Pesti Hírlap, 1931. május (53. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-01 / 98. szám

2 Malinov kormányalakító kísérlete ismét meghiúsult. Szófia, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Három napi szakadatlan tárgyalás után Malinov demokrata pártvezér délután visszaadta a királynak megbízatását és lemondott a további kor­­mányalakító kísérletekről. Malinov kijelentette a sajtó képviselőinek, hogy törekvése meghiúsult a Zgovor pártönzésén. A Zgovor ugyanis öt miniszteri tárcát követelt, köztük a belügyminiszterséget és a mostani belpolitikai irány megtartását. Malinov min­denbe beleegyezett, de csak négy tárcát volt hajlandó a Zgovornak átengedni, mire a tárgyalások meghiú­sultak. A válság kiélesedése következtében a helyzet komolyra fordult. Liapcsev kapott újból megbízást. Szófia, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Liapcsev este kilenc órakor megbízást ka­pott a kormányalakításra. A kormányalakítás mód­járól megtagadott minden nyilatkozattételt. A spanyol külügyminiszter helyesli a szovjet elismerését. Madrid, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A radikális köztársasági párt elhatározta, ho£y a kormánytól erős köztársasági védőcsapat alakítását, a hadse­­gnek a kétes elemektől való megtisztítását, a monarchia szolgálatában állott pol­­­­­gári szervezetek leszerelését, a régi rendszer bűnösei­nek felelősségre vonását és az orosz szovjet kormány elismerését követeli. Lerroux külügyminiszter kijelen­tette, hogy a maga részéről helyesli a szovjet kormány -­ diplomáciai elismerését. Azt sem ellenzi, hogy Trutz­­kij, ha ilyenfajta kívánságot nyilvánít, engedélyt kapjon a Spanyolországban való tartózkodásra. A spanyol-francia határon szerdán este letar­tóztatták Juan March ismert spanyol bankárt, aki Primo de Rivera meghitt barátja volt , akit azzal vádolnak, hogy jórészt ő felelős a diktatúra pénzügyi hibáiért. Marchot, aki titokban át akart jutni Fran­ciaország területére, erős rendőri fedezettel Madridba vitték. A hadügyminiszter rendeletére az egész hadse­reget gyökerestül újjá fogják szervezni. A tisztek lét­számát, amely most meghaladja a 20.000-et, annyira fogják csökkenteni, hogy megfeleljen 100.000 főnyi hadseregnek. Ezt a hadsereget a legtökéletesebb föl­szereléssel fogják ellátni. Vámemelés Németországban, Berlin, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.). A birodalmi kormány csütörtökön elhatá­rozta, hapja a­z élő sertés vámj­át, n­ovember 1.-ig­ moter­­mázsánként 40 márkára­ emeli és november 1-én túl újra határoz. Fölemelték a különféle hüvelyesek és takarmány­neműek vámját, a libavámot pedig az október 16-tól március 31-ig terjedő időre darabon­ként 2,10 vagy métermázsánként 36 márkában szab­ták meg. A búza­ vámját 500 ezer tonna mennyiségre 46 márkára mérsékelték, a fenti mennyiséget meg­haladó exportbúza vámja 25 márka marad, csiklandó nevetés,­­ pihenni, nincs más dolga, csak pihenni. És hiába űzte, hessegette, a háttérben, szürkén, félhomályosan, hidegen, megint megjelent az az ember, aki nem tudta, mi az: jól elnyújtózni a puha ágyban, feküdni, pihenni, aki csak lihegve törtetni tudott,... telefonbeszélgetések ... konferen­ciák ... tőzsde... bank ... pénz ... gyár... — hol volt ma már mindez? Eleinte küzdött ellene, aztán megszokta, ké­sőbb már maga hívta elő mind gyakrabban azt a másik embert a hideg félhomályból, hogy annál jobban érezze a fényt, meleget, csöndet, mely most lágyan burkolta körül, mint valami meleg takaró. Csupa új dolgot látott és tapasztalt, érzékszervei élesen