Pesti Hirlap, 1932. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1932-01-01 / 1. szám
A miniszterelnök nyilatkozata a revízióról és a gazdasági válság enyhüléséről. . Gróf Károlyi Gyula miniszterelnök újév napján, pénteken délben fél egy órakor fogadja az egységespárt küldöttségét, amely az újév alkalmából üdvözölni fogja. Pesthy Pál elnök tolmácsolja a párt jókívánságait, amire gróf Károlyi Gyula válaszol és beszédében vázolni fogja a kormány jövő évi munkaprogramujját. Gróf Károlyi Gyula miniszterelnök székesfehérvári választóinak egy ottani napilapban kíván boldog újévet és cikkében a kormány legközelebbi feladatairól többek közt ezeket írja:• Az 1932-es esztendő politikai feladatainak sorát a többszörös állások kérdésének törvényhozási rendezése, az összeférhetetlenségi kérdés revíziója és a részvénytársaságok reformja fogja megnyitni. Igazságtalanság volna a kormánytól azt követelni, hogy ezeket a kérdéseket pártpolitikai kívánalmak kedvéért esetleg tegye félre és olyan, kérdésekkel foglalkozzék, amelyeknek az említettek mellett még tizedrangú jelentőségük sincs. A kormánynak nagy nehézségekkel kell megküzdenie. Felvetődik a kérdés, vannak-e optimizmusra jogosító momentumok, amelyek felbátorítják arra, hogy feladata sikerében bizzon. Bármennyire sötétnek is akarják egyesek feltüntetni a pillanatnyi helyzetet, felelősségem tudatában mondhatott, hogy ilyen jelenségek igenis vannak. Vigasztalásul szolgálhat bajainkban az, hogy a nálunk is tapasztalható pénzügyi és gazdasági nehézségeket az egész világ érzi. Hogy rövidlejáratú kölcsöneinket nem tudjuk visszafizetni, ebben a nehézségben osztoznak velünk sokkal hatalmasabb országok is. Mindezeknél a szempontoknál jelentősebb azonban az a meggondolás, hogy a világkrízis kimélyülése előbb-utóbb el fog vezetni ahhoz a belátáshoz, hogy minden baj legfőbb oka az elhibázott békeszerződésekben keresendő. Bizonyos paradoxonnal azt mondhatnám, hogy mindenkinek, aki a trianoni béke revízióját kívánja — és van-e olyan ember, aki ezt ne kívánná? — a Magyarországra nehezedő gazdasági helyzetben egyik jelét kell látnia annak, hogy ennek a revíziónak mielőbb el kell következnie. A végzetes helyzet önmaga teszi lehetetlenné és szükségszerű kényszerűséggel fogja megszülni Európa általános politikai és gazdasági struktúrájának a megváltoztatását. Az az új élet, amelyet a győztes hatalmak elképzelése szerint a békeszerződések lettek volna hivatva megalapozni. Világszerte csődbe került, napról napra érezhetően dokumentálja a benne rejtőző belső ellentmondásokat. A jobb jövő felé szenvedéseken át visz az út és a ránk szakadt nehéz, esztendőket minden magyar embernek úgy kell tekintenie,mint megváltást azért a boldogabb életért, amelyhez való jogunkat bebizonyítjuk azzal, hogy a válság idején nem törünk meg és nem csüggedünk el. Ennek az elgondolásomnak a keresztülvitele az én jobb jövőbe vetett hitem alapköve. A földmvelésügyi miniszter üdvözlése A földművelésügyi minisztérium tisztviselői kara az évforduló alkalmából a régi szokásnak megfelelően testületileg tisztelgett Ivády Béla földművelésügyi miniszternél. Dr. Mayer Károly államtitkár meleghangú beszédben üdvözölte a minisztert, aki hálás szavakkal mondott köszönetet a személye iránt megnyilatkozó bizalomért, majd így folytatta: — Határozottan tiltakozom ez alkalommal iz expozém olyan irányú beállítása ellen, mintha abban én akár az elmúlt tíz év nehéz, küzdelmes és alapvető munkáját kívántam volna kritika tárgyává tenni, vagy akár hivatali elődöm fáradhatatlan és igazán önzetlen munkásságát és vele együtt a ti odaadó munkásságokat kívántam volna lebecsülni. Aki végighallgatta vagy elolvasta ezt a beszédemet, annak tisztában kellett lennie annak céljaival is. Ném szolgált az mást, minthogy leszögezzem nyilvánosan is azt a birtokállományt, amelyet mint miniszter átvettem. Megállapításaimért idevonatkozókig száz százalékig állom a kritikát, de intencióimat félremagyarázni, elferdíteni nem engedem. Arra kérlek tehát benneteket, tartsátok meg továbbra is munkakedveteket és irántam való bizalmatokat, mert a magyar mezőgazdaságnak és a magyar földművelésügyi miniszternek sohasem volt nagyobb szüksége teljes munkabírászokra, fokozott munkakedvetekre, ambíciótokra, mint épen ma. Hindenburg elnök üzenete a német néphez. Berlin, dec. 31. Hindenburg birodalmi elnök ma este fél 10 órakor a német rádióban az újév alkalmából a következő üzenetet intézte a német néphez: — Német férfiak és német asszonyok! Mint birodalmi elnök és mint idős férfi, aki a német történelemnek aránylag nagy szakaszát éltem át, feljogosítva érzem magam arra, hogy ma e súyos év végén, néhány' hűségesen érzett Nszót intézzek' önökhöz és segítségükre legyek abban, hogy az idők súlyát elviseljék. Teljes tudatában vagyok annak, mily hatalmas áldozatokat kíván az idő valamennyiünktől, hogy megkísérelhessük, hogy a mostani ínséges időt saját erőnkből