Pesti Hírlap, 1933. szeptember (55. évfolyam, 198-222. szám)
1933-09-01 / 198. szám
A III. sZÁM! „EGYBŐL KETTŐT" REJTVÉNYSOROZAT ÁLYÁZATI SZELVÉNYE. Az alanti napokon kötött rejtvényekből a következő betük elhagyásával kaptam egy szóból kettőt: Redd Vilit. 29 Szerda Vili. 30 Cstif. 1 III. 31 IX. 1 Szombat IX. 2 basám. IX. 3 ^ig-egy kockába c-»ah agy belül szabad beírni. Név leg társulni fog a területileg helytelenül megnagyobbított cseh állam gazdasági krízisén való nemzetközi segítés súlyos gondja is. A cseh állam testén éppígy aggasztó tünetek jelentkeznek belpolitikai szempontból is. Az elégedetlenség ma már nemcsak az elszakított és nyomorgatott egymilliónyi magyarság lelkében vert örökös tanyát, hanem a német nemzeti szocializmus képében hatalmas erővel lángolt fel a hárommilliós csehországi németség elszakadási törekvése is. De lokat vetett az utóbbi hónapokban, különösen a Pribina-ünnepélyen, a tót autonomista mozgalom is, amely mögött Prága riadtan máris magyar irredentát szimatol. Jehlicska Genfben, Hlinka és Rázus odahaza súlyos csapásokat mérnek a csehszlovák államhamisítványra. A tót nemzeti tanács megalakulása és Bazovsky letartóztatása világosan jelzik a viharfelhők tornyosulását a cseh állam egén. A rutén kérdés szintén újra kopogtat az ajtón és követeli, hogy a békeszerződések értelmében végleg megoldassák. Íme tehát, a cseh állam nemzetközi helyzete a múlthoz képest lényegesen rosszabbodott, gazdasági szerkezete omladozó és belülről is megindult a bomlás folyamata. E kritikus pillanatban tűnik fel két olyan törekvés, amely a Beneš-féle imperialista szláv elgondolásra nézve egyaránt végzetes veszedelmet jelent. Az egyik az Anschluss-törekvés. Egy pillantás a térképre megmutatja, hogy mit jelentene cseh nemzeti szempontból az, ha Ausztria beolvadna a német birodalomba. Egy majdnem teljesen bezáruló, közel nyolcvanmilliós német gyűrű venné akkor körül a hat és félmilliónyi kis cseh nemzetet és halálos öleléssel szorítaná magához. Gazdasági szempontból ugyancsak fojtogató hurok kerülne a cseh államra, hiszen a jelenlegi Csehország külkereskedelmi forgalmának majdnem fele esik együttesen Németországra és Ausztriára. A nagynémet birodalom azt tehetné kereskedelempolitikailag Csehországgal, amit éppen akarna. A másik törekvés pedig, amely Benes Csehországára nézve robbantó hatású lehet, a magyar-osztrák gazdasági kapcsolatok szorossá válása volna. Nem kell bővebben magyarázni, hogy ez az erőkoncentráció a Dunavölgy kellős közepében milyen vonzóan és egyben bomlasz.Elhelyezkedtek. Mind a tizen, még a vak is. Aztán Rébék István felkiáltott: Most!! A félkegyelmű elugrott, mint az egér és öles Ugrásokkal menekült, emezek meg éktelen ordítással, nevetéssel utána. Az eszelős szinte repült, egyre nőtt a távolság közte és üldözői között. A tüdőbajos Rébék csakhamar kifulladt, megállt s az oldalát fogta, úgy röhögött. Vén betyár Nömes Misi is lemaradt, csak úgy kiáltozásokkal biztatta a többit, aztán Vén rossz Daczi Sándor dőlt ki. Végül Kása Lehöcz és a többiek. Csak a vak nyargalt még kitárt karokkal a bolond után, anélkül, hogy látta volna. De ő is nekiszaladt fejjel egy vastag akácfának és orrát-száját tönkrezúzva, jajgatva hempergett a füvön. Ami a többi előtt olyan nagyszerű mulatságnak tűnt fel, hogy megfelejtkezve a bolondról, a földhöz verték magukat a nevetéstől. * Sanyi meg csak