Pesti Hírlap, 1931. október (53. évfolyam, 222-248. szám)
1931-10-01 / 222. szám
2 pécosi hírlap 1931. október 1. csütörtök. Verekedések és botrányok a főváros közgyűlésén. A főváros törvényhatósági bizottsága ma délután 5 órakor rendkívüli közgyűlésre ült össze. Úgy az ellenzék, mint a jobboldali pártok kérték a főpolgármestertől a rendkívüli közgyűlést. A főpolgármester megtagadhatta volna ugyan a rendkívüli közgyűlést az összehívóktól, de akkor ezek a polgármestertől kértek volna panaszközgyűlést, amelyen még jobban tombolhattak volna az elfojtott indulatok, mint ahogy ez ma délután történt, így hát a legcélszerűbb volt: összehívni a törvényhatósági bizottságot rendkívüli közgyűlésre, noha ezúttal a panasz aligha nyert volna oly gyors elintézést, mint az 1930-ik évi, mert a közigazgatási bíróság elnöke, báró Wlassics Gyula, elnöke a felsőháznak is és a felsőház tagjai ott vannak a 33-as bizottságban, amely most a parlamentet helyettesíti. Sok értelme nem volt rendkívüli közgyűlést tartani, mert amikor minden hatalom a parlament két házának közös bizottságánál van, akkor a főváros törvényhatósági bizottsága még csak felirattal sem fordulhat a képviselőházhoz, mert az nincs együtt és helyette a 33-as bizottság teszi meg intézkedéseit. Mindjárt a közgyűlés kezdetén lárma kerekedett , 2011(10(ja. a legszélső baloldalon, mert csak nagyon kevesen és csak gondosan megválogatott hölgyek és urak kaptak jegyet a karzatra s azok a munkások, akiket a szocialisták el szerettek volna helyezni a karzaton, a párt tagjainak minden intervenciója ellenére sem tudtak följutni oda. Ez nagyon idegesítette a szociáldemokrata pártot s amikor Lázár Ferenc a keresztény községi párt nevében előterjesztette és megindokolta határozati javaslatát, egyik izgatottabb közbeszólás a másikat érte. Lázár Ferenc határozati javaslatának husz pontja volt. Akadt e pontok között sok olyan, amelyet régebben a szocialisták is követeltek és fényes parlamenti szónoknak is nagy gondjába került volna a szociáldemokrata hasonlatosságokon túlsiklani. Dr. Lázár Ferenc jól tud beszélni pártértekezleten és közgyűlésen egyaránt, de ez a mai feladat meghaladta debatteri képességeit. Beszélnie kellett csupa olyan követelésről, melyet annyit hangoztattak tíz éven keresztül ellenzéki oldalon, nem csoda, hogy minduntalan megzavarták a beszédében a szocialisták és odakiáltották neki, hogy ez voltaképen az ő programjuk! Amikor Lázár Ferenc beszédének ahhoz a részéhez érkezett, amelyben az élelmiszeruzsora ellen tett indítványt, beszélt az olcsó mezőgazdasági termelésről, amelynek gabonája, lisztje és zsírja mégis drágán kerül a fogyasztó kezeihez, a szociáldemokrata Horváth Pál átkiáltott dr. Lázárnak: — Amit ön most mond, az gazság! Óriási lárma támadt az ülésteremben és dr. Ripka Ferenc főpolgármester rendreutasította Horváth Pált. Ugyanekkor a szociáldemokrata párt soraiból dr. Bánócti László és Horovitz Gábor átsiettek a Keresztény Párthoz és Horovitz a harmadik sorban ülő Ilovszky Jánosnak, dr. Bálnóczi László pedigaz első sorban helyet foglaló dr. Csilléry Ádarásné ii magyarázott valamit. (Mint utóbb kiderült, arról igyekeztek meggyőzni a Keresztény Pártot, hogy Horváth Pált félreértették, mert ő nem Lázár kijelentésére értette, hogy gazság, hanem arra az élelmiszeruzsorára, amelyről Lázár beszélt.) A kimagyarázkodásokba a kereszténypárt első soraiból többen beleszóltak, mikor az egyik utolsó sorból előre szaladt dr. vitéz Csik László és rákiáltott a szociáldemokrata bizottsági tagokra: — Takarodjanak a helyükre! — Önt meg kell kötözni, — mondotta méltatlankodva dr. Bánóczi és dr. vitéz Csik László erre ököllel feléje sújtott és az ajkát érte. Ugyanekkor a hatalmas termetű szociáldemokrata Reisz Mór rá akarta magát vetni Csik Lászlóra, de a keresztény párti Ilovszky János és Nagy Ferenc lefogták és