Pesti Hírlap, 1930. augusztus (52. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-02 / 174. szám

ill.ill. augusztus 2., szombat. PESTI HÍRLAP — Milyen a hajók órája? Ha valahol pontosan járó órára van situimig, akkor bizonyára a tengeri görös ar, amelynek a pontos óra életkérdés. A kapi­tány az óra másodperc szerinti idejének és a nap állásának összevetéséből állapítja meg a hajó pontos helyet a nyílt tengeren és ki van számítva, hogy ha a hajó órája két másodpercet téved, az a hajót egy kilométerrel téríti el útirányából. A hajóórát nem is hívják órának, hanem kronométernek. A legponto­sabb kronométereket hajózási célokra egy száznegy­ven éve fennálló newyorki óráscég gyártja. Boltjuk ott van a tengerparton és az üzletben állandóan több mint hatszáz hajózási kronométer áll készen, vala­mennyi tized másodpercnyi pontossággal egyszerre jár. Mindennap valamennyit összehasonlítják az üz­let ősi kronométerével, amelyet a cég alapítója 1813- ban épített és amely azóta még nem késett, vagy sie­tett egy másodpercet sem. Ezek a kronométerek olyan érzékeny szerszámok, hogy például olajozni csak egy bizonyos fajta olajjal szabad őket, amelyet a teknősbéka állkapcsának mirigyeiből készítenek. Ha egy hajó kronométert vásárol az üzletben, akkor a kronométert egy régi és gyakorlott alkalmazott szál­lítja a hajóra Ez az ember már megtanulta, milyen tempóban kell egyenletesen gyalogolnia a műszerrel a kezében, hogy az inga járását ne befolyásolja. Fel­­tétlen gyalog kell mennie, mert bármilyen kocsi vagy autó rázása befolyással lenne a műszer pontos járására. Ebben az üzletben vásárolt kronométert Peary, mikor az északi sarkra indult és itt vásárolt kronométert a déli sarkra induló expedíciójához Byrd kapitány is. Érdekes, hogy a múlt század hatvanas éveiben egy Hall nevű amerikai is szervezett expe­díciót az északra sarkra, de nyoma veszett. Hosszú évek múlva egy másik expedíció egy kronométert talált az örök hó vidékén. Elvitték Newyorkba s ett a cég fölismerte a Hall-expediciónak eladott krono­métert. A műszert elvitték a washingtoni múzeumba, az ösztöndíjak hadiárvák­ számára. A népjóléti minisz­ter a közép- és főiskolába járó és jelesen tanuló, vagy tanonci alkalmazásban levő hadiárvák részére, úgyszintén a hadirok­kantak ugyanilyen gyermekei részére az 1930/31. iskolai év­ben adományozandó évi 80—100 pengős ösztöndijakra pályá­zatot hirdetett. A hirdetés a Budap­esti Közlöny junius 22-iki 140. számában jelent meg, de azt és a megfelelő ösz­­töndij-ütlapot az érdekeltek a hatóságoknál és iskoláknál is megkaphatják. — A hűséges kutya és a ravasz festőművész. Egy müncheni főmérnöknek van egy gyönyörű juhászkutyája, meg egy hatesztendős leánykája. A gyerek nagyot­ sze­reti a kutyát, mert éppen olyan játékos, mint ő, a kutya meg azért szereti a kislányt, mert kedvesen bánik vele és jól tartja. Két héttel ezelőtt a család hosszabb útra indult. A kislány nagyon szerette volna, ha magukkal viszik a kutyát s a derék kutya is nagyon elszomorodva ezükölt, amikor megérezte, hogy mi készülődik. De hát szó sem lehetett róla, hogy a hatalmas állatot megukkal vigyék, rábízták tehát a házban lakó festőművészre. A család elutazott s a kutya ettől a pillanattól fogva bus­­komor volt. Félrevonult a lakás egyik zugába és nem evett nem ivott, még ugatni sem volt kedve. Néhány tur nap alatt annyira lefogyott­ és­­gyenglt,­ hogy­ a festő­művész aggódni kezdett miatta. Nagyon kellemetlen lett volna neki, ha a család kedvelt kutyája az ő