póttagul Mik­ecz Dezső ny. al­ispánt, Szalánczy Bertalan gazdasági főtanácsos, földbirtokost és Korniss Ferenc földbirtokost jelölte. Az izraelita hitközség ü­nnepi vacsorája az elektorok tiszteletére. A pesti izraelita hitközség négyszáz terítékes vacsorát adott szerdán este az elektorok tiszteletére. A vacsorán jelen voltak többek között: Székely Fe­renc udvari tanácsos, Vészi József főszerkesztő, Ka­szab Aladár udvari tanácsos és Stern Samu vezér­igazgató is. A meghívottak meleg ünneplésben ré­szesítették Hevesi Simon főrabbit, aki dr. Léderer Sándor üdvözlő szavai után megtartott beszédében annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy neki, aki mögött egységesen áll a magyar zsidóság, azért kellett elbuknia mert a jelölő bizottság attól félt hogy ha őt jelöli, elbukik minden más jelölt, ha még olyan kiváló is Végeredményében azonban ezt a tényt a legnagyobb elátételének tartja.­ ­­­ A főváros megválasztotta hét felsőházi tagját. A főváros pénteki közgyűlésén dr Ripka Ferenc főpolgármester bejelentette, hogy a közgyűlés meg fogja választani az új főrendi házba küldendő tago­kat Rámutatott arra, hogy a felsőházi képviselet a főváros közjogi pozícióját emeli és autonómiájának tekintélyt ad. A nemzet ügyeinek intézésében így a második fórumon is tekintélyes szerep jut a főváros­nak.­­ Bródy Ernő bejelentette, hogy a demokrata párt a főrendiházi tagválasztásban részt nem vesz, a sza­vazástól tartózkodik. Teszi ezt pedig azért, mert a parlamentáris elveknek megfelelően a főrendiházba küldendő tagokat a pártok számarányának megfele­lően kellett volna jelölni. Abba nem mehet bele a de­mokrata párt, hogy előzetes jóváhagyás alá bocsássa a maga jelöltjeit. A szavazásban részt nem vesznek. Peyer Károly a szociáldemokrata párt nevében fölolvasta a következő deklarációt: A felsőházra vo­natkozó törvény meghozatalánál olyan mereven érvé­nyesültek a legszűkebb körű és önző osztályszempon­tok, hogy amíg a felsőházban a társadalom valameny­niyi rétege képviseletet nyert, addig a törvény egyet­len pontja sem biztosította a mezőgazdasági és ipari munkásosztályhoz tartozó milliók közvetlen képvisele­tit. Erre a tudatos semmibevevésre a munkásosztály csak tiltakozással felelhet s a felsőházi tagok vá­lasztásában nem vesz részt. Ripka főpolgármester kijelentette, hogy ismé­telten megkísérelte a pártközi értekezlet összehívását, de nem sikerült. Többször kérte a baloldali pártokat, ne r­­rzsálják magukat előre egyes személyek mel­let. A szavazás befejeztével Lamotte tanácsjegyző ki­hirdette az eredményt, mely szerint a hét felsőházi rendes tagsági helyre a közgyűlés a következőket választotta meg: Szigethy Jánost 159, Gaál Vilmost 160 Szőke Gyulát 14­9, Bódy Tivadart 161, Joanovits Pált 166, Glücksthal Samus 85, Lázár Ferencet 111 szavazattal. STarrer Ferenc csak 53 szavazatot kapott s igy a rendes tagok sorából kiesett. Felsőházi pót­tagokká a közgyűlés Perczel Bélát, Battenberg La­­jost, Botzenhardt Jánost, Kállay Tamást, Csepregh­y Horváth Jánost, Ziegler Gézát és Dinich Vidtort vá­lasztotta meg. Az egyetemek képviselete. A Pázmány Péter tudományegyetem fakultásai pénteken választották meg a f­elsőházba küldendő ta­gokat. Az orvostudományi karon dr Hoor Károlyt, a II. számú szemészeti klinika tanárát választották meg felsőházi tagul. A hittudományi kar rendes ta­gul dr Vollenberg Alajos egyetemi tanárt, póttagul Trillái József egyetemi tanárt jelölte. A bölcsészeti kar dr Petz Gedeon nyilvános egyetemi tanárt, míg póttagul Pauler Ákos nyilvános egyetemi rendes ta­nárt választották meg. A közgazdaságtudományi egyetemi kar pénteken délután tartott