Pesti Hírlap, 1928. augusztus (50. évfolyam, 186-197. szám)
1928-08-18 / 187. szám
1928. augusztus 13., szombat. PESTI HÍRLAP SZENT ISTVÁN-HÉT. Pénteken délután megkezdődtek a Gellérthegyen a népünnepségek. Pénteken délután 6 órakor két ágyúlövés adta hírül Budapest közönségének, hogy a szentistvánheti népünnepségek megkezdődtek a Gellérthegyen, ahol már a kora reggeli óráktól kezdődőleg, különösen az ünnepély vásárterületén, nagy volt az élénkség. Mindenfajta piaci árus, bódés, bucsus és egyéb alkalmi boltos részt vesz a vásáron. Egymás hegyén-hátán állanak a bódék, amelyekben fagylaltosok, cukorkások, déligyümölcsárusok, gyümölcsösök kínálják áruikat. Az egyik helyen gúlákba rakva áll a rengeteg dinnye, pár lépéssel arrább pedig fotográfus-bódé csalogatja a közönséget és hosszú sorban állanak egymás mellett a különböző hűsítő italokat áruló emberek bódéi, amelyek mellett alkalmi pékek és kiflisütők kínálják portékáikat. Az ágyúlövések eldördülése után, hat órakor, a 250 tagból álló dalárda rázendített a vidámnál vidámabb nótákra, majd a rendőrzenekar játszott dalokat, azután kezdetét vette a cserkészek táborozó ünnepe. Elindult mókás körútjára a vásár töméntelen nézője között Durbints sógor, Kátsa cigány és Göre Gábor biró uram. Közben zenés felvonulást tartott a cirkusz is, amely nyomban hozzákezdett tréfás attrakcióinak és mókáinak bemutatásához. Amikor sötétedni kezdett, megvillantak egymásután a hatalmas fényszórók és az egész Gellérthegy tündéri fényárban úszott. Megkezdődött az élet, az alkalmi vendéglőkben, tenger nép élvezte a Gellérthegy óvondás levegőjét, a kocsmárosok borát. Sötét és derűs jókedvtől volt hangos a gellérthegyi vásár. Szombaton már kora reggel üzembe lép minden mutatványos, délután hat órakor kezdődnek a művészi előadások, a hangversenyek, este pedig a nagy népmulatság kimagasló látványossága következik: a nagyszabású tűzijáték. A gellérthegyi kegyelethelyen. Az Országos Szent Gellért Egyesület Szent István-ünnepét augusztus 18-án, szombaton délután hatórai kezdettel a Sziklatemplom melletti Szent Gellértkegyelethelyen tartja meg. Az ünnepet a reflektorfénnyel megvilágított Szent Gellért-szobornál fejezik be, ahol a felállított díszsátorban Szent István-képe előtt elhelyezett Rothermere-díszalbumba írhatják be nevüket a résztvevők. Az ünnepi beszéd után alkalmi költeményeket szaval C. Bada Jolán, Hargitay Tihamérné és Molnár Sándor. A Ferences Dalárda és Sz. Lugossy István tárogatóművész hazafias és vallásost énekeket és zeneszámokat ad elő. . • Történelmi díszfelvonulás a Stefánia-úton. A Szent István-napi ünnepségek keretében, augusztus 19-én, vasárnap délután 4 órakor a városligeti Stefánia-úton érdekes díszfelvonulás lesz. Megelevenül a magyar múlt és korhű ruhákban, fényes kísérettel felvonulnak történelmünk nagyjai. Életrekelnek: Szent István, Szent László, Mátyás király, az erdélyi fejedelmek: Rákóczi, Bocskai, Báthory, Bethlen, a 48-as idők héroszai... Több mint 2000 korhű ruha, díszmagyar mente készült párducbőrökkel és kacagányokkal a felvonulásra a menetben szereplő 2000 résztvevő számára. Soha nem látott képek sorozata bontakozik ki a nézők előtt a nagy pompával kiállított díszkocsik felvonulásában. Elvonul előttünk a Honfoglalás kocsija, Fejedelemasszony ökrös szekere, Réka királyné bivalyfogata, József nádor díszhintaja, Nagy-Magyarország díszkocsija, az Ismeretlen Katona, Trianon, a Rab Városok, a Magyar Hiszekegy, a Kultúra, a Hősiesség és a Munka, a Vertámadás Színpompás kocsijai rengeteg csatlós, lovas, honvéd, kuruc és töméntelen virág, koszorú, hobogó