működtek, megfigyelése minden percben új és új táplálékot szállított álmélkodó érdeklődésé­nek. Mikor délután, látogatási időben, bejött az a csúnya, sovány, szegényesen öltözött, de tiszta és kedves kis asszony és leült az amputált ura ágyá­hoz,­­ megsajdult a szíve. Az a két szegény csúnya ember milyen végtelenül mélyen, micsoda széttép­­hetetlen összetartozással nézte egymást, fogta egy­más kezét! Hát így is lehet?... gondolta magában ... hát ilyen asszony is van, ilyen asszonyt is sze­rethet egy férfi, ilyen férfit is szerethet egy asszony ... és ezek még így is boldogok. „Ne félj, fiam, — mondta az asszony az urának, jól hallotta, mert erősen figyelt rájuk — ne félj fiam, a biztosító meg­adja a havi száz pengőt, a gyárban megígérték, hogy megtesznek portásnak, ott egész nap csak ül­nöd kell majd, ne félj, fiam, megélünk ezután is.“ Látta, amint ujjaik még szorosabban fonódnak ösz­­sze, látta, amint csöndesen, alig valami kis szomo­rúsággal összemosolyognak. És megint felidézte azt a másik embert, ott a homályban, eszébe jutott a pincér, akinek egyszer miatta mondtak föl az elő­kelő étteremben, mert langyosan hozta a feketeká­véját és eszébe jutott az a lázas, kétségbeesett hajsza pénz után, az utolsó napokban, amikor már minden összeomlott körü­lötte, de a primadonnának új autó kellett. Érdekes! A primadonnát sem látta most szín­padi lámpák ragyogásában, drága éttermek pezsgő­­mámorában ... — őt is úgy látta, hideg félhomály­ból kiemelkedve, mint azt a másik embert. Ezt a csúnya, szegényes asszonykát azonban körülfolyta a puha, meleg, fehér fényesség, de azért nem érzett keserűséget. És az sem fájt neki, hogy mindenkihez jönnek délutáni látogatók, csomaggal, virággal, a külső élet színeivel és hangjaival, csak hozzá nem jön senki. Természetesnek találta. És félt is tőle, hogy jöhetne valaki abból a hideg félhomályból. In­kább így, egyedül elnézni, mennyi barátja van más­nak, ahhoz a szegény kis bankhivatalnokhoz, ott a terem sarkában, minden nap eljön három-négy ba­rátja, nevetgélnek­, suttognak,­­ „meglátod Laci, két hét múlva már kijössz velünk a Dunára“ — csupa vigasztalás a szemük, a kézfogásuk... — pedig ugyan mi hasznuk lehet egymásból? Nem csoda, hogy hozzá nem jöttek el a barátai, hiszen eddig csak hasznuk volt belőle, — gondolta, de semmi keserűséget nem érzett. Amint itt feküdt és nézte, figyelte az életet, mely lassan és nyugalma­san ringatta körülötte kis hullámköreit, valami nagy és mély bölcseség szakadt fel benne: olyan egyszerűen állott előtte hirtelen az egész élete." * Sohasem élt: dolgozott, rohant, küzdött, akart. Mit akart? Mindent. Holott oly kevés is elég ehhez a mindenhez. Sohasem élt, ezek, ezek, ezek itt, akik fölött elnézett valamikor, akiket talán emberszámba sem vett, ezek éltek, ezek élnek ... bearanyozza őket a napfény és egymás kezét fogják és összemo­solyog a szemük, barátaik vannak és vigasztalják egymást, semmit sem akarnak, egymástól sem, az élettől sem és innen, a kórházból úgy mentek vissza oda, ahonnan idesodródtak, mintha valahonnan, egy puszta szigetről hazamennének. Lehunyta szemeit. Meleg könnyek futottak vé­gig az arcán. De aztán hirtelen ujjongó diadal áradt föl benne: most már ő is hazamegy. Nem oda, ahon­nan idesodródott, hanem oda, ahova ezek mennek. Most már ő is látta a napfény arany táncát a fehér falon, ő is tudja, milyen kevés az a minden, amely egy életre elég. Most már tudta, hogy nem élt sohasem: akkor született, mikor azt hitte, meg kell halnia . .. PESTI HÍRLAP 1931. május 1., péntet. Feloszlatták