gondozá­sában elpusztul. Tanácsot kért mindenfelé, de senki sem tudott segíteni. Végre mentő ötlete támadt­, megfestette emlékezetből a kislány élet­nagyságú portréját, keretbe tette és fölakasztotta az elstszobában. Azután bebocsá­­totta a kutyát, amelyet csak nehezen tudott az ajtóig csalogatni. A kutya hatalmas Ugrással rontott neki a képnek, összecsókolta a falat, azután fölágaskodott, hogy a keretet elérje. Majd megbolondult örömében. Egyszerre megjött életkedve, étvágya, vidámsága. Kissé később már rájött, hogy nem a kislány tért vissza, de a kép is annyira megnyugtatta, hogy a festőművész nyugodtan várhatja haza a házigazda családját. — Rázuhant az ü­vegtábla. Péntek­en délelőtt a Fő­herceg Sándor­ tér 3. számú ház második emeletéről egy másfél méter hosszú és fél méter széles, vastag üvegtábla, amely egy filmvállalat irodájának a külső falára volt elhelyezve, meglazult és lezuhant. A kritikus pillanat­ban ott állott Fa­ág­yas Károly 31 éves filmgépész, aki a Hunyadi­ utca 33. szám­i házban lakik és akit a le­zuhanó üvegtábla a fején talált. A fiatalembert a műtőle súlyos koponya­repedéssel szállították a­ Rókui-kórházba. A rendőrség a vizsgálatot m­egindította. __ Gyári baleset. Pénteken reggel 9 óra tájban a Weisiz Manfréd-gyárban dolgozott Ferencz József 33 éves gyári mun­ká, aki munka közben másodfokú égési sebet szenvedett. A súlyosan sérült munkáét a Weisz Manfréd-kórházba vitték. __ pályázat egyetemi tanszékre. A kultuszminiszter a szegedi Ferenc József-tudományegyetem jog- és államtudomá­nyi karának üresedésben levő politikai tanszékére nyilvános pályázatot hirdet. A pályázati kérvényeket augusztus 21-ig kell benyújtani. — Halálozás: Szacsvai és esztelneki Szacsvay Imre ny. kir. ítélőtáblás bíró 71 éves korában, házassága har­mincnyolcadik évében, július 31-én Budapesten meghalt. Az elhunytat özvegye szül. pókakereszturi Székely Adél, leányai Mária és Adity, vejei Bejthy Ödön ezredes és Petz Antal min. titkár, valamint nagyszámú, előkelő ro­konság gyászolja. Holttestét a református egyház szer­tartása szerint szombaton, augusztus 2-án délután öt , órakor helyezik örök nyugalomra a Kerepesi-úti teme­tőben. Dr. Bottka István, Veszpprém vármegye zicsi járá­sának főszolgabirája, agyszélhirdés következtében meg­halt. Halálának híre az egész vármegyében mély részvé­tet keltett. Temetése valószínűleg vasárnap lesz Pápán a családi sírboltba. Rózsa Márk, az ismert nevű zenetanár, Joachim tanítványa, csütörtökön 79 éves korában elhunyt. Teme­tése vasárnap d. e. 11 órakor lesz a rákoskeresztúri új izr. temetőből. Az elhunytban dr. Rózsa Dezső főv. tanár és Rózsa Arthur édesatyjukat gyászolják. A tragikus körülmények között hirtelen elhunyt doroghi Farkas István főhadnagy temetése szombaton délután három órakor lesz a Kerepesi­ úti temetőben. özv. Barcsén Lajosné szül. alsólukoveci Mik­sits Gizella július 30-án Budapesten meghalt. Ilerzka Adolf, a Gregersen cég volt főtisztviselője, 82 éves korában 1. évi julius hó 30-án elhunyt. Temetése a farkasréti temető halottasházából f. évi augusztus hó­ra d. u. 3 ft fr&kor lesz. Ittatea külön értett táj keletű . A balassagyarmati református lelkészi hivatal a Pesti Hírlap julius 29-iki számában megjelent tudósítással kapcso­latban közli velünk, hogy a balassagyarmati református temp­lom harangját Göbl Arnoldné és testvére Mohácsy László budapesti mízépítést adományozták; Baranyai Károly, Labanc­ László lelkészeket és Szente Károly törvényszéki elnököt pedig kerületi