Pesti Hírlap, 1927. január (49. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-15 / 11. szám

1927 január 15 szombat. PEjr. hírlap Budapest többezer influenzás betege közül egynek sincs spanyolnáthája. Közel kétszáz kórházba szállított betegről kitűnt, hogy nem spanyolbeteg. — Óvintézkedések a járvány megelőzésére. — A gyógyszertárak záróráját kitolták. — A szegedi és a m­iskolci betegek.­ Csehszlovákiában tízezer a náthalázas betegek száma Dr. Csordás tisztifőorvos nyilatkozata a Pesti Hírlap olvasóinak. A tudomány és a spanyolláz. Az úgynevezett spanyol­ betegség Budapestre még nem ért el, de a főváros területén nagymér­tékben terjed az influenza és a náthaláz. A külföldi jelentések szerint a nyugati országokban már min­denütt terjed a spanyol, örvendetes jelenség, hogy Ausztriába még nem jutott el. Bár Budapesten még egyetlen megbetegedés sem fordult elő, az illetékes fővárosi és egyéb hatóságok egyetértően máris egész sor preventív intézkedést tettek meg. Első­sorban tisztázták a járvány kitörése esetére a hely kérdését. A László-kórházban máris 430 ágy áll rendelkezésre, amennyiben már az első napokban ez a 430 ágy nem bizonyulna elegendőnek, azon­nal kiürítik a Telepi­ utcai kórház és az új Szent János-kórház egy-egy pavillonját, ebben a két pa­villonban további 370 ágy áll majd rendelkezésre. Így már az első napokban 800 ágyat bocsáthatnak , ha arra szükség lesz -, a betegek rendelkezé­sére. A fenyegető spanyol járványra való tekintet­tel gondoskodás történt, hogy a fertőtlenítő intézet teljes üzemmel állhasson rendelkezésre. Intézke­dés történt az iránt is, hogy a gyógyszertárak zár­órája kitolassék. Meg fog jelenni a hirdetmény, amely szerint az összes Budapest területén levő gyógyszer­tárak este 8 óráig kötelesek nyitva tartani. A tiszti főorvos sürgős előterjesztést tett a polgár­mesternek a túlzsúfolt villamosok ügyében. Itt az a kérés, hogy a villamosok belsejében csupán öt embernek szabadjon állnia, ugyanennyinek a hátsó és első perronon, hogy ilyképen az utasok között bizonyos távolság maradjon. Előterjesztést tett a tanácsnak és a főkapitánynak a tánciskolák és mo­zik megrendszabályozása tárgyában. Különösen a kültelki mozgókban rettenetes a levegő, kevés a szellőztetés és általában kevés a szellőző nyílás is. Utasította a kerületi tisztiorvosokat, hogy a mo­zikat közegészségi szempontból állandóan vizs­gálják felül. Az iskolák bezárása tekintetében dön­tés még nem történt. Az 1918-as tapasztalatok és a most külföldről érkező jelentések szerint az isko­lák bezárásának a nyugati államokban sincs nagy jelentősége, de nincs Budapesten sem. Nálunk ugyanis a kültelkeken az iskola melegedő hely, napközi otthon, ahol gyakran egész napon át ott tartózkodnak a proletár gyermekek. Ha az iskolá­kat becsuknák, azt érnék el, hogy a gyerekek az utcákon csavarognának, megfosztva a meleg szo­bától és főképen az állandó orvosi felügyelettől, amelyet az iskolaorvosok révén biztosítani tudnak. A tiszti főorvosi hivatal pénteken délben adta ki a múlt héten előfordult járványos betegsé­gek statisztikáját. E szerint a múlt héten összesen 406 heveny fertőző megbetegedés volt a főváros te­rületén, amelyből feltűnően sok a kanyaró-megbe­tegedések száma: 147, ezzel szemben bejelentett influenza-es­et mindössze kettő volt. Hevenyfertőző megbetegedésben meghaltak összesen a múlt héten 13-an, ebből 9 helybeli és 4 vidéki volt. Több ezer náthalázas beteg van