rohant az órával, pedig már senki se kergette. Irtózatosakat rúgott magán, keresztül tört a sűrti nádason, átgázolta a mocsarat , mikor ismét kemény talajra ért, száguldva, őrjöngve menekült az órával. Rövid félóra múlva már a mérgesi pusztát nyargalta, tizenöt kilométernyire attól a helytől, ahonnét elindult. De ahogy egy tanyáról utánakiáltottak, azt hitte, hogy az üldözők szorítják s ha lehetett, még erősebben rohant. A nap már alámerült félig a láthatáron s még mindig nyargalt. Már a kígyósban szaladt kábán, tébolyban ... S ahogy egy magas bucka tetejére ért, megállt és körülnézett. • Senkit se látott. Az üldözők elmaradtak. Erre diadalmas ordítással emelte égnek a karját és kezében az órát. Aztán hanyattvágódott és meghalt. 1938. szeptember 1., péntek. PESTI HÍRLAP Jólag hatna azokra a mesterségesen összetákolt álképződményekre, amelyeket a Trianonban és St. Germainben létrehozott utódállamok kétségtelenül jelentenek. Valóban igaz és találó az egyik cseh lapnak az a felsóhajtása, hogy az Anschluss és a magyar-osztrák gazdasági unió között való választás a csehszlovák államra és a Benes-féle politikára nézve annyi, mint választani a kolera és a pestis között. Mindkettő biztos halált jelent. Az első rádióelőadás Párizsban a trianoni szerződés revíziójáról Francia újságírók magyarbarát csoportot alakítottak. Párizsból jelentik: A Nemzetközi Újságíró Kongresszus alkalmából Budapesten járt néhány francia újságíró magyarbarát csoportot alakított abból a célból, hogy Magyarországon szerzett tapasztalataik alapján Magyarország érdekében propagandát indítsanak. Ennek a propagandának első állomása volt az a rendkívül érdekes és Magyarország iránt barátságos hangú felolvasás, amelyet Georges Dureau tartott a párizsi városházán előkelő közönség előtt, második állomása pedig az a rádió-felolvasás, amelyet Gandrey-Rety tartott a Poste Parisien rádióállomáson Magyarországról Gandrey Rety ebben a felolvasásában rendkívül meleg hangon beszélt Magyarországról és szóbahozta — természetesen óvatos szavakkal — a trianoni békeszerződés revíziójának ügyét is. A felolvasás éppen ezért Párizsban óriási feltűnést keltett, mert a háború óta nem fordult elő, hogy a párizsi rádióban valaki a Magyarországot ért igazságtalanságokról és a trianoni békeszerződés revíziójáról beszélhetett volna. A magyarbarát francia újságírókakciója Magyarországra nézve annál nagyobb jelentőséggel bír, miután a mozgalom vezetői értesítették a Magyar Újságírók Egyesületét, hogy Georges Duveau felolvasása és Gandrey-Rety rádió-felolvasása csak kezdete volt annak a propagandának, amelyet Magyarország érdekében a francia közvélemény felvilágosításával ki akarnak fejteni. Gandrey-Rety felolvasása elején általános képet rajzolt a Nemzetközi Újságíró Szövetség budapesti végrehajtóbizottsági üléséről. Részletesen ismertette a kellemes hajóutat Bécsből Budapestre. A „Kék Duna" szépségeiről költői szavakkal emlékezett meg és hosszasan méltatta a magyar cigányzenét, amelyen keresztül mélyen megragadta a magyar fájdalom. Ismertette a Duna mentén fekvő magyar városok történelmi szerepét, majd a Budapestre való megérkezés felejthetetlen benyomását. A legőszintébb elragadtatás hangján számolt be ezután Budapest természetes szépségeiről. Részletesen méltatta a magyar fürdőkultúrát, beszélt a Margitszigetről, a Városligetről — a budapesti Bois de