a román parlamentet. Iorga miniszterelnök kormánynyilatkozata vádbeszéd volt a pártok ellen. Mikor Maniu tiltakozni akart, a miniszterelnök felolvasta a király kéziratát. A Romániában lefolyt eseményekből már előre lehetett következtetni, hogy a parlament váratlan egybehívása meglepetéssel fog végződni. Ez a kö­vetkeztetés be is vált, amennyiben a parlamentet föloszlatták egészen különös körülmények között Jorga miniszterelnök kormánynyilatkozatában va­lósággal vádbeszédet tartott az elmúlt rezsim ellen és kijelentette, hogy legtöbb alkotását revideálni fogják. A továbbiakban majdnem szóról-szóra meg­ismételte Károly király közismert programját, ame­lyet trónralépése után állandóan hangoztatott. A nemzeti parasztpárt részéről Maniu válaszolni akart Jorgának és tiltakozni a miniszterelnök megállapí­tásai ellen. Maniu azonban nem juthatott szóhoz, mert Jorga egyszerűen fölolvasta a királyi kézira­tot, amely elrendelte a parlament föloszlatását. A választásra rövid terminust tűztek ki és a kormány pártja valószínűleg azzal a jelszóval fog a választási küzdelembe menni, hogy a király pro­gramját akarja megvalósítani. Jorga beszédének sok érdekessége volt, különösen amit a kisebbsé­gekre vonatkozóan mondott. Ebben a kérdésben is Károly király álláspontját juttatta kifejezésre, aki szükségesnek tartja a kisebbség kibékítését. A tör­téntek után kétségkívül most lesz Romániában a legérdekesebb és egyben legelkeseredettebb válasz­tási küzdelem. Bukarest, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) Délután öt órakor kezdődött meg a kamara ülése zsúfolt padsorok és karzatok előtt Félórával az ülés megkezdése előtt a nemzeti pa­rasztpárt tanácskozott Maniu vezetésével és úgy határozott, hogy előbb meg akarja hallgatni a kor­mánynyilatkozatot és csak azután h­ozza meg dön­tését. Az ülés megnyitása után Jorga miniszterel­nök felolvasta a kormánynyilatkozatot, amelynek egyes részeit helyesléssel fogadták. A kormány­programra főpontjai a következők: A koronának vissza kell szereznie amak jogait, amelyeket, a maga és az összesség kárára különösen az utóbbi évek­ben elvesztett. A parlamentet, amely most a párt­harcok helye, a nép akaratát szabad kifejezésre juttató igazi papképviseletté kell átalakítania . Meg kell változtatni a jelenlegi regionaliz­must, amely a Romániához csatolt tartomá­nyokra támaszkodik. :jut. Elő kell mozdítani a paraszti rend fizikai és szel­lemi megegészségesedését. Az egész birodalomban egységessé kell tenni a munkabiztosítás rendszerét. A szükséghez képest új iskolákat kell megterem­teni. A minisztériumokban munkára kész, lojális tisztviselőket kell alkalmazni. Szükség van a nem­zeti javak termelésének élénkítésére a gazdasági szabadság szellemében. Fokozandó a román áruk elhelyezése oly közlekedési rendszer segítségével, amely hozzáigazodik a román társadalom valódi szükségleteihez. Minden visszaélést irgalmatlanul kell üldözni és példásan megtorolni. Meg kell vizs­gálni az egész világot megdöbbentő és botrányt okozó egyes vagyonok eredetét. A lelkesedés szel­lemét kell felkelteni a hadseregben, amely felszere­lendő mindazzal, ami a nemzeti védelem szempont­jából szükséges. " A kormány közeledni szándékozik az állam­ban élő kisebbségekhez és fel fogja szólítani őket, hogy vegyenek részt az újjáépítés munkájában. Ki kell mélyíteni azokat a barátsági és szövetségi szerződéseket, amelyek most még csak diplomáciai aktusok és katonai egyezmények, hogy szellemük behatoljon a nemzet minden rétegébe és szilárd alapjául szolgáljon a békének .Románia valameny­­nyi szomszédos nemzeti állammal a legjobb vi­szonyba szándékozik lépni hosszú történelmi múlt­jának egészséges hagyományai szerint. A miniszterelnök ezután kijelentette, hogy hiábavaló volna, talán nem is illő, hogy attól a tes­tülettől, amelynek felfogása annyira elüt a kor­mányétól, egy ilyen messzemenő programhoz bele­egyezést kérjen. Ez a testület oly törvényeket léte­sített, amelyek számos tekintetben revízióra szorul­nak. Sokat meg lehet tartani, de azokat a törvénye­ket, amelyeket példátlan gyorsasággal tárgyaltak le, félre kell tenni. Mindez arra késztet engem, — mon­dotta Jorga, — hogy kijelentsem, hogy utaink el­válnak egymástól. Két héten át mindent elkövettem, hogy megakadályozzam ezt az elválást, de vala­mennyi párt nehézségeket támasztott. E szavaknál Maniu, a nemzeti parasztpárt el­nöke, tiltakozni próbált, de Iorga igen gyorsan, szinte kiáltva felol­vasta a király rendeletét, amely feloszlatja a parlamentet és kitűzi az általános válasz­tásokat A képviselőválasztások június elsején, a szenátusi választások június 4-én lesznek. Június 8-ig meg kell választani azokat a­­szenátorokat is, akiket a községtanácsok, a mezőgazdasági és ipari kama­rák,­­ valamint, egyetemek, időinek 3d. Az új par­lament június 10-én ül össze. A föloszlató királyi rendeletet az egész kamara hosszantartó tapssal fo­gadta. Hatiegan minisztert kizárták a paraszt­pártból. Bukarest, ápr. 30. Hatiegan Gyulát, aki tegnap mint Erdély minisztere a király előtt letette az es­küt, a nemzeti parasztpárt kizárta kebeléből, mert a párt hozzájárulása nélkül fogadta el a fölajánlott miniszteri tárcát. Hatiegan a sajtónak adott nyilat­kozatában kijelentette, hogy az ország érdekeit és a király fölszólítását a pártérdekek fölé helyezi és éppen ezért habozás nélkül elfogadta a miniszteri tárcát. _______ _ / A kereskedelmi szerződés tárgyalására a német delegáció Bukarestbe utazott. Berlin, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Romániával való kereskedelmi szerződési tárgyalások újabb folytatása végett csütörtök este Posse miniszteri igazgató vezetésével elutazott egy német delegáció. Eddig tudvalévően Bécsben folytak a tárgyalások, amelyeket április 11-én szakítottak meg. Németország elvileg hajlandó, hogy a román mezőgazdasági termékeket kedvezményes vámelbá­nás alá vonja, föltéve, hogy a többi állam, elsősorban Kanada, Argentína és Északamerika beleegyezik ebbe, mert hiszen Németország külkereskedelmi szerződési rendszere a legtöbb kedvezmény elvén alapul. Itteni gazdasági körökben azt hiszik, hogy le fogják küz­deni a még fennálló nehézségeket. A legnagyobb ne­hézség abban rejlik, hogy a román vámtarifa ipari tételei teljesen tiltó jellegűek. Éppen azért itt szüksé­gesnek tartják, hogy Románia nagy mértékben leszál­lítsa ezeket a vámtételeket. Németországot ebben a viszonylatban igen sok iparcikk ■ román vámtétele érdekli, míg a román kívánságok főleg az árpának, tengerinek, fának és marhának kedvezményes bevi­telének irányulnak. Olaszország hatalmas légi gyakorlatot tervez az Angei-tenger fölött. Róma, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Balbo légügyi miniszter bejelentette a ka­marában, hog­’ a nyáron nagy légigyakorlatok lesz­nek. 700 repülőgép, két részre osztva, az Aegei-tenger fölött légi csa­tát rendez, támadásokkal várak és ipari vállalatok ellen. Azonkívül előkészítik egy olasz re­­pülőgéprajnak Északamerikába való repülését, az olasz repülőgépgyári ipar pedig oly nagy óceánrepülő­gépek építésével foglalkozik, amelyek párjukat rit­kítják.

Next