Buda­pesten, de egy sem spanyolos. A főváros közegészségügyi bizottsága pénteken délután ülést tartott, amelyen a spanyol járvány is szóba került. Dr Klár Zoltán utalt azokra a híreszte­lésekre, amelyek a spanyol járvány elterjedésével for­galomba kerültek. A közönség körében rémhírek van­nak elterjedve és felelőtlen nyilatkozatok még fokoz­zák az aggodalmat. Intézkedést kér arra nézve, hogy a kerületi tisztiorvos kapjon utasítást, hogy ha egy beteg nem tud orvost hívni és kórházba sem akar menni, látogassa őt meg s a beteg otthon a lakásában ingyen gyógykezelésben és ingyen gyógyszerben része­sülhessen. Dr Csordás Elemér tiszti főorvos vála­szolt a fölszólalásra. Nagyjában megismételte ugyan­azt, amit a közigazgatási bizottságban már hétfőn el­mondott, hogy a főváros tiszti főorvosi hivatala most információkat kap naponként a megbetegedésekről. — A helyzet az — mondotta — hogy a spanyol­náthalázról Budapesten szó sem­ lehet. Még Ausztriá­ban és Bécsben sem volt spanyolnátha megbetegedés. Svájc nyugati részében volt és a legutóbbi jelentések szerint a járvány Svájcból, Köln, Koblenz és Dánia felé veszi útját. Közvetlen szomszédságában tehát még megbetegedés sincs. Csehszlovákiában enyhe in­fluenzaesetek vannak, spanyolról azonban ott sem lehet szó. Egyébként minden intézkedés megtörtént az esetleges járvny leküzdésére. Több ezer náthalázas van Budapesten és a legutóbbi napokban jelentékenyen emelkedett az enyhe 'nfluenza-megbetegedések száma, de az, amit 191 S-l •-¡•' nvolnak, ma pedig spanyolnáthának ne­vezn • Búd-pesten egyetlenegy sincs. A napokban az I. kerületben a kerületi tisztiorvosnál azt jelentet­ték, hogy spanyolgyanus megbetegedés történt. A tisztiorvos megállapította, hogy az illető már hivatal­ba jár és nem is volt spanyolnáthás. Egy másik eset­ben is spanyolgyanus megbetegedést jelentettek, ki­sült, hogy tüdőgyuladása volt a betegnek 8 nap óta. Volt egy harmadik eset, hogy spanyolgyanusnak mondottak egy kórházba szállított cselédleányt, erről is kisült, hogy nem volt spanyol megbetegedése, ha­nem gennyes féregnyulványgyuladása volt. Budapesten 196 egyént szállítottak kórházba azzal, hogy influenza vagy spanyolgyanús. A betegek túlnyomó része náthás volt, de spanyol­megbetegedés egy sem volt köztük. Tizenhatnak volt tüdőgyulladása, ezek közül kettő meg is halt. Meg kell állapítania, hogy Budapesten a halálozás száma sem­mivel sem emelkedett a múlt esztendőkhöz képest. Budapesten a Nádor-laktanyában és a Károly lakta­nyában több megbetegedés történt 38—39 fokos láz­zal, két-három nap múlva azonban valamennyien egészségesek lettek. A Klotild Szeretetházban 30 influenzaeset volt. Budapest levegőjét nagyon jól ismerjük és állíthat­juk, nem igaz, hogy Budapest levegője oly rossz hogy melegágya lenne a járványnak. Ellenkezőleg, Buda­pest földrajzi fekvésénél fogva épenséggel nem rossz levegőjű város. Rossz levegő van a pince­műhelyek­ben, a nyomortanyákon. A tiszti főorvos azzal vé­gezte beszédét, hogy nem titkolnak, nem lepleznek semmit, a hatóságnak itt nincs sem titkolni, sem lepleznivalója. Budapesten nincs spanyol. Nincs spanyoljárvány Magyarországon Az Országos Közegészségügyi Tanács csütör­tökön tartott ülésén­­foglalkozott az influenza kér­désével és megállapította, hogy súlyos jellegű in­fluenzát, melyet a köznyelv spanyolnáthának nevez, mindeddig nem észleltek hazánkban. A Tanács meg­előzés és védekezés céljából mindenütt és minden tekintetben a