Boulogneról —, majd a Gellért-fürdőről, a korzóról. Leírja ezután a királyi palotát, a Gellérthegyet, a Halászbástyát, a Citadellát, amelyek a Duna partjait ölelik körül és szépségükben és monumentalitásukban nemcsak az elmúlt századok legendás dicsőségét hirdetik, de olyan felejthetetlen panorámát nyújtanak, amely mélyen megragad minden külföldi utazót. Megemlékezett az Országházról, a Bazilikáról, a Mátyás-templomról. Beszélt a Szent István jobbkezéhez fűződő történelmi emlékekről, amelyeket a magyarok áhitatos tisztelettel vesznek körül és amelyek számukra a hit és tiltakozás szimbólumát jelentik. Részletesen elbeszélte a kongresszus tagjainak fogadtatását Horthy Miklós kormányzónál és Gömbös Gyula miniszterelnöknél, majd Magyarország külpolitikáját ismertette. — Magyarország békét akar — mondotta —, mert nem tartja szükségesnek, hogy a maga igazságos követelése érdekében az erőszak eszközeit vegye. Igénybe. Aki Magyarországon járt, annak nem lehet tudomásul nem venni a magyarok tiltakozását a trianoni békeszerződés bizonyos rendelkezéseivel szemben. Mialatt hajónk közeledett Budapest felé, úgy éreztük, hogy a tiltakozás igazságát maga a Duna suttogja felénk, amely a magyar határ különböző bonyodalmait a legkézzelfoghatóbban dokumentálja. Nem akarok részletesen foglalkozni ez alkalommal e kérdéssel — mondotta —, de meg kell még mondanom, hogy e ponton a magyarok nemzeti érzése megingathatatlan. Itt csak azt tehetem hozzá ehhez a megállapításhoz, hogy az ilye látogatás, mint amilyent mi tettünk Magyarországon, nem múlik el nyom nélkül azokban, akik Magyarországról, mint a magyarok barátai távoztak. E kérdésre vonatkozóan mi magyar barátaink figyelmébe ajánlottuk, hogy őrizzék meg azokat az erényeket, amelyek különben is legfőbb erényei a magyarságnak: a hidegvért, a türelmet a bölcsességet, ami méltó múltjukhoz és hagyományaikhoz és méltó ahhoz a jövőhöz, amelyet elő akarnak készíteni. Maniu Gyulát bele akarják heverni a Skoda-botrányba. Bukarest, aug. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Feltűnést keltő nyilatkozatot tesz Maniu Gyula volt miniszterelnök a Calendarul csütörtöki számában. A cseh Skoda-művek bukaresti képviselőjének Seletzki Brúnónak minap lezajlott bűnpörében tudvalévően kísérlet történt arra, hogy Maniu Gyulát belekeverjék az ügybe és úgy tüntették fel, mintha a Skoda-művekkel kötött román állami szerződésekkel kapcsolatban vesztegetési pénzeket fogadott volna el Seletzkitől. Erre vonatkozóan Maniu a Calendarul munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tette: — A magyarok annak idején halálos ellenségeim voltak. Mindamellett sohsem próbálkoztak meg hamisításokkal avégből, hogy erkölcsileg megöljenek, mint ahogy most Bukarestben a hatóságok védelme alatt megpróbálták. Dr. Vassziliu ügyvéd, Seletzki egyik védője a délutáni lapokban közzéteszi a Seletzki-per elővizsgálatának több jegyzőkönyvét fényképmásolatban. Ezekkel érvel annak az állításának igazolására, hogy az elővizsgálat során mindenképen rá akarták kényszeríteni Seletzkit, hogy keverje bele az állítólagos vesztegetési ügybe Maniu nevét is. Ezzel kapcsolatban nem riadtak vissza a vizsgálati jegyzőkönyvnek meghamisításától sem. A kormányhoz közelálló Dreptatea közigazgatási és bírói vizsgálatot jelent be annak megállapítására, hogy mennyiben felelnek meg a valóságnak Seletzki védőinek állításai. Románia hitelezői az átutalási haladékról szóló rendelet visszavonását követelik. Bukarest, aug. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A londoni Financial News egyedül írta meg, hogy a román járadékok külföldi tulajdonosai csak akkor hajlandók a román kormánnyal szeptember 5-én Párizsban tárgyalásra összeülni, ha a kormány előbb visszavonja az átutalási haladékról kibocsátott rendeletet. Ez a hír itteni kormánykörökben kínos hatást keltett. Mindent elkövet a kormány, hogy a feltornyosodott nehézségek mellett is lehetővé tegye a párizsi tárgyalást és ezért most hirtelen Ghelmebeanu államtitkárt, a Párizsba küldendő román küldöttség fejét a külföldön időző Titulescu külügyminiszterhez küldte, akitől tanácsot kérnek a kibontakozás lehetővé tételére. Ugyanakkor a kormányegyes hozzá közelálló lapokban arra utaltat, hogy talán az átutalás kérdésében még nem hangzott el a legutolsó szó. Nürnbergben megkezdődött a nemzeti szocialista pártgyűlés. Nürnberg, aug. 31. A nürnbergi pályaudvarra csütörtökön reggel futottak be az első különvonatok a pártgyűlés résztvevőivel. Szombat reggelig átlag húsz percenként érkeznek a különvonatok a pályaudvarra nemzeti szocialista tömegekkel. A kiürített szerelvényeket 130 kilométeres pályán tolják félre, hogy készen álljanak a pártgyűlés befejezése után a vendégek hazavitelére. Ugyancsak óriási forgalom bonyolódik le az élelmiszerek szállításával is. Összesen 253.000 szállást készítettek, amelyek közül 200.000 embert tömegszállásban helyeznek el. Ehhez nincsen hozzászámítva a sátorváros, amely Nürnberg körül emelkedik. Eddig soha nem látott méretű táborozás elevenedik itt meg a vízvezetékkel és villannyal ellátott sátorokban. A sátorvárosba húszezer mázsa szalonnát hordtak. Óriási kondérokban főznek, a hatalmas sátorok lakóinak. Egyes sátrak ötszáz embert fogadnak be. A sátortábor céljaira 90.000 négyszögméter sátorponyvát használtak fel. A nagy sátrak mellett a kis turista és katonai sátrak légióit verték le. A sátorvárosban magas parancsnoki hidakat építettek, ahonnan a sátortábor parancsnokságának rendelkezéseit továbbítják. Coring gyalogsági tábornok tett. Berlin, aug. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A birodalmi elnök Göring Hermann, százados, porosz miniszterelnöknek a gyalogsági tábornoki jelleget adományozta és feljogosította a birodalmi hadsereg egyenruhájának viselésére. Göring a Pour le Mérite-rend lovagja. Rendkívüli előléptetését azokkal a nagy érdemekkel okolják meg, amelyeket a háborúban és a békében szerzett. Egyúttal a birodalmi elnök, Blomberg, gyalogsági tábornokot és hadügyminisztert vezérezredessé léptette elő. A független kisgazdapárt értekezlete. A független kisgazdapárt csütörtökön értekezletet tartott, amelyen a következő határozatot hozta: A Magyar Országos Tudósító a mindszenti és szegvári beszámoló gyűlésről valótlan és tendenciózusan elferdített közleményt adott ki, ezért a párt a miniszterelnökhöz fordul azon kéréssel, hogy a jövőben ilyen sérelmes híreknek a kormánpárt félhivatalos kőnyomatosa útján való terjesztését akadályozza meg. Foglalkozott még a párt a mindszenti kubikusok ügyével, akiknek igazát teljes egészében magáévá tette és a kubikusok érdekeinek megvédése céljából külön bizottságot alakított, amelynek tagjai Hegymegi-Kiss Pál, Andaházi-Kasnya Béla, Sándor István és Némethy Vilmos.