egésziti ki az asszonyokkal, leányokkal és gyermekekkel tarkított menetet. A díszfelvonulás terveit Márkus László, a m. kir. Operaház főrendezője készítette, a menetben résztvevő Hadúr kocsiját pedig Glock Tivadar tábornok, a Ludovika Akadémia tanára tervezte. A Szent Istvánnapi ünnepségek fénye itt éri el tetőpontot ,a vidám szórakozásról pedig a következő napon, augusztus 20-án délután 4 órától a szigeti lovaspóló pályán rendezett Magyar búcsú, Mókás délután. Művészi est és a Vidám éjszaka gondoskodik. A Margitsziget újonnan épült lovaspóló pályáján a művészi és vidám szórakozások egész tömege, tarka sokasága fogadja a látogatót. Az Operaház művészeinek előadásai, ének, zente és balletkarának föllépése, a Nemzeti Színház és az összes fővárosi színházak művészeinek fölléptével rendezett nagy művészest ki- fogyhatatlan szórakozást nyújt. A rendezőbizottság, élén Ferenczi Frigyes, az Operaház rendezője, Kürthy György, a Nemzeti Színház tagja és Toronyi Gyula, az Operaház tagja állanak. A belépődíj a történelmi fölvonuláshoz 2 pengő, a Margitszigetre 2 pengő 50 fillér. Tíz éven aluli gyermekek nem fizetnek belépődíjat. A Szent István bazilika búcsúja, A lipótvárosi bazilika Szent István király ünnepén tartja évenként szokásos búcsúját, amelyet augusztus 19-én, vasárnap délután 5 órakor, szentbeszéd és litánia vezet be. Este 6 órakor az egyházközség kétszáz családnak oszt ki szeretetadományként két napra való élelmiszert. Augusztus 20-án, az ünnep napján, délelőtt 347, 348, 349, 10 és 12 órakor, tartanak a templomban szentmiséket. A 10 órai főpapi mise alatt dr. Madarász István apátplébános mondja az ünnepi szentbeszédet. Délután 5 órakor Csókás Károly tartja a szentbeszédet, amelyet ünnepi litánia követ. Az ünnep nyolcada alatt mindennap reggel 349 órakor orgonás szentmisét, délután 6 órakor pedig litániát tartanak a templomban.. . . A kettős ünnep egyházi zenéje. Augusztus 19-én, vasárnap és augusztus 2- án, Szent István király ünnepén a budavári koronázó főtemplom (Mátyás-templom) ének- és zenekara az alábbi egyházzenei műsort adja elő: Vasárnap délelőtt 10 órakor Sztojanovits Jenő F-dúr miséjét éneklik Kostyál Sarolta, Jaloveczky Vilma, Lozsy Hugó és Göllner János szólóival, továbbá Sárkány Sándor orgonakíséretével. Szent István király ünnepén délelőtt 9 órakor a körmenetet megelőző prímási nagymise alatt Vavrinecz Mór F-moll miséje kerül előadásra, melynek magánszólamait a vasárnapi szólisták éneklik. Mindkét misét Sugár Viktor kormányfőtanácsos vezényli. A lipótvárosi Szent István-bazilika ének- és zenekara vasárnap délelőtt a 10 órai mise alatt Demény Dezső E-dur miséjét énekli Griesbacher betéteivel. A déli 12 órai mise alatt régi magyar egyházi énekeket adnak elő. Szent István király ünnepén, a templom búcsúnapján, a délelőtt 10 órai főpapi mise alatt Rheinberger C-dúr miséjét adja elő a templom ének- és zenekara Griesbacher betéteivel. A déli 12 órai mise alatt dr. Koudela Géza Miatyánkját és az „Ah hol vagy magyarok“ . . . kezdetű régi egyházi éneket adja elő az énekkar. , A Magyar Anyák Ünnepe a Nemzeti Múzeum előtt. A szentistvánheti Világi ünnepségek között kétségtelenül méltó helyet foglal el a Magyar Anyák Nemzeti Ünnepe. Az ünnep augusztus 20-án, Szent István napján délután fél hat órakor kezdődik a Magyar Nemzeti Múzeumnak a Múzeum-körútra nyitó lépcsőzetén. A megnyitó beszédet gróf Klebelsberg Kunóné mondja. A Magyar Hiszekegy eléneklése után Huszár Károly ny. miniszterelnök, felsőházi tag, ünnepi beszéde következik. Utána a Magyar Dalosszövetség énekkara hangversenyezik, majd