visszaszorították. Csik László további tettlegességét is megakadályozták a kereszténypártiak, akik közül vagy hatan, köztük Viczián István nyugalmazott államtitkár, közrefogták és kivitték a jobboldali társalgóba. Leírhatatlan izgalom vett erőt az egész közgyűlésen a verekedés láttára; dr. Ripka Ferenc főpolgármester, amikor látta, hogy a helyzet kritikussá válik, gyorsan felfüggesztette a közgyűlést, de mégsem sikerült a főpolgármestert oly könnyen meggyőzni, hogy a verekedés az ülés felfüggesztése után történt. A verekedésben a szociáldemokraták majdnem valamennyien átrohantak a jobboldalra, ahol Reisz Mór magából kikelve kiáltotta az elnöki emelvényre dr. Liber Endre alpolgármesternek: — Ezt nem fogjuk tűrni! S hogy kijelentésének nagyobb súlyt adjon, tenyerével teljes erejével az előadói emelvényen levő üveglapra csapott, amely alatt máskor az indítványok s interpellációk jegyzéke van elhelyezve. A mintegy öt miliméter vastagságú üveglap darabokra tört és alaposan felvérezte Reisz Mór kezét. Peyer Károly felkapott egy széket és a jegyzői asztalt csapkodta vele, miközben torkaszakadtából ordította: — Inzultálnak bennünket, mikor békésen beszélünk velük. Disznóság! Gazság! A jobboldalon Huszár Károly volt miniszterelnök felháborodásában letörte székének egy darabját és azzal vert az asztalra s élesen rászólt a szocialistákra: — Itt nem lesz még egyszer 1919! Mintegy 20—25 percig tartó szakadatlan zajongás és lárma után a jobboldali társalgóban a kereszténypárt és a szociáldemokraták vezérei kísérletet tettek az ügy elsimítására, de az a pártközi megegyezéses szellem, amely a legutóbbi hat év alatt a közgyűléseken uralkodott, mára teljesen eltűnt. A baloldali társalgóban dr. Hanasiewicz Oszkár nyugtábornok-orvos, a liberális párt tagja, bekötözte Reisz Mór vérző kezét. Fél hét óra volt ekkor. Ami ettől az időponttól egész este fél 9 óráig, a közgyűlés újból való megnyitásáig történt, az a kulisszák mögött játszódott le. Dr. Ripka Ferenc főpolgármesternek az az álláspontja, hogy az elnökségnek nem kell az üggyel törődnie, mert a botrány kitörésekor a közgyűlés már fel volt függesztve. Dr. Éber Antal, az egységes párt tagja, itt beleavatkozott a vitába és eldöntötte azzal a határozott kijelentéssel, hogy helyéről mindent jól látott: dr. Ripka főpolgármester akkor emelkedett fel székéről, amikor a verekedés már javában tartott. Az is nagyon nyugtalanította a közgyűlést, hogy dr. Andréka Károly főkapitányhelyettes, aki egyszersmind bizottsági tag is, egy rendőrszakaszt vezényeltetett be a ruhatárba és egy-két percre a rendőrök megjelentek a közgyűlési terem ajtajában is, de onnan a felügyelő parancsára azonnal eltávoztak. Mindez nagyon idegesítette a teremben maradt bizottsági tagokat s Friedrich István türelmettenül Tessék megnyitni a közgyűlést! És mert nem volt senki az elnöki emelvényen, ő ment oda és megrázta az elnöki csengőt. A társalgókból a bizottsági tagok besiettek az ülésterembe, ahol azután kiderült, hogy Friedrich megtréfálta őket. Ez volt a mai szomorú délután egyetlen derűs epizódja. Fél kilenc órakor véget ért a pártvezérek tanácskozása dr. Ripka Ferencnél és a főpolgármester viszszament az emelvényre. A padsorok mind megteltek s a főpolgármester a következő kijelentést tette: — Lázár Ferenc beszéde alatt súlyos,és sajnálatos incidens történt, aminek kiinduló pontja Horváth Pál bizottsági tag egy közbeszólása volt. Horváth Pál Lázár Ferenc beszéde során, amikor Lázár egy kisember megzsarolásáról beszélt és szóbahozta a zsirdrágítást, a következőket kiáltotta át a jobboldalra: „Gazság, amit mondott/“ Én őt rendreutasítottam és ezek után történtek a sajnálatos események. Felszólítom Horváth Pált, mondja meg, hogyan és kire értette közbeszólását? Horváth Pál (szoc. dem.) azt mondotta, hogy a „gazság“ szót a zsiruzsorára értette, és nem