ülésén gróf Teleki Pál és dr Fellner Frigyes tanárokat választotta meg felsőházi rendes tagokut. A törvényhatóságok választásai. Bihar vármegye törvényhatósága ma válasz­totta meg felsőházi tagjait. Rendes tagokká Beöthy László nyug­­kereskedelemügyi minisztert és Leszkay Gyula kormányfőtanácsost, póttagokká práig Bárá­nyi András nyug alispánt és Balogh Elemért válasz­tották meg. Szeged város felsőházi taggá Kószó István volt államtitkárt, póttaggá bégavári Back Bernát kor­mányfőtanácsost választotta meg. Sopronból jelentik: Baán Jenő és Rupprecht Olivér felsőházi tagoknak. Simon Elemér főispán ma adta át mandátumukat. Baán Jenő süttöri esperes plébános köszönetet mondott a bizalomért. A felső­ház sopronmegyei tagjainak senki szebb tanítást nem adhat mint felsőbükki Nagy Pál élete. Magukkal vi­szik a felsőházba Felsőbükki Nagy Pál és gróf Szé­chenyi István eszméit. A József Műegyetem. A József műegyetem tanári kara pénteken tar­totta dr Szarvassy Imre rektor elnöklete mellett fel­sőházi tagválasztó ülését Felsőházi rendes tagnak megválasztották dr Szarvassy Imre ezidei rektort, műegyetemi rendes tanárt és dr Szily Kálmán mű­egyetemi rendes tanárt. Póttagok lettek dr Bresz­tovszky Béla és dr Hültl Dezső műegyetemi rendes tanárok. A zsidó hitközségek Löw Immánuelt és Reich Koppelt választották felsőházi tagjaikul. A neológ zsidó hitközségek kiküldöttei csü­törtökön délelőtt tartották, meg a budapesti ügyvédi­­ kamara dísztermében felsőházi tagválasztó nagy­gyűlésüket A községi kerületeket 187 kiküldött kép­viselte, akik dr. Mezei Ferencet, az Országos Izra­elita Iroda, elnökét kérték fel az elnöklésre. Mezei megnyitó beszéde elején azt fejtegette, hogy meggyőződése szerint­­a felsőházi törvény a közjogok teljességéhez juttatja a magyar zsidóságot, majd visszapillantást vetett a törvény megalkotásá­nak előzményeire. Isten áldását kérte Magyar-­­ országra és mélységes háláját fejezte ki annak a­­ Kőzáport zúdítottak a kelebiai gyorsvonatra Soroksár és Pesterzsébet között. A kelebiai gyorsvonatnak rendes menetidő sze­rint pénteken este kilenc órakor kellett volna befut­nia a keleti pályaudvarra. A gyorsvonat azonban néhány percet késett, megérkezése után izgatott utasok ugráltak le a kocsikból és azonnal a pálya­udvari rendőri kirendeltség helyiségébe siettek. Az utasok elmondották, hogy Soroksár és Pesterzsébet között kőzáport zú­dítottak ismeretlen tettesek a gyorsvonatra. Majdnem valamennyi kocsit érték kődarabok, külö­nösen az étkező kocsi kivilágított ablakait, amelyet a kődarabok bezúztak. Az ablaküvegek csörömpölve törtek össze, az ablakok mellett ülő utasok közül többet megsebesítettek A gyorsvonatot nem állították meg, bár a váratlan merénylet nagy izgalmat és meg­döbbenést keltett a vonaton. A gyorsvonat azonban tovább száguldott, mert attól tartottak, hogy a kődobálók valamilyen rablóbandá­nak a tagjai és azt igyekeztek elérni, hogy a vonatot megállítsák és az így keletkezett zűrzavarban kényelmesen fosztogathassanak. A gyorsvonat tehát csak a Keleti pályaudvaron ál­lapodott meg és csak ott részesítették első­segély­ben a megsérült utasokat. A merényletről azonnal értesítették a főkapi­tányságot, amely nyomban megindította a legerélye­sebb nyomozást és annak lefolytatására még éj­szaka felhívta a pesterzsébeti és a soroksári rend­őrséget is. Az a vélemény alakult ki, hogy a me­rényletet ugyanannak a tolvajtársaságnak a tagjai követték el, amelynek tagjai a közelmúltban nyílt pályán megállították ezt a gyorsvonatot ugyanazon a helyen, majd elmenekültek a soroksári erdőbe. Ezeket a betörőket, néhány kivételével, ezideig még nem fogták el.

Next