képviselőkül választották meg. — Hivatalos szünet a pesti izraelita hitközség hivata­laiban. A pesti izr. hitközség összes hivatalai vasárnap, a Jeruzsálem­ tem­plom elpusztulásának gyásznapján, szünetelnek. — Agyonlőtte magát egy inas. Kaposvárról jelenti tudósitónk, hogy Szűcs Béla 17 éves nyomdásztanonc öngyilkossági szándékból mellbe lőtte magát. Beszállí­tották a kórházba, ahol belehalt sérülésébe. Tettének oka ismeretlen. — Közlekedési balesetek. Pénteken délután a Mú­­zeumi­ utca és a Szentkirályi­ utca sarkán egy autó, ame­lyet Beck József gépkocsivezető vezetett, elütötte Sikoly Jenő 33 éves hentesmestert. A mentők életveszélyes sé­rülésekkel szállították a Rókus-kórhá­zba.­­ A Laudon­ utca 3. számú ház előtt Fischer Hugó 26 éves kereskedő­segéd motorkerékpárjával elütötte Major Mária 18 éves szobaleányt, aki súlyos sérüléseket szenvedett. A szukus­­kórházban ápolják. — Orvosi hírek. Dr. Forboth Sándor laboratóriumi főorvos szabadságáról visszaérkezett. (VI., Teréz-körut 22. Tel. 121—02). Dr. Hajós László orthopäd kórházi alorvos szabad­ságáról visszaérkezett és rendelését a Nyomorék Gyer­mekek Orsz. Otthona, VII., Mexikói-út 63. sz. alatt meg­kezdte. Bendel d. u. 2—3-ig. Telefon: Zugló 64—69. — Élénk fürdőélet Veldenben. Velden, a Wörthi-tó legszebb fekvésű fürdője, az idén is pezsgő élet köz­pontja. Igen kedveltté főleg az tette Veldent, hogy sze­rencsés fekvésénél és klímájánál fogva egyesíti magában a meleg tavi fürdők és az alpesi hegyvidék előnyeit. A pompás strandon kora reggeltől egészen estig eleven, pezsgő élet uralkodik, akárcsak a tengerparton és kitűnő alkalom kínálkozik mindenféle vízisportra, evezésre, motorcsónak-kirándulásokra. Az állandó hajó- és motor­­csónakközlekedés gyors összeköttetést biztosít a tó min­den pontjához, villamos segítségével pedig Klagenfurthoz. A hegyekben gyönyörű fenyveserdő, uzsonnázó helyek várják a kirándulókat, a turisták pedig a közeli magas hegyeket keresik fel. Veldenben, bár közönsége interna­­cionális, nagy számmal vannak magyarok. FŐVÁROS. — Sipöcz polgármester itthon. Jelentettük, hogy dr. Sipöcz Jenő polgármester rövid egyheti pihe­nésre távol volt a városházától. Pénteken reggel a polgármester visszaérkezett és nyomban átvette a vá­ros ügyeinek irányítását. A délelőtt folyamán a pol­gármester több nagyjelentőségű ügyben intézkedett, elsősorban Lobmayer Jenő tanácsnok és Rimanóczy­­ Olivér tanácsjegyző referátumát hallgatta meg a bo­nyolult taxirendszám-szétosztás kérdéséről, amely ügyben, mint tegnap már beszámoltunk, több vizsgá­lat és egy összeférhetetlenségi jelentés is történt. A polgármester több mint fél órán át tájékoztatta ma­gát az ügy minden fázisáról és végül is úgy döntött, hogy a beérkezett felebbezést felterjesztik a miniszté­rium­hoz. A mai nap délelőttjén foglalkozott a polgár­­mester a vízművek kérdésével is, amellyel kapcsolat­ban Pakots József vezetésével egy küldöttséget is fo­gadott, amely a vízszűrő berendezések beszerzése, illetve felállítása dolgában intézett kérdéseket a pol­gármesterhez és nyilvános versenytárgyalást sürge­tett. Ugyancsak a mai nap délelőttjén foglalkozott a polgármester az autóbuszgarázs építésével, amelyről Lobmayer tanácsnok szintén jelentést tett és amellyel kapcsolatban Farkas Rezső tanácsnok elnöklete alatt szőkébb értekezlet is volt a középítési ügyosztályban. — Az alpolgármesterek szabadsága. Dr. Berczell Jenő alpolgármester hazaérkezett szabadságáról és átvette hivatala vezetését. Berczell Jenő Münchenben és Badgasteinban töltötte szabadságidejét, amelyet felhasznált a bajor főváros közintézményeinek tanul­mányozására is. Buzáth János alpolgármester augusz­tus 7-én távozik nyári szabadságra és ettől a naptól kezdve Berczell alpolgármester látja el Buzáth alpol­gármester hatáskörét is és ő lesz a polgármester ál­landó helyettese.