Pesti Hírlap, 1931. március (53. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-01 / 49. szám
1931. március 1., vasárnap. pcoTiuim .dp „A trianoni béke szerzői elferdítették a népek önrendelkezési jogát“ írja Charles Dupuis, a nemzetközi jog párizsi professzora. Hogy mennyire kevéssé ismerik a műveit Nyugatnak még vezető köreiben is a trianoni béke kegyetlen rendelkezéseit, annak folytonosan újabb és újabb dokumentumát találjuk a hozzánk érkező revíziós nyilatkozatokban. Charles Dupuis, a nemzetközi jog professzora, a párizsi akadémia tagja, azt írja, hogy a Pesti Hírlap albumának adataiból a francia olvasóközönség olyan dolgokat tud meg, melyeket meg kell tudnia, bármilyen keserves legyen is az számára, s amiket nem tudhatott meg addig, amíg az ellenséges kisantant-propaganda megtévesztő híradásaiból merítette értesüléseit. És ha tudomástszerzett, ezekről, már pusztán a tényeknek ismerete elegendő ahhoz, hogy olyan körökben, ahol elfogulatlanul gondolkoznak, elismerjék az igazságért való harcunk méltányosságát. A Trianon teremtette helyzet puszta feltárása számos és számos barátot szerzett nekünk az utolsó hónapokban Franciaországban, amelynek népe sohasem volt ellenséges indulattal irántunk s amely nem tudta, hogy néhány vezető politikusa a bennünket körülvevő ellenségek valótlan adataira alapítva olyan szerződést kényszerített ránk, amelybe egy nép sem nyugodhat bele, amely élni akar és amely történelmi hivatást érez magában. Charles Dupuis véleményével teljesen megegyezik egy nagy francia napilapnak, a Le Petit Haut Marnais-nak az állásfoglalása, amely szinte természetesnek találja, hogy egy ezeréves, erős, büszke nép a legelső alkalmat meg fogja ragadni sorsa megjavítására, tehát a béke fenntartásának igazi érdeke követeli, hogy az 1919-i elhamarkodott és tarthatatlan döntést revízió alá vegyék. A kisantant sajtója növekvő izgalommal látja, hogy a magyar kérdésnek a külföld elé tárása milyen erős visszhangot vált ki és kétségbeesett erőlködéssel igyekszik ellensúlyozni azt a közhangulatot, amely a trianoni per újrafelvétele mellett emel szót. A román lapok közül újabban a bukaresti Universul foglalkozik hosgasabb cikkben a Pesti Hírlap revíziós albumával és a kisantant-frazeológia rozsdás arzenáljának teljes fegyverzetét felvonultatja ellenünk. A belgrádiPolitika is .cikkben emlékezik meg a könyv hatásáról s a sorok közül kiolvasható, hogy a jugoszláv szimpátiának igen erős tartó oszlopai gyengültek meg a győztes államok politikai közvéleményében. Érzik, hogy az igazság ereje egyre szélesebb területekben tör előre és megsemmzistve a gyűlölet mesterségesen szított légkörét, feltartóztathatatlanul halad előre a győzelem felé. A JAPÁN CSÁSZÁR, A Japán Császári Ház Minisztere. Tokió, 1931. február 6. Igen tisztelt Uram! Ezennel elismerem az „Igazságot Magyarországnak“ című album vételét, amelyet Ő Felségének, a Császárnak volt szíves ajándékozni. Szívélyes üdvözlettel és nagyrabecsüléssel Matsudaira az Udvari Fészertartásmester helyettese. Utolsó hetek! Lepedővászon pamutból, métere.. . 1.49 Lepedővászon tiszta len, métere.. P 2.98 Batisztsifón métere.............................. P 1.28 Pamutvászon ágyneműre, métere P.68 Kanavász ágyneműre, métere........... P 2. 