Tasnády Ilona, a Nemzeti Színház tagja, alkalmi verset szaval. A szavalat után megkezdődik a virágos gyermekfelvonulás. Felvirágozott gyermekkocsik százai helyezkednek el már az ünnep megkezdése előtt a Múzeum-kertbe torkolló utcákban, hogy adott jelre menetbe tömörüljenek és megkezdjék hódoló felvonulásukat, a hitvesi és hazafias kötelességüket teljesítő anyák kitüntetésre érdemesített mintaképei előtt. A gyermekkocsikat a benne ülő gyermekek édesanyja tolja. A kocsik elhelyezkedése után a kitüntetésre ajánlott sokgyermekes anyák felvonulása következik. A menet a kormányzónő elé járul, aki kiosztja a kitüntetéseket és a jutalmakat. Az aktus egy kis gyermeknek a kitüntetett anyákhoz intézett beszédével fejeződik be. Az ünnepség utolsó pontjaként a gyermekek a magukkal hozott virágokat a kitüntetett anyák lábai elé szórják. Népünnep a Tattersallban. A hagyományos Szent István-napi népünnep színhelye az idén is a Tattersall lesz, mégpedig két napon át, augusztus 19-én és 20-án. Ezeket az ünnepségeket mindkét napon Márkus László, a m. kir. Operaház igazgató-főrendezője, rendezi kiváló művészek részvételével. Az ünnepség kiemelkedő része a nemzeti hangulattal telített irredenta pantomim lesz, amely reflektorok vetített fényében lejátszva, emlékezteti a nézőközönséget nagy Magyarországra . . . A hangversenyek egész sora és dalárdák műsorszámai töltik ki az egyes mutatványok közeit. Nyolcvanméteres szabad színpadon állandóan műsorszámok peregnek a 25—30 ezer főnyi közönség mulattatására. Száznál több elárusító sátor fogja tarkítani az óriási mutatványos teret, ahol felállítják a népünnepség tartamára az „Erdélyi Falut“. Ebben székely fiuk és leányok főzik a székely konyha eledeleit s hozzá felszolgálják az állami borpince borait. A múlt Istvánnapok szokásaiból felelevenítik az idén az ökörsütést is. Az Ernst-múzeumot is kinyitják. Az Ernst-muzeum a Szent István-napi ünnepeken megnyitja termeit, hogy a főváros vendégei megtekinthessék a múzeum nagy történelmi anyagát. A balatonföldvári ünnepségek. A balatonföldvári nyaralóközönség szombaton, vasárnap és hétfőn, Szent István napján nagyszabású tenniszvversenyt rendez, vasárnap este a Casino helyiségeiben István bál, Szent István napján pedig a környék lakosságának részvételével nagy népünnepély lesz a strandon, melyet este nagyszabású tűzijáték fejez be. Az ünnepségek jövedelmét jótékony célra fordítják. A keresztényszocialista munkások a körmeneten. A Keresztényszocialista Szövetségbe tömörült munkások szervezetei, a villamos és HÉV. alkalmazottak, az autóbuszüzemi alkalmazottak, a dohánygyári munkások, a MÁV. gépgyári munkások és a községi üzemi alkalmazottak szervezetei testületileg, zászlóval vesznek részt a Szent István-napi körmeneten. A gyülekezés a Kossuth Lajos utca 1. számú ház udvarán lesz reggel háromnegyed 7 órakor, ahonnan pontosan 7 órakor indulnak zenével, az Erzsébet-hídon át a Várba. Az egyes szakszervezetek vezetői ezúton is felkérik tagjaikat, hogy az ünnepét csaknem teljesen átépítették, 1870 után újból kijavították. Ha így, annyira amennyire, nagyjából modern alkotmány lett is, megőrizte kezdetleges külsejének legtöbb vonását. Latszik rajta, hogy szerzetesek és katonák számára létesült. A környező természet mozdulatlansága nagyban elősegítette a kastély változatlanul maradását. Valóban, az alacsony ég, a tavak végtelen tükre, a vízimadarak sikongásai, a tenger sivár habjai vajmi keveset módosulhattak azóta, hogy a vidék védelmezői a kereszteslovagok feketecsíkos fehér köpenyét hordták a feldgrau zubbony helyett. Elgondolásának egészében Reichendorf a vele egyidős Marienburg hires erődjére emlékeztet. Szintén katonai szükségességből és vallási buzgalomból született s a porosz homok- és mocsárvidék közepette megismétlődik benne a templomnak és bástyának az az egyesülése, amely egy másik halott tenger partján pecsételődött meg. A vigasztalan táj fölött harminc méter hosszúságban, huszonöt méter szélességben emelkedik a kastély hatalmas kő- és téglatömege, amely vörösen zord patinát kapott a tengeri széltől. Akik benne élnek, inkább védőinek, mint lakóinak látszanak. Hiába szűntek meg a hajdani ostromok, hiába vált fölöslegessé a sutbadobott felvonóhíd, mintha egy homályos veszedelem settengene még mindig köröskörül. Hiába tömték be a nyílásokat, amelyeken át forró vizet öntöttek valaha az ellenségre, falazták be a töréseket, cserélték ki a folyosót, hiába törtek díszes ablakokat az ódon gót boltívek helyébe, nem lehetett eltörülni az egykori vad harcok emlékét. A mély árkok, a cüklopszi fundamentumok, az eltorlaszolt rések világosabb szinü foltjai s az omladozó óriási torony, amely a kastélyt körülvevő fal északi sarkában bozót és csalán közt emelkedik, mind e csaták emlékét idézik. Lefejezett őrszemként áll itt ez a torony s szemléli a gyászos tengert s az ijesztő partot, amelyen valaha a sarkvidéki kalózok szörnyű hordái garázdálkodtak. Ma már csak egy ellenség fenyegeti: a szél. De ez nem rakja le a fegyvert soha. Nincs olyan nap, hogy el ne ragadna belőle egy követ.Van, mikor szemtől-szembe támadja meg, mint egy faltörő kés, van, mikor ravaszabb módon lát hozzá a lerombolásához, olyanformán, hogy hasadékaiban elszaporítja a pusztító növényeket, ame lyek az általa állandóan odasodort magvakból és himporból kelnek ki. Reichendorf építészei azon feladat előtt álltak, hogy sík területen emeljenek erődöt. A kastély vé-delmére kénytelenek voltak ezt árkokkal övezni, amelyek négyszög alakban vették körül az épületet. A négyszög minden oldala száz-százötven méter. A 2 bástya láthatóan a környező síksággal egy magas ,ságból emelkedik ki. Itt van maga a kastély is, négy- szögletes, tömött épület, négy sarkán dobozformai tetejű, zömök, kerek tornyokkal. A délkeleti sarok 5 ban áll, míg a magas szögletes torony, amelyről az előbb beszéltem, az északkeleti sarokban. Messziről csak ezt a tornyot látni mert az épület többi részét eltakarja a meglehetősen terebélyes bilkkök függönye. Több fa nincs is a tájon. Lábuknál nincs egyéb, mint szeder- és egyéb indák áthatolhatatlan szövedéke. Ezek bontják a kikövezett utat is, amely a főkaputól az északi toronyig vezetett valaha. Nemsokára szét fogják rombolni a korlát cementjét is, amely az árkok fölött vonul. Csak nagy nehezen lehetett elérni, hogy ne törjenek be a satnya kertbe, ahol az ódon kastély élelmezéséhez szükséges zöldségek teremnek. Gyümölcsfák sehol. Megkísérelték ugyan, hogy más virágot is termesszenek, mint csipkerózsát és folyókat, de a kísérlet nem járt eredménnyel. Csak néhány színtelen dália, néhány csenevész napraforgó fogamzott meg egy déli oldalon levő földdarabon. Ha az árkokból munka közben felemeltük olykor a fejünket a kastély ormai felé, széllengette, elkínzott sovány száraikat pillantottuk meg magunk fölött. A nyugati árok az egyetlen, amely teljesen száraz. Körülbelül tíz méter mély, ugyanannyi széles. Valaha felvonóhíd vezetett át rajta, most egy palló, amelyen a vendégek kocsijai csak igen lassú tempóban mehetnek át. Egy hirdetmény parancsolja így, amely nyilván boldogabb időkből ered. [Folytatjuk.) 1 -p: PEJTSIK cikkek BUDAPEST. [V.: VÁROSHÁZ-UTCA ] • ]