­­ A tanácsnokok egymást kölcsönösen helyettesítik. Hippcz Jenő polgármester tudvalevőleg e héten rendele­tert adott ki a tanács megszűnésével kapcsolatos teendők végzéséről. Ebben a rendeletben az ügyosztályvezető ta­nácsnokokat bizonyos keretek között felhatalmaz­za, hogy a költségvetési hitelek felett rendelkezzenek és utalványo­zást eszközöljenek. A rendelet azonban nem ad lehető­séget arra, hogy a tanácsnokok ezt a felhatalmazást ügy- s osztálybeli helyetteseikre, tehát a főjegyzőkre, műszaki főtanácsosokra átruházhassák. Eddig az volt a rend, hogy a tanácsnokok távollétében helyetteseik ugyanolyan jog­körben látták el az ügyek intézését. Ugyanúgy foga­natosítottak mindenféle intézkedést, pénzutalványozást,­­ mint a tanácsnokok. Most, hogy a helyettesektől ezt a­­ jogot a polgármesteri rendelet megvonta, gondoskodni kellett a tanácsnokok más módon való helyettesítéséről és akadá­lyoztatásuk e­setén ügykörük ellátásáról. A pol­gármester ma adta ki ezt a rendeletet és abban a ta­nácsnokok kölcsönös helyettesítéséről intézkedett. Az egyes tanácsnokok szabadsága, betegsége, vagy hivatali teendőiknek más okok miatti akadályoztatása esetén a helyettesítést kölcsönösen a következőképű­en látják el: Vajna Ede tanácsnok helyettese Sides Endre tanácsnok és viszont. Csám­oa Ferenc helyettese Farkas Rezső, Liber Endre helyettese Borvendég Ferenc, Lamotte Ká­­­­roly helyettese Lobmayer Jenő, Gallina Frigyes helyet­tese Purébl Győző, Szénás Károly helyettese Némethy Béla tanácsnok és viszont. Amennyiben mindkét tanács­nok akadályozva lenne az ügyek intézésében, úgy a pol­gármester a rendkívüli helyettesítés ügyében esetről­­esetre rendelkezik. Az új rend szombaton lép életbe.­­ Helyreállítják a Kutvölgyi-utat. A polgármester pén­teken versenytárgyalást hirdetett a Kutvölgyi-útnak a Virá­nyosút és Szarvas-út közötti szakaszának követő és kátrá­­nyozási munkálataira. Egyidejűleg az év második felében szük­séges 2050 köbméter zúzott mészkő, 10.080 km. tracilt zúzott kő, 4205 km. tracilt zúzalék és 4900 km. bazalt zúzott kő­­ szállítására is versenytárgyalást hirdetett. Az ajánlatokat­­ augusztus 12-én déli 12 óráig lehet benyújtani a városháza lib­ ét HiteraRégió 1 13 a SZÍNHÁZ ÉS ZENE. A Pesti Hírlap olcsó jegyakciója. Új bejelentés. Ma este a Nyári Operett Színház kacagtató francia bohózata. Az ezred, apja kedvezményes je­gyei szerepelnek jegyakciónkban. A rendkívül mu­latságos színdarab iránt igen nagy az érdeklődés olvasóközönségünk táborában. A jövő hét péntek­jéig árusítják jegypénztáraink a Budai Színkör nagysikerű operettjének. Az első tavasz­ank, a Bu­dapesti Színház Nehéz zsidónak lenni­e a Nyári Komédia új augusztusi pompás műsorának, amely­ről beszámolót vasárnapi számunkban talál az ol­vasó, a jegyeit. Új bejelentésünk is van: a Budapesti Színház Nehéz zsidónak lenni zenés életképe a jövő hét keddjén, csütörtökjén és péntekjén is jegyakciónkba kapcsolódott SZOMBAT, aug. 2. Nyári Operatt Színház. Az ezred apja. (8.) VASÁRNAP, aug. 3. Budai Színkör. Az első tavasz. (V14.) — Nyári Operett Színház. Az ezred apja. (8.) — Nyári Komédia .Uj műsor. (5.) HÉTFŐ, aug. 4. Budai Szinkör. Az első