leküzdhessük. Legmelegebb köszönet és nagy elismerés illeti a német népet eddig tanúsított áldozatkészségéért és azért a türelemért, amellyel a kemény szükséget felismerve, minden szenvedést elviselt. Ez az, amit legelőször akarok mondani. Azonban ez általunk hozott áldozatok nagysága hitelezőinkkel szemben egyúttal arra a követelésre is feljogosít bennünket, hogy lehetetlen teljesítmények követelésével ne állják útját gyógyulásunknak. A leszerelés kérdésében sem szabad Németországtól jogát megvonni. Az egyenlő biztonságra való igényünk oly világos, hogy nem is lehet kétségbe vonni. Önkéntelenül is visszagondolok Tannenbergre. Helyzetünk akkoriban szintén súlyos volt. Igen merész elhatározásokra volt szükség és nagy követelményeket kellett állítani a csapatok elé, hogy a sikert elérhessük. A hű bajtársi érzés köteléke, a benső hazaszeretet és az önmagunkba vetett hit összetartott bennünket, úgyhogy a döntés a mi javunkra esett. Ma szintén felhívom egész Németországot, hogy kéz a kézben, csüggedés nélkül nézzünk a gondteli döntéseket rejtő jövő elé. Vajha senkin sem győzedelmeskedne a kishitűség, hanem mindenki megőrizni a rendíthetetlen hitét a haza jövője iránt. Az Isten már sokszor megmentette Németországot a nagy ínségből, s ő ma sem fog minket elhagyni. És most a német nép összességének és minden egyes németnek őszinte, hűséges szívből boldog újévet kívánok. Miután a birodalmi elnök beszédét befejezte, a zenekar a Deutschland-dalt játszotta el■äf . A birodalmi elnöki beszédet a vége felé megzavarták és pedig olyan módon, hogy hirtelen más hang hallatszott. Nyilván bekapcsolódott valaki a vezetékbe, mert különböző városokból jelentették, hogy ugyanolyan világosan, mint Slindenburgot, egy kommunistát hallottak, aki az elnök beszédébe belekiáltott: — Csak a kommunizmus hozhatja meg a szabadságot. Valószínű, hogy azzal a kábellel, amely a berlini mikrofont a königsvrusterhausein rádióállomással összeköti, valahol kapcsolatot létesítettek. Ehhez hasonló kísérletek már másutt is előfordultak. A nikrofont, amelybe Berlinben Hindenburg beszélt, Víték köti össze a königswusterhauseni leadóállomsal, amely egy erdő közepén fekszik. Lehetséges, hogy ebbe a vezetékbe kapcsoltak be egy profort, amelybe belebeszélhetnek és ezt a hangot dió ugyanolyan erővel továbbítja, mint a Bein elhangzott szavakat A rendőrség azonnal , vizsgálatot indított, hogy megállapítsa, a 15—20 kilométer hosszú vezeték melyik pontján történhetett a bekapcsolódás. Schober az osztrák-magyar vámunió tervéről. Bukarest, dec. 31. Az Adeverul bécsi szerkesztője kérdést intézett Schober kancellárhoz, lehetségesnek tartja-e az osztrák-magyar vámuniót. A kancellár a következőket válaszolta: — Az Osztrák ipart 51 millió lakosság részére építettük ki és ez az ipar ma súlyosan szenved az új államok vámhatárai miatt. Mi mesterséges módon igyekeztünk fejleszteni mezőgazdaságunkat, a viagyárok ugyanazt tették iparukkal. Ilyenformán ma nehezebb kereskedelmi egyezséget kötni a dunai államokkal, mint tíz évvel ezelőtt. Ami az osztrák-magyar vámuniót illeti, azt ma nagyon nehéz megvalósítani, mert úgy Ausztria, mint Magyarország az ismertetett fejlődést élte át. A háború után közvetlenül mindkét állam azokat a hiányokat pótolta belföldön, amelyekben behozatalra szorult. Az osztrák-magyar vámhatár egyszerű megszüntetése tehát igen nagy nehézségeket okozna ma mindkét oldalon. Az osztrák paraszt hallani sem akar erről, kivéve talán, ha kontingentálnánk a magyar haza behozatalát. Ezért nem remélhetjük, hogy Magyarországgal vámunióra léphetünk, de megfelelő kereskedelmi szerződést akarunk kötni Magyarországgal, ami megkönnyítené az árucserét. Külföldi ajánlatok az ország villamsmosításának továbbfejlesztésére. A magyar kormányhoz külföldi tőkecsoportok részéről két ajánlat érkezett az ország villamosításának további kifejlesztésére. Az egyik ajánlatot egy angol pénzcsoport a Power Securities Corporation adta be, amely Anglia villamos ellátásának nagy részét kezében tartja. Ez a vállalat előbb harmincmilliót, öt éven belül pedig még harmincötmillió pengőt fektetne bele a magyarországi villamoshálózat kiépítésébe. A másik ajánlat egy hollandi csoporttól érkezett, az Actiengesellschaft für Elektrische Unternehmungen dmit amsterdami részvénytársaságtól, amelyben német érdekeltség is résztvesz. Ez a vállalat hetvenmillió pengőt fektetne bele villamos hálózataink kiépítésébe. Az ajánlatokat most tanulmányozza Kenéz Béla kereskedelmi miniszter, aki kijelentette, hogy az ajánlatok mérlegelésénél az a szempont vezeti, hogy az ország érdekeit a legteljesebb mértékben megóvja. A villamosítási programm további fokozatos megvalósítása, úgymond, a munkaalkalmak teremtése szempontjából is nagy jelentőségű volna és a valutakrízis óta ezek az első érdeklődések a külföld részéről, olyan tervekkel kapcsolatban, amelyek nagymennyiségű külföldi valuta beáramlását jelentik.