dr. Lázár Ferenc szavaira. Dr. Ripka Ferenc főpolgármester: Ezzel a nyilatkozattal a közbeszólást elintézettnek tekintem, de nem lehet napirendre térni azok felett az események felett, melyek ezután játszódtak le. Horváth Pál megjegyzése után következett a baloldali bizottsági tagok átvonulása a jobboldalra, ahol láttam, hogy magyaráznak valamit. Egyre többen jöttek, az események másodpercek alatt játszódtak le, a tolongás mind nagyobb lett, mire a közgyűlést felfüggesztettem. Akárhogy történt is ez a jelenet, a lényeg az,, hogy súlyosan megsértette a közgyűlés hentes tradícióit és a közgyűlési termet. Súlyos sérelem esett tehát a közgyűlésen abban az esetben is, ha a botrány az ülés felfüggesztése után is történt! Az esetet nagyon súlyosnak tartja és ezért felszólítja dr. Szemethy Károly tiszti főügészt, hogy tegye meg a széksértési indítványt. Szemethy Károly tiszti főügyész a rendzavarás és széksértés tekintetében az idevonatkozó törvényes szabályok 11. §-át látja fennforogni. Ő maga súlyos rendzavarás esetének fennforgását látja és kéri, a közgyűlés mondja ki a döntést. A főpolgármester elrendeli a szavazást, a közgyűlés többsége, a baloldali pártok és a községi polgári párt kimondják a széksértés esetét. Újból Szemethy Károly főügyész szól és azt indítványozza, hogy miután súlyos széksértést állapított meg a bizottság, dr. vitéz Csik Lászlót két egymásután következő ülésről való kizárásra ítélje a közgyűlés. (Nagy zaj.) A főügyész indítványához elsőnek Rassay Károly szólott. A közgyűlés többsége súlyos széksértést állapított meg s ezért a főügyésszel szemben azt indítványozza, hogy a közgyűlés alkalmazza a pénzbírság maximumát és 500 pengővel sújtsa a széksértőt. Peyer Károly nagy lármában kezdett beszélni Szerinte az ügyet nem lehet úgy elintézni, ahogy a főügyész óhajtja. Aki úgy viselkedett itt, mint ahogy vitéz Csik László viselkedett, az nem maradhat tagja a közgyűlésnek! Ezért azt javasolja, hogy tegyék át az ügyet az igazoló választmányhoz. Ismét nagy zaj támadt a teremben, jobbról-balra és a baloldalról jobbra izgatott közbeszólásokat kiáltanak át, eközben dr. Szemethy Károly főügyész, aki nyugodtan állt a jegyzői emelvény előtt, megmagyarázta dr. Nagy Lajos bizottsági tagnak, hogy Peyer nem olvasta el jól az ügyrendet, mert az 500 pengős maximális pénzbírságnál súlyosabb a két napi kizárás, hiszen automatikusan át kell tenni az ügyet az igazoló Választmányhoz, amely azután dönt abban a kérdésben, hogy tagja maradhat-e a közgyűlésnek vitéz Csik László vagy nem? Dr. Rassay Károly visszavonta javaslatát, mert őt is meggyőzték dr. Szemethy jogi érvei és igy a közgyűlés egyhangúan elfogadta a főügyész indítványát s két illésről kizárta vitéz Csik Lászlót és ügyét tovább küldi az igazolóválasztmányhoz. Dr. Ripka Ferenc főpolgármester kérte azután a közgyűlést, hogy őrizze meg nyugalmát, nehogy még egyszer olyan szomorú események játszódjanak le, mint amilyeneknek ma délután szemtanúi voltam s amelyeket legjobb lesz elfelejteni. A főpolgármester szavai után dr. Lázár Ferenc befejezte beszédét és a közgyűlés kimondotta az indítványozás sürgősségét. De az idő már nagyon előrehaladt (féltíz óra volt), a közgyűlést be kellett rekeszteni. Folytatása pénteken délután lesz. l/foriní ,t!Sr.›VJDr A&bO¡?£Y£ * Lavat és Briand beszámoltak a minisztertanácsnak berlini útjuk eredményéről. A köztársaság elnöke gratulált a két miniszternek az elért sikerért Különböző kombinációk a berlini úthoz. Párizs, szept. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Délelőtt tíz órakor Doumer elnök elnöklésével több óra hosszáig tartó minisztertanács kezdődött. Előbb Laval miniszterelnök, majd Briand külügyminiszter részletesen beszámolt a Berlinben folytatott megbeszélésekről. A köztársaság elnöke gratulált a két miniszternek az útjukkal kapcsolatban elért sikerhez. Hosszabb vita folyt az új német-francia gazdasági bizottság összeállításáról. A bizottság francia delegációja rövidesen hivatalosan megalakul, de Gignour államtitkárnak a csoport elnökévé való kinevezése azonban még nem történt meg. A minisztertanácson Flandin pénzügyminiszter előadta, hogy a fontválságnak milyen hatása volt a francia pénzügyekre. Végül Pierry költségvetési miniszter tervet terjesztett elő azokról a megtakarításokról, amelyeket minden egyes tárca keretében keresztül lehet vinni. Párizs, szept. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A miniszterek berlini utazásához diplomáciai és politikai körökben igen sok hír és kombináció fűződik. Ezek a hírek jórészt az oroszországi megrendelésekre és az orosz hitelre vonatkoznak. Mint Berlinből jelentik ide, a német miniszterek párizsi kollégáiknak azt javasolták, hogy a két állam nagyszabású együttműködés keretében gondoskodjék az orosz piacnak szállításokkal való ellátásáról, amelynek finanszírozására Franciaország bocsátana megfelelő tőkét rendelkezésre. Egy másik hír szerint Németország az Oroszországtól kapott áruváltókra próbál Franciaországtól kölcsönt szerezni. Francia hivatalos részről cáfolatot adtak ki, amely szerint sem a fracia kormány, sem a nagyiparosok egy pillanatig sem foglalkoztak azzal a szándékkal, hogy a szovjet kormánynak közvetlenül vagy közvetve hitelt nyújtsanak kereskedelmi üzletekre. E cáfolat ellenére a beavatottak úgy tudják, hogy francia hivatalos körök nézete szerint az Oroszországgal való áruforgalom egyike azoknak az utaknak, amelyek a Berlinben elhatározott gyakorlati munka körébe tartoznak. Az orosz hitelek kérdése a francia közvélemény számára nagyon kényes, mert a francia kormány mindig égreföldre esküdözött, hogy az oroszok nem kapnak hiteleket addig, amíg a régi cári tartozásaikat nem ismerik el. Brüning és Curtius választávirata. Berlin, szept. 30. Dr. Brüning birodalmi kancellár és dR Cuxtius külügyminiszter Lévas miniszter (Felvételeink a Képes Pesti Hírlapban.) elnöknek és Briand külügyminiszternek a következő táviratot küldték: „Aacheni szívélyes táviratukért fogadják teljes köszönetünket. Nagy elégtétel volt számunkra, hogy Önöket itt üdvözölhettük. Őszintén egyetértünk Önökkel abban az óhajban, hogy közös törekvéseinket teljes eredmény koronázza. — Brüning, Curtius. Még nem döntöttek az angol alsóház feloszlatásáról. London, szept. 30. Az alsóházban MacDonald miniszterelnök Henderson napirendi kérdésére kijelentette, hogy a ház minden valószínűség szerint szerdán befejezi munkáját. Hendersonnak arra a kérdésére, hogy szerdán elnapolják, vagy feloszlatják-e a házat, a miniszterelnök azt válaszolta, hogy szerdán minden valószínűség szerint elnapolás várható. Arra a további kérdésre, hogy mikor ül össze újra a ház, MacDonald arra kérte Hendersont, tegye fel ezt a kérdést a jövő szerdán. A miniszterelnök kijelentéséből arra következtetnek, hogy még nem döntött a választások kérdésében. Sir Herbert Samuel belügyminiszter ma délután Lloyd Georgehoz utazott vidékre. Lloyd George ma is rendíthetetlenül ellenzi a választásokat, amelyeket a lehető legveszedelmesebb játéknak tart. A helyzet kulcsa, hír szerint, Sir Herbert Sámuel kezében van, mert MacDonald, aki továbbra is ragaszkodik a nemzeti egységhez, nem szánná el magát a házfeloszlatásra a liberálisok hozzájárulása nélkül. Törvény lett az angol takarékossági javaslatból, London, szent 30. Az alsóház tárgyalta a pénzügyi javaslat egyes tételeit, közöttük azt, mely a söradó emelését mondja ki. Egy módosító javaslatot 274 szavazattal 180 ellen elutasított a ház. A Lordok Háza ma a takarékossági törvényjavaslatot második olvasásban 67 szavazattal 8 ellenében elfogadta. A javaslatot ezután harmadik olvasásban is elfogadták, mire kihirdették a királyi szentesítést és a javaslatból törvény lett. - ,