legnagyobb tisztaságot és a józan élet­módot ajánlja. Ügyelni kell, hogy senki rá ne kö­högjön vagy tüsszentsen embertársaira, hogy a zsú­folt helyiségeket és a tömegeket kerüljék, hogy láz vagy csak a legkisebb hőemelkedés esetén mindenki azonnal feküdjék ágyba és hívjon orvost, amivel az influenzának súlyosabb következményeit rendsze­rint sikerül elkerülnie. A Tanács egyúttal határo­zottan állást foglalt az iskolák bezárása, mint tel­jesen célját tévesztő felesleges intézkedés ellen. A szegedi influenziás megbetegedések­ Szegedről jelentik: Egyes szegedi és fővárosi lapokban pénteken híradás jelent meg arról, hogy a szegedi katonaság körében tömegesen lépett fel az enyhe lefolyású spanyolnátha-járvány. Mint a Ma­gyar Távirati Iroda szegedi fiókjával illetékes hely­ről közlik, a katonaság körében csütörtökön való­ban történtek megbetegedések, amelyek azonban csak a közönséges influenza-megbetegedésre mu­tatnak. Illetékes helyen a spanyolnátha Szegeden történt fellépéséről szóló híreszteléseket a leghatá­rozottabban megcáfolták. Az influenza-járvánnyal kapcsolatban elter­jedt nyugtalanító híresztelésekkel szemben a nép­jóléti és munkaügyi minisztérium illetékes ügyosz­tálya közli, hogy a szegedi polgári lakosság köré­ben, az ottani tiszti főorvos jelentése szerint egyet­len súlyosabb influenza-eset sem fordult elő pén­tekig Kizárólag a katonaság között betegedtek meg körülbelül százan influenzában. Ezek közül már 75 teljesen gyógyultan hagyta el a kórházat, huszonöt katona betegsége pedig teljesen könnyű lefolyású. Komáromban is mutatkoztak influenza-esetek. Itt szám szerint negyven katona betegedett meg, azon­ban ezek közü­l csak kettőnek betegsége látszik sú­lyosabbnak. Haláleset egyáltalán nem fordult elő. Miskolcon is sok az influenzás beteg. Miskolcról jelenti a Pesti Hírlap tudósítója. Az influenza és náthaláz megbetegedések Miskolcon na­gyon elszaporodtak, azonban eddig még spanyol­náthás betegséget nem állapítottak meg. Tízezer spanyol beteg Csehszlovákiában A cseh hivatalos jelentés szerint Csehszlová­kiában is nagyon elterjedt a náthalázas járvány. Prágából jelentik: A spanyolnáthában megbetege­dettek számát Prágában körülbelül tízezerre be­csülik. Csordás Elemér tisztifőorvos a spanyolnátha elleni védekezésről. — A Pesti hirlap tudósítójától. — Dr. Csordás Elemér egészségügyi tanácsos­hoz, Budapest székesfőváros tiszti főorvosához kér­dést intéztünk, mit kell minden laikusnak tudni a veszedelmes nyavalyáról és a jelenlegi helyzetről. — A spanyolnátha története — mondotta a főorvos — azzal kezdődött­, hogy 1918-ban az in­fluenzának addig ismeretlen, rendkívül súlyos for­mája lépett fel Európa délnyugati részén, főképen Spanyolországban. Innen terjedt el a kontinens többi területeire és innen kapta a spanyolnátha el­nevezést. Akkor és azóta az egész világ orvostudó­sai foglalkoznak a betegség természetével, de ez idáig teljesen sikertelenül. Sem a bakteriológusok nem jutottak megfelelő eredményre, — úgyhogy bakteriológiai tekintetben ma sem tudjuk a kórnak magyarázatát adni — sem a klinikai orvosok nem állapodtak meg határozott kórképben. Mindössze annyi a tudomásunk, hogy az influenzának súlyos és veszedelmes alakjáról van szó, főjellegzetessége, hogy igen rövid idő alatt hatalmasodik el, magas lázzal, erősebb hurutos, tünetekkel jár. Egyik je­lentkezési formájában leginkább gyomor- és bél­szimptómákkal társul, fájdalmak lépnek fel ezeken a helyeken, másutt hirtelen orrvérzések kíséretében jelentkezik. A legszomorúbb velejárója a betegség­nek, hogy az esetek legnagyobb részében, szinte alig elhárítható gyorsasággal megy át tüdőgyulla­dásba. A kór lezajlásának ez a nagyfokú „rossz­indulatúsága" volt a spanyol fiáb­a felötlő vonása 1918-ban s úgy látszik, a jelek szerint ugyanez a helyzet ma is azokban az államokban, ahonnan eddig hozzánk a járvány kiújulásáról jelentések érkeztek.