78 Angin tartós minőség, métere... ............P.77 Frottir tör ütköző darabja.........P 1.48 Műselyem métere..................................... P 1.15 Ezeken kívül a teljes raktár, mely áll: selyem, szövet, frottír"stb. minden elfogadható áron V., ERZSÉBET TÉR 7. SZÁM. ALAPUTATOTT 1884-BEN. CHARLES DUPUIS, nemzetköz jogi tanár, az Institut de France és a Nemzetközi Jogi Intézet tagja. A Pesti Hírlap albuma a legjobbkor jelent meg. A békék következtében létesült helyzettel elégedetlen volt ellenséges és volt szövetséges hatalmak felállítottuk követeléseik táblázatát. A németek e tekintetben oly kihívóan járnak el, megvetve a valóságot és a legyőzetés következményeinek enyhítésére, vállalt kötelezettségeiket, hogy a francia közvéleményt a békék megváltoztatására irányuló összes törekvések ellen hangolják. Nagyon szerencsés és hasznos tehát, hogy a magyarok is feltárják a maguk helyzetét, kívánságaikat, álláspontjukat és érveiket. A francia közönségnek így módjában lesz meggyőződni arról, hogy Magyarország ügye mennyire különbözik a németekétől Módjában lesz látnia, hogy a magyarok panaszai különleges területi és gazdasági tényeken, különleges néprajzi, gazdasági és kulturális okokon és érveken alapulnak, melyek nem is hasonlítanak a német követelésekhez. A Pesti Hírlap albuma világosan, számokkal és dokumentumokkal adja elő Magyarország jelenlegi helyzetét, úgy, ahogy egyfelől a trianoni béke, másfelől, a kisantant-hatalmak politikája folytán előállott, jó volt, sőt szükséges is, hogy a francia közönség, míg hosszú időn át csaknem kizárólag a Magyarországgal ellenséges kisantant-propaganda megtévesztő híradásaiból merítette értesüléseit, végre helyesen ismerhesse meg a magyar álláspontot. A Pesti Hírlap albumának adataiból oly dolgokat tud meg a francia olvasó, melyeket meg kell tudnia, bármily keserves is legyen a számára. Meg kell tudnia, hogy a trianoni béke szerzői miként magyarázták, forgatták és ferdítették el a népek önrendelkezési jogát, melyet fennen hangoztattak. Meg kell tudnia, mily keményen bántak el Magyarországgal, holott az összes legyőzöttek közül őt terheli a legkisebb felelősség a háború felidézéséért. Meg kell tudnia, hogy a béke területi rendelkezései megbontották Magyarország gazdasági egyensúlyát, hogy a kisantant gazdasági politikája, melynek előbb-utóbb valamennyien kárát fogják vallani, miként juttatta a tönk szélére Magyarországot hősies erőfeszítései ellenére is. Szükséges, hogy mindenki tisztában legyen Franciaországban azzal, hogy a kisantant-államok egyfelől szigorúan megkövetelték a trianoni béke területi rendelkezéseinek végrehajtását, másfelől azonban nem tartották be a Magyarországra kedvező rendelkezéseket, melyek a magyar kisebbségek jogait, és a magyar javak érintetlenségét biztosították, úgyhogy szigorúan vett jogi szempontból ez Magyarországnak jogcímet adhatott volna arra, hogy a trianoni béke jogi rendelkezéseinek megváltoztatását kérje. A tények érthetővé teszik a magyar álláspontot és számos honfitársam, felfogását fogják megváltoztatni. Emellett azt a kedvező benyomást fogják kelteni, hogy a magyarok revíziós érvei nem egyeznek azzal az okoskodással, mely német részről hangzik el a versaillesi szerződés ellen, hiszen az utóbbi nem áll úgy ellentétben az önrendelkezési joggal s nem is oly kemény, mint a trianoni béke. A „LE PETIT HAUT MARNAIS“ francii napilap. Revizió? A „Pesti Hírlap“ című legnagyobb budapesti napilap szép albumot adott ki, melyet dr. Légrády Ottó főszerkesztő az „igazságot szerető emberek“ figyelmébe ajánl. A szépen illusztrált, gazdag tartalmú könyv sok mindent mond Magyarországról a franciáknak, akiknek nagy