tavasz. (8.) — Nyári Komédia. Uj műsor. (9.) KEDD, aug. 8. Budapesti Szinház. Nehéz zsidónak lenni. (149.) SZERDA, aug. 6. Budai Szikor. Az első tavasz. (8.) CSÜTÖRTÖK, aug. 7. Budapesti Szinház. Nehéz zsidónak lenni. (*49.) PÉNTEK, aug. 7. Budai Szinkor. Az első tavasz. (8.) — Budapesti Szinház. Nehéz zsidónak lenni. (*49 ) » Jegyváltás az apróhirdetések élén feltüntetett valamennyi fő- és fiókkiadóhivatalban. A főpróbák kérdése. Amióta a színházak — világszerte! *■ beve­zették a főpróbát, ugyancsak szerte mindekütt föl-fölbukkant minden szezonban a kérdés: van-e Szükség a főpróbákra? A színházi világnap nem­zetközi tengeri kígyójává lett a főpróbák kérdése. A tavalyi szezon folyamán a budapesti színházak — mit is tehettek volna üdvösebbet annyi bajuk közepette —■ nagyot ütöttek a tengeri kígyó fe­jére: megszüntették a főpróbákat! ... A Pesti Hír­lap jóindulatúlag tudomásul vette ezt az intézke­dést. A Pesti Hírlap úgy találta, hogy amennyiben a budapesti színházak jobb boldogulásuknak lehe­tőségét látják a főpróbák megszüntetésében, úgy szívesen a kezükre jár. A budapesti színházak azonban rövidesen azt tapasztalták, hogy a sajtó körében nem talált egyhangú szíves fogadtatásra a főpróbák megszüntetése. Több okból. A kritiku­sok nagy általánosságban feladatukhoz méltatlan­nak találták, hogy a színház nem ad nekik időt véleményüknek higgadt kiformálására. Viszont az­zal, hogy a kritika ne mindjárt a premier után je­lenjék meg, a közönség érezte magát — joggal — megrövidítve. De megkurtítva látta magát egyik­­másik esti laptársunk is: azok, amelyek a főpróbák révén abban a helyzetben voltak, hogy előzetes kritikát írhattak, amitől a főpróba meg­szüntetésekor elestek. Hamarosan kiderült, hogy voltaképen itt van a kígyó méregfoga. A budapesti színházak ugyan rövidesen visz­­szaállították a főpróbát, de azzal a kikötéssel, hogy a főpróba egyáltalában nem nyilvános, lap­ban való megbeszélésre, kritikára jogot nem ad. Ezzel a félintézkedéssel aztán a kérdés még in­kább elmérgesedett. Most, hogy az új szezon megindult, Harsányi Zsolt, a szerzők egyesületének elnöke, rendet akar teremteni. Nagyon helyesen az az álláspontja, hogy ami árt a színháznak, árt a szerzőknek és a színészeknek is. Kétségtelen, hogy a tavalyi ál­lapot áldatlannak bizonyult Most már, amily mér­tékű jóindulattal nézte a Pesti Hírlap a színháza­kat akkor, amikor a főpróbákat megszüntették, épp oly jóindulattal kiséri a szerzők egyesületének mostani akcióját. Ami jó a szerzőknek, a színészeknek, a szín­házaknak, magától értetődően jó a Pesti Hírlap­nak is. *4»» Cl A. AAAuy y a a MlUUd£(l& iyUZgctlOl ! A bukaresti színházügyi államtitkár, H­ebreanu Li­­vius most döntötte el, kik kapják meg az erdélyi magyar színházak koncesszióit. A három elsőrendű kerületre koncessziót kaptak: dr. Janovics Jenő (Ko­lozsvár Brassó — Marosvásárhely — Nagyszeben); Szauk­e­y Mihály (Arad — Temesvár — Lugos — Déva); Fehér Imre (Nagyvárad —­ Szatmár — Mára­­marossziget — Nagykároly). A három másodrendű kerület igazgatói: dr. Ferenczy Gyula, Gáspár Jenő és Hevesi Miklós. A minisztérium kiadott egy „por­­tyázó koncessziót" is, amelynek tulajdonosa társula­tával bármely városban játszhat azokon a napokon, amikor a kerületi engedély tulajdonosa nem tart elő­adást. Ezt a portyázó engedélyt a kolozsvári Magyar Színház volt igazgatóhelyettes-titkára, Bérczi Mihály kapta. A bukaresti magyar színház igazgatója pedig Kovács Imre lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék