Pesti Hírlap, 1931. március (53. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-01 / 49. szám

1931. március 1., vasárnap. pcoTi­uim .dp „A trianoni béke szerzői elferdítették a népek önrendelkezési jogát“ írja­ Charles Dupuis, a nemzetközi jog párizsi professzora. Hogy mennyire kevéssé ismerik a műveit Nyugatnak még vezető köreiben is a trianoni béke kegyetlen rendelkezéseit, annak folytonosan újabb és újabb dokumentumát találjuk a hozzánk érkező revíziós nyilatkozatokban. Charles Dupuis, a nem­zetközi jog professzora, a párizsi akadémia tagja, azt írja, hogy a Pesti Hírlap albumának adataiból a­ francia olvasóközönség olyan dolgokat tud meg, me­lyeket meg kell tudnia, bármilyen keserves legyen is az számára, s amiket nem tudhatott meg addig, amíg az ellenséges kisantant-propaganda megtévesztő hír­adásaiból merítette értesüléseit. És ha tudomást­­szerzett, ezekről, már pusztán a tényeknek ismerete elegendő ah­hoz, hogy olyan körökben, ahol elfogu­latlanul gondolkoznak, elismerjék az igazságért való harcunk méltányosságát. A Trianon teremtette helyzet puszta feltárása számos és számos barátot szerzett nekünk az utolsó hónapokban Franciaor­szágban, amelynek népe sohasem volt ellenséges in­dulattal irántunk s amely nem tudta, hogy néhány vezető politikusa a bennünket körülvevő ellenségek valótlan adataira alapítva olyan szerződést kény­­szerített ránk, amelybe egy nép sem nyugodhat bele, amely élni akar és amely történelmi hivatást érez magában. Charles Dupuis véleményével telje­sen megegyezik egy nagy francia napilapnak, a Le Petit Haut Marnais-nak az állásfoglalása, amely szinte természetesnek találja, hogy egy ezeréves, erős, büszke nép a legelső alkalmat meg fogja ra­gadni sorsa megjavítására, tehát a béke fenntartá­sának igazi érdeke követeli, hogy az 1919-i elha­markodott és tarthatatlan döntést revízió alá vegyék. A kisantant sajtója növekvő izgalommal látja, hogy a magyar kérdésnek a külföld elé tárása mi­lyen erős visszhangot vált ki és kétségbeesett eről­ködéssel igyekszik ellensúlyozni azt a közhangula­tot, amely a trianoni per újrafelvétele mellett emel szót. A román lapok közül újabban a bukaresti Uni­­versul foglalkozik h­osgasabb cikkben a Pesti­ Hírlap revíziós albumával és a kisantant-frazeo­lógia rozs­dás arzenáljának teljes fegyverzetét felvonultatja ellenünk. A belgrádi­­Politika is .cikkben emlékezik meg a könyv hatásáról s a sorok közül kiolvasható, hogy a jugoszláv szimpátiának igen erős tartó osz­lopai gyengültek meg a győztes államok politikai közvéleményében. Érzik, hogy az igazság ereje egyre szélesebb területekben tör előre és m­egsem­­m­zistve a gyű­lölet mesterségesen szított légkörét, feltartóztathatatlanul halad előre a győzelem felé. A JAPÁN CSÁSZÁR, A Japán Császári Ház M­inisztere. Tokió, 1931. február 6. Igen tisztelt Uram! Ezennel elismerem az „Igazságot Ma­gyarországnak“ című album vételét, ame­lyet Ő Felségének, a Császárnak volt szíves ajándékozni. Szívélyes üdvözlettel és nagyrabecsü­léssel Matsudaira az Udvari Fészertartásmester helyettese. Utolsó hetek! Lepedővászon pamutból, métere.. . 1.49 Lepedővászon tiszta len, métere.. P 2.98 Batisztsifón métere.............................. P 1.28 Pamutvászon ágyneműre, métere P­­.68 Kanavász ágyneműre, métere........... P 2. 78 Angin tartós minőség, métere... ............P­­.77 F­rottir tör ütköző darabja.........P 1.48 Műselyem métere..................................... P 1.15 Ezeken kívül a teljes raktár, mely áll: selyem, szövet, frottír"stb. minden elfogadható áron V., ERZSÉBET­ TÉR 7. SZÁM. ALAPU­TATOTT 1884-BEN. CHARLES DUPUIS, nemzetköz jogi tanár, az Institut de France és a Nemzetközi Jogi Intézet tagja. A Pesti Hírlap albuma a legjobbkor jelent meg. A békék következtében létesült helyzettel elégedetlen volt ellenséges és volt szövetséges hatalmak felállítottu­k követeléseik táblázatát. A németek e tekintetben oly kihívóan járnak el, megvetve a valóságot és a legyőzetés következ­ményeinek enyhítésére, vállalt kötelezettségeiket, hogy a francia közvéleményt a békék megváltoz­tatására irányuló összes törekvések ellen han­golják. Nagyon szerencsés és hasznos tehát, hogy a magyarok is feltárják­ a maguk helyzetét, kí­­vánságaikat, álláspontjukat és érveiket. A fran­cia közönségnek így módjában lesz meggyőződni arról, hogy Magyarország ügye mennyire külön­bözik a németekétől Módjában lesz látnia, hogy a magyarok panaszai különleges területi és gaz­dasági tényeken, különleges néprajzi, gazdasági és kulturális okokon és érveken alapulnak, me­lyek nem is hasonlítanak a német követelések­hez. A Pesti Hírlap albuma világosan, számok­kal és dokumentumokkal adja elő Magyarország jelenlegi­ helyzetét, úgy, ahogy egyfelől a trianoni béke, másfelől, a kisantant-hatalmak politikája folytán előállott, jó volt, sőt szükséges is, hogy a francia közönség, m­íg hosszú időn át csak­nem kizárólag a Magyarországgal ellenséges kisantant-propaganda megtévesztő híradásaiból merít­ette értesüléseit, végre helyesen ismerhesse meg a magyar álláspontot. A Pesti Hírlap al­bumának adataiból oly dolgokat tud meg a fran­cia olvasó, melyeket meg kell tudnia, bármily keserves is legyen a számára. Meg kell tudnia, hogy a trianoni­ béke szerzői miként magyaráz­ták, forgatták és ferdítették el a népek önrendel­kezési jogát, melyet fennen hangoztattak. Meg kell tudnia, mily keményen bántak el Magyar­­országgal, holott az összes legyőzöttek közül őt­ terheli a legkisebb felelősség a háború felidézésé­ért. Meg kell tudnia, hogy a béke területi rendel­kezései megbontották Magyarország gazdasági egyensúlyát, hogy a kisantant gazdasági politi­kája, melynek előbb-utóbb valamennyien kárát fogják vallani, miként juttatta a tönk szélére Magyarországot hősies erőfeszítései ellenére is. Szükséges, hogy mindenki tisztában legyen Fran­ciaországban azzal, hogy a kis­antant-államok egyfelől szigorúan megkövetelték a trianoni béke­ területi rendelkezéseinek végrehajtását, másfelől azonban nem tartották be a Magyarországra kedvező rendelkezéseket, melyek a magyar ki­sebbségek jogait, és a magyar javak érintetlensé­gét biztosították, úgyhogy szigorúan vett jogi szempontból ez Magyarországnak jogcímet ad­hatott volna arra, hogy a trianoni béke jogi rendelkezéseinek megváltoztatását kérje. A té­nyek érthetővé teszik a magyar álláspontot és számos honfitársam, felfogását fogják megváltoz­tatni. Emellett azt a kedvező benyomást fogják kelteni, hogy a magyarok revíziós érvei nem egyeznek azzal az okoskodással, mely német részről hangzik el a versaillesi szerződés ellen, hiszen az utóbbi nem áll úgy ellentétben az ön­rendelkezési joggal s nem is oly kemény, mint a trianoni béke. A „LE PETIT HAUT MARNAIS“ francii napilap. Revizió? A „Pesti Hírlap“ című legnagyobb budapesti napilap szép albumot adott ki, melyet dr. Légrády Ottó főszerkesztő az „igazságot szerető emberek“ figyelmébe ajánl. A szépen illusztrált, gazdag tar­talmú könyv sok mindent mond Magyarországról a franciáknak, akiknek nagy többsége eddig alig tudott róla valamit. Mi sohasem jártunk Magyar­­országon, nincs ott semmiféle barátunk, sőt vala­mikor éppen mi keltünk ki legjobban az erdélyi románüldözések ellen, hanem azért az igazság szava elöl mégsem zárkózhatunk el. A számada­tokból ugyanis kitűnik, hogy míg Bulgária 8%, Németország 13%, addig Magyarország területé­nek 72% -át vesztette el a békeszerződés következ­tében. Összehasonlításképen mutassuk be itt, hogy festene Franciaország térképe, ha úgy bántak volna el vele,mint a trianoni szerződés Magyarországgal. Bordeauxtól Ariege-ig az egész délnyugati részt Spanyolország kapná; az egész délvidék, Toulou­­setól Nizzáig és Marseilletől Auvergneig és a Ju­ráig Olaszországnak jutna; tizenkét északi és észak­keleti tartományt pedig Németország kapná. Vé­­gül Bretagne, Normandia, Pikardia, Flandria an­gol uralom alá kerülne. Igaz ugyan, hogy a fran­cia egységet nem lehet a magyar nemzetével ös­­szehasonlítani, de hiszen maguk a magyarok sem gondolnak ilyen szembeállításra. A pohár azon­ban csordultig megtelt; az igazságot sárgatipor­­ták azzal néppel szemben, mely csak kényszerű­ségből ragadott ellenünk fegyvert. Hiszen Tisza miniszterelnök volt az egyetlen, aki helytelení­tette a­ Szerbiának küldött, háborús hangú ulti­mátumot.. Csak nem gondoljuk, hogy egy ezred­éves, erős, büszke nép, amint a magyar, végleg belenyugszik sorsába és nem ragadja meg a leg­első alkalmat annak megjavítására? Akkor pedig jobb, ha már most meghallgatjuk keserves pa­naszának jajszavát. KULTURCENTRUM IllÉÉJI Standard5a)o 3*1 CSÖVES HÁLÓZATI PÁDIÓ G. OXILIA, olasz kiré­lyi ezredes, katonai attasé. * Élénk érdeklődéssel olvastam végig az „Igaz­ságot. Magyarországnak­“ című, minden részletében igazán élvezetes kiadványt, melynek szíves meg­küldéséért fogadja őszinte köszönetemet. Egyben legyen szabad hálámat kifejeznem a milánói, hely­őrségi könyvtár számára küldött példányokért, melyeket már el is juttattam az érdekelt intéz­ményhez. Dr. CARLO SOLMI, Brescia prefektusa. Élénk érdeklődéssel és mélységes megindult­­sággal olvastam végig a pompás albumot. Meg­győző erővel, nemes eszközökkel világít rá Ma­gyarország időszerű kérdéseire és arra a siral­mas helyzetre, melybe a békekötés sodorta az ön­lovaglás nemzetét. Aki ismeri a magyar nemzet sokszerű és dicsőséges történelmét és méltányolni tudja azokat az évszázados érdemeket, melyeket a nyugati műveltség védelmének és fejlesztésének s a saját biztonságának érdekében folytatott ke­mény harcokban szerzett, az kívánni fogja, hogy az Önök igazságos törekvései a­ méltányosság el­vei szerint menjenek teljesedésbe. Hiszem, hogy ez meg is fog történni. PÁDUA POLGÁRMESTERE. A páduai polgármester nevébe is­ őszinte kö­szönetet mondok „Igazságot Magyarországnak!"­ című albumuk tiszteletpéldányáért, mely városi, könyvtárunkat fogja gazdagítani. A gyönyörű kötet élénken rávilágít e kiváló nemzet törté­nelmi nagyságára, nemes művészetére s az Olaszországgal kapcsolatos számos régi kulturá­lis vonatkozásra, éppúgy annak szükségességére, hogy a rázúdult csapások és igazságtalanságok egy napon kell, hogy orvoslást találjanak. Prof. Andrea Moschetti, igazgató. MAGYAR NYILATKOZATOK. Herrmann Miksa, ny. kereskedelemiügyi minisz­ter: A pompás könyv kísérőm lesz minden külföldi utamon, mert tapasztalatból tudom, hogy semmi sem lepi meg annyira az­ embereket, mint ha­ saját szemükkel konstatálják a grafikonokból azt a posz- Nemes rókáink megérkeztek Olcsón árusítjuk ,.-GS KutnewskyKi­­st Mér 6. )

Next