többsége eddig alig tudott róla valamit. Mi sohasem jártunk Magyarországon, nincs ott semmiféle barátunk, sőt valamikor éppen mi keltünk ki legjobban az erdélyi románüldözések ellen, hanem azért az igazság szava elöl mégsem zárkózhatunk el. A számadatokból ugyanis kitűnik, hogy míg Bulgária 8%, Németország 13%, addig Magyarország területének 72% -át vesztette el a békeszerződés következtében. Összehasonlításképen mutassuk be itt, hogy festene Franciaország térképe, ha úgy bántak volna el vele,mint a trianoni szerződés Magyarországgal. Bordeauxtól Ariege-ig az egész délnyugati részt Spanyolország kapná; az egész délvidék, Toulousetól Nizzáig és Marseilletől Auvergneig és a Juráig Olaszországnak jutna; tizenkét északi és északkeleti tartományt pedig Németország kapná. Végül Bretagne, Normandia, Pikardia, Flandria angol uralom alá kerülne. Igaz ugyan, hogy a francia egységet nem lehet a magyar nemzetével összehasonlítani, de hiszen maguk a magyarok sem gondolnak ilyen szembeállításra. A pohár azonban csordultig megtelt; az igazságot sárgatiporták azzal néppel szemben, mely csak kényszerűségből ragadott ellenünk fegyvert. Hiszen Tisza miniszterelnök volt az egyetlen, aki helytelenítette a Szerbiának küldött, háborús hangú ultimátumot.. Csak nem gondoljuk, hogy egy ezredéves, erős, büszke nép, amint a magyar, végleg belenyugszik sorsába és nem ragadja meg a legelső alkalmat annak megjavítására? Akkor pedig jobb, ha már most meghallgatjuk keserves panaszának jajszavát. KULTURCENTRUM IllÉÉJI Standard5a)o 3*1 CSÖVES HÁLÓZATI PÁDIÓ G. OXILIA, olasz kirélyi ezredes, katonai attasé. * Élénk érdeklődéssel olvastam végig az „Igazságot. Magyarországnak“ című, minden részletében igazán élvezetes kiadványt, melynek szíves megküldéséért fogadja őszinte köszönetemet. Egyben legyen szabad hálámat kifejeznem a milánói, helyőrségi könyvtár számára küldött példányokért, melyeket már el is juttattam az érdekelt intézményhez. Dr. CARLO SOLMI, Brescia prefektusa. Élénk érdeklődéssel és mélységes megindultsággal olvastam végig a pompás albumot. Meggyőző erővel, nemes eszközökkel világít rá Magyarország időszerű kérdéseire és arra a siralmas helyzetre, melybe a békekötés sodorta az önlovaglás nemzetét. Aki ismeri a magyar nemzet sokszerű és dicsőséges történelmét és méltányolni tudja azokat az évszázados érdemeket, melyeket a nyugati műveltség védelmének és fejlesztésének s a saját biztonságának érdekében folytatott kemény harcokban szerzett, az kívánni fogja, hogy az Önök igazságos törekvései a méltányosság elvei szerint menjenek teljesedésbe. Hiszem, hogy ez meg is fog történni. PÁDUA POLGÁRMESTERE. A páduai polgármester nevébe is őszinte köszönetet mondok „Igazságot Magyarországnak!" című albumuk tiszteletpéldányáért, mely városi, könyvtárunkat fogja gazdagítani. A gyönyörű kötet élénken rávilágít e kiváló nemzet történelmi nagyságára, nemes művészetére s az Olaszországgal kapcsolatos számos régi kulturális vonatkozásra, éppúgy annak szükségességére, hogy a rázúdult csapások és igazságtalanságok egy napon kell, hogy orvoslást találjanak. Prof. Andrea Moschetti, igazgató. MAGYAR NYILATKOZATOK. Herrmann Miksa, ny. kereskedelemiügyi miniszter: A pompás könyv kísérőm lesz minden külföldi utamon, mert tapasztalatból tudom, hogy semmi sem lepi meg annyira az embereket, mint ha saját szemükkel konstatálják a grafikonokból azt a posz- Nemes rókáink megérkeztek Olcsón árusítjuk ,.-GS KutnewskyKist Mér 6. )