­­ Az elmondottakból is látszik, hogy a spa­nyolnátha­­és a közönséges értelemben vett influenza között a fő eltérés az, hogy amíg az influenza las­san fejlődik, s ebből csak igen ritka esetekben szo­kott nagyobb bonyodalom (tüdő-, mellhártyagyulla­dás, középfülgyulladás, stb.) származni, addig a spanyolnátha egy-két nap alatt egész félelmetessé­gében kibontakozik, s többnyire tüdőgyulladásban kulminál. Ismeretlen ezzel kapcsolatban az in­fluenzából származó hétnapos krízis-periódus is. 1918 óta csupán egy esetben, 1919 novemberében, decemberében adódott elő Budapesten egy kisebb hullám, attól fogva nem látogatott el hozzánk a baj. — Mindjárt itt jegyzem meg, — mondotta a tisztifőorvos úr — hogy a spanyolnáthától élesen elválasztandó az úgynevezett náthaláz, amely beteg­ség két-három esztendeje tömegjárvány gyanánt mu­tatkozott nálunk, ez idő szerint is sokan szenved­nek benne, szintén pár napig tart, azonban legfel­jebb apró légcső- és garathuruttal szokott társulns, semmi szövődmény nem jár nyomában, a legfonto­sabb pedig az, hogy — tudtommal — még senki sem ha­lt bele. Afféle baj, mint a bárányhimlő, kanyaró, hiányzik belőle teljesen a rosszindulatúság, az iz­galom, amely gyorsan támad, olyan hirtelenséggel múlik is el. Széltében-hosszában ezzel a betegséggel azonosítják nálunk a spanyolnáthát, innen szárma­zik a sok felesleges ijedelem, aminek, hála Isten, a mai napig hiányzik minden komoly alapja. — Felesleges az aggodalom abban a tekintet­ben, hogy a Franciaországból hazatérő magyar munkásokkal a járvány beszivároghatna. Először is fel kell­ tételeznünk az ottani hatóságokról, hogy beteg embert nem indítanak útnak, azután maga az utazás több napot vesz igénybe, ha pedig azok a honfitársaink Győrig, a megfigyelőhelyig eljutnak anélkül, hogy kitört volna rajtuk az epidémia, ak­kor — tekintve, hogy a betegség lappangási ideje minimális — már nem áll fenn veszély. Minden­esetre azért magam is helyeslem, hogy óvatosságból a megfigyelést Győrben pontosan keresztülvigyük. — Szó volt arról, hogy a külföldiek országun­kon keresztül való forgalmát szorítsák korlátok közé. — ez kevéssé célravezető, mert a közlekedést képtelenség megkötni, nem is szólva arról, hogy az idevágó nemzetközi egyezmények még pestis esetében is tiltják az ilyen elzárkózást. A nyugati államokban egyébként céltalannak mutatkoztak ezek az intézkedések.­­ Ami a védekezést illeti, bocsánatot kérek, legyen mindenkiben egyrészt annyi egoizmus, hogy a társas érintkezést ezekben a kritikus időkben a­ lehető legkisebb mértékre csökkenti, ne látogassunk betegeket, ha pedig másrészt valaki lázas tüneteket járvány idején PILAVIN fenyőfürdő ajánlatos, mert az a tengeri sót is , hogy a fenyő összes 11 mes alkatrészeit tartalmazza, s így fo­kozza a test ellenállóképességé­t. Minil-a doboz is kiri­dőre elegendő, 6 tablettát tartama­, 'vl lincén alka'ma fenyőm­halad­óra. Ár» 2 p n:»" •• 0 f'"'r. Kaph­ató minden patikában. d»pe · ' • • •• ·• •"»•"mteli r r· •••.'»••isi

Next